Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-23 / 144. szám

1993. Június 23., Szerda Gazdaság E S ZAK-Magyarország 7 MOL-részvény kárpótlási jegyért Budapest (MTI) - Mintegy egy- milliárd forint értékű MOL-rész- vényt kínál fel az Állami Vagyon­kezelő Részvénytársaság kárpót­lási jegyért - közölte a hét végén Sepsey Tamás címzetes államtit­kár, a kárpótlási hivatal elnöke Nyíregyházán egy privatizációs konferencián. A Magyar Olaj - és Gázipari Rész­vénytársaság (MÓL Rt.) tulajdo­nosijogait az Állami Vagyonkeze­lő Részvénytársaság (ÁV Rt.) gyakorolja, ezért a kárpótlási- jegy-részvénycsere akció részle­teiről az állami szuperholding, pontosabban a szervezet adhat csak részletes felvilágosítást. Az ÁV Rt.-nél közölték: Szekeres Szabolcs, az új megbízott elnök immár egy hete beteg, de várha­tóan hamarosan elhagyja a kór­házat. Emlékezetes, hogy Teleki Pál, az ÁV Rt. korábbi elnök-vezérigaz­gatója pénteken, az igazgatósági ülésen jelentette be, hogy július 1-jétől lemond tisztségéről. Az el­nöki teendők ellátásával az ÁV Rt. vezető testületé ideiglenesen Szekeres Szabolcsot bízta meg, akinek munkatársaitól szárma­zó információk szerint a megbí­zásra az érintettel való konzul­tációt követően került sor. Bankközi devizapiac Budapest (MTI) — Alaposan megváltozott a bankközi deviza­piacon a helyzet azt követően, hogy a múlt héten az MNB 1,9 százalékkal leértékelte a forintot a konvertibilis valutákhoz ké­pest. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank- alelnöke elmond­ta: megszűntek a leértékelési vá­rakozások. A kereskedelmi ban­kok zömében eladnak, mint vá­sárolnak devizát a piacon. Koráb­ban, éppen fordított volt a hely­zet. A kereskedelmi bankok szá­mottevő devizakészleteket gyűj­töttek, arra számítva, hogy az ár­folyamban jelentősebb korrekció­ra kerül sor. Az 1,9 százalékos le­értékelés valószínűleg ápiac sze­replőijelentős részénél csalódást keltett, annak mértéke elmaradt a várakozásoktól, így sokak szá­mára az üzlet nem bizonyult kifi­zetődőnek. A külföldi pénzpiaco­kon a dollár megerősödése a né­met márkával szemben azt ered­ményezi, hogy a Magyar Nemze­ti Banknak a korábbinál keveseb­be kerül az adósságszolgálat tel­jesítése. Az adósságok több mint 60 százaléka ugyanis nem dollár­ban, hanem más - gyengülő - va­lutában áll fenn. Elsősorban a márkában meglévő hitelek tör­lesztése válik olcsóbbá. Termé­szetesen a dollárban számított bruttó adósságállomány is csök­ken. Ugyanakkor a dollár erősö­dése azt is eredményezi, hogy a jelenlegi hivatalos árfolyamon a forint a német márkával szem­ben automatikusan felértékelő­dik. Ez a hazai exportőrök egy ré­sze számára kedvezőtlen. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ha­marosan újabb leértékelésre kel­lene számítani. Azt ugyanis nem lehet tudni, hogy a dollár erősödé­se mennyire tartós irányzat. Lassú privatizáció Washington (MTI) - A privati­zációs folyamat eredményei Ke­let-Európábán eddig elmaradtak a korábbi várakozásoktól - ez a megállapítás olvasható a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) és a Vi­lágbank megbízásából készített, kedden közzétett tanulmányban. A jelentés szerint, amelyet egy német és egy portugál szakértő állított össze, elsősorban azokban az országokban tekintenek csa­lódással az állami vagyon értéke­sítésének eddigi eredményeire, amelyekben azonnali meggazda­godást vagy pénzügyi csodát vár­ták a privatizációtól. Kelet-Euró- pa egészét tekintve azonban sza­kadék tátong a privatizáció jelen­legi helyzete és a folyamattal kapcsolatos korábbi várakozások között, elsősorban ez utóbbiak el­túlzott volta miatt. A Bodrogközre is ráférne a támogatás... Kenézlőn Medve József és Nyilas András gépével szénát Kaszál Fotó: Fojtán László Szinte titokban működött A PHARE-támogatás a mezőgazdaságban Miskolc (ÉM - BSZL) - Ezerfé­le támogatás létezik a honi agrá- riumban, melyeket elvileg - ma­gángazdálkodó, üzem, gazdasági társaság, rt. - igénybe vehet ma­gyar viszonyokhoz képest nagy segítséggel. Mégis mire a vállal­kozóhoz jut, az illetékes széttár­ja karját, s legtöbbször az „elfo­gyott” elutasító rövid, tömör kife­jezést használja. Egyik ilyen ez a PHARE-program is. A támogatás még 1990-ban startolt és az idén ki is múlik. A program, mint minden más kö­zös piaci támogatás, hangsúlyo­zottan a gazdaság szerkezet-áta­lakításának elősegítését és meg­gyorsítását tűzte ki célul, főleg a piacgazdaságban is szükséges in­tézmények megerősítése útján. A támogatás értéke ebben az idő­szakban 45 millió ECU volt. Jo­gos a kérdés: hová lett ez a renge­teg pénz? Nos, a PHARE-progra- mok nem biztosítanak közvetlen pénzügyi támogatást vállalkozói tevékenységhez, üzleti vállalko­záshoz. Nem finanszírozhatók közvetlenül támogatások, jutta­tások, ösztöndíjak, tanulmányu­tak és hazai rendezvények. Egyetlen közismert elem az 1990- ben 10 millió ECU támogatással megalakult Agrár Hitelgarancia Alapítvány, holott volt itt piaci információs rendszer, mezőgaz­dasági kereskedelemfejlesztés, szaktanácsadási képzés, majd ál­lami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek átalakulását segítő program is. A PHARE-program- ról annyit, hogy egy új program beindítása előtt a brüsszeli szak­értők felmérik az igényeket és a számba vehető partnereket az il­letékes minisztérium közremű­ködésével. Elfogadnak egy straté­giát, majd egy konkrét végrehaj­tási tervet. Á támogatást a mi- nisztériüm mellett működő PHARE-iroda és egy külföldi ta­nácsadó cég irányítja a hazai PHARE-kirendeltség felügyele­tével. Érdemes megjegyeznünk egy szakértő véleményét, mely szerint: „A bonyolult rendszer el­lenére sem magyarázható, hogy az agrárprogram szinte titokban egy szűk kör sajátjaként műkö­dött”. Megtudtuk, hogy minden közös piaci támogatás alapja a széles társadalmi konszenzus. A szociális partnereket, azaz a munkaadókat, munkavállalókat, bankokat, egyetemeket, stb. már a stratégia kidolgozásának fázi­sába be kell vonni, és a tényleges végrehajtási terv kidolgozói és a végrehajtásban közreműködők között is ott a helyük. A progra­mokat előkészítő brüsszeli szak­értők viszont ezekben az ügyek­ben kénytelenek a minisztéi-ium illetékeseire támaszkodni. Ok javasolták, hogy regionális szin­ten is keressék meg a programok szervezőit, illetve végrehajtóit az Agrárkamara képviselői is, és ne csak a speciális agrárprogramo­kat derítsék fel, hanem mint munkaadói képviselők a régiót érintő összes támogatási prog­ramban kérjenek helyet maguk­nak. (Erre bizonyíték a Borsod­ban is elindult Regionális Fejlesz­tési Program, melynek célja a tár­sadalmi partnerek bevonásával a regionális fejlesztéssel össze­függő állami pénzalapok hatéko­nyabb felhasználásának elősegí­tése.) Ennek érdekében úgyneve­zett Regionális Fejlesztési Taná­csok alakulhatnak, a magyar gyakorlatnak megfelelően állam- igazgatási túlsúllyal - elvben a stratégiák kidolgozása és a prog­ramok helyi irányítása érdeké­ben. Ezekben egy munkaadói és egy munkavállalói képviselő ka­pott helyet megyénként. A prog­ram 10 millió ECU, melyből a fe­le a Regionális Tanácsok szei-ve- zésében megalakuló Fejlesztési Irodák diszponálnak majd. A program jelenleg két régiót ölel fel, de egy országos rendszer be­vezetésének első lépését is jelen­ti. Az eddigi programokból ugyanis kimaradtak a szociális partnerek. Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának egy-egy képviselője tanácskozási joggal vesz részt a Regionális Ta­nácsok munkájában. A borsodi régióban képviselőnk Mészáros Péter, a Mezőgazdasági kamara ügyvezetője. Nincs valami köny- nyű helyzetben a szakember, de reméljük, munkája során nem marad egyedül. Munkalassító demonstráció Sok munka, kevés bér valamennyi földhivatalnál Miskolc (ÉM) - A Földhivatali Dolgozók Szakszervezete Orszá­gos Tanácsa 1993. június 15-én megtartott ülésén foglalkozott a földhivatali dolgozók bérhelyze­tével és a következő határozatot hozta: A földhivataloknak az alapfela­dataik ellátása mellett óriási többletterhet jelent a kárpótlási törvény végrehajtásához szüksé­ges szakfeladatok ellátása, amely a hivatalok valamennyi szakvonalát érinti. A kárpótlási munkák érdemi ré­szének 80 százalékát a földhiva­talok végzik. így a kárpótlási jo­gosultság megállapításához szük­séges adatokat a földhivatal szol­gáltatja, a földhivatalok végzik teljes egészében a földárverések ingatlannyilvántartási és műsza­ki előkészítését, az elárverezett földek kitűzését, birtokbaadását, valamint az új tulajdonosok in­gatlannyilvántartási bejegyzé­sét. Ennek ellenére a földhivatalok­nál ebben az évben központi bér- intézkedésre nem került sor, sőt az ez évi átlagjövedelem az el­múlt évi szintet sem éri el. Ugyanakkor ismereteink szerint a Földhivatal dolgozóinak átlag­bére mindössze fele a Kárpótlási Hivatal dolgozóiénál. Annak érdekében, hogy az évszá­zad legnagyobb volumenű tulaj­doni rendezésével kapcsolatos fel­adatokat jó minőségben, határi­dőre és közmegelégedésre végre tudjuk hajtani, azonnali 30 százalékos béremelési követelést terjesztünk a kormányzat elé. Előterjesztésünk nyomatékossá tétele érdekében bejelentjük, hogy a kormány elzárkózó maga­tartása esetén 1993. június 29- től figyelmeztető munkalassitó demonstrációt tartunk, mindad­dig, amíg követelésünket a kor­mányzat nem teljesíti. Ezalatt az ország valamennyi földhivatalá­ban szünetel az ügyfélfogadás és mindennemű adatszolgáltatás. Ennek keretében a földhivatalok felfüggesztik a Kárrendezési Hi­vatalok alapadatokkal való ellá­tását, ami az árverések végrehaj­tásának alapfeltétele. Földhivatali Dolgozók Szakszervezetének Országos Tanácsának Elnöksége A Közös Piac játékszabályai A Kamara szerint az alkalmazkodás elkerülhetetlen Miskolc (ÉM) - Irány az EK - Mérje föl vállalatát címmel a na­pokban új kiadványt jelentetett meg a Magyar Gazdasági Kama­ra. Farkas György, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkár-he­lyettese elmondta: a mostani ki­advány olyan megválaszolandó kérdések gyűjteménye, amelyek alapján az egyes cégek felmérhe­tik, hogy mennyire felkészültek a közös piaci játékszabályokra, il­letve termékeik mennyiben felel­nek meg az ottani követelmé­nyeknek. Farkas György szerint a Közös Piachoz való alkalmazkodás, leg­alábbis a kereskedelmi-gazdasá­gi kapcsolatok terén akkor is el­kerülhetetlen volna, ha Magyar- ország nem kívánna az EK tagjá­vá válni. A tizenkettek ugyanis az elmúlt 30 év alatt Európában olyan erővé váltak, amelyet nem hagyhatnak figyelmen kívül azok sem, akik az együttműködésben közvetlenül nem vesznek részt. A Magyar Gazdasági Kamara mindenkor felvállalt feladatának tekinti, hogy szervezze az infor­mációáramlást, ezúttal az EK és a vállalatok között. A bemuta­tott köteten kívül ezt a célt szol­gálja a másik két újdonság is, amit bejelentett. A jövő héten avatják fel az EK ál­tal kezdeményezett és létrehozott úgynevezett BC-NET üzleti part­nerkereső rendszert. Ez a szá­mítógépes hálózati rendszer tu­lajdonképpen egy adatbázis, amelyben jelenleg 18 ezer ajánla­tot tárolnak. Ebben az évben még ingyenes a rendszer használata, 1994-tól azonban díjat kell fi­zetni. Ugyancsak újdonságként jelen­tették be, a PHARE-program se­gítségével Magyarország is be­kapcsolódik az ÉK 1987-óta mű­ködő Euro Info Centre hálózatá­hoz, vagyis az Európai Informáci­ós Levelező Központhoz. Az ez ügyben kiírt pályázatot ugyanis a Magyar Gazdasági Kamara nyer­te el. A budapesti Euro Info Centre az EK Bizottságától szár­mazó dokumentumok alapján ad a kis- és középvállalkozások szá­mára információkat a tagország­beli jogszabályokról, a piacra ju­tási lehetőségekről, a különböző segély- és akcióprogramokról.----------JEGYZET----------­/ 4f entyötmty mostad Marczin Eszter Már a kezdet kezdetén tudtuk; a piac- gazdaság törvényszerű velejárója a munkanélküliség. Azzal viszont, hogy kézzelfoghatóan, a mindennapokban mit jelent munkanélkülinek lenni, il­letve a társadalom számára ez milyen megpróbáltatásokat hoz, nem voltunk tisztában. Hogyan is lehettünk volna, amikor nemhogy a gyakorlat, maga a fogalom is évtizedekre kiesett a köztu­datból. A mai nagyszülők néztek utol­jára szembe a munkahely elvesztésének, fenyegető rémével, és a jelenleg mun­kaképeskorú lakosságnak jutott ismét osztályrészül, hogy megtapasztalja az érzést. Amilyen sokáig volt mesterségesen gúzsba kötve a rém, olyan nagy erővel kezdte meg kiszabadulása után a pusz­títást. Ereje máig sem. fogyatkozott, leg­feljebb csillapodott. Továbbra is napi­renden vannak a felszámolási eljárá­sok, végelszámolások, csődök, melyek mind, az állástalanok táborát növelik. Vegyük példának megyénket, melyre - többek között - munkaerőpiaci szem­pontból. is ráillik az „állatorvosi ló” mi­nősítés. A második félévre készített prognózis szerint, az utcára kerülők számát tekintve ezután is a növekedés­re kell felkészülnünk. Ennek alátá­masztására csak egyetlen adat: április 21. és május 20. között 23 munkáltató jelentette be csaknem 1500 dolgozója elbocsátását. A gazdasági visszaesés tehát nem állt meg, a. m unkanélküliség réme ezért na­gyon is életképes. A megfékezése érdeké­ben tett lépések sajnos csak részleges eredményeket hoztak. A méltó ellenfél, a munkahelyteremtés lenne, ami itt-ott fel is bukkan, de ez idáig csak aprócs­ka területeket hódított vissza. Mi több, az előrejelzés sem kecsegtet túl sok jó­val, így a következő hat hónapra is ma­rad a munkanélküliség behozhatatlan- nak tűnő erőfölénye. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 50 üzletben össze­sen 659,82940 millió forint forgalmat bo­nyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a mai napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (26 kötés) névértéken 4,9200 mil­lió forintot, árfolyamértéken számolva pe­dig 7,4210 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegyi a 60 Form Ul i IS6 ONtui Első Brór lup* Bróoma? M«w vor» R-o*!* Bró* — tőzsdei eladásiátlagár-górbe ■ nem volt kötés v minimális vételárajánlat a brókercégektől A a brókercégek maximális eladásiár-ajániata R s a £ *3 a- at a Tőzsde Index (ideiglenes) június 22-én: 702,32 +1,63 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. június 22. Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank* Dán korona Finn márka Francia frank . Holland forint ír font Japán yen* Kanadai dollár Kuvaiti dinár Valuta Deviza Vétel Eladás Vétel Eladás 134,51 ' 62,15 261.43 '14,01 16.00 . 15,98 47.88 130,88 81,69 71,14 300,60 Norvég korona 12,71 Olasz líra** W. 59,24 Osztrák sch.* 763,36 Portugál esc.* Spanyol peseta* Svájci fra.uk Svéd korona USA-doMr ECU (Közös P.) 56,51 70.13 60,43 11.99 90.77 105.21 137,31 63.39 266.09 14,27 36.40 .16,26 48,74 133,48. 82,89 ■ 72,54 306.10 12.95 60,52 776,96 57,61 71.65 61,51. 12,25 92,33. 107,17 135,81 263,44 14.15 16,22 16,09 48.27 132,19 82,55 71,60 302,59 136,51 62,88 264.60 14,21 Í6,32 16,17 48,49 132,83 82,85 769,47 772,87 57,17 57,45 70.91 71.29 60.81 " 61,09 12.07 12.13 91,27 93,67 106.04 106,54 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *c 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents