Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

6B Itt-Hon 1993. Június 15., Kedd Bajor-sört főznek Kazincbarcikán Kazincbarcika (ÉM-SZK) - A városban egy új vendéglátó, a „Bajor Sorház” május végén nyi­totta meg kapuit. Az egyik tulaj­donos, Lempochner György sze­rint a nehézkes hazai banki ügy­letek miatt húzódott el a nyitás. A közönség megkedvelte az itt fő­zött és csapolt sört. Máshol elekt­romos fűtéssel - itt Kazincbarci­kán először — gázfűtésű techno­lógiával főzik a HBH márkájú söritalt. Receptúráját hajdan a bajor királyi udvarban dolgozták ki. Sok-sok berendezés, speciális technikai eszköz szükségeltetik a sörkészítéshez, malátaőrlő, főző­ház, erjesztő- és érlelőtartályok. Ezek duplafalú saválló anyagból készülnek.- Hogyan sajátította el a sörfő­zést?- A HBH cég a betanítást egy eu­rópai hírű magyar sörmester fel­ügyeletével itt végeztette el. He­gedűs Tamás és Tamáskovács Sándor társtulajdonosok még azt is elmondják: az ilyen jellegű sör­főzés Borsodban az első. Ezt a technológiát — eddig - az olaszok, a spanyolok, az oroszok, a kínai­ak és az argentinok alkalmazzák. A „Bajor Sörház” most egy mű­szakban 600 liter világos vagy barna sört főz természetes anya­gokból. Később, kis befektetéssel ez a mennyiség megkétszerezhe­tő, de már Miskolcra is szállíta­nak. Az épület tetőterében lévő helyi­ségekben rendezvényeket, mun­kavacsorákat szerveznek, játék­szobát nyitnak. Az ideérkező vendég az étlapot megtekintve meglepetéssel ta­pasztalja, hogy 17 frissen sült, 14 halétel, kész- és vadételek színe­sítik a kínálatot. A nagy Ho-ho Kazincbarcika (ÉM - CSL) - Min­den bizonnyal ismerik a nagy Ho- ho-ról szóló magyar rajzfilmsoroza­tot, amelyben a főhőssel annyi min­den történik a horgászás közben, csak halat nem fog soha, de ez nem is zavarja különösebben. Az elkövet­kezendő hétvégén minden bizonnyal sok élménnyel gazdagodnak azok a kazincbarcikai és környékbeli pecá- sok, akik részt vesznek a Borsod- chem Rt. horgászklubja által szerve­zett, versennyel egybekötött hor­gászkiránduláson, amelyre a Tarca- Ij-tón kerül sor június 18-19-én. Érdeklődni és jelentkezni Fekete Gyula garázsmestemél lehet mun­kaidőben a 310-211/27-83-as mellé­ken. Utazás autóbusszal, étkezés egyénileg illetve a fogott halból (ha lesz). Szolgáltatnak állampolgári jogon Emelkedik a beszédhibás gyermekek száma A rideg külső ellenére bent az intézményben megértő, se­gítő embereket találni Tiszaújváros (ÉM-FL) - Ti- szaújváros amúgy is egyhan­gú panelrengetegében szeré­nyen, a város szélén „húzódik meg” a Nevelési Tanácsadó. 1984. február 1-jén - Borsod­ban elsőként — jött létre az intézmény, akkor még nevé­ben is viselve a „Körzeti” megjelölést, s illetékességi te­rülete kiterjedt a vonzáskör­zetre is. 1990-ben törlődött a „Kör­zeti” szó, a feladatok azon­ban nem változtak.- A felnőtteket elbizonytala- nító értékválság, a romló életkörülmények, a fokozódó stressz a gyermek fejlődését is megzavarja. Ők reagálnak a legérzékenyebben, és irányt keresgélve súlyosbodó és sokasodó pszichés tünete­ket mutatnak, alkalmazko­dási nehézségekkel küszköd­nek. Emelkedik a beszédhi­bások száma, ezen belül is fő­leg a súlyosabb tünetek ará­nya nő — vázolja a jelenlegi helyzetet dr. Hollósvölgyiné Takács Judit igazgató. Szol­gáltatásaikat állampolgári jogon, a megbélyegzés veszé­lye nélkül nyújtják, vala­mennyi lakossági réteg szá­mára. Munkájuk elsősorban mégis azokra a gyermekekre irányul, akiknek állapota or­vosi kezelést még nem tesz szükségessé, de a zavar csu­pán pedagógiai eszközökkel már nem rendezhető. Változóban az intézményi profil A kezdetben még meglévő el­lenérzések enyhültek. Az ön­ként jelentkezők száma 1985-ben az érdeklődők min­dössze 10 százalékát tette ki, ez az arány 1992-ben közel 50 százalékra emelkedett. Az intézményi „profil” is válto­zóban; míg az első években az összes kliens több mint fe­lét a fejlettségi vizsgálaton résztvettek adták, a későbbi­ekben fokozottan előtérbe ke­rültek az egyéb diagnoszti­kai és terápiás formák. Egy­re többen igénylik a tanácsa­dó által nyújtott szakszerű támogatást, humán szolgál­tatást. — Tevékenységünkben a pre­venció-korrekció egységét tartjuk szem előtt, egyre in­kább előtérbe helyezve a megelőzést. Részben ezért, részben pedig azért, hogy egyidejűleg nagyobb számú gyermekkel foglalkozhas­sunk hatékonyan, fokozato­san egyre nagyobb szerephez jutnak a csoportos foglalko­zások - mondja az igazgató. - Bár minden olyan feladat a törvény szerint alapfeladat­nak minősül, ami a gyermek­kel kapcsolatos, mégis van­nak olyan feladatok, amelye­ket mindig, minden körülmé­nyek között és ellenére el kell végezni. Ilyen például a be­szédjavítás, az iskolaérettsé­gi vagy fejlettségi vizsgálat, az értelmi vizsgálat, a külön­böző szűrővizsgálatok, vagy á gyámhatósági szakvéle­mény-készítés. A tanácsadói munka eredmé­nyessége közvetlenül nehe­zen mérhető. A tapasztala­tok és a szakirodalom azon­ban egyértelműen bizonyít­ja, hogy a gyermekkorban nyújtott korrektiv ellátás ké­pes megelőzni a fiatal- és fel­nőttkori pszichés eredetű megbetegedéseket, személyi­ségkárosodásokat és a társa­dalmi beilleszkedési zavaro­kat. Segíteni a pedagógu­sok munkáját-Vezetői megbízatásom kez­detétől fogva arra töreked­tem, hogy az 1984-ben soka­kat bántó külsőségeket meg­töltsem tartalommal, és a szakma szabályai szerint végzett munkával eloszlas­sam a pszichológussal kap­csolatos előítéleteket, segít­sem a gyermekeket, azok szüleit és a nevelő-intézmé­nyek, a pedagógusok munká­ját. Úgy vélem, hogy sokrétű tevékenységünkkel helyet kerestünk és találtunk ma­gunknak a városi intézmé­nyek sorában — von mérleget dr. Hollósvölgyiné Takács Judit. Fontosnak tartom - tér át a jövőre —, hogy rugalmasan tudjunk reagálni a körülöt­tünk zajló változások keltet­te új igényekre, elvárásokra. Szeretnénk a pedagógusok személyiség fejlesztésében több segítséget nyújtani - ha ők is akaiják -, hozzásegíte­ni őket olyan problémameg­oldó stratégiák, attitűdök ki­alakításához, amelyek haté­konyabbá tehetik nevelői működésüket. A jövőbeni tervek között sze­repel a logopédia bővítése, önálló beszédjavító intézetté fejlesztése és az óvodák és az iskolák nevelési tevékenysé­gének segítése, óvoda-iskola pszichológusok alkalmazása. A szakemberek megfizethetetlenek... De vannak a közeljövőben megoldandó feladatok is; szű­kös - különösen a csoportos foglalkozásokhoz - az elhe­lyezés, s még nagyobb gond a szakemberhiány. Nehéz pszi­chológust találni, a végzősö­ket sok állásajánlat várja, az idősebbek pedig megfizethe­tetlenek. S ha már a pénznél tartunk, szólni kell egy másik problé­makörről is. Az intézmény városi fenntartású, így nem indokolt a városkörzet ingye­nes ellátása, a tanácsadói munkára viszont e települé­sek is igényt tartanak. Már megindult-egy olyan tarifa- rendszer kidolgozása, mely alkalmazható a körzet ellá­tására, lehetővé teszi a más településekről, vagy a 18 éven felül az intézményhez fordulók ellátását. 1993. Június 15., Kedd Itt-Hon B 3 Mezőkövesdhez közel, mégis oly távol Szentistván (EM - FB) ­Miskolc felől jövet, a 3-as szá­mú főúton Mezőkövesdre be­érve, a város szélén balkézre útbaigazító tábla, rajta Szentistván. Alig pár kilomé­terre először feltűnik az egy­kori szovjet laktanya háro­memeletes épülete, kőkerí­téssel elzárva a kíváncsi te­kintet elől, majd takaros há­zak, tiszta udvarok és utcák ezernyi pompázó virággal, árnyékot adó fákkal, s aztán szinte a földből kinőve, a köz­ség központjában a messzire tekintő templom, az általá­nos iskola, polgármesteri hi­vatal és a posta. A földszintes épületben Ördög Jakab pol­gármester fogad, aki kíván­csiságomat kielégítve tömö­ren fogalmazza meg mindazt, ami jellemzője ennek a tele­pülésnek. Tisztes megegyezés az egyházzal A több mint háromezer lel­ket számláló község lakóinak száma ha lassan is, de csök­kenő tendenciát mutat. Ke­vesebb az újszülött, mint az elhalálozott. S mivel nincs semmi látványossága, ide­genforgalmi nevezetessége, így az e tájra tévedők inkább a szomszédos Mezőkövesdet választják úti célul, ahol or­szághatáron túl is ismert gyógyfürdő, múzeum várja a vendéget. Mindezek ellenére azonban van neve, híre, ami nem fakult meg, ez pedig az itt élők szorgalma, tisztaság iránti igénye, s a jól gazdál­kodó mezőgazdasági szövet­kezete, ami napjainkra átala­kult, s nehezen, de talpon tu­dott maradni. A munkanél­küliség itt is fellelhető, a re­gisztráltak száma eléri a 23 százalékot, de akad szép számmal, akiket rendszeres szociális, gyermeknevelési segélyben kell részesíteni. Erre közel félmilliót áldoz az önkormányzat, de jut, ha szűkösen is az első lakáshoz jutók támogatására, eleset­tek ápolására. Az éves költségvetés közel 70 millió forint. Ebből kell fenn­tartani az intézményeket, egy általános iskolát, napkö­zit, idősek klubját, óvodát, művelődési házat, az egés­zségügyi alapellátást, a vé­dőnői hálózatot és a polgár- mesteri hivatalt. Az itt élők egészségét két körzeti orvos és egy fogorvos vigyázza. A kárpótlási igénnyel zömében mindazok éltek, akiknek földje itt volt, de használatba vette a termelőszövetkezet és a Dél-borsodi Állami Gazda­ság. Ebben a 39 ezer arany­korona értékben benne van a résztulajdonok és a jutta­tott földek értéke is. Ä szö­vetkezeten kívül nem akad munkaalkalom. A lakosok jó­része Miskolcon, Egerben és Mezőkövesden keresi meg a mindennapira valót. Az egy­ház egykori tulajdonában lé­vő iskola is egy női szerzetes- rend épülete volt. Az iskola megmaradt, sőt bővült, a nő­vérek szálláshelyén pedig szolgálati lakások, napközi és konyha épült. Az egyház és a helyi önkormányzat tisz­tes egyezséget kötött. Az in­gatlanok fejében új területet ajánlottak fel a község cent­rumában, ami jól közműve­sített, sőt abban is megegyez­tek, ha beépítésre kerül ez a terület és közszolgálatot lát el, az önkormányzat nem zárkózik el az anyagi támo­gatástól. Szentistvánban la­kik a térség országgyűlési képviselője, Pesti Ferenc is, aki „civilben” gyógyszerész és a helyi patikát vezeti. Par­lamenti munkájának — a sok­rétű és gyors információnak jó hasznát veszi mind az ön- kormányzat, mind pedig a község lakossága. Sok egyéni ügyes-bajos dologban kedve­zően eljárt a képviselő úr - mondja Ördög Jakab, de sín­re tett olyan pályázatot is, ami a település felemelkedé­sét szolgálja. A nyolcvanas években már közművesítettek A település rendelkezik mindazzal a struktúrával, amiért ma a vidék Magyaror­szág többségének meg kell küzdenie. Ivóvíz, gáz, telefon- hálózat még a nyolcvanas években kiépült, sőt már a kábeltelevíziós rendszer is üzemel. Amire napjainkban jelentős energiát fordít a he­lyi vezetés, az a szennyvíz­csatornahálózat és a tisztító­mű megépítése. Pályázatot adtak be és reménykednek annak elnyerésében, amihez minden bizonnyal a támoga­tást megadja országgyűlési képviselőjük is. Ajóminőségű termőföldterület, a település közművesítése ellenére nincs befektető, vállalkozó, hogy valamiféle iparosodás hono­sodjon meg Szentistvánban. Ami jelenleg mégis épül és csinosodik, egy panzió, de an­nak is tulajdonosa egy buda­pesti lakos unokája. Ä belte­rület útjai egytől-egyik porta- lanítottak, jó a közlekedése, amit teljes egészében a Vo­lán lát el, mivelhogy a vasút Mezőkövesden halad át, de így is minden érkezéshez, in­duláshoz autóbuszjáratok csatlakoznak. Népi hagyományának egyet­len kincse a hímzés, amit év­századokon keresztül örököl­tek anyáiktól az utódok, gaz­dagon tarkítva a térítőkét, kendőket egyedi mintázatú színes virágokkal. Az egyko­ri bedolgozó hímzőasszonyok közül egyre többen önállósít­ják magukat és saját termé­keiket igyekeznek piacra vin­ni. Mára a szorgalom sem elegendő Szentistván közigazgatási határa az Alföld széle. Még nem pusztaság, de már nem is a Bükk dombos nyúlványa. Hét kilométerre a „matyó fő­várostól” itt is egyre többet kell számolni, s mivel a falu­si turizmus fellendítésének kevés az esélye, abból kell ki­indulni, ami adott. A közal­kalmazotti törvény végrehaj­tása erősen szűkíti a helyi költségvetést. A bérjellegű kifizetések a teljes gazdálko­dási összeg felét már most el­viszik, s hiába van 660 lakás­ban telefon, szinte minden házban vezetékes a víz és gáz, kevés az esély a kitörés­re. Az előrelépéshez már nem elegendő az a szorgalom, a- mire még ma is olyan büsz­kék az itt élők. — HETI JEGYZET — Bank vagy kocsma Priska Tibor Hogy a...Tehát átalakítás miatt zár­va. Olvasható a táblán.Következés­képpen innen momentán nem kerül a kézben üresen lóbált szatyorba sárgarépa, petrezselyem, hagyma, semmi. Itt, a miskolci Városház té­ren megszűnt hát az utolsó zöldsé­gesbolt is. Pár évvel ezelőtt még több ilyen boltocskába lehetett betérni, sorra megszűntek, „átalakultak” va­lami mássá. Ez még bírta tartani magát két, szimpatikus hölggyel, mindkettő gyorsan, ügyesen dolgo­zott, főként szívesen vette a betérőt. Érdekes, hogy itt mindig sorakozni kellett... A sorakozás pedig forgal­mat jelez. Hát akkor mi lehet a baj? Szóba is elegyedünk egy honpolgár­ral, ki szintúgy sajnálkozik a bolt megszűntén. O is gyakorta járt ide. Mi lesz vajon majd a zöldséges he­lyén? Mivé alakul át? Ugyan mivé! Mondja könnyedén. Kettőt találhat, plusz még egyet ráadásként. Vagy bank, vagy kocsma. És a ráadás? Esetleg biztosító... Ebben mara­dunk, majd az üres szatyrokkal megkísérlünk feljutni a villamos­ra. Előzetesen megtéve persze a szükséges óvintézkedéseket. Zsebe­ket bezárni, cipzárakat behúzni, pénztárcát oldalunkhoz szorítani. Veszélyes utazás esik ma a villamo­son. Hangoskodó fickók beleköthet­nek, mint olvashattuk a napokban is az Északban, leköpdöshetnek bár­kit, aki hozzájuk sem szól, kizse­belhetik, kirabolhatják, összerug­doshatják. A piacon majd a piroso- zókat kell valahogy elkerülni, bár eléggé körülményes, mert mostaná­ban a standok között ügyködnek. Meg... Vigasztalásul annyit, hogy megyénk más részein, a zempléni, az abaúji területeken sem sokkal jobb a hely­zet. Italboltokat lehet találni me­gyénk bármely részén. A nagyobb te­lepüléseken nehéz úgy botot elhajin- tani, hogy ne kocsmára essen. A zse- besek, a markecolók, a betörők jól érzik magukat errefelé is. Vajon akad-e ház a bogácsi üdülőtelepen, melyet még nem fosztottak ki? És a Rakaca-tónál? És Ároktőn, ahol vá­rosi horgászok, falut kedvelők vásá­rolgatnak öreg házakat? De minek is belebonyolódni minden­be! Most ismét megszűnt egy zöld­ségesbolt és kész, passz! 9 Tiszaújváros (ÉM-FL) - A ta­valyi magyarországi vendégsze­replés viszonzásaként egy hetet tölt a finnországi Loimaa-ban a tiszaűjvárosi Vándor Sándor Ze­neiskola 20 növendéke és 5 taná­ra. ____if -• .............. i_I I paib—ií Mii ill i Hi— S zinte minden egy helyen, a település főterén.

Next

/
Thumbnails
Contents