Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-23 / 144. szám

1993. Június 23., Szerda Regélő/Ez is, az is ESZAK-Magyarország 13 A Baski Veszedelem - 175 éve történt Igazi mesgyeháború: kié az erdei legelő ott fenn, Baskó és Erdőbénye határánál A község pecsétje 1628-ban. Akkor, mint olvasható, Erdőbénye város volt. A korábbi pecséttel összehasonlítva látszik, hogy a településre jellemző motívumokat mindkét rajzolat őrzi. Lavotha Géza „Lődd, üsd, fogd, kötözd! Szoma- zsivány teremtéseteket! Üvöltöt­te Ns. Fekete Károly a baskói bí­ró kapujánál. Puskalövések szól­nak. A bíró a kapunál a homlo­kán megsebesült, Rozgonyi agyorilövetett. A padlásra húzódó törvénybírót melybelőtték, mire így kiáltott; Mán nekem elég, csi­náljatok amit akartok! Tanút megkötözve lelökték a padlásról. — Ha a tolcsvai felcser enyhítő szert nem ád, a pataki eret nem vág, meghal.” így jegyezte le Kolossy József új­helyi nótárius, Hatranics János 38 esztendős baskói lakos tanú- vallomását az erdőbényeiek tá­madásáról. Mi is történt hát ezen a szomorú napon? - Igazi mesgyeháború. Kié az erdei legelő ott fenn a he­gyek között, a Sás patak mentén Baskó és Erdőbénye határánál? Erre a kérdésre sohasem jött egyértelmű válasz, és mára már senkit sem érdekel. De akkor?! Vérremenó gyűlölet oka lehetett egy elszántott mesgye, egy átkó­szált jószág kártétele. Alikor, két csodája, egy gulyája és egy méne­se volt Erdőbényének, ma talán egy tehén sincs a faluban. Gyűlölet a szelíd tájakon, a Sás-patak völgyében Hogy is férhetett meg annyi gyű­lölet azokon a csodálatos, szelíd tájakon, a békésen csordogáló Sás patak völgyében, az erdős he­gyek között? Akkor is, (mint manapság) — a község gazdasági életének irányí­tása a Fekete kúriában történt. Itt élt akkor Fekete Károly Er­dőbénye egyik rettegett ura. - „Ügy féltünk az uraktól mint az Istentől” - vallotta Kenyizlei Mi­hály 28 éves bényei. Adták a tize­det, nem győzték a robotot. Fe­kete Károly „száraz, szőke fiata­lember volt” — vallotta egy kis­Erdőbénye pecsétje a XVI. századból lány. És tegyük hozzá, izgága és erőszakos, aki testhezálló szóra­kozásra vágyott. Kapóra jött az esemény. Újra el­hajtottak négy ökröt a bényei legelőről a baskóiak, és nem akarják visszaadni. Visszavesszük! Mondta Fekete Károly. - Seregestől megyünk ér­te. Elhozzuk a zsiványokat is! Haditanácsot hívott össze Balogh János bíró házához. Megjelentek, nemes Császár András, Csepsá- nyi Sámuel inquiráltató Szilágyi János, a nemesek hadnagya, Ki- gyóssy József nótárius és mások. Elhatározták, hogy másnap, szombat reggel verbuválnak, és instrukciót fogalmaztak. — Elkez­dődött a játék. A véres játék. Hadbavonulás botbüntetés mellett Tökéletes szervezettséggel fésül­ték át másnap a határt. A szőlő­hegyekről hazakergették az em­bereket. A nemeseket 2 Ft, a kö­zembereket 25 bot büntetés mel­lett kényszerítették a hadbavo- nulásra. Rátkai István kisbíró verte a dobot, Pombik György kertész fújta a postakürtöt. Min­tegy kétszáz férfi gyűlt össze a városháza előtt, ahol Kigyóssy József felolvasta az instrukciót, a hadparancsot. Eszerint Baskó- ra kell menni a jószágokért, és a zsiványokért. Fogni, kötözni őket, de lőni, ölni nem szabad. Mgjd a város végén, a kovácsmúhely előtt újra felolvasták a hadparan­csot, és onnan indultak tovább, 'miután előhozták az iquiráltató Csepsányit, aki vonakodott velük menni. Kelletlenül, de elindult a sereg. Ütközben találkoztak Kaszper András mészárossal, aki közölte, hogy nagy készülettel vannak a baskóiak, egy ökröt már levág­tak, és gulyáshúsra várják a bé- nyeieket. - Szikrát kaptak a lanyha indulatok. Ritmust vál­tott a sereg, és egyszuszra men­tek Baskó alá, a Sás patakáig, ahol letáboroztak. Csepsányi és Fekete Károly 16 főből álló depu- tációt állítottak össze, akik Bas- kóra viszik az ultimátumot. A se­reg szétterült a patak vizére, leg­többen pedig elhevertek a fűben. Micsoda lanyha sereg. Parancsot adtak Gulyás György szabadsá- gos katonának, állítsa glédába a népet, és számlálja meg. Hármas rendbe álltak, százhatvanketten voltak. Indult a sereg: „mindegy, már benne vagyunk” A deputáció ezalatt Baskón tette dolgát. A bíró felemelt bírói pál­cával fogadta őket. Tiltakozott. De bementek a bíróhoz és tár­gyaltak. Tárgyalás közben Siká- tori István jött a szobába és jelen­tette. „Császár uram, oda a sző­rös.” - Császár András kirohant az udvarra, és látta, hogy fiatal ökrét a bitófán nyúzza Hatranics János. - Felkapta a tinó mellől a taglót, de a részeg Varannai ki­csavarta a kezéből mondván „ereszd el a taglót, mert a tinó mellé teszlek”. Szomorúan indult vissza a deputáció a sereghez. Közben látták, hogy a falakhoz támasztva silápok, botok sora várja a bényeiket. A hallgató dombról, ami a falu felől takarta a sereget, botra tűzött kalappal jeleztek. Megindult a sereg. Hiába próbál­ták már megállítani a rossz hír­rel. - „Mindegy már, benne va­gyunk” kiáltotta Fekete Károly, és üvöltve, káromkodva rohant a sereg a bíró házához. Ordítozás, sikoltozás, puskák durranása. Fél óráig se tartott az egész. Ha­lottak, sebesültek feküdtek az ud­varon. Fosztogatás is kezdődött. Bossá- nyi János egy szép új szűrt ho­zott ki a házból a baltája nyelén lóbálva. Krutz Ignác megpiron- gatta, mire Bossányi az egyik ha­lottra terítette a szűrt. Aztán kö­tözés. Erősen megkötözték a fog­lyokat. Azok rimánkodtak Csep- sányinak, lazíttatná meg a köte­lékeit. De Csepsányi nem merte. Lazíttassa aki megköttette mondta, és odébb állt. Bényére, majd másnap Tolcsvára hajtot­ták a foglyokat. Tolcsván együtt­érzéssel fogadták a foglyokat. En­ni, inni adtak nekik, lazítottak kötelékeiken. Az urak elbizonyta­lanodtak, a parasztok, akik ed­dig nagyobb istent nem láttak uraiknál, félni kezdtek, de pata­kig hajtották a rabokat. Ott aztán bilincset cseréltettek velük, s úgy mentek tovább Sátoraljaújhely­be a tömlöcbe. Erdőbénye költője farsangi estéken mondta Kár, hogy csak vázlatos leírásra kell szorítkoznom. Nagyon sok érdekes epizód, viselet leírás nyelvtörténeti értéket kellett mellőznöm. Ha Mikszáth erről tudott volna!? Régebben Gorliczay József, Erdó- bénye költője szórakoztatta a fa­lu népét évtizedeken át farsangi estéken a Baski veszedelem című elbeszélő költeményével. Ez is fe­ledésbe merült, de él a Fekete Kúria. Ma is a község gazdasági és saj­nos, a társadalmi életének is a központja. Ide fizették jelenünk­ben is a tizedet, innen diktálták a termelés módszerét, osztották a műtrágyát, a mérgeket, amit szakszerűtlenül tároltak a tele­pen, tönkretéve a táj legnagyobb kincsét, a kristálytiszta vizet. Műtrágya, gyomirtó minden mennyiségben. Már a muston is érezni, a források vizéből nem szabad inni. A szőlőtáblák lepusz­tulnak a napsütötte lejtőkről. Akadt agronómus, aki a mocsár­ba is szőlőt telepített, mert Mi­csurin azt mondta, hogy lehet. Nem lehetett, de elpusztult a le- gendatermó Magita tó. Elpusz­tult egy sehol nem található bronzkori település. Ép kemen­céket, urnák tömegeit szántotta szét a munkagép. Tönkretéve a táj legnagyobb kincsét... Két évtizede folyamatosan pusz­tulnak a szőlők és az egykor a Nyírséget is ellátó gyümölcsösök. Olyan lepusztult, visszataszító látványt nyújtó községhatárt rit­kán látni, mint Erdőbénye hatá­rát. Kas kánaánnak nevezték valamikor. Három cséplőgép mé­labús zúgása után teltek a kis hombárok, szüret táján tömény mustillat lengett a levegőben. A téli tüzelőt megadták az erdők. Tehenek százai adták a habos te­jet. Elmúlt. A termelés nem gazdaságos. De élt a szakszövetkezet. Éltette a zseniális elnök leleményessége. Sok mindent megpróbált. Lát­szattevékenységek sorát, látszat­bérekért. Életben tartotta a szövetkezetei, mert csak élő szövetkezetnek le­het elnöke, luxus irodával a Feke­te kúriában, privát sofőrrel, ko­csival, ami egy egészséges gazda­ságban százszor ennyi értéket termelő cég igazgatóját sem ille­ti meg. Láttam. De ez a zseniális elnök annyi vagyonjegyet tudott összegereblyélni az általa veze­tett szövetkezetben, hogy most ennek árán tart igényt a Fekete kúria privát tulajdonjogára. S ha a község vezetősége megpróbálja ezt megakadályozni, azt a választ kapják az illetékesektől, hogy nincs törvényes alapjuk ennek megakadályozására. Ez lenne a jutalma egy egykor virágzó település évtizedekig tartó lepusztításának? Nem tu­dom. De hogy mi a pusztulás oka, azt igen, hiszen mindenütt ezt