Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-15 / 163. szám

BORSOD ÁBAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Csak üveget, papírt Másfél hónapja a nagyváros kü­lönböző pontjain megjelentek a hatalmas, zöld hulladékgyűjtő konténerek. (4. oldal) Zempléntől Abaújig A Rajztanárok Zempléni Alkotókö­re átköltözött Abaújba. Bőven van itt izgalmas, feldolgozandó látni­való. (8. oldal) Joe szerszámai A bodroghalmi születésű Leskó Jó­zsef nyolc éven át az ICI üzemében dolgozott, de ma már „csak” a ta­lálmányainak él. (9. oldal) Kádár Bélánál német kollégája Budapest (MTI) - Németország a gazdasági segítségen kívül a társadalmi modernizációt is tá­mogatni kívánja Magyarorszá­gon — mondta szerdán újságírók­nak Kádár Béla külgazdasági miniszter, aki hivatalában fo­gadta Carl-Dieter Sprangert, a Német Gazdasági Együttműkö­dés Minisztériumának vezetőjét. A német vendég egy, a CSU ál­tal támogatott alapítvány szer­vezésében érkezett Magyaror­szágra. A német kormány nem­zetközi támogatási-segélyezési politikáját koordináló miniszté­rium figyelmét eddig a fejlődő országok modernizációjára és tá­mogatására fordította. A kül­döttség látogatásának célja, hogy feltérképezze: mi módon tudná Németország a német se­gítségnyújtás növelésének lehe­tőségét kiterjeszteni Magyaror­szágra. A két miniszter abban állapodott meg, hogy a konkré­tumok tisztázására a nyár végén ismét találkoznak. ___________ S uzuki - két műszakban Esztergom (MTI) - Az eszter­gomi Suzuki gyárban elégedet-’ tek a vásárlók érdeklődésével, az eddigi értékesítéssel, s már készülnek a második műszak megindítására, amire a piaci igények függvényében várható­an az ősszel kerül sor. A terve­zett ütemben emelkedik a hazai beszállítók aránya. Eddig 38 magyar, egy-egy osztrák, német, angol és francia céggel kötött megállapodást alkatrészek szál­lítására a részvénytársaság. Fidesz táborok Budapest (MTI) - A különböző nemzetiségű és gondolkodású fi­atalok közti párbeszéd elősegíté­se, illetve a régiónk társadalma­it foglalkoztató kérdésekre adandó szabadelvű válaszok ke­resése a célja a Fidesz által Er­délyben szervezendő nyári tábo­roknak - hangsúlyozta a szerdai sajtótájékoztatón Németh Zsolt, a párt alelnöke. Bölcsészkari ponthatárok Budapest (MTI) - A bölcsészet­tudományi karok vezetői és a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium illetékesei közel 120 ponthatárt határoztak meg. Ezek kilencven százaléka eléri vagy meghaladja a 100 pontot és többbségükben magasabb az el­múlt évinél. A fővárosi egyetem pontszámai szinte mindenütt magasabbak a vidékiekénél, ezt követik legtöbb szakon a pécsi kar pontszámai. Legalacsonyab­bak a két új bölcsész intézmény - a miskolci és a veszprémi — pontszámai. Aki a közölt pont­számokat elérte, bölcsész hallga­tónak tekintheti magát, aki nem, az nem nyerhet felvételt a megpályázott karon. A Miskolci Egyetem ponthatá­rai: magyar szakon 100, történe­lem szakon 99, míg politológia, szociológia, valamint angol és német nyelvtanári szakon egya­ránt 95 pont. Már csak egyszer tárgyalnak Az EDDSZ a sztrájktól sem riad vissza tagjai érdekében Az egészségügyben aolgozók mind a mai napig nem kapták meg az ígért hat százalékos bérfejlesztést Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - KJ) - Május 28- ig az egészségügyi intézmények­ben is lezajlottak az első közal­kalmazotti tanácsi választások. Az első tapasztalatok szerint működésük megkezdését szá­mos akadály nehezíti. Az emlí­tett közalkalmazotti tanácsok beindulásához, szabályzatainak megalkotásához kívánt segítsé­get nyújtani regionális felkészí­tő összejövetelével az Egészség- ügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Az EDDSZ or­szágos vezetősége tegnap négy megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs- Szatmár-Bereg) egészségügyi képviselőivel, szakszervezeti megbízottaival és közalkalma­zotti tanácstagjaival találkozott a miskolci Nemzetközi Kereske­delmi Központban. Dr. Gulyás Judit, az EDDSZ el­nöke a szervezet ágazati és or­szágos érdek-érvényesítésének aktualitásáról tartott tájékozta­tó