Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-13 / 161. szám

4 ESZAK-Magyarország 1993. Július 13., Eedd Megyei Körkép — BAL FELSŐ SAROK ­fa íe&fr föwvie üzomlyí 6&... Brackó István Asszonyom! Osztom mélységes fájdal­mát és rosszallását. A cseresznye a ri­gók martaléka maradt, a meggyet most kellene szedni. A pöszméte sem kell már az átvevőnek, marad a fehér orgonába oltott fán... Ön, mint írja, nehezen moz­dul, létrázni nem tud, nem akar. S per­sze sajnálja veszni hagyni a gyümöl­csöt, hiszen abból szörp, lekvár, télire való befőtt készülhetne. Minden lehető­ség adott a még a, nagymamától tanult dunsztos elkészítéséhez. Az öreg fák metszés és permetezés híján is terem­nek, a polcon sorjáznak az üres üvegek, cukor, celofán mindig kerül, s a kamra üres hűvöse „lakókra” vágyik. S az uno­kák is - öten vannak és gyönyörűek — szeretik a nagyi-féle befőttöket, s talán szívesebben is fogyasztják, mint a cifra papírba csomagolt, kimondhatatlan ne­vű nyalánkságokat. Csak az a baj, hogy nincs senki, aki fára másszon. Aki se­gítsen. Aki mentse a természet ajándé­kát. Pedig milyen jó lenne jövőre a ta­valyi!? On nem panaszkodik, csak nem érti... Pedagógus lánya a tanév befejezése után felügyeletet vállalt egy nyári nap­közis táborban. Kap egy kis pénzt, s vit­te magával a két kicsit. így tehát nem ér rá a kerttel bajmolódni. Fia, az üz­letember, most éppen zöldségben és gyü­mölcsben utazik. Hajnalban kel, későn vetődik haza. Az asszonynak elég dolgot ad a három gyerek ellátása. Igaz, csak ötven kilométerre laknak egymástól, s az idő szent dolog, s a találkozások hi­ánya Önt megrövidíti. Pontos informá­ciók nélkül is elképzelem, hogy a fia azt mondhatta: Mama! A maga zöldsége, gyümölcse, befőttje a legdrágább ter­mék a világon. Az én órabérem nagyon magas, s ha én művelem a kertet, akkor iszonyatosan magas fajlagos költségek jönnek ki. Benzin, permetlé, kicsiny ter­més, s az elfecsérelt idő... Hagyja a francba a meggyet, a sárgarépát, a de- rékgyötrő hajlongást, a főzőcskézést! Pi­henjen, nézze a televíziót, olvasson, kö- tögessen, élvezze a békés, gondtalan öregséget! Most is, mint tavaly is, tele­hordom a pincét zöldséggel, megtöltöm a polcokat befőttel, viszek tojást és húst, csak ne szenvedjen, ne dolgozzon, s ki­mondatlanul se tegyen szemrehányást azért, mert szedetlen marad a fa, mert műveletlen marad a kert... Mit mondjak? Mivel vigasztaljam asszonyom? Ön tudja, de szelíd bölcses­ségében nem meri ennek az anyagias világnak az arcába vágni, hogy a dol­goknak nemcsak ára, hanem értéke is van. A kettő nem esik egybe. Itt és most mindent forintban, kilóban, lóerőben mérnek. Önköltséget számítanak, hoz­záteszik a hasznot, osztanak, szoroz­nak. Az ész számol, a szív nem mérle­gel... Jövőre vajon mi marad az idei ér­dességből? Kérdem és kérdjük. Ezért aztán azt javaslom, hogy az alsó ágak­ról - melyeket még ágaskodás nélkül elér - szedje le a meggyet, s tegye üveg­be. Jó lesz a hosszú télre, s a világ öt legszebb unokájának. A többit bízza a madarakra... Ismét Hollókőn jártunk Természetes életmód Miskolc (ÉM) - A Pax Corporis Természe­tes Életmód Egyesület tanfolyamot szer­vez, havi egy alkalommal a természetes élet- és gyógymódok témakörben. Idén szeptembertől a következő év júniusáig tart egy-egy kurzus. Havonta egy alkalommal lesznek a foglal­kozások. Péntek délutánonként hangzanak el az előadások - összesen tíz alkalommal és öt szombati gyakorlatra is sor kerül. Szerveznek etka-jóga tanfolyamot is, mely szeptember 29-től október 3-ig tart. A Kár- tyikné Benke Etelka által vezetett jóga­tanfolyam naponta 4 órás foglalkozásokból áll, délutánonként. Jelentkezni és bővebb felvilágosítást kérni 1993. július 31-ig le­het, minden hétfőn és csütörtökön délelőtt a 361-432-es telefonszámon, vagy írásban (Szűcs Ferencné, Miskolc, Mikes Kelemen utca 30. 3529 címen). Hollókő (ÉM - NYI) - Úgy tű­nik, kirándulásra hajlamos előfi­zetőink szívesen utaznak a szép Palócfóldre. Az IBUSZ miskolci irodája már másodszor indított autóbuszt e tájra, s most is jól jártak azok, akik vállalták a mintegy négyszáz kilométeres autóbuszozást. Mivel kolléganőnk az első útnál már beszámolt a látnivalókról, a világörökség Hollókő, illetve Szé- csény, Salgótarján nevezetessé­geiről, hangulatáról, mi most in­kább arról tudósítunk, ki hogyan érezte magát az elmúlt szomba­ton velünk. Ezúttal legfiatalabb utasunk Szi­lágyi Tímea volt, akit nagyma­mája kisért el. A szeptemberben iskolakezdő Timi így válaszol:- Nagyon szeretek kirándulni. Az a jó, hogy most is szép az idő, mert ilyenkor minden szebb. Na­gyon tetszettek a hollókői múze­umok és a vár is, máskor is el­jönnék. Robog velünk a busz. S miről is beszélgetnének utasaink mint a szomorú képet nyújtó határról. A satnya kalászosokról, a fejletlen kukoricáról, a magukra hagyott, gazzal, dudvával teli földekről. De azután ismét megérkezünk egy célállomásra, s visszatér a jó­kedv. — Mi először neveztünk be az Észak-Magyarország kirándulá­sára - mondja a sokak által is­mert Tóth Kálmán, a Kilián Gim­názium egykori tanára, a miskol­ci Egészségügyi Szakközépisko­la nyugdíjas igazgatója. - Én is, a feleségem is remekül érezzük magunkat. Biztos, hogy ezentúl többször találkozunk majd. Hollókői utca Ezen az úton is sok a látnivaló. A kazincbarcikai Árpád Fejedelem Iskola ötödikes tanulója, Horváth Pisti erről így beszél:- Tetszett Hollókőn a vár, Szé- csényben a Forgách-kastély, a sok vadásztrófea, a vadászfegy­verek. És érdekes volt a börtön. Még sosem láttam eddig igazi ka­lodát. Szörnyű lehetett annak, akit azzal büntettek. Családok, idős néni felnőtt lányá­val, barátnők, s egyedúliek ülnek közöttünk a buszon. Utóbbiakhoz tartozott kirándulásunkon Kiss Gyuláné.- A család? Ók otthon maradtak. Kimentek a telekre. A féljem job­ban szeret ott dolgozni, főzni, mint kirándulgatni. Én viszont ezt szeretem. S annyi szépet hal­lottam már Hollókőről, meg Szé- csényről, hogy elhatároztam, eljö­vök. De a sok szép látnivaló mellett csalódás is ért. Salgótarjánban Fotó: Farkas Gyula szívesen megnéztem volna a zár­va tartó múzeumokat... Az újságíró is először járt - Sal- gótaijánt kivéve - Palócföldön. S hogy őt mi ragadta magával leg­inkább? Talán a hollókői hangulat, talán Szécsény, talán a Kőrössi Csorna Sándor múzeum. Eötvös József szép vallomása a magyarság ere­detének világhírű kutatójáról: „ S ha van, ki honáért többet tett, nincs senki, kinek álhatatottsá- gában példáját követni dicsőbb volna.” Hazafelé tartunk. Már csak átro­bogunk Borsodnádasdon, Ózdon, Kazincbarcikán, s annyi marad hátra, hogy idegenvezetőnk, Far­kas Gyula és buszvezetőnk, elkö­szönjenek utasainktól. Találkoz­zunk e hét végén Debrecenben, Hajdúszoboszlón, két hét múlva pedig Krasznahorkán s a Tátrá­ban. S azután még, még sokszor!... Egy igazi nagy néplavór Miskolc (ÉM - MSZ) - Még a hét végére beígért nagy hidegfront beállta előtt sikerült egy végül is kellemes napot eltölteni a mis­kolci Augusztus 20. strandon, ami inkább a meleg mint a strand állapota miatt lett szép élmény. Mert a városlakók által csak „vil- lanytelepi”-ként emlegetett für­dő meglehetősen rossz állapotban van. Elég egy pillantást vetni a főépü­letre: a falak több helyen olya­nok, akár egy megégett strand­vendég bőre, hámlanak. Igaz