Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-30 / 150. szám
XLIX. évfolyam, 150. szám 1993. június 30., szerda Buhinkák és... Buhinkák pedig nincsenek. Valamikor voltak Bükkszent- kereszten is, a háziasszonyok nagy bosszúságára. (8. oldal) BORSOD - ABALJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Vége a vízhiánynak Megszűnik a vízhiány öt Miskolc környéki településen: Mályiban, Nyékládházán, Ernődön, Kistokaj- ban és Bükkaranyoson. (3. oldal) Kötelező nyugta A jövő év közepétől az élelmiszerkiskereskedelem teljes körében pénztárgéppel kell teljesíteni a kötelezettséget. (7. oldal) Alkotmánybíróság az elévülésről Budapest (MTI) — Alkotmány- ellenes a büntethetőség elévülésének értelmezéséről szóló országgyűlési elvi állásfoglalás — állapította meg az Alkotmánybíróság kedden, nyilvánosan kihirdetett második határozatában. Az Alkotmánybíróság leszögezte: az elvi állásfoglalás nem minősül jogszabálynak, sem a bíróságokra, sem más hatóságokra nem kötelező, csak az Országgyűlésre. Az állásfoglalás alkotmányellenes azért is, mert valójában a büntető törvényt módosítja, amennyiben az elévülés új, a büntető törvényben nem szereplő feltételeit határozza meg. A testület határozatát egy alkotmánybíró különvéleményével hozta meg. Az Alkotmánybíróság az elvi állásfoglalást a Magyar Közlönyben történő közzététel napjával megsemmisíti. Román küldöttség Szabad Györgynél Budapest (MTI) - Szabad György, az Országgyűlés elnöke kedden hivatalában fogadta a kolozsvári Magyar-Román Inte- retnikus Párbeszédért Társaság Octavian Buracu elnök vezette küldöttségét. Octavian Buracu ismertette a fórumszerűen működó társaság kulturális tevékenységét, jelezve, hogy a társaság nem politikai szervezet, működése valamennyi romániai nemzeti kisebbség védelmét, kulturális önazonossága megtartását és a békés együttélést szolgálja. Szabad György válaszában hangsúlyozta: az erköl- csiség magas fokán állók mindig szolidárisak kell, hogy legyenek a kisebbségi elnyomás láttán, ami egyszersmind fokozott felelősséget is ró rájuk a többség lelkiismeretének ébresztésében. Kelet-közép- európai adások Budapest (MTI) — Két évi szünet után, július 1-jén újraindítja a kelet-közép-európai országoknak sugárzott idegennyelvű adásait a Magyar Rádió. A horvát, orosz, román, szerb és szlovák nyelvű műsorok naponta kétszer jelentkeznek majd, a korábbi adásidőt megduplázva, 30 percben, három rövidhullámú frekvencián. A szomszédos népek tájékoztatását célzó adások pénzügyi okok miatt 1991 júniusában szűntek meg. Ez év elején azonban a kormány - Csúcs László alelnök kérésére - külön határozatban biztosított pénzt a műsorok újjászervezésére. Sára Sándor a Duna TV vezetője Budapest (MTI) — A Hungária TV Alapítvány titkársága kedden az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez, amelyből kiderül: a Hungária TV Alapítvány kuratóriuma június 23-i ülésén, féléves kísérleti szakasz után létrehozta a Duna TV vezető testületéit. A testület munkájának irányításával Sára Sándort bízta meg. Határon túli magyar sajtó Konferencia és kiállítás a megyei könyvtárban Nagy érdeklődés kísérte a ritkán látott külhoni magyar sajtótermékeket Miskolc (ÉM - KJ) - Háromnapos konferencia kezdődött tegnap Miskolcon a megyei könyvtárban. A határon túli magyar sajtó képviselőit invitálták találkozóra régiónk szakemberei, hogy megvitassák azokat a kérdéseket, amelyek akadályozzák, nehezítik a kinti magyar nyelvű sajtótermékek hazai beszerzését, hozzáférhetőségét. A tanácskozást, valamint az erdélyi, kárpátaljai és szlovák kiadványokból és sajtótermékekből álló kiállítást Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg. Többek között annak a kívánságának adott hangot, hogy az ide érkező - magyar szavú - sajtó képviselői érezzék azt a szeretetet és megbecsülést, amely őket hazánkban körülveszi. A konferencia - mondotta - lehetőséget ad a bemutatkozni vágyóknak, de egyben azt az igényt is kielégíti, amely az olvasók részéről nyilvánul meg a határon túli újságok, az ott élő kisebbségek mindennapjai iránt. Fokozott érdeklődés kíséri a nehéz körülmények között tevékenykedő „helyi apostolok” munkáját. Kíváncsiak vagyunk - mondta -, hogy akik nap mint nap saját bőrükön érzik a vál- lukra nehezedő terheket, vajon milyen értékek felmutatására képesek? Végezetül hangsúlyozta, a megyei önkormányzat felkarol és támogat minden olyan kezdeményezést, amely a kapcsolatteremtést segíti. A megnyitó után a könyvtárosok és az újságírók találkoztak. Dr. Környey Lászlóné, a megyei könyvtár igazgatója annak a reményének adott hangot, hogy. a konferencia kézzel fogható eredménnyel zárul majd, s ha nem is azonnal, de hamarosan s folyamatosan a külföldi magyar sajtótermékek is ott sorakozhatnak a könyvtár polcain. Ehhez a gondolathoz csatlakozott dr. Kovács Ilona, az Országos Széchenyi Könyvtár Hungarica-Doku- mentációs Osztályának vezetője és munkatársa, Karajos Kinga is. Ismertették konkrét szakmai munkájukat, szóltak a nemzeti könyvtárak jelentőségéről, illetve a könyvtárak és a sajtó szoros együttműködésének fontosságáról. Végül a meghívott újságírók mondták el gondjaikat, problémáikat. A tanácskozás ma 10 órától folytatódik. Kiss Gy. Csaba, a Kö- zép-Európa Intézet igazgatója tart előadást Kommunikáció és régió címmel, majd korreferátumok hangzanak el. Délután a határon túli és inneni sajtó képviselői találkoznak, s cserélik ki tapasztalataikat. Az ET a cseh és szlovák felvételről A bizottságban fenntartásokat is megfogalmaztak Strasbourg (MTI) - A stras- bourgi Európai Tanács Politikai Ügyek Bizottsága mind a Cseh, mind a Szlovák Köztársaság esetében javasolta a teljes jogú tagállamok sorába történő felvételt a parlamenti közgyűlés nyári ülésszaka elé terjesztett hivatalos jelentésében. Csehszlovákia 1991 februárjában lett az akkor még csak 23 tagállamot számláló európai szervezet tagja, majd a föderáció felbomlásakor, ez év január elsején mindkét utódállam automatikusan önálló tagságért folyamodott Strasbourgban. Két héttel később mind Prága mind Pozsony különleges meghívott státust kapott, és ezzel párhuzamosan megkezdődött a két ország tagsági feltételeknek való megfelelését értékelő folyamat is. A keddi vita és az ez alapjául szolgáló bizottsági jelentés voltaképpen e folyamat záróaktusa. A bizottsági jelentések mindenekelőtt megállapítják, hogy a két ország idén januárban életbe lépett alkotmánya a jogállamiság, az emberi és szabadság- jogok teljes elismerésén alapul, és ennyiből teljesíti a teljes jogú taggá válás feltételeit. Szlovákia esetében ugyanakkor a jelentés - helyszíni benyomásait összegezve - elismeri, hogy a kisebbségek helyzetét vizsgálva az Európa Tanács-beli delegáció „igen sok híresztelést és állítást hallott” a szlovákoktól a magyarok szándékairól és a magyaroktól a szlovákok szándékairól, s ez jól tükrözi a kölcsönös bizalmatlanságot. A kisebbségi nyelvhasználat esetében is a küldöttség egyaránt talált a kétnyelvűség biztosítására utaló feliratokat, és tapasztalhatta ennek elmaradását is. Mindezek alapján az Európa Tanácsbeli testület tagfelvételi jelentésében javasolta, hogy a parlamenti közgyűlés szögezze le: elvárja, hogy a szlovák hatóságok kisebbségi politikájukat az Európai Emberi Jogi Konvenciót kiegészítő, kisebbségekkel kapcsolatos ajánlás alapján folytassa; különösen fontosnak tartja a kisebbségek esetében az anyanyelvi névhasználat nagyobb arányú kisebbségek által lakott településeken a két- vagy több nyelvű közfeliratok biztosítását; s hogy belső közigazgatási határok módosításakor mindenkor vegyék figyelembe az érintett etnikumok érdekeit is. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése keddi plenáris ülésén ellenszavazat nélkül - a magyar küldöttség tagjainak tartózkodása mellett - megszavazta Szlovákia teljes jogú tagságát a szervezetben. A kérdés végső elbírálásra most a Tanács miniszteri bizottsága elé kerül, amely szerdán - kivételesen nagyköveti szinten - hozza majd meg végső döntését. A kérdés vitájában a hozzászólók elsöprő többsége azon a véleményen volt, hogy bizalmat kell szavazni a fiatal szlovák államnak, amely - miként az egyik hozzászóló fogalmazott - az elmúlt fél év során máris jelentős előrelépésről tett tanúbizonyságot.-----KOMMENTÁR-----/ / 4£<vui vawa Illésy Sándor A cím csak részben igaz, s talán csak az alliteráció miatt lett azzá. Mert ugyan a költségvetésen kívül ki várná az áfát, pontosabban az áfa módosítását? A büdzsén kívül vaj’h kinek hiányzik az, hogy az állampolgár még mélyebben kotorásszon amúgy is üresedő erszényében? Szóval, nemigen várjuk mi ezt az emelt áfát, jön az váratlanul, s mégsem úgy, hiszen a felkészítés már jó ideje tart. Félreértés ne essék! Még ellenzéki oldalról sem állították az ellenkezőjét: egy piacorientált társadalomban helyén való a fogyasztás megadóztatása. Csak éppen a bevezetés módja, tervezett ideje borzolja a kedélyeket, olyannyira, hogy az akár három évre is redukálhatja a kormány négy évét. Jó, jó, elfogadható a kissé profán fogalmazvány: aki többet fogyaszt, fizessen többet, igaz, aki kevesebbet fogyaszt, annak is többet kell fizetnie a magasabb áfa miatt. Persze ez már szociálpolitikai kérdés... Tegnap az is világossá vált az Érdekegyeztető Tanács ülésén, hogy sem a munkaadói-, sem pedig a munkavállalói oldal nem támogatja az általános forgalmi adóról szóló törvénytervezet módosítását. Azért sem - érdekesmód összecsengtek a vélemények mert ezt inkább politikai szempontok, sem mint gazdasági szükségszerűségek indokolják. Az ugyanis köztudott, hogy a megemelt áfa legfeljebb hárommilliárd forint tiszta bevételt jelentene ebben az évben a költségvetésnek (jövőre nyilvánvalóan nagyságrenddel többet). Ez pedig most úgyszólván nulla, ha azt nézzük, hogy a tervezett pótköltségvetés ezen összeg felét kívánja az Alkotmánybíróság új székházára fordítani. Persze az, hogy a társadalom jelentékeny hányada így vélekedik, nem biztos, hogy módosulást jelent a kormány áfa módosítási törekvéseiben. Maximum megingathatja ebben a szándékában. Ugyanis máris született egy kompromisszumos kivétel: a kabinet elfogadhatónak tartja azt, hogy a gyógyszerek 1994 végéig továbbra is áfa-mentesek legyenek. Igaz, ezt a javaslatot az egyik koalíciós párt tette... A képviselő tévedett Budapest (MTI) - Téves az az információ, amelyet Horváth Aladár országgyűlési képviselő, a Roma Parlament elnöke a június 25-ei sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott — közölte az MTI-vel dr. Bóta Éva, a Legfőbb Ügyészség szóvivője kedden. A képviselő szerint tavaly novemberben az országos rendőrfőkapitány, a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke megegyezett, hogy rasszista bűncselekmények esetében - a politikai hangulat veszélyessége miatt - nem célszerű a Btk. 156. paragrafusának alkalmazása. A szóvivő kijelentette: nem volt megegyezés, erre nem is volt törvényes lehetőség. Bóta Éva elmondta: az országgyűlési képviselő - noha arra minden lehetősége megvan - a nyilvánosságra hozott információ ellenőrzését nyilvánvalóan elmulasztotta, s ebből adódhatott, hogy a sajtó- tájékoztatón alaptalan állítást közölt.