szajkózzák. Az oka, a rendszer- váltás. - Csak azt nem tudom, hogy melyik, mert hármat már megéltem. Akkor is (mint manapság) a község gazdasági áletének irányítása a Fekete-kúriában történt. Ez lenne a jutalma egy egvkor virágzó település évtizedekig tartó lepusztításának? Nem tuaom. Hogy felejthessék a borzalmakat... Budapest (MTI) - A Magyar Vöröskereszt száz kisgyermeket hoz július közepén Ma­gyarországra a volt Jugoszlávia háború súj­totta területéről. A 8-12 éves kisgyerme­kek sokat szenvedtek a háborúban és szük­ségük volna arra, hogy meleg családi kör­nyezetben elfelejtsék az átélt borzalmakat. A Vöröskereszt kéri azokat a családokat, akik szívesen fogadnának otthonukba egy vagy két kisgyermeket három hétre, jelent­kezzenek a helyi Vöröskeresztnél. Onnan - a környezettanulmány után - továbbítják a jelentkezést a budapesti országos köz­ponthoz. Victor Vasarely és a miniszter Párizs (MTI) — Külön nyilatkozatban biz­tosította tiszteletéről a Franciaországban élő idős magyar festőművészt, Victor Vasa- relyt, vagyis Vásárhelyi Győzőt Jacques To- ubon francia kulturális miniszter. A nyilat­kozatra az adott okot, hogy a művész a mi­niszterhez fordult a Vasarely Alapítvány körüli pereskedés újabb, szerinte tűrhetet­len fejleménye miatt. Az Aix-Marseille egyetem ugyanis, amely elvben az alapít­vány kezelője, „Fehér Könyvben” támadta meg a művész családját azt követően, hogy egy bírósági ítélet az egyetem megbízottja helyett kirendelt gondnokra bízta annak irányítását. A „Fehér könyv” azzal vádolja a Vasarely családot, hogy nyereségvágyból visszaél a művész betegségével, előrehaladott korá­val, s ezért akarja kivenni az alapítvány irányítását az egyetem megbízottjának ke­zéből. A perben viszont a család azért kér­te a megbízott, Charles Debbasch felfüg­gesztését, mert őt vádolják képek jogosulat­lan értékesítésével, sőt a vételár eltulajdo­nításával. Vasarely nyilatkozatban tilta­kozott a Fehér Könyv állításai ellen, elfo­gadhatatlannak minősítve azt, hogy „álla­mi tisztviselők, jogászok, vagy egyetemi professzorok büntetlenül engedhessenek meg maguknak ilyen fanatikus vádakat” , s kérte az illetékes miniszterek közbelépé­sét. Toubon közvetve erre válaszolt a mű­vész előtti tiszteletadással, egyben kifejez­te azt a reményét is, hogy „az optikai és ki­netikus művészet- nagy mesterének” prob­lémái kielégítő megoldást találnak. Keleti reaktorok New York (MTI) - Hat egykori szocialista ország 25 atomreaktora olyan veszélyes, hogy' le kellene állítani őket és helyettük hagyományos energiaforrású erőműveket kellene építeni - ez áll a Világbank és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ked­den ismertetett jelentésében, amelyben a magyarországi reaktorokról nem esik szó. A felmérés szerint Oroszország, Ukrajna, Örményország, Litvánia, Bulgária ás Szlo­vákia nukleáris erőművei bizonyultak a legveszélyesebbeknek a világon nyugati szakértők vizsgálatai alapján. A jelentés készítői úgy számolnak, hogy az évszázad hátralévő éveiben összesen 18 milliárd dol­lárt emésztene fel a megjelölt létesítmé­nyek azonnali bezárása és gyors helyette­sítése gázturbinás erőművekkel. A veszé­lyesnek ítélt atomerőművek feljavítása a világszerte elfogadott biztonsági színvonal­ra ugyanezen idő alatt 24 milliárd dollárba kerülne. A szerzők mindazonáltal elisme­rik, hogy' az érintett országok jelen gazda­sági helyzetükben hallani sem akarnak a reaktorok lezárásáról, sőt, azokat a lehető leghosszabb ideig használni kívánják. Oroszország például azért sem fogja atom­erőműveit gázturbinásokkal felváltani, mert földgázkészleteit elsősorban konverti­bilis exportra tartalékolja. Skinheadek boltja Párizs (MTI) - Ismeretlen tettesek nagye­rejű pokolgépet robbantottak egy párizsi boltban, amely a város bőrfejű fiataljainak egyik kedvenc találkozóhelye volt. Az üzlet elsősorban ruházati cikkeket árusított szá­mukra, de volt könyv-részlege is, ahol a skinheadek számára a legkülönbözőbb szél­sőséges, erőszakosságot hirdető fércműve­ket árusították. A robbanás jelentős anya­gi károkat okozott, de mivel üzletzárás után következett be, szerencsére emberélet­ben nem esett kár.

Next

/
Thumbnails
Contents