ez bent is. Az öltözőbe vezető folyo­só falát embermagasságban mű­anyag lambéria fedi, feljebb azon­ban olyan vizes, hogy az ember el- szömyed, ha arra gondol, mi le­het alatta. A strand területe nagy, s hiába van a főutca mellett, forgalmas helyen, a közlekedés zaja nem igen hallatszik be. A felnőttek­nek 90, gyerekeknek, nyugdíja­soknak 55 forintot kóstáló egész napos belépőért sokat és keveset kap a vendég. Délután három után majdnem félóron (55, illetve 35 forintért) lehet itt múlatni az időt, nyáron egészen este 7-ig, így az is napozhat, aki a tüzes suga­raktól félti a bőrét. Elismerést ér­demelnek a létesítmény tervezői, ugyanis a strand nemcsak für­désre, számtalan szórakozásra kínál lehetőséget. A hátsó, Tiszai pályaudvar felé eső fertályon lehet pingpongozni, focizni, a két medence közelében heverészni. Sok az asztal, ahol sakkozhat, kártyázhat a vendég. A bejárathoz közeli, első meden­ce a hidegvizű, úszóknak. Mellet­te zuhanyozó, egyetlen zuhany­rózsa nélkül. Valószínű, hogy mind lelopták, tettek helyettük újat, de mert ezek is eltűntek, a strand személyzete feladta... Szó­val, zuhanyozni lehet, élnek is ve­le a látogatók. Ugyanígy a hátsó, meleg vizű medencénél, ahol lát­szik: olyan a zuhanyzók kiképzé­se, hogy nem is lehet rájuk ró­zsát tenni. A két medence szélén sűrűn kihelyezett táblák jelzik a vízmélységet. A hideg vizűben fő­ként az úszók találhatók, a me­legben inkább az alfelüket áztat­ják a vendégek. Ez utóbbinál dö- gönyöző teszi kellemesebbé a für­dést. A felhasználásnak megfele­lően az első medence vize ragyo­—aas * A strand - rettenetes neve ellenére - kellemes hely Fotó: Fojtán László gó tiszta, a hátsó kevésbé tűnik annak. Az úszómester olvas. Már éppen írnám neki a feketepontot, de megszólal a sípja, erélyesen rendre utasítja a szabálytalanko­dókat - tehát figyel. Apropó, tisztaság! Rengeteg sze­méttartó sorjázik a strandon, szé­pek, újak, fából vannak. A dohá­nyos ember ezért töprenghet, ho­vá tegye a csikkeket. Vagy megégeti a fát, belevágja a csikket a szemétbe és tüzet csi­nál, vagy eltapossa a szemetes mellett. Sokan ez utóbbit választ­ják. Mások pedig eldobálják az eldobhatós poharat, a jégkrém csomagolását. Szomorú. Csakúgy, mint az illemhelyek ál­lapota. Á kabinsoron találhátó női „objektum” négy fülkéje kö­zül csak egy üzemelt szombat dél­tájban, a folyosóra kiáradt a víz láttán többen meghátráltak. A fő­épület földszintjén már jobb a helyzet, a fülkéken azonban nincs retesz, rigli, nincs bennük papír, s mintha valaki a WC-ülőkéket megtaposta volna... Hasonló a helyzet az ingyen használható napozó ágyaknál: a lécek kitör­tek, pótlásukra, festésükre már nem tellett. A strandon mindent lehet venni, ami szükséges. Strandcikkeket olcsóbban mint a boltban, van mutatványos (for­galma alig), kukorica árus (ma­gyarul: pop com), szóval, minden. A Krigli söröző két végen üzemel,. utcán át és a fürdő felőli oldalán is vehetünk benne viszonylag ol­csó, egyszerű ételeket, italokat. A villanytelepen a fagyi egy gom­bóca még 12 forint, a virsli párja 60-65 forint, a sör korsója majd­nem 50, egy deci borsodi víz öt fo­rint. Megkockáztatom, hogy a négy büfé üzemeltetői lehetnének élelmesebbek is, mert nem elég, hogy fél öt tájában már alig kap­ni valamit, az egyikre kiírták: „főt kukorica” (így!). Amikor epésen szóvá teszem a helyesírási hibát, megkapom a magamét. Kolbász bezzeg nincs. Az Augusztus 20. strandfürdő vé­gül is nagyon kellemes. De tisz­telt Vízművek, tisztelt Önkor­mányzat, vagy valaki, akire tar­tozik! Jó pár tízmillió forintot rá kelle­ne költeni erre a strandra, mert ha így haladunk, lerohad az egész. Tavaly beszéltem a fürdő fiatal vezetőjével, aki már akkor mondta, a pénzhiányon kívül más bajuk nincs. Ezt erősítették meg az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai akik el­mondták: a fürdő vízminősége tisztasági szempontból megfelelő, semmi oda nem való élősdit nem találtak benne. János bátyám diszkrét búcsúja Edelény (ÉM - NJ) - A közélet mai szereplőinek érdemes lenne tanítani, hogyan lehet egy tevé­keny, gondolatgazdag köztisztvi­selő úgy a főszereplője a környe­zetében zajló események füzéré­ből összeállt folyamatoknak, hogy közben diszkréten a háttérben marad, és jobbára megelégszik a temérdek fáradozás örömeivel. Elnagyolva ezt szerénységnek is szokás nevezni. Lukács János viszont szerette lát­ni mit ért el és úgy találta szeren­csésnek, ha azt másokkal is tu­datja, épülésként, tanulságként, okulásként. Közhivatalnokként élte le az éle­tét, a közért tevékenykedett nyugdíjasként is, szűkebb pátri­ájában Edelényben, miközben hozta a híreket a szerkesztőség­nek. Hol itt, hol ott tűnt fel a szikár magas termetű, egyenes tartású idős úr, aki mindvégig megőrizte tartását, emberi méltóságát. Oly­kor készre írt tudósításokat adott postára, de legszívesebben ó ma­ga volt a postás is. Ilyenkor elidőzött közöttünk, nagy türelemmel hallgatta végig öngyötrő meditációinkat az írott szó erejéről, értelméről, azokról a kétségeinkről, melyek a szakma személyiség-jobbító hasznáról mindig újrafogalmazódtak ben­nünk. Barátságába fogadta azokat, aki­ket arra érdemesnek tartott, és velük bármikor megosztotta ven­dégszerető asztalát, nála soha­sem kopogtattak rosszkor. A hivatalokban többnyire mások ügyes-bajos dolgait intézendő ki­lincselt. Megesett a szíve a jogaikat érvé­nyesíteni sem képes szegénye­ken, azokon, akiket senki sem ka­rolt föl, akik semmiféle kapcso­lattal sem rendelkeztek „fölfelé”. Jó lenne tudni, de legalább re­mélni, hogy aki annyi szegény ember gondját-baját vette magá­ra, vajon méltó megítélésben ré­szesül-e odaát a rá jellemző diszk­rét búcsú után, melyet e földi lét­nek intett 77 éves korában. Olcsó ruhavásár a Vöröskeresztnél Miskolc (ÉM) - A Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete szociális célból nagy­szabású olcsó ruhavásárt rendez osztrák bálákból. Az árusítást Miskolcon, a Kos­suth út 11. szám alatti irodájuk­ban tartják július 14-én és 15-én 8-tól 17,30-ig. A rabló amazon és a fél tégla Ernőd (ÉM - FJ) - I. Gézáné - vagy ahogy falubelijei „becézik”: A Piszkos Erzsi — csütörtök este immár hatodik alkalommal ke­rült komoly nézeteltérésbe a tör­vénnyel. Mint az Kovács Ibolya rendőrőr­nagy elmondásából kiderült, az említett hölgy a legnagyobb jóin­dulattal sem igazán sorolható a gyengébbik nem szendébb, szú- ziesebb fajtájához. E megállapítást nem csupán leg­utóbbi, már-már Rejtő regénybe illő leütéses rablása támasztja alá, de korábbi bűnlajstroma is, melyben a legenyhébb fokozat a lopás és a garázdaság. De ült már Erzsébet asszony rab­lásért is, így a múlt héten, mint szakavatott profi vehette kezébe a fél téglát. A szemtanúk szerint minden szó­váltás nélkül lopakodott az ötven körüli férfiú után az emődi pince­soron, s utolérvén letaglózta. A kárvallott alaposan megszédült a fejére mért ütéstől, s tehetetle­nül volt kénytelen tűrni, míg I. Gézáné zsebeiben kotorászva megfosztja 900 forintjától. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a férfi megúszta nyolc na­pon belül gyógyuló sérüléssel. A sebtiben lakat alá került tisztá­talan hölgy egyelőre mindent ta­gad, de a sértett és a tanúk egyöntetű vallomása nem sok kétséget hagy bűnössége felől.

Next

/
Thumbnails
Contents