előadást. Emlékeztetett arra, hogy az 1993-as költségvetési törvénytervezetben az egészség­ügyben dolgozók bérfejlesztése, az intézmények működésének fi­nanszírozása nem szerepelt. Az EDDSZ és a Pedagógus Szak- szervezet fellépésének eredmé­nyeként végül is 10 milliárd fo­rint bértartalékot szavazott meg a parlament, ami közel 6 száza­lékos bérfejlesztést jelent, azaz havonta kb. plusz 1200 forint já­randóságot. Ez az összeg azonban mind a mai napig nem jutott el az érin­tettekhez. Gulyás Judit hangsú­lyozta, hogy bár szakszerveze­tük a tárgyalások híve - ily mó­don próbáltak eddig is eredmé­nyeket elérni —, mindazonáltal a további hitegetést, halogatást, a kérdéseikre adott félválaszokat már nem tudják elfogadni, tole­rálni. Még egy utolsó ágazati tárgyalásra hajlandók a Népjó­léti Minisztériummal, azt legké­sőbb e hónap 20-ig szeretnének lebonyolítani. Amennyiben azonban ez sem hoz konkrét és kielégítő eredményt, kénytele­nek sztrájkkal érvényt szerezni érdekeiknek. Visszautasítják azt a felfogást - mondotta -, mi­szerint ennek a szakmának tilos a sztrájk. A tagság segítségét kérte többek között abban, hogy ha erre a végső lépésre kénysze­rülnek, körültekintően, a lakos­ság, a betegek érdekeit figye­lembe véve készítsék elő a de­monstrációt. Bízik azonban ab­ban, hogy a tárgyalópartner ér­tékeli megfontoltságukat és ha­tározottságukat, s a szakma ja­vára dönt. Délután az egészségügy álta­lános helyzetéről, problémáiról tartottak regionális fórumot az MSZP és az EDDSZ szakértői. Kiváltságok és kötelezettségek Miniszteri tájékoztató a patikák működtetéséről Budapest (MTI) — A kormány a közelmúltban megtárgyalta és a Parlament elé terjesztette a gyógyszertárak felállításáról és működtetéséről, valamint a Ma­gyar Gyógyszerész Kamaráról szóló törvénytervezetet. A két előterjesztésről szerdán a Népjó­léti Minisztériumban tartottak sajtótájékoztatót. Surján László miniszter kiemelte, hogy a tör­vénytervezetek minden tekintet­ben megfelelnek az Európai Kö­zösség ajánlásainak. A gyógyszertárakról szóló terve­zet — amint arra Szabó Sándor, a törvénytervezetet előkészítő gyógyszerész kamara elnöke rá­mutatott - két szempontból is jelentős. Egyrészt, mert rekonst­ruálja az 1950-ben az államosí­tással szétzúzott gyógyszertári rendszert, másrészt mert a kü­szöbönálló patika-privatzáció- nak is megfelelő szakmai alapot ad. Az előterjesztés egyértelmű- eh leszögezi, hogy a gyógyszer- tárak egészségügyi intézmé­nyek, s mint ilyenek állami felü­gyelet alá tartoznak. A tervezet ezért amellett, hogy — mint egyedülálló helyzetben lévő ke­reskedelmi egységeknek — bizo­nyos privilégiumokat ad a gyógyszertáraknak, azokkal szemben számos elvárást is tá­maszt. Mindez annyit jelent — mondta a miniszter -, hogy a magántulajdonú patikákra építő törvény szerint csak gyógyszeré­szi diplomával rendelkező sze­mélyek nyerhetnék el a patikák működtetési jogát, vagyis az úgynevezett személyi jogot. Na­gyobb patikák esetében (ilye­nekből körülbelül 120-130 van az országban, de ezek bonyolít­ják le a forgalom felét) pedig le­hetővé tennék, hogy egy-egy gyógyszerészközösség betéti tár­saságot alapítva gyakorolja a működtetési jogot. Ez a pozitív diszkrimináció ugyanakkor számos kötelezett­séget is ró a gyógyszerészekre, hiszen itt más kereskedelmi egységektől eltérően kötelező az ügyelet, a továbbképzésen való részvétel, és a patikus nem ren­delkezik szabadon az árak, illet­ve a készlet felett sem. A tervezet ugyanis nemcsak azt szabja meg, hogy patika csak 5000 lakosonként nyitható, és hogy 300 méteres körzeten belül nem létesülhet két gyógyszer- tár, de szigorúan megszabja a patikában árusítható termékek körét is. ______________ Ú jra indult a húsexport Megalakult a Magyar Sertésztenyésztők Szövetsége Baja, Budapest (MTI) — Kezd visszazökkeni a kerékvágásba az élet a bajai székhelyű Bács- hús Részvénytársaságnál. A kö­zös piaci országok húsembargó­jának feloldását követően szinte azonnal megkezdték az export- szállításokat. E héten tíz kami­on — kétszáz tonna — kivitelére kerül sor, ami már jelentősen csökkenti a felhalmozódott