Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám

Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 1993. Június 24., Csütörtök Sikeres jegyzés Budapest (MTI) - Több, mint kétszeresen túljegyezték a Tallér Értékpapírokba Befektető Ala­pot, és ezzel teljesültek az alapke­zelők várakozásai - mondotta az alapot indító Quaestor Befekte­tési Alapkezelő Kft. munkatársa. Az alapot minimum 300 millió fo­rintos törzstőkével kívánták indí­tani, az eddig összeszámolt jegy­zések értéke azonban már meg­közelíti az 540 millió forintot. A forgalmazó konzorciumban részt vevő takarékszövetkezeteknél és az OTP fiókhálózatánál történt jegyzésekről a kezelők még nem rendelkeznek teljeskörú informá­cióval. Az eddigi adatok szerint a jegyzések eddig megállapított összértéke még 100-160 millió fo­rinttal növekedhet. A várakozások szerint a legna­gyobb befektetői érdeklődés a jú­nius 18-án végződött hathetes jegyzési időszak utolsó két heté­ben volt tapasztalható. A befekte­tési jegyeket nem diszkontjegy­zéssel - egyre növekvő áron - le­hetett megszerezni, az ár a jegy­zési időszakon belül végig egysé­gesen tízezer forint volt. Az ötö­dik hét eredménye 133 millió fo­rint értékű jegyzés, az utolsó hé­ten pedig az eddigi adatok alap­ján mintegy 240 millió forint ér­tékű befektetési jegyet vásárol­tak. A Tallér Alapot várhatóan már a jövő héten bejegyzi az Ál­lami Értékpapír-Felügyelet, és ezután hamarosan kiosztják a be­fektetési jegyeket. Bármekkora is lesz a túljegyzés, valamennyi befektető hozzájuthat a teljes igé­nyelt értékpapír-mennyiséghez. Módosítás kell Budapest (MTI) - Az önkor­mányzatok jelentős bevételektől eshetnek el a kényszerátalaku­lás szabályainak érvénybe lépé­sével, mivel ezzel megszűnik az a lehetőség, hogy az átalakuló cég vagyonát átértékelje. Ez azt je­lenti, hogy a vállalat könyveiben szereplő belterületi föld értéke változatlanul nulla marad, ennek következményeként pedig az ön- kormányzatok nem részesülnek a privatizációs bevételből. Az ÁVÜ tájékoztatása szerint az 1992. évi 54. törvény 61-65. pa­ragrafusai alapján történik meg a kötelező átalakulás. Az érintett cégek a törvény erejénél fogva ke­rülnek államigazgatási felügye­let alá. Ezekben az esetekben te­hát nem történik vagyonértéke­lés. A jelenlegi gyakorlat szerint - mint ismeretes -, amennyiben az állami vállalat bejelenti, hogy gazdasági társasággá kíván ala­kulni, vagyonát fel kell értékel­tetnie, amit aztán az ÁVÜ jóvá­hagy. E vagyon részét képezi a belterületi ingatlanok értéke. Ezen érték alapján az önkor­mányzatok korábban résztulaj­donhoz jutottak. Újabban része­sülnek a privatizációs bevételek­ből, mégpedig a belterületi föld értékének megfelelő mértékben. A kötelező átalakulás egyben azt is jelenti, hogy az önkormányza­tok nem tarthatnak igényt e jöve­delemre, mert az így államigaz­gatási felügyelet alá kerülő cégek mérlegében a belterületi földek könyvszerinti értéke nulla. Az Állami Vagyonügynökségnél elmondták: számítanak arra, hogy az önkormányzatok már jú­lius első napjaiban hangot adnak elégedetlenségüknek, ám az ÁVÜ nem tudja megoldani a problé­mát. Ahhoz, hogy a helyzet vál­tozzon, törvénymódosításra lenne szükség. Ezt az ÁVÜ többször kezdeményezte, ám ez idáig nem történt előrelépés. Lassú visszaesés Miskolc (ÉM) - Megyénk gazda­sági helyzetének első negyedévi alakulásáról készített KSH jelen­tés további - bár lassuló ütemű - visszaesésről számol be. Az el­múlt években tapasztalt jelentős csökkenés után egyedül az építő­ipar termelése indult növekedés­nek. Az ipari szervezetek válto­zatlan áron számított termelése 8 százalékkal, az értékesített ter­mékek mennyisége 7 százalékkal csökkent. A képviselő nem lett vidámabb Megyaszói gazdákkal találkozott az alelnök A szomszéd határban már úgy látszik léptek a „megoldás" felé. Hogy előre vagy vissza, azt csak a jövő tudja... Fotó: Farkas Maya Megyaszó (ÉM BSZL)- Nem sokan voltunk azon a falufóru­mon, amelyet hét végén rende­zett az MSZP Megyaszón, a helyi művelődési házban. Akik eljöt­tek, mégsem bánták meg, hiszen két országgyűlési képviselő is emelte a rendezvény rangját. Tompa Sándor és dr. Lakos Lász­ló. Előbbi — mint megyei „házi­gazda” is köszönthette az Ország- gyűlés Mezőgazdasági Bizottsá­gának alelnökét. Lakos László éppen e témában való jártassága miatt beszélt szívesen a mező- gazdaság helyzetéről, kilátása­iról. A képviselő szerint a föld műve­lőinek negyven százaléka már nyugdíjas, és ugyancsak 25-30 százaléknak van a tulajdonában a föld, azok közül, akik a mező- gazdaságból élnek. Kedvezőtlen­nek ítélte meg, hogy 65-70 szá­zalékuk nem a közösben műveli meg földjét. Még egy kedvezőtlen tendenciára hívta fel a figyelmet a szakember: akik kivittek vala­mit a közösből, nagyrészt el is ad­ták. Sajnálatosnak tartotta azt is, hogy jelenleg nincs új föld-, er­dő-, vadászati törvény, noha már három éve működik az új parla­ment. A privatizációról szólva La­kos László kifejtette, hogy a me­zőgazdaság annyiban érdekelte a külföldi tőkét, hogy az olajipar a dohány és cukoripar már szinte száz százalékban elkelt, a nyu­gati tőke ezzel megvette a piacot is. így monopóliumok alakultak ki, s a termelő kiszolgáltatott lett. Nem működhet így az állami sza­bályozás sem. Hogy mit lehet ten­ni? A képviselő szeretné a kárpótlást is igen rövid idő alatt befejezni, és elfelejteni. A szövetkezeti vagyon politikai átalakulása pedig miha­marabb szűnjön meg, s a mező- gazdasági tulajdon azokhoz ke­rüljön, akik a mezőgazdaságból élnek! Az állami tulajdon privati­zációja során pedig a termelő is jusson tulajdonhoz! A fórum elő­adója elmondta véleményét a ha­zánkat elárasztó nyugati termé­kekről is: „A Magyarországon el- fogyasztottélelmiszer magyar le­gyen, ne pedig közös piaci!” Egy kérdésre, hogy miért marad­tak téesz-tagok a korábbi szövet­kezők, Lakos László elmondta, hogy azért, mert nincs hova men­niük, nincs mit tenniük e kilátás­talan helyzetben. A falufórum résztvevői bizony csak panaszaikat mondták sorjá­ban: ki megtermelte az áruját, de át nem vették, kinek szégyenletes felvásárlási árat ajánlottak és ajánlanak most is meghízott jó­szágaiért. Másoktól átvették a meghízlalt állatot, de egy éve nem fizettek érte. Keserűn fakadt ki egy megyaszói termelő, aki így summázta saját küszködését: Megyaszón is tud­tunk mi itt termelni, képviselő úr! Szorgalmasan dolgoztunk, s dolgozunk most is. Tudtunk pro­dukálni mennyiséget, minőséget is a háztájiban is, a téeszben is. De ma nincs jövője semminek. Megtermelem én a termést, de hova tegyem. Itt van a föld, de kinek, minek? Ezek a kérdések foglalkoztatták a fórum résztvevőit, s bizonyára nem túl sok örömmel állt fel a Mezőgazdasági Bizottság alelnö- ke a hétvégi emberközeli beszél­getés végén, mint ahogy nem ke­rültek közelebb gondjaik megol­dásához az ott megjelent gazdák sem... Nem ismerték az irányelveket A Privatizációs