Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-10 / 159. szám
1993. Július 10., Szombat Em Hétvége/Interjú ESZAK-Magyarország 7 Most ketten vannak az ötös fogatból Szűrös Mátyás nemzeti elkötelezettségű baloldali pártban gondolkodik Dombrovszki Ádám Budapest (ISB) - Miközben a Magyar Szocialista Párt megerősödésének vagyunk tanúi, a párton belül egyre kevésbé tűnik meghatározónak a nagy alapító ötösfogat egyikének; Szűrös Mátyásnak a személye. Az országgyűlés alelnökét mindenekelőtt erről kérdeztük, amikor parlamenti dolgozószobájában fogadott minket. • Itt két dolog játszik szerepet - kezdte válaszát Szűrös Mátyás. - Egyrészt mint parlamenti alelnöknek nekem nem szabad beszűkülnöm a szocialista pártba. A másik: kétségtelen, hogy nekem bizonyos kérdésekben eltér az álláspontom a vezetőség többségétől. Például a nemzeti kérdés kezelésében, az egyházakhoz való viszonyunkban, egyes külpolitikai kérdésekben. Az agrárszocialista hagyományokra nagyobb súlyt helyezek, a hívő tagozat létrehozásában kezdeményező szerepet játszottam. A népi baloldali vonulatot képviselem, már származásomnál fogva is. □ Kicsit emlékeztet a helyzet az 1990 előttire... • Ez kétségtelen. A rendszer- változás előtt is kisebbségbe kerültem az akkori pártban. Amikor a szocialista párt megalakult, volt egy ötös fogat. Pozsgay Imre, Nyers Rezső' államminiszterek, Németh Miklós miniszterelnök, Horn Gyula külügyminiszter és én mint az országgyűlés elnöke majd a Köztársaság ideiglenes elnöke. A főszerepet a belpolitikai változásokban Pozsgay Imre testesítette meg. Lényegében ezt képviseltem én a külpolitikában. A nyolcvanas évek elején, amikor elkezdtük a külpolitikai •mozgástér bővítését, az évtized végére eljutottunk majdnem a teljes függetlenség kivívásáig, bár a szovjet csapat- kivonás csak 91 júniusában teljesült be. Persze nekem már akkor is volt egyfajta autonóm szerepem. Most is úgy tűnik, hogy a párt vezető testületéiben, illetve a frakcióban kisebbségben vagyok. a Ahogy én látom: a Kisújszálláson rendezett többpárti népi politizálásról tartott találkozón járt öt szocialista parlamenti képviselő gondolkodásban lényegesen közelebb áll Pozsgay Imréhez, mint Horn Gyulához. • Valóban így van, bár én csak a saját nevemben nyilatkozhatok. Valamennyien leszögeztük: egy nemzeti elkötelezettségű népi baloldali pártban gondolkodunk. Sajnálom, hogy a szocialista párt a Nemzeti Demokrata Szövetséggel nem alakított ki rendezett kapcsolatot. □ Horn Gyula nem örült az önök kisújszállási fellépésének. S rá kell, hogy kérdezzek: az MSZP-n belül nem egy időzített bomba-e az önök között lévő - külső szemlélő számára is nyilvánvaló - feszültség?. • A vidéki szervezetekben komoly bázisa van a népi gondolkodásnak és politizálásnak. Egy demokratikus pártban helye van annak, hogy különböző nézetek képviselői jelennek meg. Végül is a párt elnöksége is kifejezésre juttatta, hogy a népi politizálás beilleszthető egy baloldali pártba. Ugyanakkor Horn Gyula részt vett a Farkasházy Tivadar által szervezett - minek is nevezzem — szárszói pikniken. Azt én természetesnek tartom, hogy egy demokratikus baloldali párt képviselői megjelennek különböző rendezvényeken. Mi például ezt nem kifogásoltuk. Bár igaz az is, hogy mindenkinek megvan a maga „társasága”. Azt azonban mondhatom, hogy felfogásunkhoz igenis, közel áll a népi politizálás. Állunk elébe, hogy bizonyos kérdésekről érdemi vita legyen. Az az idő elmúlt, amikor ilyen esetekben letiltások következtek. Azt azonban leszögezném, hogy noha az MSZP-ben is van legalább három fő áramlat, azért mégis ezt tartom az egyik legegységesebbnek! □ Szóval ez a bomba nem fog robbanni. • Ezt persze nem lehet megjósolni. Mi nem akarjuk, hogy robbanjon. Azt viszont látni kell, hogy az utódpártiság és bizonyos szociális demagógia az veszélyeket rejt magában. Hiszen a választás után be is kell váltani az ígéreteket! Nem véletlen, hogy a magyar társadalomban van egyfajta fenntartás még mindig a szocialista párttal szemben. A párt vezetői hangsúlyozzák, hogy visszarendeződésről szó sem lehet. Én még azt is hozzátenném: nincs visszatérés a múltba. Ettől függetlenül persze minden pártban vannak viták, megférnek különböző nézetek képviselői. Ezeket a demokratikus normák jegyében kell kezelni. □ Ön említette azt az ötös fogatot, amelyik a szocialista párt indulásakor esélyt adott arra, hogy a párt a parlamentbe kerülhessen. Emlékszem a plakátokra. Önök fogták egymás kezét, s nézzük csak, mi történt azóta. Talán kicsit sarkítok, de így világosabb lesz a kérdés. Németh Miklós Londonban dolgozik, mássál foglalkozik, Pozsgay Imre távozott a pártból, Nyers Rezső a pártkérdések vonatkozásában teljesen visszavonult. Maradt Szűrös Mátyás és Horn Gyula. S az előjelek azt mutatják: Szűrös Mátyáson a sor. • Kétségtelen, hogy először Németh Miklós vált le azzal, hogy függetlenként indult a szocialista párt támogatásával. Egy évig ugyan még itthon volt, de mozgástere eléggé beszűkült. Aztán távozott Pozsgay Imre, akitől én is megkérdeztem, hogy megtett- e mindent a nézetei érvényesüléséért, vagy pedig feladta a küzdelmet. O azt mondta, hogy mivel álláspontját nem tudta érvényesíteni a szocialista pártban, ezért inkább elmegy. Nyers Rezső - miután Horn Gyula lett a párt elnöke, visszavonult. A háttérben végez szakmai munkát. Maradt Horn Gyula és maradtam én. így eléggé „egyemberessé” vált a párt. Ugyanakkor közben nem nőttek fel markáns fiatalabb vezetők. Kíváncsi leszek majd arra, hogy amikor eljön egy nagy választási gyűlés ideje, milyen ötös vagy tízes fogatot tud majd a párt kiállítani. Velem kapcsolatban voltak bizonyos személyes jellegű megnyilvánulások. Nem tartanak igényt arra, hogy a párt egyik vezetőjeként szerepeljek. Nekem a parlamenti alelnöki poszt ad lehetőséget arra, hogy ezt a szuverén szerepemet betöltsem. a Arról is hallani lehet, hogy a jövőben nem önt akarja pártja parlamenti alelnöknek... • Gondolom, hogy egy pletykaszintű megjegyzésről van szó, de kétségtelenül elhangzott, és el tudom képzelni, hogy nézetkülönbségeink, személyes irigység, vagy mit tudom én mi miatt tudatosan hangzott ez el. Ahogy közeledik a választás, egyre nagyobb a tülekedés a posztokért... Valószínűleg egyfajta manipulációról van szó, amivel az a legjobb, ha nem foglalkozik az ember. Ezt nem kell eltúlozni! Mindenki törődjön saját választóival, vívja meg a saját csatáját! Az én dolgom most az, hogy a választókerületemben helyt álljak. □ Korszerű demokratikus balközép pártról beszélt. Mi a véleménye önnek arról, hogy az MSZP számos városi és falusi szervezetében egyre inkább az egykori MSZMP és KISZ fizetett alkalmazottai kerülnek előtérbe. • Az MSZP az elmúlt három évben növelte befolyását a magyar társadalomban. Gondom viszont az, hogy a párton belül elég jelentős erőt képviselnek azok, akik komolyan gondolják azt, mintha az MSZP diktálná a politikát. Szombathelyen egy lakossági fórumon felállt valaki és azt kérdezte: miért nem bírjuk jobb belátásra a kormányt. Nyilván azt hitte, hogy még mindig mi vagyunk hatalmon, s mi meg tudjuk őket reguláz- ni. Kétségtelen, hogy ezektől az emberektől, köröktől nem teljesen idegen a múlt iránti nosztalgia... □ S hová vezethet ez a folyamat, ha a régi emberek jönnek tömegével... • Ez nyilvánvalóan nem jó. Ezért is roppant fontos annak hangsúlyozása, hogy szó nem lehet visszarendeződésről, és nincs visszaút a történelemben. Nehogy túlságosan lábra kapjanak az ilyen személyek, vagy ilyen körök. Ezért volna fontos, hogy az ilyen emberek más irányban tájékozódjanak, máshová lépjenek. Akkor is, ha ez esetleg szavazatvesztéssel is járna. A demokrácia oldalán ez sokkal inkább nyereség lenne. Én azonban nem veszek részt a párt vezetőségének munkájában. Talán véleményemre nem is igen tartanak igényt, de kétségtelen: a pártot meg kell védeni a régi erők befolyásától. □ Vannak-e új arcok ? • Vannak. A párt elnökségében is van néhány tehetséges fiatalember. Nagyon kevés azonban azoknak a száma, akik 1989. októbere után léptek be az MSZP-be, másfél éve beszélgettem az azóta váratlanul elhunyt Nagy Attilával arról, hogy talán 150-200 volt akkor összesen a friss erő. Ez kevés. Azt hiszem, a következő választáson mérhetjük fel, hogy hol tartunk. Az időközi választások szép sikerei, a párt népszerűségének a növekedése nem szabad, hogy megtévesszen bennünket. De bízom benne: meghatározó ereje lehet egy demokratikus balközép tömörülésnek az MSZP. □ S mi lesz az országgal? • Amit én dédelgetek: egyfajta demokratikus nemzeti egységre, összefogásra van szükség. Még vitatott, hogy a többpártrendszerben lehetséges-e ilyen erőfeszítéseket eredményesen véghezvinni. Én azt hiszem, hogy lehet, és kell is erre törekedni. A nemzeti közösség erőt kell, hogy adjon még az európai integrációban is. Kelten az egykori „ötös fogatból". Horn és Németh az MSZP alakuló kongresszusán. Fotó: EM-archívum Az Amnesty International Kelet-Közép-Európáról Heltai András Washington (MTI) — A kormányok még mindig fontosabbnak tartják a politikát, mint az emberek életét - állapítja meg az Amnesty International emberi jogi szervezet legújabb jelentése, amely szerint a világ legtöbb országában megsértik a polgárok jogait, és a helyzet 1992- ben rosszabb volt mint valaha. Száztíz kormány alkalmaz kínzást börtöneiben, 45 államban gyilkol titokban a rendőrség, hatvannal több országban börtönöznek be embereket véleményük miatt. A csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentés pellengérre állítja Kínát, ahol egy év alatt legalább ezer embert végeztek ki, és százakat tartanak börtönben nézeteikért. Az AI főként a cigányokkal szembeni fellépésért marasztalja el a kelet-kö- zép-európai országokat. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy az ország tölténybe iktatta az európai emberi jogi egyezményt, ezzel békeidőben elkövetett bűncselekményekre nem róható ki halálbüntetés. Beszámolnak azokról értesülésekről, hogy annak idején a kerepestarcsai menekülttábor lakóit a rendőrség több ízben bántalmazta. A szervezet az ügy kivizsgálását kérte, egyúttal biztosítékot arra, hogy a menedékjogot kérőket a nemzetközi normáknak megfelelően kezelik. Felléptek a kétegyhá- zi cigány lakosság védelmében is, akiket a rendőrség nem védett meg támadóiktól. A magyar kormány válaszában arról adott tájékoztatást, hogy Kerepestarcsán a hatóságok nem követtek el törvénysértést, és minden menedékjogot kérőt a nemzetközi előírásoknak megfelelően kezelnek. A kétegyházi ügyben adott válasz szerint az ügynek nem volt faji háttere, és a rendőrség megfelelő lépéseket tett a közrend helyreállítására. Az AI kérte, hogy mindkét ügyben részletesen is tájékoztassák a vizsgálat megállapításairól. Szlovákiát, Bulgáriát, valamint Romániát illetően a jelentés szintén kitér a cigány lakosság elleni jogsértésekre, de a román fejezet több más ügyről is beszámol, köztük Tankó Béláról, akit lakásában három rendőr eszméletlenre vert. Az AI évek óta sürgeti a fiatalkorú Viorel Horia sorsának tisztázását: a diákot az 1990 júniusi bukaresti tüntetések idején őrizetbe vették, megkínozták, majd eltűnt. Anyjának először azt mondták, hogy meghalt és eltemették, de kiföldelését és azonosítását megtagadták. Egy évvel később a külügyminisztériumban közölték az asszonnyal, hogy Románia hírének árt, ha nemzetközi emberi jogi szervezetekhez fordul. Nem emeltek egyébként vádat a tettesek ellen a bukaresti tüntetés két román halálos áldozata ügyében sem. A román hatóságok csak a Horia-ügyben válaszoltak az AI megkereséseire azzal, hogy a diák eltűnését tovább vizsgálják. A világ 35 országában 1992-ben - bírói ítélet alapján - 1708 embert végeztek ki, 62 országban pedig további 2700 embert ítéltek halálra. Százhat államban alkalmazzák még a halálbüntetést, s a kivégzettek 82 százaléka Kínára és Iránra jut. A 32 éve működő Amnesty International mélyen nyugtalanítónak tartja, hogy az Egyesült Államokban a halálbüntetés 1977-es visszaállítása óta növekvő számban végeznek ki embereket (1992 végéig már 200-at) és további 2600 embert ítéltek halálra, köztük elmebetegeket, és olyanokat, akik tettük elkövetésekor még fiatalkorúak voltak. A 350 oldalas jelentés egyebek közt kitér arra, hogy az izraeli hatóságok a megszállt területeken sok esetben jogalap nélkül ölnek, nemritkán kiskorúakat. Boszniában a legsúlyosabb jogsértéseket követi el a viszály valamennyi résztvevője, de a legtöbb elkövető szerb, a legtöbb áldozat pedig bosnyák. A bécsi emberi jogi világkonferencia a múlt elveit rögzítette, ahelyett, hogy a mai jogsértésekre és a jövő veszélyeire összpontosított volna. A konferencia sikerét nem a szavak, hanem a tettek mutatják majd meg — állapítja meg az Amnesty International. Azt azonban mondhatom, hogy felfogásunkhoz igenis közel áll a népi politizálás Fotó: Nagy Gabor (ISB) Öreg