kész­leteket. Bács-Kiskun legnagyobb húsfel­dolgozójának gazdasági igazga­tója, Mundweil József arról is tájékoztatta az MTI munkatár­sát, hogy folyamatosan vásárol­ják fel a túlsúlyos sertéseket is. Az ismert központi intézkedés keretében 18 ezer darabra kér­tek, tízezer darab felvásárlására kaptak engedélyt. Az átvételt - a torlódások elkerülése végett - ütemezik, az időpontról a jószá­gaikat felkínáló termelőket érte­sítik. A bajai cég reméli, hogy augusztus 15-ig - az akció végéig - nemcsak a Duna-Tisza köze, hanem a szomszédos megyék termelőinek többsége is megsza­badulhat túlsúlyos állataitól. A hazai sertéstenyésztőket és nemesítőket tömörítő hat sertés­tenyésztő egyesület és a kapos­vári Kahyb Részvénytársaság szerdán megalakította a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségét, amelynek elnöke Horváth Ernő, az ISV vezérigazgatója lett. Baltay Mihály, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet Állattenyészté­si Főosztályának igazgatója az MTI-nek elmondta: a szövetség működésével hazánkban is az Európai Közösség szabályainak megfelelő szervezeti formában valósulhat meg a hazai sertések nemesítése és törzskönyvezése.-----KOMMENTÁR-----­Gö römbölyi László Az utolsó két nap éjszakába nyúló szavazásai után megérdemelt nyári pihenőjére tért a Parlament. Megér­demelt? A gyakran üres padsorok láttán háborgók, a személyeskedések­től sem mentes szócsatáktól irtózók, a döntésekkel egyet nem értők, az el nem készült törvények hiányát érzők, a képviselők jövedelmét sokallók alighanem vitatják ezt. Én mégis azt mondom: elismerést érdemel a Duna- parti tornyok alatt végzett munka. Nyolcvan törvény az idén, három- száznegyvennégy az alakulás óta - nem csekély teljesítmény. Különösen, ha összevetjük ezt a „békés szocializ­mus” évente négyszer két-három na­pig tartó, formális ülésszakaival, a hatalmas többséggel megszavazott öt-hat törvényével, azzal a csendes unalommal, amelyben (már az utol­só évekről van szó!) botrányos szen­zációnak számított Király Zoltán és néhány társa logikus kérdéseket fel­vető, ám abban a közegben disszo­náns hangnak tetsző megszólalása. Miközben az utolsó nagy nekilendü­léshez gyűjtenek erőt a képviselők, bátran rríggjőőófííaffűk: sükuk szá­mára ez lesz az utolsó esély, hogy a jövő évi választásokig megnyerjék, vagy éppen visszaszerezzék a válasz­tók bizalmát. Az elmúlt három par­lamenti év alatt megismerhettünk okos, pártállástól függetlenül mindig figyelemre érdemes honatyákat és honleányokat; tapasztalhattuk szá­mos alkalommal a magamutogatás mosolyogtató megnyilvánulásait; s érzékelhettük súlyos tévedéseinket. Igen, tájékozatlanságunk okán sza­vazatainkkal mandátumhoz juttat­tunk olyanokat is, akikről kiderült: emberi tulajdonságaik, netán sze­rény képességeik okán nem méltók a képviselői szerepre. Történészek és államjogászok írnak majd bölcs elemzéseket a rendszer- váltás első parlamentjének eredmé­nyeiről és botladozásairól. De a leg­fontosabb mégiscsak az, hogy létezik ez a Parlament. Mert általa létezik többpártrendszer, képviseleti demok­rácia és jogállam; talán a legfőbb fel­tételei annak, hogy az állampolgár minden bajával, háborgásával és elé­gedetlenségével is otthon érezhesse magát egy országban. Martonyi János a hágai bíróságon Brüsszel,Hága (MTI) - Martonyi János külügyi államtitkár szerdán Hágában ta­lálkozott a Nemzetközi Bíróság elnökével, hogy tisztázzák a bősi erőmű ügyében megkezdett eljárás formai kérdéseit. A magyar államtitkár előző nap Brüsszel­ben részt vett a magyar-szlovák-európai közösségi vízmegosztási tárgyaláson, amelynek befejeztével az MTI-nek nyilat­kozva elmondta: a per, pontosabban an­nak első tízhónapos szakasza július 2-án megkezdődött. Ennyi idő áll a két ország rendelkezésére, hogy elkészítsék és a bíró­sághoz benyújtsák a keresetlevelet, illetve az álláspontjuk alátámasztására szolgáló dokumentumokat. Ezt követi egy újabb - ezúttal hét hónapos - periódus, amikor a felek megvizsgálják a másik által benyúj­tott iratokat és elkészítik azokra vonatko­zó válaszaikat.

Next

/
Thumbnails
Contents