Bizottság a kisbefektetői programról Budapest (ÉM) - Értesüléseink szerint hosszas napirend előtti vita előzte meg az Érdekegyezte­tő Tanács újonnan felélesztett Privatizációs Bizottságának leg­utóbbi ülését. A résztvevők közül a munkavállalói és munkaadói oldal egyetértett abban, hogy a javasolt napirendből a privatizá­ció nyilvánosságának javítására készített intézkedéscsomagot ké­sőbb annak tényleges megismeré­se után vitassák meg, mert mint fogalmaztak, érdemben szeret­nék a témát megtárgyalni. A munkavállalói oldal rosszallását fejezte ki - erről tiltakozó levél­ben tájékoztatja Szabó Tamás privatizációs minisztert - amiatt, hogy a vagyonpolitikai irányel­vek új változatát nem ismerhet­ték meg időben annak ellenére, hogy ezt többször sürgették. A bi­zottság nem kapta meg a doku­mentumot, így érdemben nem tud állást foglalni, ugyanakkor ez a gyakorlat ellentétben áll a nyilvánosság elméletével - hang­súlyozták. Ezt követően a Va­gyonpolitikai irányelvek című do­kumentumról folytatandó vitát levették a napirendről, azt ké­sőbb tárgyalják. Ugyanakkor ga­ranciát kértek arra, hogy a kor­mányzati oldal az esetleges észre­vételeket eljuttatja a parlament­nek. A Privatizációs Bizottság a Kisbe­fektetői Részvényvásárlási Prog­ram (KRP) bevezetésének hely­zetét vitatta meg. A munkavál­lalói oldal képviselői közölték: a szakszervezetek támogatják a tervezett új konstrukciót, amennyiben mód lesz a kisbefek­tetők érdekeinek folyamatos ér­vényesítésére. Néhány, szám sze­rint 11 konkrét észrevételt is megfogalmaztak a programmal kapcsolatban. Ezek közül a legfontosabb, hogy elengedhetetlennek tartják a megfelelő kínálatot, valamint azt, hogy a konstrukció alkalmas le­gyen a dolgozói kivásárlás meg­valósítására. Véleményük szerint olyan konstrukciót kell kialakí­tani, amely alapvetően a megvá­sárolt tulajdon éves hozadékából biztosítja a törlesztést. Ez utób­bit, véleményük szerint akár 10 évre kellene meghosszabbítani. Fontosnak tartják azt is, hogy a törlesztéshez befektetői adóked­vezmény társuljon. A munkáltatói oldal képviselői azon aggodalmukat juttatták ki­fejezésre, hogy a konstrukció esetleg a már működő kedvezmé­nyes tulajdonszerzési módozatok (Egzisztencia-hitel, MRP) rová­sára teijed el. Csökkenés a regisztráltaknál Miskolc (ÉM - ME) - A regiszt­rált munkanélküliek számának márciusban kezdődött stagnálá­sa, majd lassú csökkenése május­ban is folytatódott Borsod-Aba- új-Zemplén megyében. Térségünkben összesen 73 629 munkanélkülit tartanak nyilván, ami 1500 fővel (2 százalékkal) ke­vesebb az egy hónappal korábbi­nál. A munkanélküliségi ráta az elmúlt év őszére jellemző 19,7 százalékra esett vissza. Az elem­zések ennek ellenére azt mutat­ják, hogy a megye munkaerőpia­cán lényeges, a munkanélküliség tartós csökkenését ígérő változá­sok még nem indultak el. Az utóbbi időben az állásnélküli­ek közül elhelyezkedettek száma 1100-1800 fő között hullámzott. A sikeres elhelyezkedések jó része szezonális okokra vezethető visz- sza, így a mezőgazdasági, építői­pari munkák tavaszra jellemző bővülésére, illetve az idegenfor­galmi-vendéglátási szezon kezde­tére. Egy-egy körzet esetében né­hány újonnan átadott termelőü­zem (Ozdon és Kazincbarcikán textilkonfekcionáló, Edelény kör­zetében bútorgyár) beindítása, vagy egy-egy munkáltató tevé­kenységének bővítése hozott a korábbiakhoz képest kisebb-na- gyobb álláskínálatot. Más természetű azonban az az erősödőben levő jelenség, hogy a már régóta - egy, két vágj' több éve — munkanélküliek, akik ki­merítették az ellátás időtarta­mát, kikerültek a statisztikai nyilvántartás rendszeréből is. ók iskolázatlanságuk, vagy szakkép­zetlenségük miatt az elsők között kerültek a létszámleépítési lis­tákra. Hátrányos helyzetük javí­tására a foglalkoztatáspolitikai eszközök erőtlenek. Kiválásuk csak a látható munkanélküliség csökkenését eredményezi. A prognózis szerint, számuk az év végére megyénkben 8-10 ezerre emelkedik.