Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-12 / 160. szám

8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1993. Július 12., Hétfő----------APROPÓ----------­C l Dobos Klára Egy fesztiválja mindenképpen van Miskolcnak. De az hál’ Istennek na­gyon. Legalábbis egyelőre. Mert ahogy Gryllus Dániel nyilatkozta a televízió­ban, egyre nehezebben jön össze a pénz a megrendezésre. A műsorban az im­már 14. alkalommal sorra kerülő sike­res fesztiválsorozatról beszélt, és arról, hogy Miskolc nem olyan gazdag város, ezért kérte, hogy aki esetleg még tud, az ajánljon fel díjakat. (Sajnos azóta még szegényebb az együttes, mert a fesztivál ideje alatt a „hálás kor” ellopta az ösz- szes fúvóshangszerüket.) Mint később kiderült, a felhívásra hár­man jelentkeztek: egy festőművész fest­ménnyel, egy cserépkészítő három bő­dön virággal, illetve ifj. Szabó Lőrinc tízezer forinttal, valamint egy kötettel... Lód az adás után rögtön tárcsázta a te­levíziót, mondta, hogy ő Szabó Lőrinc fia, és a költő nevében a pénzt és a köny­vet (szülei levelezésének második köte­tét) ajánlja fel díjként. Gryllus Dániel szerette volna, ha ezt személyesen adja át Lód. De maga helyett egy hatéves kisfiút ajánlott. Hricz Robiról van szó, akivel a Szabó Lőrinc Általános Iskolá­ban találkozott, s aki állította: ismeri az édesapját... Lód megörökítette a talál­kozást Az utolsó 305 perc című írásá­nak idén márciusban készült kiegészí­tésében is. „Érzem, hogy az emberek az én hús-vér valóságomon keresztül meg­találják a költő hús-vér valóságát. Apu fogja a jobb kezemet, Robi és a többiek pedig a balt, így vagyunk együtt mind­annyian...” A Kaláka pedig énekel. S most már Szabó Lőrincról is szól a fesztivál.----------TÁRLAT ­É n én vagyok Szembenézni önmagunkkal Miskolc (ÉM-CsM) - „Mikor rátaláltam másokra, szembenéztem magammal” - idé­zi a miskolci Mini Galériában rendezett ki­állításának katalógusában régen tett, ám ma is igaznak tartott vallomását Urbán Ti­bor festőművész. A költő ugyanezt mondta annak idején:„hiába fürösztöd önmagad­ban, csak másban moshatod meg arcodat”. Valószínűleg nem véletlen hát, hogy a 30 bemutatott mű közül az egyiken, a Távozón József Attilára ismerünk. Urbán Tibor saját útját járja. Művei ha­sonlíthatók, de nem köthetők stílusirányza­tokhoz. Sajátos reakciók ezek a világra. De nem a külvilágra: mindarra, amit az ember magában hordoz múltból és jövőből, és ar­ra, amit ezekből a jelenben megeleveníteni képes. Az emberiségtörténet azonban nem diadalmas, felemelő menetelés, hanem veszteségekkel, komor titkokkal, gyenge­séggel nyomasztott idő. Urbán Tibor képe­in valami mégis túlmutat a halállal vég­képp kudarcba fúló földi léten. És hogy a szellem vagy a lélek, amely erőt, hitet és életet biztosít? A művész teret enged a né­zőnek, hogy belevetíthesse önmagát alkotá­saiba - így találhasson egymásra a mű (és ezzel alkotója) az immár esemény-részessé lett szemlélővel. A Mini Galériában kiállított képek az el­múlt három évet tükrözik. Nem jelent ez különösebb korszakváltást - egyszerűen a legfrissebb munkáit akarta bemutatni. A szikszói művész egyébként sem tart szá­mon korszakokat:^ fix: én én vagyok. És a képek csak annyira változnak, amennyi­re én is változom.” Károlyi Gáspár alkalmatos igéi Ünnepi istentisztelet és emléktábla-avatás Vizsolyban Vizsoly (ÉM-DK) - Egykor talán jobban megbecsülték az emberek a Bibliát. Négy forintot kellett ér­te fizetni ugyanúgy, mint egy hí­zott ökörért. És mégis sokkal több régi ronggyá olvasott szent köny­vet találunk a padlásokon, mint a mai szobákban. Nem kerek évfordulókat ritkán ünnepiünk. De a kivételek ter­mészetesen erősítik a szabályt, négyszáz év után pedig minden évforduló megérdemli az emléke­zést. 403 évvel ezelőtt nyomtatta­tott ki a Károlyi biblia. Ebből az alkalomból tartottak július 10- én, szombaton ünnepi istentiszte­letet a református templomban. Márkus Mihály püspök úr igehir­detésében, az ige megválasztásá­nak fontosságáról beszélt. „Olyan az alkalmatosán mondott ige, mint az aranyalma az ezüsttá­nyérjában.” Mindig a tartalom a fontos. Az hogy helyénvaló legyen a szó a teret és az időt fölülhala­dó végtelenben. Az alkalmatosán megválasztott részlet, a személy­re szóló üzenet egy életen át út­mutatója lehet egy házasságnak, vigaszt jelenthet a temetésen. De a kísérő forma is segíteni hiva­tott az örök tartalmat. A bibliai szöveget azonban összességében kell értelmeznünk, aki kiragad belőle részleteket, és csak arra hivatkozik, nagy hibát követ el. A négyszáz éves évfordulón jelen­tős tanulmányok hangzottak el, és jelentek meg a Könyvek köny­véről. A mostani ünnepen Fekete György államtitkár is felhívta a figyelmet fantasztikus értékére. Mint mondta: — Remélem, hogy azok a gyerekek, akik a vizsolyi iskolában tanulnak, azok a fel­nőttek, akik a vizsolyi földeken búzát termesztenek, istállóikban állatokat tartanak, öregeket, gye­Lelepleztetett... rekeket tartanak el és nevelnek, tudják, hogy micsoda elképesztő kincs birtokában vannak. A kö­vetkező években itt ezen a napon mindig történni fog valami. Sze­retnénk, ha Vizsolyban külön len­ne a bibliának múzeuma, felállí­tódhatna a nagy magyar refor­mátusok pantheonja, és hogy a protestáns közművelődési egye­sületek, amelyek énekelnek, szín­házat játszanak, táncolnak, bib­liát olvasnak és egymás leikével foglalkoznak, időnként találkozó­kat adhatnának itt egymásnak. Az államtitkár úr beszéde után leleplezte Szanyi Péter reliefjét, Fotók: Dobos Klóra melyen a következő az írás: „Itt állt az a ház, amelyben Rákóczi Zsigmond anyagi támogatásával Mantskovit Bálint 1589. február 18. és 1589. július 20. között ki­nyomtatta Károlyi Gáspár teljes magyar bibliáját. Állította a Vi­zsolyi Alapítvány 1993 júliusá­ban.” A dombormű a biblia nyom­tatását ábrázolja. A vizsolyi pol­gárok ennek a kincsnek első szá­mú tulajdonosai és őrzői. Fekete György kérte őket, hogy ezt a na­pot, ezt a reliefet, őrizzék meg egész évben emlékezetükben, és az sem árt, ha időnként kalapot emelnek előtte. ff Ősi néptánc videón és utcán Befejeződött a XI. Duna menti folklórfesztivál Szekszárd (MTI) - A néptánc és a népzene régi hagyományait, legszebb értékeit mindenütt őr­zik Európában, s a fiatalok nagy kedvvel veszik át az idősebb ge­nerációktól. Ez a legfőbb tapasz­talata a XI. Duna menti folklór­fesztiválnak, amelyen a konti­nens 16 országából vettek részt népi együttesek az elmúlt héten Baján, Kalocsán, Szekszárdon és a térség más településein. Az együttesek nemcsak a közönség százas és ezres tömegeiben arat­tak nagy sikert napközben, ami­kor utcákon és tereken táncoltak, énekeltek és muzsikáltak, estén­ként pedig színpadokon, hanem a nemzetközi szakértői tanácsko­zás résztvevőinek tetszését is megnyerték. Két napig Kalocsán, majd szombaton Szekszárdon ta­nácskoztak a cseh, a francia, a lengyel, a norvég, a magyar (köz­tük Erdélyből és Kanadából ér­kezett magyar szakemberek), to­vábbá román, szlovák, török tánc- és zenefolkloristák, az európai tánchagyományokról, illetve a mostani fesztiválon megismert csoportok szerepléséről. Pesovár Ernő Kossuth-díjas nép­tánckutató, a szakértői tanácsko­zás elnöke szerint a fesztiválon régebben előfordult néhány stili­zált produkció is, de