Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-08 / 131. szám
1993. Június 8., Kedd Gazdaság É SZAK-M AGYAK ORSZÁG 7 Jeggyel fizetnek Miskolc (ÉM) - A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. június 7-től újra vásárolja a kárpótlási jegyeket saját számlára is. Amint azt megtudtuk, az ideiglenes leállás oka nem az árför lyammozgásokban volt, hanem abban, hogy a BÉB a csökkenő kereslethez igazította vásárlásait. A kárpótlási jegyek csökkenő árfolyamáról a BÉB vezetőinek az a véleménye, hogy annak technikai háttere van és minden bizonnyal nem tart már két hétnél tovább. Oka a Vagyonügynökség és a Vagyonkezelő Részvénytársaság által kárpótlási jegyért felajánlott vagyon minőségében és mennyiségében rejlik. Egy hete zárult le a Pillér Ingatlanbefektetési Alap első jegyzési időszaka, amelynek eredményeként 1,83 milliárd forint névértékű befektetési jegy kelt el kárpótlásijegyért. Ezenkívül még június 17-éig folyik a BUSZESZ-papírok jegyzése, amelyekből a felajánlott 300 milliós részvénycsomag kétharmadát már meghaladja a bejelentett igény. Ezenkívül nincs más ajánlat. Ugyanakkor nem titok, hogy június második felére jelentősen megnő majd a kárpótlási jegyek felhasználási lehetősége. Egyrészt számos ÁVÜ-pályázat határideje jár le akkor, s az ezek révén létrejövő ügyletekben bizonyára többen kívánnak majd kárpótlási jeggyel fizetni. Szintén június második felére várható, hogy az ÁV Rt. megkezdi a Magyar Külkereskedelmi Bank és a MÓL Rt. papírjainak értékesítését kárpótlási jegy ellenében. Ez is arra utal, hogy a jelenlegi árfolyamesés csak technikai jellegű, s megelőzhető lenne, ha az AVÜ, vagy az ÁV Rt. beavatkozna valamilyen módon. A BÉB vezetője szerint például 4-500 millió forint ideiglenes fel- használásával elkerülhetők lennének a technikai árfolyam- esések. FM-Agrárkamara párbeszéd Budapest (MTI) - A továbbiakban rendszeres lesz a kapcsolat- tartás a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Agrárkamara képviselői között - többek között ebben állapodott meg a két szervezet pénteken, a Földművelésügyi Minisztériumban lezajlott tanácskozásán. A megbeszéléseket követően a két csoport vezetője - Szabó János miniszter és Körösi Imre, az Agrárkamara elnöke — szűkkörű sajtótájékoztatót tartott. Hangsúlyozták: jelenleg a magyar agrárágazat helyzetének stabilizálása és minden eszközzel való javítása a legfontosabb feladat. Ezen belül is elsősorban az agrárvertikum jövedelempozícióját kell javítani. Megállapították azt is: szükség lenne a foldadó eltörlésére egy a költségvetési törvényen kívüli, kifejezetten agrártámogatási törvény meghozatalának és több más, a termelők helyzetét javító intézkedésre. Ez utóbbiak közül példaként hozták fel a gázolaj eddigi adó- visszatérítési mértékének növelését. Abban ugyancsak egyetértés mutatkozott, hogy a jelenlegi privatizációs gyakorlaton oly módon kell változtatni, hogy minden egyes ügyletet külön-külön kell megvizsgálni. Körösi Imre hangsúlyozottan kiemelte, hogy az Agrárkamara sajátos eszközeivel támogatni kívánja a minisztérium munkáját, különös tekintettel a tárca kormányon belüli pozícióinak erősítésére. Szabó János azt húzta alá: a kormányon belül jelenleg szemlélet- váltás érzékelhető az ágazattal kapcsolatban, felismerték annak nagy gazdasági jelentőségét. Ennek alapján arra számítanak, hogy az agrárágazat már a jövő évben prioritásokat élvez majd a nemzetgazdaságon belül. Hulladékgyűjtés vállalkozásban A Sajó-parti MÉH telepen. Az ipari termelés csökkenése a hulladékoknál is jelentkezik. Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM — I.S.) — Többségi állami tulajdonú részvénytársaságként funkcionál az elmúlt év szeptemberétől az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat. A három megyében — Borsod, Heves, Nógrád — prosperáló cég átalakulása előtt huszonhat városban, községben üzemeltetett átvevő, felvásárló helyet, évente 80 ezer tonna vashulladékot, 5 ezer tonna színesfém és 10 ezer tonna papírhulladékot gyűjtöttek, gyűjtettek össze. Bár a vállalat — illetve a MÉH vállalatok trösztje - szerepelt az első privatizációs kör úgynevezett húszas listáján, ám értékesítése a mai napig késik, hogy a tényleges privatizáció mikortól esedékes, csak az ÁVÜ mindenhatói tudják. Ezt egyelőre titokként kezelik. A kis- és közepes egységek - részleges - privatizálása viszont megtörtént. Nyűt pályázat útján értékesítették azokat a felvevőhelyeket, amelyek öt embernél kevesebbet foglalkoztatnak, és éves forgalmuk nem éri el az ötmillió forintot. így, a részvénytársaság szervezetének korszerűsítése után 14 egység maradt közvetlen irányítás alatt, elsősorban azon nagyobb városok- Miskolc, Gyöngyös - telephelyei, ahol a hulladékokat ipari célra történő felhasználásra dolgozzák fel. — A részvénytársasággá való átalakulásunk talán legfontosabb célja az volt, hogy jelenlegi piaci pozíciónkat megőrizzük, épp ezért igyekeztünk kedvező szerződéseket kötni azon felvásárló telepekkel, amelyeket bevontunk a franchise hálózatunkba - mondja az Rt. főosztályvezetője Krakkai László. A részvénytársaság 15 vállalkozót 26 telephellyel vont be ebbe a hálózatba, amely végezetül - leegyszerűsítve - olyan üzleti kapcsolatnak tekinthető, amelyben a két fél — az Rt. és a vállalkozó — közül az egyik a már működő rendszer tulajdonosa (franchise átadó), a másik pedig üzleti helyzetét biztosítani, tevékenységi körét bővíteni kívánja (franchise átvevő). Tulajdonképpen arról van szó, hogy az átadó és az átvevő üzleti házasságot kötött. A vállalat, illetve most Rt. valamikori kisebb átvevő helyeit üzemeltető vállalkozók tovább használhatják a piacon már jól bevezetett MÉH nevet, cserében pedig kötelezettséget vállalnak arra, hogy minőségi munkát végeznek, s védik az átadó által kialakított ima- ge-t. Félreértés ne essék! Nem pusztán eladó-vevő viszony áll fent kettejük között, sokkal inkább az egymásrautaltság, a másik sikerében fennálló kölcsönös érdekeltség. Ez annál is inkább így van, mert sem a MÉH, sem a vállalkozók nincsenek könnyű helyzetben. A kohászati ipar — amely a legnagyobb vas-hulladékfelhasználó a térségben - válságban van, s megszűnőben a szervezett papír- és rongyfelvásárlás is. Az ipari krízis, a lakosság elszegényedése - bármilyen furcsa - , alaposan érződik ezen a területen is. Lényegesen kevesebb mind az ipari, mind pedig a háztartási — újra hasznosítható — hulladék. Elvileg tehát nagy a verseny minden tonna vasért, papírért. Persze az igazsághoz hozzátartozik: a felvásárlási árak nemigen követik az inflációt, a vasért, papírért ugyanannyit, vagy még kevesebbet adnak, mint tíz, húsz évvel ezelőtt. A huszonkettes csapdája itt is érvényesül...Tulajdonképpen a jó az lenne: nem a pénzért, hanem a környezetért, annak épségéért gyújthetnénk a hulladékot. Azért, hogy ne szennyezze a környezetet. Tőlünk nyugatabbra már ez a szokás... Persze, a szemlélet megváltoztatása nem elsősorban a MÉH, hanem a társadalom feladata... Feketézőknél fizettek a feketéjükért Marczin Eszter Miskolc (ÉM) - A miskolci Vasgyár környéki presszó békés, kora délelőtti képet mutat. Csak a fagyizónái állnak néhányan, némi enyhülést keresve a kánikulai hőségben. A benti asztaloknál és a kerthelyiségben nagy a pangás. Délután kezdődik itt az igazi élet, akkor benépesül a szórakozóhely; van aki a játékautomaták kedvéért jön, sokan a cimborákkal múlatják az időt, vagy a zenekart hallgatják. Egészen pontosan ez utóbbiról már csak múlt időben beszélhetünk, mivel a megyei munkaügyi központ ellenőrzési osztályának munkatársai, a rendőrséggel és a munkavédelmi felügyelettel közösen egy „razzia” során a két román állampolgársá- gú zenészt eltiltották a munkavégzéstől. Az ok: külföldieket engedély nélkül foglalkoztatattak; tehát fekete munkavégzés. Az ellenőrzés során ugyancsak a fekete munkavállalás gyanújába keveredett a presszó három pincérnője. Kiderült: a munkanélküli járadék mellett - a jogszabályt megszegve - rendszeres munkát vállaltak. Mint a szakemberektől megtudtuk, a muzsikusok, a pincérként alkalmazott hölgyek és a tulajdonos is többszörösen vétettek a törvényben előírt munkavállalói, illetve munkáltatói kötelezettségek ellen. A három felszolgáló például elmulasztotta bejelentem a munkakezdést megelőző napon, - és azóta is - hogy a munkanélküli járadék folyósításának időtartama alatt kereső tevékenységet folytat. Pedig még csak nem is tiltják a jogszabályok ezt a lehetőséget, ám - érthető módon - beszabályozzák, illetve a már említett bejelentéshez kötik. A „nem tudtunk róla mi a teendő” nem igazán hatásos védekezés, mivel a munkaügyi kirendeltségen tett első látogatáskor minden állásnélküli aláír egy nyomtatványt, ami tartalmazza az ide vonatkozó információkat. A legnagyobb mulasztás mégis a presszó vezetőjét terheli, aki szabálytalan szerződést kötött alkalmazottaival, rendszeresen zsebből fizette ki járandóságukat, és így természetesen a közterhek - adó, tb. járulék stb — lerovása szóba sem jött. □ A presszós „feketézők” a véletlen folytán akadtak horogra? — kérdeztük dr.Hajdú Lászlót, az ellenőrzési osztály vezetőjét. • Nem volt véletlen. Egy bejelentés kapcsán indultak el munkatársaim. Hozzá kell tennem a vendéglátó- hely tulajdonosa régi kuncsaftunk, de eddig sikerült kicsúsznia az ellenőrzés hálóján. Egyébként félreértés ne essék, munkánk során nem az a cél, hogy mindenáron büntessünk, a szabály-, illetve jogszerűség betartatása a feladatunk. A közvéleményt ugyanis irritálja, hogy jó néhányan kettős ellátásban részesülnek, anélkül, hogy a második jövedelemből bármiféle járulékos költséget befizetnének. □ Milyen szankciókkal járhat egy „lebukás”? • Meggyőződésem, - és a készülő új jogszabály is megerősíti — hogy a munkáltatót kell ilyen esetben súlyosabban megbüntetni. Az említett ügyről még konkrétumot nem tudok mondani,mindenesetre a presszó tulajdonosának akár 30 ezer forintja is bánhatja ezt az „apró” figyelmetlenséget. □ Mi a helyzet a külföldi állampolgárokkal ? • Külföldiek csak akkor vállalhatnak munkát, a megyei munkaügyi központ engedélyével, ha a betöltendő helyre nincs megfelelő végzettséggel rendelkező magyar állampolgár. Hazai zenészeink közül sajnos éppen elegen vannak munka nélkül, úgyhogy ha megkérték volna az érintettek az engedélyt, akkor is elutasító választ kapnak. Tapasztalataink szerint a munkáltatók - nem túlzás - éhbérért dolgoztatják ezeket a külföldieket, ráadásul a magyar munkavállalók rovására. □ Minden bejelentést megvizsgálnak? • A névtelen bejelentések kivételével valamennyit. így is szép számmal akad olyan, ahol kitalált név mögé bújik az illető, vagy más nevével és címével írja meg levelét.---------JEGYZET---------J fäetu. tqc ál & tftetuupc? Illésy Sándor Az utóbbi napokban több különböző adat jelent meg az ipari termelés első negyedévi alakulásáról, miután kevesen tudják: mennyi is a mennyi? A most már talán hivatalos statisztika szerint a termelés értéke az év első három hónapjában 536 milliárd forint volt, egy százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Alig valami negatívum - a tavalyi évhez képest! Amikor tudvalevőleg a mélyponton volt az ipar. Ahhoz képest valóban nem sok! Az, hogy térségünkben a bányászat, a kohászat, a gépipar, az építőipar, a vegyészet termelése sokkal nagyobb értékben esett vissza - a nagy átlagban elvész. Dicsérendő: a csökkenés üteme megtorpant. Már csak egy százalék. Az egykor hatalmas pénzekkel életben tartott és így virágzó iparágak mára agonizáló roncsokká váltak. Nemcsak önhibájukon kívül. Ózdon két évvel ezelőttcsapoltak utoljára a kohóból, a még viszonylag korszerűnek mondható rúd- és dróthengermű egyéves kényszerszünet után csak rövid ideig termelt. A felszámolás alatt lévő diósgyőri kohászatba milliárdokat öl az állam, lehet, az elmúlt évi diósgyőri munkástüntetés hatására. A vegyigyárak sem a régiek már. Kazincbarcika, Sajóbábony is óriási nehézségekkel küzd, és bár a tisza- újvárosi vegyi kombinát még jól prosperál, de kétségtelen: a csúcson megmaradni irtózatosan nehéz lesz. A krízishez hozzátartozik a Diósgyőri Gépgyár immár több, mint két éve tartó felszámolása, a December 4. Drótművek sikertelen privatizációs kísérlete, a szénbányák végleges bezárás előtti helyzete. Szóval, tipikus állatorvosi lóhoz hasonlít a régió ipara. Elhibázott privatizációk, a korábban mesterségesen élet- bentartott gyárak összeomlása, a kritikus tőkehiány... Még jó, hogy a statisztika alig mutat termeléscsökkenést... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTD - A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 52 üzletben összesen 204,36690 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. Kárpótlási jegy Tőzsde Index (ideiglenes) június 7-én 695,21 +0,20 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993.junius 7. Valuta Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank* Íján korona Finn márka Francia frank Holland forint ír font Japan yen* Ka nadai dollár Kuvaiti dinar Német márka Norvég korona Olasz líra** Osztrák seb. ' Portugál escudo Spanyol peseta** 71.03 Svájci frank 61,05 Svéd korona 12,16 USA-dollár 89,14 ECU (K. P.) 107,17 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység 134,60 . 60,07 266,85 14.32 16,18 16,28 48.83 133,35 82,98 69,77 296.29 54,80 12.92 60,40 779,27 57,14 137, ,40 136,12 136,82 61 .31 60,47 60,77 271, ,51 268.62 269,78 14, ,58 14,43 14.49 16, ,58 16 ti 16,41 .16, ,56 16.40 16,48 49 ,69 49.24 49,46 135, ,95 134,57 135,21 84, ,18 83,61 83,91 71, ,17 70,24 70,58 301 ,79 298.18 299,56 55, ,76 55,22 .55,46 13 ,16 13.04 13,10 61 ,68 60.64 60,96 792, .87 785,21 788,61 58 ,24 58,111 58,39 72 ,55 71,85 72.23 '62 ,13 61,45 61,73 12 .42 12.3Í 12,37 90 .70 89,76 90,16 109 ,13 107,86 108,36
