Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-15 / 137. szám
Itt-Hon 1993. Június 15., Kedd 4 A-------- FABULA------K ulturális ajánlat • Encs (ÉM) - A Republic együttes június 5-én az Abaújdevecseri Parkszínpadra meghirdetett előadása betegség miatt elmaradt. Helyette az együttes most, június 12-én este fél kilenckor tartja meg koncertjét ugyancsak a szabadtéri színpadon. A koncert után éjjel háromig diszkó lesz. • Encs (ÉM) - Happy garden diszkó van minden szombat este kilenc órától éjszaka kettőig az Aranyosivölgyben. • Encs (ÉM) - A Városi Könyvtár nyitvatartási ideje: hétfő: zárva, kedd: 8-17.45, szerda: 8-17.45, csütörtök: 8-17.45, péntek: zárva, szombat: 8-12 óráig. • Encs (ÉM) - Az Encsi Közművelődési Intézmények és az Encsi Közművelődési Alkotó Egyesület szervezésében az idén július 4-től 18-áig tart az Országos Amatőr Képzőművészeti Alkotótábor. Festő, grafika, kerámia, fotó és térplasztika szekcióba lehet jelentkezni azon művészi hajlamot érző fiatalnak, aki már elmúlt tizenöt éves. A szekciók nyitottak, a résztvevők más csoportokban is kipróbálhatják képességüket. Egyedül a kerámiaszekció alapkövetelménye a kerámiai alapképzettség. A fotó-szekció munkájában ugyanakkor csak saját objektívvei és fényképezőgéppel lehet részt venni. • Forró (ÉM) - A nagyközségben található Abaúj múzeum nyitvatartási rendje: a múzeum látogatható hétköznap 10-18 óráig. • Gönc (ÉM) - A Huszita ház, vagy ahogy mások nevezik, a cseh ház nyitvatartási ideje: a turisták igényeihez alkalmazkodóan, de általában hétköznap reggel 8-tól délután 17 óráig. • Gönc (ÉM) — A Nagyközségi Könyvtár nyitvatartási ideje: hétfő: 8-12 és 12.30-17.30-ig, kedd: 8-12 és 12.30-17.30-ig, szerda: zárva, csütörtök: 8-12 és 12.30-17-ig, péntek: 8-12 és 12.30-17 óráig, szombat, vasárnap: zárva. • Szikszó (ÉM) - A Városi Könyvtár nyitvatartási ideje: hétfő: zárva, kedd: 10-17.45, szerda: 10- 17.45, csütörtök: 10-17.45, péntek: zárva, szombat: 8-12, vasárnap: zárva. • Telkibánya (ÉM) - Olvasótábort szerveznek a Telkibányai Ifjúsági Táborban június 24-től július 2-áig. A táborba még lehet jelentkezni az encsi művelődési központban. Rész- . vételi díj résztvevőként 2000 forint. Az épülő templomok városa A majdnem kész bizánci stílusú görög katolikus templom Encs (ÉM) - Igazán nem lehet azt mondani, hogy az en- csiek nem tettek meg semmit a városias arcképük formálásában. Csupán a polgármesteri hivatal mellett harminc közszolgálati intézmény van. Üzemel a Vízügyi Igazgatóságnak szakaszmérnöksége, ténykedik a földhivatal, a munkaügyi központ, a tüdőgondozó, a szociális munkát ellátó Gondozó Otthon, Vöröskereszt és Kari- tász. Az emberek egészségét védik az orvosi rendelők, a mentőállomás, a gyógyszer- tárak által is. Jogvédelmüket, biztonságukat szolgálja a rendőrség, a bíróság, az ügyészség, valamint a közjegyzői és ügyvédi irodák. Természetesen az önkormányzat több általános iskolával, óvodával, középiskolával, valamint diákotthonnal és művelődési intézménnyel rendelkezik. Az encsieknek csak egy temploma van, hívei viszont többféle felekezetűek. Most, amikor az ország egyébként is mintha a templomépítkezések korát is élné, senki sem csodálkozott azon, hogy templomépítkezésbe fogott az encsi református gyülekezet és a görög katolikusok. Azon viszont még a polgár- mester is meglepődött, amikor dr. Seregély István egri érsek levélben felkereste, s jelezte a római katolikusok szándékát. Mi volt ez a csodálkozásra számot adó ötlet, melyet a levél felfedett? Nos, természetesen építkezéssel kapcsolatos. Igaz, a római katolikusok már rendelkeznek önálló templommal, jóllehet Istennek eme háza mostanság mintha kicsinek tűnne. Ezen felül az itteniek újat, nagyobbat szeretnének. Az önkormányzattól a levélben terveik megvalósítására helyet kértek. Végül az önkormányzat „beadta a derekát”, s telket adott a rómaiaknak. így ez évtől épül a harmadik templom is En- csen. Ha valaki tehát a Kassa felől vezető úton érkezik Encs- re és az első útkereszteződésnél balra fordul, rögvest az épülő református templomhoz jut, jobbra a római katolikusok szorgos alapozási munkáját láthatja, míg néhány lépésre mellette megpillanthatja a már majdnem kész bizánci hangulatú „bazilikáját”. De, ha egyenesen veszi tovább útját, óhatatlanul a piac melletti régi kisteínplomhoz jut ki. De térjünk vissza most az épülőkre. Ha elkészülnek, a város díszeivé válnak. A tervek szolídak, de elegáns épületekről vallanak. Seregély István szavaival élve - amelyet bár csak a római katolikusra mondott, de mondandója bölcsessége okán a „társaira” is vonatkoztatható - .A templom bennünket arra szólít, hogy megbecsüljük emberi életünket, amit a Mindenhatótól kaptunk. A templom arra figyelmeztet bennünket, hogy őre legyünk annak a családnak, amely ezt az életet megőrzi nemzedékről nemzedékre, boldogulásunkra és előbbrehala- dásunkra. A templom létével és istentiszteletével arra a becsületes hivatásteljesítésre szólít minden embert, amivel épül boldogságunk és üdvösségünk, itt a mi elcse- rélhetetlen szülőföldünkön, a számunkra emberi boldogulást adó otthonaink városában, a mi hazánkban, a mi nemzetünk közösségében. A templom szeretni tanít ezt a szülőföldet, ezt a népet, ennek a népnek a jövőjét. Szóval, tettel és kereszthordozással.” A március 15-i ünnepélyes alapkőletétel a rómaiak máj' dani új templomához. 1993. Június 15., Kedd Itt-Hon A 5 A forrói vásárhangulat Néhanapján mini-zsibvásárt talál az ember a forrói Áfész előtt. A zsebkendőnyi terű' letre leparkolt autóra gyorsan kikerül a vásárfia, vevőre vár. Abaúj vármegye első zászlója Gulyás János Abaújdevecser (ÉM) - Csorna József abaújdevecseri kutató leírása szerint az 1600-as években gönci Szabó György részbirtokosa volt Devecsemek. Legidősebb fia, György a Habsburg elnyo-, más kemény esztendőiben, magyar érzelmektől átfűtve, nem kis kockázattal, történelmi hagyományainkat ápolva, elkészíttette Abaúj első ismert zászlóját és azt 1620-ban a gönci megyegyűlésen ünnepélyesen átadta. Mielőtt ismertetném az eseményt szószerint a közgyűlés jegyzőkönyvéből, fontosnak tartom röviden feltárni nemzeti zászlónk eredetét. A zászló egyidős a történelemmel. Nomád szimbólum, a népvándorláskor Európát elözönlők harci jelvénye. Ké- zai Simon IV. (Kun) László királyunk (uralkodott: 1272- 1290) krónikása szerint a magyarok turulos zászlók alatt harcoltak. Később - a Képes Krónika színes illusztrációja tanúsítja - a királyok és a királyi hercegek zászlóin vörös-fehér csíkokat vagy zöld halomra ültetett kettőskeresztet látunk. A vörös-fehér tehát az Árpád-házi királyok színe, amelyet egymás alatti sávokban - vágásokban - viseltek zászlóikon (és természetesen pecsétjeiken). A XV. század végéig a királyi zászlók vörös-fehér (ezüst) színeit magyar színeknek tekintették. A Habsburg-elnyomás következménye volt egyebek között az is, hogy a XVI. századtól kezdve a magyar zászló és* a magyar címer használata csaknem teljesen megszűnt és a zászlók, beleértve a hadi zászlókat iá“, egyre inkább elnémetesed- tek. Martinovics Ignác, a magyar jakobinus mozgalom vezetője, elfogatása után, 1794. augusztus 13-án vallomásában kifejtette, hogy a nemzet színeiül a vörös-fehér-zöld színt kívánja bevezetni. Az 1840- es években egyre szélesebb méretet öltött Magyarországon a nemzeti színek forradalmi jelvényként való viselése. Elérkezett az 1848. március 15-i forradalom, amely kiharcolta a jobbágyfelszabadulást és a nemzeti függetlenséget, ugyanakkor kivívta a jogot a magyar nemzeti szín és az ország címerének szabad viselését is. így született meg a 21. törvénycikk, amely kimondja: A nemzeti szín és az ország címere ősi jogaiba visszaállíttatik... Egyszersmind megállapítta- tik, hogy minden középületnél s közintézményeknél minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és az ország címere használtassák. Évszázadok óta először az 1848-49-es szabadságharcban küzdöttek magyar katonák nemzeti zászló alatt. A piros-fehér-zöld nemzeti zászló 1848-49-ben a haladás, a szabadság, a nemzeti függetlenség és a haza jelképévé vált. Abaújra a történelem folyamán mindig jellemző volt a szabadságért vívott küzdelmek sora. Nem véletlen, hogy a Habsburg-elnyomás kemény esztendőiben is voltak magyar érzelmű emberek, akik kockázatot vállalva újra élesztették történelmi hagyományainkat. így született meg Ábaúj vármegye első ismert zászlója. Ezen nemes cselekedetet őrzi az 1620-ban felvett gönci megyei közgyűlési jegyzőkönyv, amelyből idézem az eseményt: Abaúj vármegye első ismert zászlóját 1620-ban Gönczi Szabó György adományozta a megyének. Nevezett, a vármegye iránt érzett, őszinte lelkületétől, szeretetétől és szolgálatkészségétől vezéreltetve örök emlékezetül arany- és ezüstfonalakkal átszőtt, kék duplatafota (erős sima selyem) zászlót ajándékoz, melynek jobb felén a vármegye címere — vörös mezőben két ezüst pólya, a sisakdísz arannyal fegyverzett koronás sas, jobbról kékarany, balról vörös-ezüst pajzstakarók - másik felén pedig „DOMINO AUXILIUM MEUM, QUI FECIT COE- LUM ET TERRAM (Az Úrtól van az én segedelmem, aki alkotta az eget és a földet. A szerző fordítása.) felírás van igen díszesen megfestve. A zászló az alispán őrizetére bízatik, aki hivatalának letevése után, köteles azt utódjának átadni. A befőzésről Szikszó (ÉM) - A hűtőládák teije- désével egyre kevesebben veszik a fáradságot, hogy hagyományosan tegyék el télére a kertben megtermett zöldséget, gyümölcsöt. Pedig a hagyományos befőzésnek nemcsak az a szerepe, hogy általa biztonságosan megőrizhetjük a nyár ízeit, hanem az is, hogy sokáig megtehetjük azt, hiszen így az étel akár két, sőt néha több érig is minőségromlás nélkül eltartható. Persze az igaz, hogy a befőzés drágább és több vesződséggel jár, mint a hűtőládás fagyasztott tárolás. Én, mint régi háziasszony, akinek szintén van otthon hűtőládája, mégis úgy vélem, a hagyományosan eltett ételeket nem pótolják az új módszer szerint tárolt ételek. Ennyi bevezető után, most lássuk, melyek a befőzés előkészületeinek, s magának a készítésnek a szabályai. Az első, és legfőbb szabály a legnagyobb tisztaság biztosítása a munka kezdetétől a befejezésig. Tartsunk a befőzésre külön, teljesen hibátlan, zsír- és egyéb foltoktól mentes lábast. A befőttek elte- vésére pedig üveget használjunk. Az üvegeket használat előtt forró- vízzel alaposan mossuk át, s legalább ilyen alaposan öblítsük is ki, nehogy véletlenül egy kevés mosószer az üveg falára tapadva rajta maradjon. A jól átmosott és átöblített üvegeket sohase töröljük át, hanem tiszta konyharuhára borogassuk le szájával lefelé, s így hagyjuk kiszáradni. A konyhaasztalon természetesen nem maradhat semmi sem, ami nem a befőzésünk kelléke, mert asztali morzsa végzetes lehet. Előidézheti ugyanis később a befőttjeink romlását. Kavarásra tiszta fém- vagy fakanalat, áttörésre, átpaszírozáshoz tisztára súrolt szitát, vagy paradicsomtörőt használjunk. Ügyeljünk arra, hogy a befőzésre szánt gyümölcs mindig a lehető legjobb minőségű legyen, amit aztán nagy gonddal, alaposan mossunk át, s a tiszta konyharuhán, esetleg a szitán szárítsuk meg. Az üvegekbe rakott, megszáradt gyümölcsöt aztán a hozzá illő sziruppal leöntjük, s végül az üvegeket légmentesen zárjuk. Sokféle zárási mód ismert. Sokan az úgynevezett hólyagpapírhoz ragaszkodnak, mások a celofánhoz, s akadnak olyanok is, akik a celofánt folpackkal kombinálják. Vannak, akik hagyomános lekötözőzsinórt használnak, mások befőttes gumigyűrűt. Gyakorlatilag, ha már lezártuk a befőttünket, következik maga a befőzési eljárás. Ez történhet hevítéssel, gőzöléssel, vagy más néven dunsztolással. Hegyiné Eszter gazdaasszony