-----------------JEGYZET---------------­f octalwK Fecske Csaba / Úgy kellett, káposztába hús kellett!Kis malőr történt az Állami Vagyonügy­nökség berkeiben: a június 4-én esedé­kes bért és félévi jutalmat nem kapták meg a dolgozók. Csépi Lajos, ügyveze­tő igazgató nyilatkozta: „Régóta szor­galmazzuk, töltsék fel végre munkatár­saink az információs adatbázist, ez nem történt meg. Úgy gondoltam, most már meg kell tenni ezt a drasztikus lé­pést, s ezért, amíg ezt el nem végzik, addig a jutalmat valóban nem fizetjük ki.” Drasztikus lépés valóban. El nem vég­zett munkáért jutalom nukul De egy ügyvezető igazgató sem tudhat mindent, Csépi úr sem tudta, hogy a bért és a jutalmat együtt bérszámfejtik, így a bért sem lehetett kifizetni. Az eset kapcsán néhány kérdés fölme­rült bennem. Miért jár fizetés, miért ju­talom azÁVÜ-nél? Noha. eddig sem volt feltöltve az információs adatbázis, mi­ért volt mégis jutalom? Hány hónap egy félév? Mit és miért bérszámfejtenek az ÁVÜ bérszámfejtői? Kinek a pénzéről van itt szó tulajdonképpen? Ha majd föl lesz töltve az a fránya információs adat­bázis, ugye lesz jutalom dögivei, kedves ÁVÜ? ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — Tegnap 62 üzletben összesen 53,8700 millió forint forgalmat bo­nyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (25 kötés) névérté­ken 19,1700 millió forintot, árfolyamérté­ken számolva pedig 35,3410 millió forintot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 18,4050 millió forint volt A kama­tozó kincstáijegy 1994/1. sorozatának for­galma 124 400 forintot ért el árfolyamérté­ken. A Dunaholding Rt. részvényére két üzletet kötöttek, mindkettőt 16 000 forintos áron. A FOTEX Rt. papírjára két kötést realizál­tak, mindkettőt 240 forinton. Az IBUSZ Rt. részvényére két üzlet született, mindkettő 1300 forintos áron. A Pick Szeged Rt. papír­jára négy üzletkötés történt. Nyitó ára 1840 forint, napi átlagára 1842 forint, záró ára 1850 forint volt. A Zwack Unicum Rt. rész­vénye két adásvétel tárgyát képezte. Nyitó ára 2430 forint, napi átlagára 2405 forint, záró ára 2400 forint volt. Kárpótlási jegy Tőzsde M Index (ideiglenes) június 23-án: 702,98 +0.66 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. június 23-án Pénznem Angol font Valuta Vétel Eladás 133,92 136,72 t «2.21 68,46 Belga frank* 260,31 264,97 Dán korona 13,97 14,23 Finnmarka 16,01 16,41 Francia frank ;':; 15,90 16,18 Holland forint 47,71 48,57 133.1.1. 82,63 83,83 .1,27 72.67, 301,85 307,35 “‘"7,47, 54,- 12.67 12,91 ,96 60.2­760,34 '773,94 ' 57.56 71,54 61,16 12,18 98.77 Deviza Vétel Eladás 134,83 135,53 262,28 263,44 14.09 14,1 16,17 16,27 Kuvaiti dinár Osztrák sch* Hjl Spanyol peseta* 70,02 Svájci frank : 60,08 Svéd korona 11,92 tfSA-do!Mr ’ V 91,21 ECU (Közös Piac 1104.72 106,68 .303,85 305,23] □2^78^^ '766,35 769,75 70,68 71,06 6Ű.S1 60,89 12,03 12,09 105.54 106.04 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents