Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

Itt-Hon 1993. Június 22., Kedd 4B Kerítést építenek és barátkoznak Ernőd (ÉM) - Az Ernőd nagyköz­ségben épülő új iskolánál a tanu­lók szülei társadalmi munkával segítettek. Június 5-én és június 13-án a kerítésépítésnél mintegy 40 szülő vett részt. A közel 100 m hosszú kerítés be­fejezésére még további két hét­végére jönnek össze a szülők, majd tereprendezési s egyéb mun­kálatok is következnek. A végzett társadalmi munka értéke jelenleg 100-150 ezer Ft körül van. Június 10-én testvériskolai-nap volt az emődi általános iskolában. A pontosan 20 éves múltra visszatekintő kapcsolatot az el­múlt évben — néhány év kihagyás után — újból felelevenítették a he­lyi és a szlovákiai buzicai magyar tannyelvű iskola között. A buzicai tanulók és tanáraik — mintegy 50-en - a reggeli órák­ban érkeztek Ernődre. A nap so­rán kulturális - és sportvetélke­dőket tartottak. A két tantestület pedagógiai, módszertani eszme­cserét is folytatott. Az intézmények igazgatói Kasza István, Kovács Zoltán értékelték a két évtized eredményeit, a ma­gyar nyelv „összekötőkapocs” sze­repét amely elsősorban érzelmi­leg, s nem a kommunikáció csa­tornája miatt köti össze a két in­tézményt és települést. A tantes­tületek felvázolták azokat a lehe­tőségeket amely során a tapasz­talatcserét bővíteni lehet (bemu­tató órák, tankönyvek cseréje, eszmecserék stb.) Lehóczki István polgármester fo­gadta a buzicai delegációt a nagy­község polgármesteri hivatalá­ban, ahol a delegációk rövid ba­ráti eszmecserét folytattak. Az iskolák tantestületei a test- vériskolai nap végén megállapod­tak abban, hogy minden évben kétszer találkoznak ilyen célból, s tovább erősítik a két település lakói közötti kapcsolatokat. A DMK-filmszínház programja június 21-29-ig 21-én: Kőbunkó. Színes ameri­kai filmvígjáték. 24- én: Hiába futsz. Színes ame­rikai akciófilm. 25- én: Játékszerek. Színes ame­rikai film. 27-28-án: Elő pajzs. Színes ame­rikai akciófilm. Az előadások hétfőn, csütörtökön, pénteken és vasárnap 19.30 óra­kor kezdődnek. Pénztárnyitás: az előadások kezdete előtt egy órá­val. Reformiskola - iskolareform Sajószögeden példát mutatnak a hogyanra A legkorszerűbb számítástechnikai berendezések mára csendesen megpihennek. Ebben az iskolában 7 évvel ezelőtt kezdődött „karrierük". Fekete Béla Aki meglátja, nézi a sajószö- gedi általános iskolát, jóleső derűvel mondja: hál istennek ilyen is akad. A 35-ös számú főközlekedési út közvetlen tő- szomszédságában álló felújí­tott, tetszetős oktatási intéz­ményben évente átlag 330 kiskorú tanul. A településen kívül Nagy- csécs és Sajóörös diákjait is fogadja, s az általános alapis­meretek elsajátításán túl hozzátartozik a helyi művelő­dési házban működő - állami zeneiskola, aminek tagozata van Tiszapalkonyán, Mező- nagymihályon, s a 93/94-es tanév kezdetétől Mezőke­resztesen is. Az intézmény belső életéről, fejlődéséről Hamvas Sándor igazgató tá­jékoztat. A jelenlegi iskola negyedszázada épült- Kicsit visszakanyarodva az iskola múltjára tudni kell, hogy a helyi polgárok vallá­sos érzületére alapozva gö­rög-római katolikus iskola működött Sajószögeden, s már az 1900-as években is összevont rendszerben tett eleget feladatának. A közel­múltban egy régi családi ház lebontása közben a padláson előkerült egy régi tanító tan­terve, amit 1935-ben készí­tett tulajdonosa. Számunkra ez az értékes relikvia hűen tükrözi a 30-as évek pedagó­gusának oktatási formáját. A jelenlegi iskola közel negyed- százada épült, ami az évek során egyre szűkebbnek bi­zonyult, s így 1983-ban bőví­tésre szorult. A munkát fo­kozatosan végezték az épí­tők. Először az iskolához tar­tozó sportpályát, majd maga az intézmény készült el s a tetőtér beépítésével öt tante­remmel bővült. Megvalósítá­sa állami támogatásnak kö­szönhető. Az igazgató fáradt mosollyal tekint vissza ezek­re az évekre, amikor a bőví­tés gazdasági számításait ne­ki kellett elkészíteni, hogy ezzel is pénzt takarítsanak meg. Mára 17 tanterem, szá­mítógépes helyiség biztosítja az 1-8 párhuzamos osztá­lyokhoz az oktatás feltétele­it. A jelenlegi létszám több lenne, ha a városból Sajószö- gedre kiköltözött szülők ide íratnák át - közel száz - cse­metéiket, de ragaszkodnak ahhoz az iskolához, ahol a gyerek kezdett, s így a diák a szülővel naponta utazva foly­tatja tanulmányait Tiszaúj- városban. Jól beosztva sok egyébre futja Ez befolyásolja az iskola anyagi helyzetét, mert csök­ken az államilag meghatáro­zott fejkvóta. Ami a gazdál­kodást illeti: egyelőre szilárd annak ellenére, hogy az éves 27 milliós keret csaknem 85 százalékát a 34 tagú testület bére teszi ki. De jól beosztva azért sok egyébre is futja. Az iskolába telepített műholdas adásnak, a kiépített kábelhá­lózatnak nemcsak az intéz­mény veszi hasznát, a műso­rokat 300 család élvezheti. A 32 darab 12 sebességes túra­kerékpár, a 40 darab német katonai hálózsák, a megépí­tett tarzánrács jól szolgálja a testkultúra fejlesztését, a környék megismerését, a va­káció hasznos eltöltését. Ezeknek az eszközöknek a használata valóban elősegíti az ép testben ép lélek egysé­gét. Rakacán egy tanítói és egy kántori lakásra 20 éves bérleti szerződése van az is­kolának közösen az önkor­mányzattal, s idejárnak a sa- jószögedi diákok minden év nyári szünidejében, kikari- káznak tanáraikkal pihenni, túrázni. „Aranyos” pedagógust búcsúztattak Az idén 53 gyerek fejezte be tanulmányait^ s valamennyi továbbtanul. Ősztől 44 elsőst írattak be. Az idei évzáró egy kicsit ünnepélyesebb volt a megszokottnál. Egyik pedagógus társunk, Petró Mihályné nyugállo­mányba vonult. Hosszú évti­zedes munkássága elismeré­séül az elsőként adományo­zott „Aranykatedra” plaket­tet kapta meg, amit rajta kí­vül az országban további 49 társa is kiérdemelt. 1993. Június 22., Kedd Itt-Hon B 5 Köröm szépséges kincsei Az épület erősen megviselve de őrzi a régi mesterek keze- munkáját Fotó: Fojtán László Kuklay Antal Aki Muhiból Köröm felé tart, a rév közelében kavicsbányát talál. A bányatóban két he­lyen is cölöpsor emelkedik ki a vízből. A ledöntött sudár törzseket ácsok szekercéje fa­ragja négyszögletessé, majd bivalyfogatokkal a folyópart­ra viszik és leúsztatják az épülő hídhoz. A szorgos kezek munkáját hosszú fehérruhás, borotvált fejű, hajkoronás férfi irányít­ja. Pálos testvér: fráter, akit a sajóládi perjel, a kolostor elöljárója küldött ide, a rend körömi birtokára, hogy épít­sen hidat. Fontos volt ez a híd. Nyékládházától rajta át vezetett az út Szerencs felé, hogy aztán elágazzon Tokaj, Patak, majd Kassa irányába. Ezt a fontos stratégiai helyet, a magyar síkság északkeleti főkapuját védte az ónodi vár. S a környék foldesura, Ónodi Czudar Jakab 1443-ban ezért ajándékozza körömi birtoka felét a sajóládi kolostornak, hogy legyen aki a hidat gon­dozza, hogy halála után a ba­rátok kriptájában nyugodjék a teste, lelki üdvösségéért pe­dig évról-évre zsolozsmát és miséket mondjanak. Valahol a közelben őrzi a kavicsmező annak a hídnak a pilléreit is, amit Árpád fejedelem népe készített, hogy jégzajlás ide­jén is biztonsággal kelhesse­nek át lovasai a vizen, és an­nak a hídnak a maradványa­it is, amit IV. Béla király vi­tézei védtek utolsó csepp vé­rükig a túlerőben lévő tatá­rokkal szemben. A hídépítő barátnak sok a dolga. A kolostornak másutt is vannak birtokai. Keresz­túr, Szederkény, Ernőd, Lúc, Berente, Gyömró, Korhy, Bázs, Déta, Rákos, Szalonca, Kőrös, Kisbodony, Berzék - mindenütt lakóházak, mé­szárszékek, présházak, jég­vermek, pincék, hidak, vízi malmok építése és reparálá­sa várja. De legbüszkébb ar­ra a vendégfogadóra, melyet éppen itt, a körömi híd mel­lett épített 1747-49-ben az átutazó szerzetes testvérek, nemesurak és polgárok szá­mára. Középen az utca felőli ajtaja fölött a rend kőből fa­ragott címere: pálmafa tövé­ben két ágaskodó oroszlán, felette csőrében cipót tartó holló. A legenda szerint a rend névadóját, Remete Szent Pált az egyiptomi siva­tagban holló táplálta, holt­testét pedig oroszlánok te­mették a homokba. A bolto­zatos falak téglából készül­tek. Mindegyiken C L betűk: Conventus Ladensis azaz: a Sajóládi Kolostor téglaégető- jében készültek. Az épület négy sarkán barokk volutá- kon, csigákon kőtobozok áll­nak. A keleti és déli homlok­zaton hajlított vaspálcák nyúlnak ki a falból: a napóra, melynek feliratát a feljegyzé­sek megőrizték: Qvam cito Felices eripit hóra dies. Ma­gyarul: Mily hamar elragad­ja az óra a szép napokat! Ha a vándor összeadta a betűk római szám értékét, megkap­ta a napóra készítésének ide­jét: 1760. Odabent a földszinten há­rom, az emeleten négy tágas szoba várta. Többször szállt meg itt Kazinczy Ferenc. Ak­kor is, amikor a tölgyfa lép­csőkön felkapaszkodva meg­próbálta álomra hajtani a fe­jét, miközben a tágas előtér­ben strázsa vigyázta, s akkor is, amikor Kufsteinből jövet Debrecenbe vitték. A Fogsá­gom naplójában erre csak egyetlen szó utal: „Köröm” 1786-ban a császári rendelet feloszlatta a pálos rendet. De a körömi ház továbbra is ven­dégfogadó maradt. Az úgyne­vezett „Vallásalap” adta ki árendába fogadósoknak. Egyikük igen hamar meggaz­dagodott. A faluban úgy be­szélik, hogy megtalálta a ba­rátok elfalazott kincseit, ám­bár valószínűbb, hogy a nyé­ki hegy bora fizetett olyan jól, amit az épület pincéjében tartogatott a vendégek szá­mára. Az első világháború után az épületből iskola és községháza lett, 1930-tól pe­dig plébánia. A szerzetesek távozása után a szomszédos Girincsről járt át misézni ha­vonta egyszer a káplán, a többi vasárnapokon pedig a körömi hívek mentek át a há­rom kilométerre lévő anya­templomba. A tágas épület a papiak és té­li kápolna funkcióján kívül helyt ad a Sárospataki Ró­mai Katolikus Egyházi Gyűj­temény muzeális bútoraik­nak és műtárgyainak is. La­kója, aki e sorokat úja, meg­próbál megfelelni annak a hagyománynak és küldetés­nek, amit az épület déli alá- ra helyezett márványtábla hirdet: Remete Szent Pál követői, a magyar eredetű Pálosok imádkozó és dolgozó helye volt e ház! Lakói a fehér Ba­rátok: a magyar róna életói, jó és balsorsban századokon át a nemzet őrei, tanítói, tá­maszai és vezérei! Ma R. K. Parochia, az Isten és a Haza védelmezője, az egyházi és nemzeti sors tra­dícióinak hűséges őrzője és ápolója. A fehérruhás rend e hajdani otthonát századok viharai után a nemes szívek magyar lelkűk fellángolásával és ál­dozatkészségével új életre hívták, munkába szervezték, egyházunk és csonka Hazánk megmentésére! A.M.D.G. Köröm, 1936. Az utolsó négy betű feloldása: Ad Majorem Dei Glóriám: Is­ten nagyobb dicsőségére. (A szerző a körömi és girincsi plébános) Történelmi utazás- rajzolva Széplaki Kálmán A kazincbarcikai történelem és rajztanárokat, a szülői munkakö­zösség több tagját Szendrei Eörs, a Dózsa György úti általános is­kola igazgatója, komplex történe­lem-rajz bemutató foglalkozásra hívta. Ennek során a gyermekek­kel - mondta Kissné, Király Pi­roska történelemszakos tanárnő és Vattainé, Nagy Sarolta rajz­szakos tanárnő — időutazáson ve­szünk részt. Az iskolában, az 1992/93-as tanévben az 5/c - egyébként matematika tagozatos — osztályban integrált rajz-törté­nelem tanterv szerint folyt a munka. Az egyéves kísérleti prog­ram összéfoglaló-rendszerező ta­nítására, mintegy 25 szaktanár jelenlétében került sor. Az órát, a bemutató-szaktanárok videofilm bejátszásokkal, a tanu­lók feleleteivel, s ezekkel párhu­zamosan készített rajzokkal ve­zették végig. Ezt követően Kissnét és Vattai­nét kérdeztük. Ok a következőket mondták. Az iskola két évvel eze­lőtt, a helyi tanterv készítésébe nevezett be, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Pedagógiai Köz- művelődési Intézet szervezésé­ben. A saját tantervet, saját tan­tárgyaikra is kidolgozták. Minde­zek a nemzeti alaptanterv kere­tében készültek. Pályázatukkal a helyi önkormányzattól 100 ezer forintot nyertek. Az igazgató a ta­nárnőket biztosította: az összeg­et arra fordíthatják, amit a leg­fontosabbnak tartanak. Terveze­tüket a Művelődési- és Közokta­tási Minisztériumba is benyújtot­ták, ott azonban azt pénz hiányá­ban elutasították. Azt, hogy a két tantárgy komplex tanításának gondolata hogyan alakult ki, er­ről a következőket tudtuk meg. A tanárnők elmondták, hogy tan­tervűk célja, egyrészt az életmód fejlődésének bemutatása, más­részt az, hogy a történelmi isme­reteket a gyermekekhez érzelmi­leg közel hozzák. □ Önök, a komplex történelem­rajz tanítása során milyen tapasz­talatokat szereztek? • A gyermekek, örömmel, könnye­dén, játszva tanultak. Az egyes órákra, nagy kedvvel készültek fel. A következő tanévre az a ter­vünk, hogy-e két tantárgyat egy­szerre, vagy párhuzamosan taní­tanánk. □ Végül két tanuló, Aranyos Éva és Lestár Zsuzsanna hogyan vé­lekedett a komplex módszerről? • Sok újat, érdekeset tanultunk. Rajzzal, többféle ábrázolással az összefüggéseket könnyebb volt megérteni.

Next

/
Thumbnails
Contents