Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-23 / 144. szám

I 1993. június 23., szerda XLIX. évfolyam, 144. szám BORSOD - ABAU.J - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA *111 V: A matyó hírnév Minden felszólaló egyetértett ab­ban, hogy a hihetetlenül gazdag népművészeti hagyományokat ki kell aknázni 1996-ban. (3. oldal) üfH APEH a drótgyárról Az utolsó lépést több egyezkedés, halasztás engedélyezése előzi meg, tehát nem lehet azt várat­lannak tekintekinteni. (5. oldal) ilHIl Elkészül az orgona Az orgona felújítása viszont még hátra van, ez 140 ezer forintba kerülne. A sípokat, meg a pedált is cserélni kell. (8. oldal) 4 Földhivatali demonstráció Győr (MTI) — A földhivatalok június 29-étől figyelmeztető de­monstrációt tartanak mindad­dig, amíg bérkövetelésüket a kormány nem teljesíti. Az akció ideje alatt az ország valamennyi földhivatalánál szünetel az ügy- félfogadás és mindennemű adat­szolgáltatás, de az apparátus nem sztrájkol: a kárpótlási munkák.miatt felgyülemlett anyagot dolgozza fel. Erről dön­tött a Földhivatali Dolgozók Szakszervezetének Országos Ta­nácsa - tájékoztatta az MTI-t kedden Vadas László, az OT el­nökségi tagja. Rámutatott: 30 százalékos béremelést tartaná­nak elfogadhatónak, hiszen az idén központi bérintézkedésre nem került sor, s a földhivatali dolgozók ez évi átlagjövedelme a tavalyi szintet sem éri el. Sztrájk vagy béremelés Budapest (MTI) - A Szakszer­vezetek Együttműködési Fóru­ma a konfliktusok tárgyalásos rendezésére törekszik, azonban két kérdésben a végsőkig is el­megy. A szervezet sztrájkot kez­deményez, amennyiben elmarad az 1994-re ígért új közalkalma­zotti bérrendszer bevezetése, il­letve akkor, ha intézményeik jö­vőre nem kapnak dologi támoga­tást a költségvetésből. A közgyű­lés alkalmából tartott sajtótájé­koztatón a SZÉF vezetői el­mondták: a közalkalmazotti és köztisztviselői szakszervezetek konföderációja már a jövő héten egyeztető tárgyalásokat kezd a parlamenti pártokkal, részt vesz a KIÉT és az ÉT egyeztető fóru­main, ezek sikertelensége ese­tén októberben megkezdik a sztrájk szervezését. A diktatúra perei Budapest (MTI) - Megjelent a „Joghalál Magyarországon 1945- 1989” című könyv, amelyet ked­den az Igazságügyi Minisztéri­umban sajtóbeszélgetésen mu­tattak be az újságíróknak. A szerző, dr. Kahler Frigyes cím­zetes egyetemi docens, az Igaz­ságügyi Minisztérium büntetőjo­gi és kegyelmi osztályának fő­osztályvezetője elmondta: a könyv több mint öt esztendő ku­tatómunkájának az eredménye. Az elmúlt évtizedek szovjet típu­sú diktatúra jogrendszerének, valamint osztálybíráskodásának az elemzésére vállalkozott. A könyv első része „Az eltiport for­radalom után”, a második rész „A hétköznapi sztálinizmus bün­tetőperei” címet viseli. A művet a Zrínyi Kiadó jelentette meg. Kanada főbírája Budapest (MTI) — Szabad György, az Országgyűlés elnöke kedden a Parlamentben fogadta Antonio Lamert, Kanada főbírá- ját, aki Solt Pálnak, a Legfel­sőbb Bíróság elnökének meghí­vására érkezett Magyarország­ra. Szabad György tájékoztatást adott arról a tevékenységről, amit a Magyar Országgyűlés a társadalmi és gazdasági átala­kulás szilárd jogi kereteinek megteremtésével elvégzett. Szent László napja - a határőrség ünnepe Hidasnémeti (ÉM - I.S.) - A zöldhatáron 143 határsértő, a határállomásokon 1 millió 197 ezer utas — ezek a legjellemzőbb adatok a Belügyminisztérium Határőrség Miskolci Igazgatósá­gának első félévi statisztikájá­ban. Dr. Prókai Béla ezredes, az igazgatóság vezetője tegnapi, Hidasnémetiben megtartott saj­tótájékoztatóján lapunk kérdé­sére azt is elmondotta: a szlovák hatóságokon múlik, hogy mikor nyílik meg az államhatár a Bod­rogközben, Lácacsékénél és Pá­cinnál, valamint az is, hogy mi­kortól válik nemzetközi határál­lomássá az aggteleki átkelő. A magyar szervek készek az új ha­tárátkelők nyitására. A sajtótájékoztatón elhangzott: június 27-e, Szent László napja — immár másod ízben — a határ­őrök napja. Szent Lászlóra azért esett a választásuk, mert Ár­pád-házi királyunk volt az első a magyar történelemben, aki a határok őrzését elrendelte, és végrehajtatta. Az 1077-ben alkotott második törvényében négy cikkely is fog­lalkozik a határőrizeti felada­tokkal. A mostani ünnepen gaz­dag programot szerveznek a ha­tárőrök, pénteken ünnepi állo­mánygyűlést tartanak, majd szombaton Miskolcon, a Csa- nyik-völgyben határőr juniálist rendeznek, különböző bemuta­tókkal, sport- és ügyességi ver­senyekkel. Szombaton és vasár­nap megnyílnak a határőr-lak­tanyák kapui is, szülők, hozzá­tartozók ismerkedhetnek meg azzal, hol, s milyen körülmé­nyek között szolgál a fiuk. Visszatérve a határsértókhöz: számuk, az egy évvel ezelőttihez képest jelentékenyen csökkent. A legtöbb határsértő továbbra is román állampolgárságú, de akadt közöttük albán, grúz, né­met és szlovén nemzetiségű is. Jellemző az is: Magyarországról kifelé igyekeznek, Szlovákián keresztül valamely harmadik országba. Leginkább Hidasné­meti, Sátoraljaújhely, Tornaná- daska és Bánréve térségében kí­sérlik meg — általában csoporto­san, embercsempészek irányítá­sával - átlépni a határt, több­nyire sikertelenül (a határőrök hét embercsempészt fogtak el). A határforgalomról szólva a miskolci határőrigazgatóság ve­zetője megemlítette: jelentősen, több, mint 17 százalékkal csök­kent a. borsodi, az abaúji és a zempléni határállomásokon kiu­tazók száma. Elhangzott: az elmúlt hét végén ideiglenesen megnyitott Kány- Buzica közötti határátkelőt több, mint három és félezer utas választotta. Augusztus 19-én és 20-án Kékednél emelkedik fel a határsorompó. Antall-látogatás Németországban Bonn (MTI) — Szerdán délután érkezik háromnapos hivatalos látogatásra Németországba An­tall József miniszterelnök: a bonni megbeszélések után fel­szólal a kölni német-magyar gazdasági fórumon, majd a vizit pénteken Aachenben zárul, ahol a dóm magyar kápolnájánál fel­avatja Szent István szobrát, Varga Imre alkotását. Pénteken Aachenben magyar napot ren­deznek annak a tiszteletére, hogy több mint kétszáz év szü­net után ismét magyar zarándo­kokat fogadnak Nagy Károly egykori frank birodalmának székhelyén. Antall Józsefet a program szerint katonai tiszte­letadással üdvözli a német kan­cellár, Helmut Kohl, majd a ma­gyar kormányfő vendéglátójával szűkkörű megbeszélést tart. Kohl utoljára 1992 februárjában járt Magyarországon, amikor aláírták a tíz évre szóló német­magyar alapszerződést. Ez elői­rányozza, hogy a miniszterelnö­kök konzultálnak egymással, ha szükségét érzik ennek, de éven­te egyszer mindenképpen talál­koznak. Antall József 1991-ben járt Bonnban egynapos villámlá­togatáson, de rendszeresek a te­lefonbeszélgetések és a levélvál­tások. A budapesti politikus .szeptemberben részt vett a Raj- na-Majna-Duna csatorna nürn­bergi megnyitásán. Helmut Kohl minden bizonnyal első kéz­ből tájékoztatja majd Antall Jó­zsefet az Európai Közösség ál­lam- és kormányfőinek koppen­hágai csúcstalálkozójáról. Né­metország Nyugat-Európában a legkövetkezetesebb híve annak, hogy az EFTA-országok belépé­se után a visegrádi országok előtt is megnyíljanak az Európai Közösség kapui, s a politikai együttműködés addig is a lehető legszorosabb legyen. A Bundes­tag a minap ratifikálta Magyar- országnak az EK-val és az EK- országokkal kötött társulási szerződését. Várakozások szerint a két politi­kus tájékoztatja majd egymást országaik belpolitikai helyzeté­ről, véleményt cserélnek Ma­gyarország biztonságpolitikai tö­rekvéseiről, megkülönböztetett figyelmet szentelnek a délszláv helyzetnek. Helmut Kohl a hó­nap elején járt Kijevben, s min­den bizonnyal megosztja tapasz­talatait az ukrán kapcsolatot kiemelten kezelő Magyarország kormányfőjével. Az EK-dömping veszélyeiről London (MTI) - Az EK-piac megnyitásánál is sürgősebb probléma az, hogy a nyugati ga­bona- és húsdömping Oroszor­szágban és Ukrajnában kiszorít­ja onnan a magyar, a lengyel, a román és a bolgár exportot — mondta a Financial Timesnak Raskó György mezőgazdasági minisztériumi államtitkár.- A kelet-európai mezőgazdaság igazi problémája ez, és nem az EK - így nyilatkozott a brit gaz­dasági napilap keddi számában az államtitkár. Az ót kérdező tu­dósító, Nicholas Denton, Kelet- Európa legnagyobb élelmiszer­exportőrének nevezte Magyaror­szágot. Magyarország egyébként üdvö­zölte az EK „igen méltányos ajánlatát” a társulási egyezmé­nyek módosítására, és a mező- gazdasági kereskedelmi korláto­zások leépítésére előírt ötéves menetrend gyorsítására. Magya­rország azonban felhánytorgat- ja, hogy a francia búzát tonnán­ként 90 dollárért adják a balti kikötőkben, s ez még a költsé­gek felét sem fedezi. Németor­szág ugyancsak növelte a támo­gatott marhahúsexportot a volt Szovjetunióba, miközben a ma­gyar marhahús-szállítások tize­dére csökkentek a nyolcvanas évekhez képest.- Nem tudunk versenyezni a dömpingárakkal - mondta a Fi­nancial Timesnak Raskó György, s emlékeztetett Ma­gyarország költségvetési problé­máira és alacsony mezőgazdasá­gi támogatásaira. Az OECD becslése szerint az EK mezőgaz­dasági árait 45 százalékkal csökkenti a támogatás, miköz­ben a magyar támogatás 30 szá­zalékról 8 százalékra csökkent a nyolcvanas évektől tavalyig, s az idén 6 százalékosnak ígérkezik.--------KOMMENTÁR---------­a- euayyav Görömbölyi László Amit vártunk, bekövetkezett: meg­alakult a Magyar Igazság Párt, s ez­zel intézményesült a Csurka István nevével fémjelzett, a közéletben már régóta és egyre markánsabban jelen­lévő politikai irányzat. Miután az új pártnak saját frakciója is van, a las­sanként apadó kormánytöbbség, a koalíción belüli nézetkülönbségek miatt akár kulcsszerepe is lehet a Magyar Igazságnak. Mint tényt érde­mes megjegyezni: ez más pártoknak, pártkezdeményeknek nem sikerült. Sem a Torgyán-szabdalta kisgaz­dáknak, sem a nagy tervekkel induló Köztársaság Pártnak, sem pedig a Pozsgai-Bíró féle Nemzeti Demokra­ta Szövetségnek. Sajátos kontrasztja a „pártosodás- nak” az a megjegyzés, ami a miskolci KDNP-hétvégén Surján László szájá­ból hangzott el. Az elnök szerint még a mai hat (akarom mondani hét) parlamenti párt is sok. Elég lenne három: egy keresztény-nemzeti irány­vonalat, egy liberális irányzatot, va­lamint egy, a szociáldemokráciát képviselő alakulat. Lehet, hogy a tör­vényhozás hatékonysága, vagy éppen a kormányzás szempontjából ez kívá­natos lenne; ám a jelen történései halvány esélyt sem adnak erre. Ma négy frakció ül a jobboldalon, s ezek kapcsolatára inkább a különbségté­tel szándéka, mintsem a közeledés a jellemző. Hasonló a két liberális párt viszonya; a bal oldalon pedig teljes a szétszórtság. A hét végén ugyan ki­nyilvánították a megannyi szocdem párt egyesítésének szándékát (egy szót sem ejtve a magát ugyanide so­roló MSZP-ről), ám ez egyelőre csu­pán óhajnak látszik: nem volt ott minden érintett, a névválasztást ok­tóberre halasztották. S akkor még nem is említettük a szélsőbalon ter­vezgető MSZMP-t... Korai lenne latolgatni a közelgő vá­lasztások eredményeit, azt azonban nap nap után érzékelhetjük, éles küz­delemnek nézünk elébe. A tét: első­sorban a hatalom megszerzése, talán nem. utolsó sorban a költségvetési tá­mogatás, a pártingatlanok, fontos pozíciók elnyerése. Csak el ne feled­jük a nagy versengés közepette (sza­vazók és szavazatokra várók), hogy a valódi tét: az ország jövője. / Újra skinhead-ügy Eger (MTI) - Néhány hónapos csönd után újra szélsőséges jelenségek zavaiják Eger nyugalmát, ezért a keddi képviselőtestüle­ti ülésen az SZDSZ frakció képviselője nyilvánosan felkérte a városi rendőrkapi­tányt: következő ülésükön számoljon be az eseményekről és az intézkedésekről. Május elején késelésbe forduló verekedés tört ki a városban, nem sokkal ezután meggyaláztak több temetőt, az elmúlt va­sárnap pedig ugyanott, a haláltáborokba hurcolt zsidók emlékére rendezett gyász­napon, 6-8 nemzetiszínű karszalagos, fe­kete dzsekit viselő, rövid hajú fiatal vo­nult fel zárt alakzatban. Nem sokkal ezu­tán egy önmagát is nyíltan skinheadnek valló, 17 esztendős fiú baseball ütővel leü­tött egy, a belvárosban lakó cigányembert, akin agyműtétet kellett végrehajtani. j. , .............■___I ^ .ä\ _„—^~. J tievél-ellenőrzés a tornyosnémeti határállomáson. Az év első élében 1 millió 197 ezer utas lépte át megyénk határkapuit Fotó: Aaám István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents