Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

Kotciespéídany 1993. június 17., csütörtök XLIX. évfolyam, 139. szám BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Szószóró Ismét sikerült kellemes és szó­rakoztató vendégeket meghív­nia M. Kiss Csabának Szószóró című műsorába. (8. oldal) Borfesztivál % Bogácson rendezik meg az I. Bükkaljai borfesztivált, amely­re bármely termelői és forgal­mi bor benevezhető. (9. oldal) 125 éve született Horthy Miklósról van szó, aki csaknem 25 éven át volt Ma­gyarország első embere. Rá emlékezik az ÉM. (14. oldal) Kórházfejlesztés Nagykanizsa (MTI) - Több mint három évig tartó és 1 milli­árd 326 millió forint értékű be­ruházási programot hagyott jóvá Nagykanizsa képviselőtestülete a városi kórház rekonstrukciójá­ra. Az ez év szeptemberében kezdődő és emelet-ráépítéssel, több épületszárny bővítésével, átalakításával járó kórházfej­lesztés összesen 795,9 millió fo­rint céltámogatás és címzett tá­mogatás segítségével valósul meg. Hatására európai színvo­nalú betegellátás feltételeit te­remtik meg a nagykanizsai kór­házban. Diszdoktorrá avatás Szegeden Szeged (MTI) - Nyilvános Egyetemi Tanácsülés keretében a József Attila Tudomány Egye­tem díszdoktorává avatták szer­dán Szegeden Frank K. Tittel, német származású amerikai professzort. A houstoni Rice Egyetem Számítógépes és Elek- tromérnöki Kara elnökének dr. Csirik János professzor, az egyetem rektora nyújtotta át a különleges érdemekért járó dísz­doktori címet. Tittel profesz- szomak 1989 óta van szorosabb kapcsolata a JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéké­vel, melynek szakembereivel több közös kutatási témában dolgoznak együtt. Létszámcsökkentés a Népszavánál Budapest (MTI) - Eddig öt új­ságíró leépítéséről döntött a Népszava főszerkesztője, hár­man pedig önként távoztak a 46 tagú szerkesztőségből. Deák András, a Népszava fő- szerkesztője szerdán az MTI ér­deklődésére elmondta, hogy las­san lejár a lap privatizációja után valamennyi munkatársnak adott három hónapos bizonyítási idő. Amikor a nettó jövedelmek megkétszerezéséről döntés szü­letett, akkor elhatározták, hogy akik nem felelnek meg a na­gyobb követelményeknek, azok­tól búcsút vesznek. A távozók végleges létszáma még bizonyta­lan, illetve minőségi cserék is várhatóak. A főszerkesztő azt is közölte, hogy az elküldött újság­írók többségével nem kívánják megszakítani a munkakapcsola­tot, honoráriumért szerződést ajánlanak nekik, azaz számíta­nak munkájukra. Kormányhatározat Budapest (MTI) - A kormány az 1994. évi országgyűlési vá­lasztások előkészítésével kap­csolatos egyes feladatokról szóló (1042/1993VI. 15.) határozatá­ban felhívja a külügy-, a belügy- és a pénzügyminisztert, hogy készítsenek munkaprogramot a külföldön élő és tartózkodó ma­gyar állampolgárok szavazásá­nak megszervezéséhez. A mi­nisztereknek fel kell mérniük a végrehajtással kapcsolatos költ­ségeket, és erről szeptember 30- áig jelentést kell tenniük a kor­mánynak. A határozat a Magyar Közlöny 77. számában jelent meg. Szénvagyon - kétszáz évre Ebben az esztendőben két és fél, három millió tonna lignit kifejtését tervezik a bükkábrányi bányá­ban Fotó: Laczó József Bükkábrány (ÉM-KJ) - A Mátraaljai Szénbányák 1985- ben kezdte meg külszíni szénfej­tését Bükkábrány tőszomszéd­ságában. Három négyzetkilomé­teren folynak a munkálatok, mintegy 600 millió tonna lignit húzódik meg a felszín alatt e te­rületen. Az eltelt években ösz- szesen 13 millió tonnát termel­tek ki, idén — a korábbi évekhez hasonlóan - az igények szerint 2 és fél, 3 milliót szeretnének a felszínre hozni. Ilyen termelés és kapacitás mellett mintegy kétszáz évre elegendő az itteni szénvagyon. Állandó „vevőjük” a Visontai Hőerőmű, mely többek között az itt bányászott lignit felhasználásával üzemel. Ide szállítják az apró, energetikai szenet. A tavalyi — mintegy 300 millió forintos - beruházás eredménye­ként a törő és vasúti rakodóte­rüknél jelentős 'bővítést valósí­tottak meg, így ebben az évben megszűnt e szénfajta közúti szállítása. Az első félévben kitermelt 1 mil­lió 400 ezer tonna teljes mennyiségét már vasúton jut­tatták el a hőerőműbe. Darabos szenük értékesítési lehetőségei - a környéken megvalósuló gázprogram következtébe - je­lentősen csökkentek. Az idén alig több mint 10 ezer tonna la­kossági szenet tudtak csak elad­ni, míg korábban ennek három, négyszeresét. Unger Péter, az üzem igazgatója tájékoztatott arról is, hogy a bá­nya, Vatta község felé haladó nyúlványán a jövő év elején be­fejeződik a munka, a szénfejtés a déli szárnyon, Bükkábrány fe­lé folytatódik. Ózdi kohászok memoranduma Ózd (ÉM) - Néhány napja mint­egy háromszáz kohász nevében fogalmazták meg azt a memo­randumot, amelyet Szabad Györgynek, az Országgyűlés el­nökének juttatott el az Ózdi Ko­hász Kft. közgyűlése nevében az ügyvezető testület. „Memorandumunk készítésének célja, hogy ne történhessen meg gyárunknak a szétrombolása, mert Hazánk javára a még meg­lévő termelóberendezésekkel rá­fizetés nélkül gyártani tudnánk (400-450 Eto/év/mennyiségben/a meginduló hazai építőiparnak oly szükséges betonacélt, vala­mint Salgótarján és December 4. Drótmű részére hengerhuzalo­kat, ha kérésünket az Ország- gyűlés tagjai támogatnák az alábbiak szerint. Gyárunk — sok más hazai gyárhoz hasonlóan — felszámolás alatt áll. László Ta­más úrral, CO-NEXUS felszá­moló szervezet felszámoló bizto­sával már megegyeztünk, hogy a termelés újraindítása céljából Kft.-énk részére bérbe adja a IV. sz. kohót, három Maerz-kemen- cét és a folyamatos öntőművet stb. Erről értesülve egy osztrák és egy német cég jelentkezett, hogy 12 millió német márkát hajlandó befektetni gyárunk ter­melésének újraindítására. Az ajánlatukkal kapcsolatos tár­gyalás azonban félbeszakadt, mert a külföldi partnerek 3 éves haszonbérleti szerződésre haj­landók szerződni a kb. 700 MFt­Arcukon a jelen ot Ózdra való társbefektetők­ként. A Felszámoló Szervezet­nek azonban csak egy éves szer­ződéskötésre van lehetősége, ez a nyugati partnereinknek nem felelhet meg a felajánlott jelen­tős devizaértékekre való tekin­tettel. Tudjuk, rövid előterjesztésünk alapján nem hozhatnak törvé­nyes rendeletet következő konk­rét kéréseinkre, de kéijük, hogy az ózdi gyár adósságát — Duna­újvároshoz és Diósgyőrhöz ha- sonlóan-töröljék el, mely után a felszámolás azonnal befejeződ­Fotó: Fojtán László ne, vagy — a második és a har­madik évre kapjuk meg a gyár bérlési jogát. Ezért kéijük a T. Országgyűlést, hogy soronkívül illetékes szakbizottságot nevez­zen ki, kérésünk kétoldalú meg­tárgyalására, illetve a döntés meghozásának előkészítésére, mert tudjuk, hogy meghallgatá­sunk után kérésünk támogatás­ra talál.” A ózdi kohászok név szerint kér­ték Bárdos Balázs, Palkovics Imre és Paszternák László kép­viselőket, hogy támogassák a fentieket.-----KOMMENTÁR-----­Görömb ölyi László / Ehen hal az ország. Félreértés ne es­sék, ez nem Kárpát medencei jele­nünk átvitt értelmű, enyhén pesszi­mista jellemzése. Ez maga a puszta tény, hivatalos adatokra támaszko­dó, egyszerű következtetés. Két nappal ezelőtt közölte a KSH, hogy ismét nőtt a létminimum összege, ami a tipikusnak mondható, két felnőttből és két tizenöt éven aluli gyerekből álló városi családnál 43 800, fejenként tehát 10 950 forint. Ugyancsak a KSH adta hírül a mi­nap, hogy az év első négy hónap­jára számított átlagkereset bruttó 24 341, azaz nettó 16 845 forint. Te­gyük fel, hogy átlagcsaládunkat nem sújtja a munkanélküliség, mindkét felnőtt megkapja a maga csaknem 17 ezer forintját. Az összesen harminc­négy, s ha ehhez hozzátesszük a csa­ládi pótlékot (8000 forint), még min­dig csak 42 ezernél tartunk. S ez az átlag! Következésképpen, éhen hal az ország. Legjobb esetben is a fél or­szág, lévén szó átlagról, s abban fog­lalva az átlag (és a létminimum) felett keresőkről is. Tudjuk mindannyian, súlyos szociá­lis gondokkal küszködnek az ala­csony jövedelműek tíz - és százezrei, akik ráadásul nem is reménykedhet­nek anyagi helyzetük gyors jobbra fordulásában. Fontos az erről szóló adatok ismerete, azok nyilvánossága. De legalább ilyen fontos a számok ér­telmezése, a fogalmak pontosítása. A létminimum-számítások ugyanis rendkívül sokfélék lehetnek, ezek a társadalomkutatók számára készül­nek, s legtöbbször egyfajta óhajt fe­jeznek ki. Nevezetesen: hol van az anyagi létnek az a kívánatos határa, aminél lejjebb optimális (!) esetben csak elenyésző, a. szociális rendszer­rel megsegíthető kisebbségnek sza­badna élnie. Ami messze nem ugyan­az, mint a létminimum köznapi ér­telmezése: az a szint tehát, ami alatt képtelenség megélni. Nem árt tisztáz­ni a különbséget, elkerülve így a fél­információkból táplálkozó keserű ci­nizmus veszélyét: hogy nem haltunk még éhen, miközben létünk minimu­mának anyagi feltételeit sem tudjuk megkeresni. Malév-megállapodás Budapest (MTI) - Létrejött a megállapo­dás szerdán a MALÉV vezetése és az ér­dekképviseleti szervek között az ez évi bérfejlesztés mértékéről. A tárgyalások során mindkét fél nagyfokú kompro­misszumkészségről és konstruktivításról tett tanúbizonyságot. Ez tette lehetővé, hogy az egyeztetési folyamat a holtpontról elmozduljon. A megegyezést követően a szakszervezetek bejelentették lemonda­nak a sztrájkról. Az rt. vezetése által júni­us 1-jétől ajánlott 10 százalékos átlagbér növelésen túl a menedzsment szeptember 1-jétől az év utolsó négy hónapjára újabb 70 millió forintos bérfejlesztést biztosít a vállalat dolgozói számára. Ez összesen 179 millió forintos költséget jelent a tár­saság gazdálkodásában. A megállapodás szerint újabb bértárgyalásra legkorábban jövő év elején kerülhet sor. A Malév Rt. valamennyi korábbi - bérarányokra, kol­lektív szerződésre, szociális intézkedések­re vonatkozó - ajánlatát fenntartja.

Next

/
Thumbnails
Contents