Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-13 / 161. szám

Rendőr-pszichológia XLIX. évfolyam, 161. szám 1993. július 13., kedd Ara: 14,80 Ft. rMAGWORSZAG „az illetőt a BM Központi Kórháza alkalmassági osztályára küldik, ahol ismét tetőtől talpig átvizsgál­ják...” (3. oldal) BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Egy kísérlet ürügyén A minisztérium a pályakezdő fia­talok elhelyezkedési arányának javítása érdekében cselekvési programot készített. (7. oldal) Fütyülni Mozartra A legkedvesebb pillanat az volt, amikor Sean Deibler, az amerikai karmester segítségképpen fütyül­ni kezdte Mozartot. (8. oldal) Tárgyalások a szellemi javakról Budapest (MTI) - Pénteken be­fejeződtek a szellemi tulajdonjog kérdéskörében zajló - július 7-e óta tartó - magyar-amerikai tár­gyalások. Erről a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériuma hétfő délután tájékoz­tatta a Magyar Távirati Irodát. A budapesti megbeszéléseken nagyobbrészt sikerült tisztázni az egyezmény szövegét, számos vitás kérdésben egyetértésre ju­tottak a felek. Nyitva maradt azonban néhány jelentős problé­ma, többek között a gyógysze­rekre és a vegyipari termékekre is vonatkozó termékszabadalmi rendszer bevezetésének felté­telei. Lakiteleki Népfőiskola Lakitelek (MTI) — Latorcai Já­nos ipari és kereskedelmi mi­niszter időszerű iparpolitikai kérdésekkel foglalkozó előadásá­val hétfőn megkezdődött a nyári kurzus í* J.?kit«lki Népfőiskola Széchenyi Kollégiumában. A két évig tartó, szakaszokra bontott képzési forma e mostani ciklusa egyhetes. A Széchenyi Kollégi­um hatvan - többségben főisko­lát, egyetemet végzett — hallga­tója többek között a vállalkozási lehetőségekről, a privatizációról, a hitelkonstrukciókról kap bő­vebb ismereteket. A tanfolyamo­kon a hazai és külföldi szakem­berek, közgazdászok, bankárok mellett előadásokat tartanak miniszterek, államtitkárok is. Szabadságon a Rába-gyár Győr (MTI) - Hétfőtől két hétre leálltak a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. üzemei. A dolgo­zóknak termelésszervezési okok­ból adták ki egyszerre a szabad­ságot. Ez a megoldás azzal az előnnyel is jár, hogy működési költségeket is megtakaríthat­nak. Dusza András szóvivő az első félév teljesítéséről az MTI érdeklődésére elmondta: bizo­nyos elmaradás van a tervhez viszonyítva, amely 8,3 milliárd forintos forgalmat irányzott elő. A keleti piacokon a vártnál ke­vesebbet tudtak értékesíteni: 2,4 milliárd forintos eladásra számí­tottak, s ehelyett másfél milliár­dos forgalmat bonyolítottak. Az Amerikai Egyesült Államok pia­cán viszont a 3,2 milliárd forin­tos tervet 3,8 milliárdra teljesí­tették. A termelői árak alakulása Budapest (MTI) - Az ipari ter­melői árak májusban minimális mértékben, 0,3 százalékkal emelkedtek. Áprilisban az árnö­vekedés 0,8, márciusban 0,1, februárban 0,3, januárban pedig 3 százalék volt. Minderről a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatta hétfőn az MTI-t. A 0,3 százalékos ipari termelői áremelkedés mellett a belföldi értékesítési árak szintén 0,3 százalékkal növekedtek, míg az export esetében a drágulás elér­te a 1 százalékot. Megkezdődött a jövő felélése Kádár Béla a gazdaság helyzetéről és problémáiról Budapest (ISB - Ráthy Sán­dor) — Csekély termésre számít­hat az, aki már a vetőmaggal is spórolni kényszerül — jellemezte e hasonlattal a tárca szűkös anyagi lehetőségeit Kádár Béla hétfőn, a külgazdasági kapcsola­tok fejlesztésével megbízott ki­rendeltségvezetők előtti előadá­sában. Leszögezte: egyre keve­sebb pénz jut külgazdasági kap­csolataink fejlesztésére, ezért minden külföldön dolgozó keres­kedelmi szakembernek erkölcsi kötelessége kreatívan és aktívan szolgálni a magyar érdekeket. Helyzetelemzése során a minisz­ter elmondta: a tárca jelentős eredményeket ért el a külkap- csolatok fejlesztése terén, s töb­bek között ennek is köszönhető, hogy a volt szocialista országok közül egyedül hazánk múlta fe­lül a ’80-as években produkált legjobb exporteredményeit. Ká­dár Béla állítása: a minisztéri­um által követett stratégia he­lyességét az idő bebizonyította, s kiderült, nem létezik stabilitás és biztonság eredményes kül­gazdasági együttműködés nél­kül. A tárcát az elmúlt években nagyon sok kritika és támadás Kádár Béla: az idő bebizonyí­totta, hogy helyes volt az NGKM stratégiája Fotó: Nagy Gábor (ISB) érte, ezért nagyon sok energiát kellett deffenzív akciókra paza­rolnunk, mégis azt gondolom, hogy a közeljövő történészei iga­zolják majd, hogy jelentős sike­reket értünk el a gazdasági dip­lomáciában — jelentette ki a mi­niszter a „külgazdász legendás szerénységére” hivatkozva. Külgazdasági környezetünket elemezve Kádár Béla elmondta: a volt Szovjetunió országai az idén 40 százalékkal kevesebbet importálnak, mint egy évvel eze­lőtt, s mivel ez a folyamat már több éve tart, nincs túl sok kitö­rései esélyünk a keleti piacokon. Nyugat-Európában recesszió van, s idejét tekintve a második világháború óta az a leghosz- szabb gazdasági válság ezen a területen - hallhattuk a minisz­tert, aki leszögezte: ilyenkor minden országnak javítania kell versenyképességét. Ezzel szem­ben hazánkban ’79 óta csökken­nek a beruházások, s minimál értékben ‘90 óta 60 százalékkal mérséklődtek a kutatás-fejlesz­tésre szánt összegek is. Éppen ezért kevés lehetőség nyílik a termékszerkezet átalakítására, s az export-árualapok bővítésé­re. Kádár Béla az exporteredmé­nyeket sorakoztatta fel: megje­gyezte, a magyar gazdaság 7 milliárd dollárról 10,7 milliárd­ra növelte exportteljesítményét akkor, amikor a nemzetközi ver­seny egyre élesebbé vált. Napja­inkban azonban már nem tart­ható a további növekedési ütem, s ezért fájdalmas lépéseket kell tennie a tárcának. Nemzetközi példa lehet Budapest (MTI) - „A Magyar Köztársaság Kormánya kiemel­kedő eseményként értékeli és üdvözli, hogy az Országgyűlés 1993. július 7-én kilencvenhat százalékos szavazati aránnyal elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló tör­vényt” - szól a Kormány hétfőn kiadott közleménye, amely így folytatódik: „Az előkészületek során tett korábbi nyilatkozatá­ban a Magyar Köztársaság Kor­mánya hitet tett a nemzeti és et­nikai kisebbségek jogainak az európai normarendszeren ala­puló törvényi szintű szabályozá­sa mellett, és összegezte azokat az átfogó elveket, amelyek a nemzeti és etnikai kisebbségek szabad fejlődését a legmesz- szebbmenókig biztosítani képe­sek. A Kormány meggyőződése szerint jelentős mértékben hoz­zájárult a törvényalkotás sikeré­hez, hogy a kisebbségek mint ál­lamalkotó tényezők képviselői­ken keresztül egyenrangú tár­gyalópartnerként részt vettek a törvény előkészítési folyamatá­ban. A politikai erők meg-egye- zése olyan széles konszenzuson alapuló átfogó törvény létrejöt­tét eredményezte, amely új lehe­tőségeket, kereteket, jogokat biztosít a hazai kisebbségekhez tartozó polgároknak és ezek kö­zösségeinek.” A közlemény leszögezi: „A Ma­gyar Köztársaság Kormánya to­vábbi lépésekkel támogatja a nemzeti és az etnikai kisebbsé­gek helyzetének javítását. így mihamarabb lépéseket kíván tenni önálló parlamenti képvise­letük biztosítására, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosa intézményé­nek megteremtésére, a kisebbsé­gi oktatás és művelődés lehető­ségeinek továbbfejlesztésére.“ Osztrák-magyar megállapodás Bécs (MTI) - Túljutott Ausztri­ában az első akadályon a ma­gyar-osztrák EFTA- és agrár­megállapodás: az osztrák parla­ment a nyári szünet előtti utolsó ülésén jóváhagyta a márciusban megkötött, illetve az agrár-meg­állapodással kiteljesített EFTA szerződést. A Nemzeti Tanács jóváhagyása után a szerződést a tartományi képviselők testületé­nek, a Bundesratnak kell még ratifikálnia, majd az okmányt az államfő aláírása után helye­zik letétbe Stockholmban. Ha ez július 31-ig megtörténik, akkor a szerződés a szabályok értelmé­ben szeptembertől életbe léphet. Bécsben úgy vélik, hogy erre megvan minden esély. A parla­menti ratifikációt megelőzően Wolfgang Schüssel gazdasági miniszter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a megállapo­dás az eltérő gazdasági kiindu­lópont miatt aszimmetrikus li­beralizálást irányoz elő. Míg Ausztria - csakúgy mint a többi EFTA ország - a textil- és acél­termékek kivételével valameny- nyi vámot és mennyiségi korlá­tozást megszünteti, Magyaror­szág számára átmeneti idősza­kot biztosit a feltételek fokoza­tos megteremtésére. Ausztriá­nak fontos, hogy befektetői szá­mára a megállapodás hazánk­ban a közös piacihoz hasonló versenyhelyzetet teremt. Megszakadtak a tárgyalások Budapest (MTI) - Meghatáro­zatlan időre megszakadtak hét­főn délelőtt a tárgyalások a Pénzügyminisztérium, az APEH, valamint a nyugtaadási kötelezettséget kifogásoló keres­kedelmi érdekvédelmi szerveze­tek között. így keddtől az APEH munkatársai a piacokon minden olyan elárusítót újra ellenőriz­tet, aki nyugtaadásra kötelezett a július 1-jén hatályba lépett, erről szóló jogszabály szerint - erről tájékoztatták az újságíró­kat a PM, az APEH, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, va­lamint a Földművelésügyi Mi­nisztérium képviselői hétfő dél­után. Elmondták, hogy a kor­mányzati szervek tárgyaló kül­döttsége az érdekvédelmi szer­vezetekkel folytatott tárgyalá­sok során mindvégig szerette volna megoldani a vitás kérdé­seket. A kormányzat álláspontja sze­rint azonban a megoldásra csu­pán a vonatkozó jogszabályok és a hatályos törvény keretein be­lül van lehetőség. Megértve azonban a kereskedők egy részé­nek aggodalmait, az APEH szakemberei vállalják, hogy a nyugtaadási kötelezettség alóli egyedi felmentési kérelmeket gyorsított eljárás keretében bí­rálják el. A kormányzati szervek képviselői sajnálattal állapítják meg azt, hogy az érdekképvise­leti szervek tárgyaló küldöttsé­gei nem hajlandók eltekinteni azoktól a követelésektől, ame­lyek a hatályos jogszabályokat sértenék és melyeknek teljesíté­se nem a tárgyalásokon résztve­vők hatáskörébe tartozik. A kor­mányzat azonban a jövőben is kapcsolatban kíván maradni az érdekvédelmi szervezetekkel, és képviselőik készek tárgyalni azokról az ésszerű javaslatokról, amelyek a hatályos jogi szabá­lyozás keretén belül megvalósít­hatók.-----KOMMENTÁR-----­< %é*tÍU4f '96 Brackó István A világkiállítás évében, de attól né­mileg elkülönülten, Magyarországon rendezik meg a szellemi értékek vi­lágfesztiválját. A Géniusz ’96 nevet viselő seregszemle, a maga nemében páratlannak ígérkezik: azért is, mert első lesz, s talán annak okán, hogy az ötletemberek bizonyára ötletesen tálalják az ötleteket... A beharangozó sajtótájékoztatón, s ez jó jel, feltűnt az utóbbi évtizedek legnagyobb egye­temes sikert arató, s a Made in Hun­gary felségjelet viselő találmánya, a bűvös kocka... Program még nincs, s homály fedi a meghívandók névsorát is. Ám érde­mes eljátszani a gondolattal, hogy egy ilyen megmérettetéskor mi kerül a magyar standra. Mivel reprezen­tálhatjuk ország-világ előtt, hogy vi­szonylagos kicsiségünk és szegénysé­günk dacára (vagy éppen ezért) szel­lemi nagyhatalom vagyunk? A kira­katban biztosan helyet kap majd az Eötvös-inga, Jedlik Ányos dinamója, Galamb József porlasztója, Asbóth Oszkár helikoptere, Szent Györgyi Albert C-vitaminja, Bíró József go­lyóstolla. Külön vitrinben szerepel­hetne a számítógépes Neumann Já­nos, a fizikus Szilárd Leó és Teller Ede arcképe... És hányán vannak még!? Hála az égnek, ilyen gazdagok vagyunk. Né­mi dilemmát csak akkor érezhet a képzeletbeli rendező, ha a jelen tudo­mányos tárlóját kellene megtölteni. Nyilván a tájékozatlanság az oka, de a korábbiakhoz fogható nagy ötletek nem színesítik a palettát. Néhány gyógyszer, néhány - a sorozatgyártá­sig el sem jutott - műszaki szabada­lom... Alig hihető, hogy az ötletesség lángja takarékra állítódott. Átrende­ződött a világ, változtak a kutatás feltételei és a megvalósítás lehetősé­gei. Okunk, jogunk nincs keseregni, hiszen a Géniusz ’96 megrendezésé­nek ötlete is egy magyar fejéből pat­tant ki, s az eseménynek Magyaror­szág ad otthont. Elfogadták az oktatási törvényt Budapest (MTI) - Az Országgyűlés 178 szavazattal, 88 ellenszavazat és 2 tartóz­kodás mellett, hétfő este háromnegyed 9- kor elfogadta a közoktatásról szóló tör­vényjavaslatot. A több mint 8 órás szava­zást megelőzően Mádl Ferenc művelődési miniszter összegezte a többfordulós vita legfontosabb elemeit, illetve a főbb módo­sító indítványokat. Ennek kapcsán Mádl Ferenc határozottan cáfolta azokat a felvetéseket, amelyek ar­ra vonatkoztak, hogy a kormány nem ren­delkezik világos és egyértelmű oktatáspo­litikai koncepcióval. Az iskolaszerkezet megváltoztatásáról szólva azokkal a vá­dakkal sem értett egyet, amelyek szerint a művelődési tárca az új szerkezeti okta­tási modellel szét akarná verni az általá­nos iskolai alapképzést. Szintén nem tud­ta elfogadni azokat az ellenzék részéről el­hangzott kijelentéseket, amelyek centrali­zációs törekvésekkel vádolták a művelő­dési kormányzatot. A miniszter leszögez­te: a közoktatás terén döntő szerep jut mind a helyi önkormányzatoknak, mind az egyes oktatási intézményeknek, és az ott tanító pedagógusoknak. i

Next

/
Thumbnails
Contents