most csak autentikus együttesek szerepel­tek, a néphagyomány valós mű­velői, illetve továbbvivői. Vagy még élő, vagy nagyon jó módszer­rel átvett eredeti hagyományt mutattak be mindnyájan, a své­dek éppen úgy, mint a törökök, vagy a Romániából érkezett ro­mán és magyar népi együttesek. A tánc- és zenefolkloristák szek­szárdi ülésén értékelték az összes tánccsoport produkcióját. Külö­nösen hosszan elemezték az ál­taluk legkiválóbbnak tartott mé- rai együttes táncait. Az Erdélyből érkezett csoport kalotaszegi tán­cokat mutatott be. Az egyik kül­földi szakértő vallomása szerint úgy, hogy ő eközben jegyzetelni sem tudott. Lenyűgözték a tánco­sok, akiknek külön-külön egyéni táncfigura-készletük van, mégis közös örömmel, teljes összhang­ban táncolnak. Pesovár Ernő Mé- rán szerzett közvetlen tapaszta­latai alapján közölte kollégáival, Erdélyben a fiatalok versenge­nek: egy-egy kiváló idős táncostól ki tudja jobban, szebben megta­nulni a táncokat. Manapság ezt még videós felvételek tanulmá­nyozásával is gyarapítják, ezért kelthetett nemzetközi szakmai körben is feltűnést ezeknek a ma­gyar néptáncosoknak a tudása, népművészet-szeretete. Vita a Pedagógus Kamarában Amikor bevonultak a mandátum nélküli szakadárok Pécs (MTI) - Működésének tör­vényességét helyreállítandó tar­totta meg közgyűlését szombaton a Magyar Pedagógus Kamara Pé­csett. Az országban elsőként Pécsett megalakult - s azóta is az egyet­len vidéki központú - szakmai kamara küldötteinek közgyűlé­sét azért kellett összehívni, mert a szervezet működését, valamint a kettészakadásához vezető ta­valyfebruári budapesti közgyűlé­sét egy ügyészségi vizsgálat sza­bálytalannak találta. A pécsi vá­rosi ügyészség a megfelelő tag­nyilvántartás hiánya miatt aggá­lyosnak ítélte egyebek között a legutóbbi közgyűlés határozatké­pességét, amelyre küldött-man­dátum nélküli fővárosi pedagó­gusok vonultak be, s szavaztak is úgy döntve, hogy az alapító el­nököt hatáskörétől megfosztva tiszteletbeli elnökké minősítik. Dr. Kiss Elemér, a Magyar Peda­gógus Kamara elnöke — akit az ügyészség az eredeti alapszabály szerint továbbra is legitim elnök­nek tekint - a közgyűlésnek be­számolva elismerte: mulasztott, amikor nem fordult bírósághoz a tavalyi közgyűlés szabálytalan­ságainak megszüntetése végett, de nem akarta pereskedéssel megosztani a pedagógusok szak­mai érdekképviseleti szervezetét. A szakadárokkal megegyezésre törekvő elnök békéltetési kezde­ményezése eredménytelen ma­radt, mert az önjelölt új vezetők nem voltak hajlandók a kompro­misszumra, inkább az újabb üt­közéseket keresték - mondta az elnök. A Magyar Pedagógus Kamara a civódás ellenére folytatta az alap­szabályában megfogalmazott te­vékenységét: parlamenti bizott­ságoknak, minisztériumoknak, pártok szakértői testületéinek adott szakmai véleményt a köz­oktatási és a szakképzési tör­vénytervezetről, a magyar iskola- rendszer korszerűsítéséről, javas­latokat dolgozott ki a pedagógu­sok szakértelmiségivé válását szolgáló pedagógusképzésre és ezzel kapcsolatban Pedagógus Továbbképző Egyetem létrehozá­sára vonatkozóan, s tervbe vette a pedagógus szakma etikai nor­máinak, valamint az iskolaalapí­tásokat szabályozó kódexnek a kidolgozását is. Az 1989-ben alapított kamarához hű maradt Békés megyei, bajai, kiskunhalasi, mátészalkai, nyí­regyházai, pécsi, sárospataki, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és szombathelyi területi szerveze­tek küldötteinek pécsi közgyűlé­sén áttekintették, s néhány pont­ján módosították a Magyar Peda­gógus Kamara alapszabályát, megújították választmányát és elnökségét. Dr. Kiss Elemért megerősítették elnöki tisztében. Lehotka-est Miskolc (ÉM) - A Kulturális Me­nedzser Iroda rendezésében, a Nemzeti Filharmónia közremű­ködésével és az Alliance Franca- ise miskolci szervezetének támo­gatásával a Collegium Musicum sorozat keretében Lehotka Gábor ad koncertet avasi református templomban. Ajúlius 13-án, ked­den este 7 órakor kezdődő hang­versenyen közreműködik a mis­kolci Forrás kórus (karigazgató Kiss Csaba). Műsoron többek kö­zött Mendelssohn-, Bach-, Farkas Ferenc- és Lehotka-művek szere­pelned _____________________ E PE és Torzó Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nyá­ri Fesztivál keretében ma délu­tán 5 órakor nyitják meg a Mis­kolci Galériában (Déryné u. 5.) a Torzó című kiállítást. A megnyi­tó műsorában szerepel a Párizs­ból érkezett Ensemble Petite Eu­rope (EPE) együttes. A francia zenekar az Alliance Francaise tá­mogatásának köszönhetően este fél kilenctől koncertet ad a Muzsi­káló udvarban (Kossuth u. 11.). Az Ensemble Petite Europe Mi­chel Gentils, Bereczky Erika és Philip Benzonana közreműködé­sével azt kutatja, hol a határ a jazz, a folklór és az avantgarde között. Kisebbségekért Budapest (ÉM) - „A magyaror­szági nemzeti és etnikai kisebbsé­gekért” Alapítvány (Budapest 1357, Pf.2.) támogatja a magyar- országi kisebbségek kulturális, hagyományőrző, nyelvápoló stb. programjait. A kuratórium dönté­se szerint megyénkből a követke­ző szervezetek, csoportok kaptak anyagi segítséget. Sátoraljaújhelyi német nemzeti­ségi óvoda létesítésére (90e Ft.), a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ szlovák nemzetiségi kábelprogramok ké­szítésére (400e Ft.), a bükkszent- kereszti Általános Iskola szlovák nemzetiségi találkozók, nyelvi tá­boroztatás szervezésére (38e Ft.), a miskolci 17. Számú Általános Iskola szlovák bábszakkör beindí­tására (65e Ft.), a répáshutai Pol­gármesteri Hivatal nemzetiségi néptáncfesztiválra (40e Ft.). Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési In­tézet cigány nyelvtanfolyam in­dítása óvónők és tanárok számá­ra (80e Ft.), sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön cigány hagyo­mányőrzés (100 e Ft.), csenyétei általános iskola hátrányos hely­zetű gyerekek táboroztatása (60e. Ft.), Phralipe Fony nemzetiségi klubok (40e Ft.), Phralipe Mis­kolc kulturális fesztivál (50e Ft.), Phralipe Sárospatak cigány kul­turális-közművelődési tevékeny­ség (50e Ft.), Phralipe Taktasza- da nyári életmódtábor (50e Ft.), Phralipe Kesznyéten életmódtá­bor (50e Ft.), Phralipe Alsózsolca nemzetiségi klub alapítása (30e Ft.), Phralipe Baktakék céltámo­gatás (50e Ft.), Phralipe Mező- csát hagyományőrző cigány fol­klór együttesek találkozója (30e Ft.), Phralipe Sáta zenekaralapí- tás (30e Ft.), Phralipe Encs kul­turális és sportrendezvények (30e Ft.), Phralipe Hernádvécse ifjú­sági filmklub (30e Ft.), Amalipe Megyaszó cigány klub fejlesztése (40e Ft.), alsózsolcai 3. Sz. Álta­lános Iskola nyári életmód és mű­vészeti táboroztatás (lOOe Ft.). Palotaj átékok Visegrád (MTI) - Az elmúlt hét­végén megrendezett visegrádi Palotajátékok keretében szomba­ton a királyi vár udvarán több mint 200 résztvevővel középkori lovagi tornán vívtak meg egymás­sal a korabeli vértezetbe öltözött vitézek, igazi leányrablással rio­gatták a népes publikumot, kira­kodóvásár, reneszánsz zene szí­nesítette a programot. A történel­mi falak között immár a hagyo­mányos Toldi Miklós vetélkedőn dőlt el: ki az ország legerősebb embere. A versenyzők malomkő­dobásban, petrencerúd-tartásban mérték össze tudásukat és tették próbára izomzatúkat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents