Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

1993. Június 15., Kedd Jelenidő ESZAK-Magyarország 13 Illegális akkumulátor-rakományok Eger (MTI) - Az utóbbi napok­ban két helyről is jelentették az Észak-Magyarországi Környezet- védelmi Felügyelőségnek Heves megyében: több tonnányi hasz­nált akkumulátor illegális lera­kását. Először Bükkszék kommunális hulladéktelepén fedezték fel a kö­rülbelül egy teherautónyi, veszé­lyes hulladékot. Az akkumuláto­rok típusát tekintve felmerült, hogy a rakomány a honvédségtől származik, ám a terepszemle után a gyanúba fogottak azt elhá­rították. így a Felügyelőség felkérte az Eg­ri Rendőrkapitányságot a nyomo­zás elrendelésére. A környezet- védelmi hatóság ezzel párhuza­mosan a számítógéppel nyilván­tartott veszélyes hulladék beval­lásokat vizsgálja. Egyidejűleg kötelezték a bükk- széki önkormányzatot, hogy zár­ják le a telepet, s végezzék el a ve­szélyes hulladék összegyűjtését és ártalmatlanítását, hiszen az akkumulátorokban található ne­hézfémek a vízzel mérgező vegyü­leteket alkotva beszivároghatnak a felszín alatti rétegekbe, veszé­lyeztetik az ivóvíz-bázisokat. Égerben szemtanú is akadt arra, hogy az Erzsébet-völgy elhagyott' kőbányájában próbált egy teher­autós megszabadulni akkumulá­tor-rakományától. így a rendőr­ség forró nyomon kezdhette meg a nyomozást. A pápa a munkanélküliségről Erősítsék meg a társadalmi együttélés alapjait, különösen a szolidaritást Párizs (MTI) - Az égető szociá­lis problémák, mindenekelőtt a munkanélküliség gondjának megoldását sürgette II. János Pál pápa spanyolországi látogatása során. A katolikus egyházfő ak­kor szólt erről, amikor Sevillában felkeresett egy idős emberek szá­mára fenntartott szociális ott­hont. „Mindaddig, amíg testvére­ink közöt^ olyan nagy számban vannak olyanok, akiknek nem jut elegendő az emberhez méltó élet­re, a társadalom nem lehet nyu­godt és elégedett - hangoztatta a pápa. - Bármennyire is sokat ha­ladtunk előre egyes területeken, nem hunyhatunk szemet a tár­sadalom mai nagy problémái, mindenekelőtt a munkanélküli­ség láttán. A munkanélküliség sok családot dönt tragikus hely­zetbe, olyan problémákat tá­maszt, amelyek túlmennek a szo­rosan vett gazdasági kérdéseken, etikai és erkölcsi kérdéseket je­lentenek”. Az egyházfő arra hív­ta fel az egyes országok kormá­nyait, hogy „nagyobb határozott­sággal álljanak ki az igazság, a szabadság és a fejlődés mellett”, szenteljék erőfeszítéseiket an­nak, hogy erősítsék meg a társa­dalmi együttélés alapjait, külö­nösen a társadalmi szolidaritást, az élet védelmét, a tisztességet. II. János Pál a hétfői napon Ame­rika felfedezője, Kolumbusz Kris­tóf és az amerikai kontinensre el­sőnek érkezett spanyol misszio­náriusok emléke előtt tisztelgett. Huelva város mellett felkereste a Rabida kolostort, ahol Amerika felfedezője tartózkodott útja előtt. Palos de la Frontera városában meglátogatta a Szent György templomot: itt hirdették ki több mint fél évezreddel ezelőtt azt a királyi dekrétumot, amely Ko­lumbusz útját engedélyezte. Fel­kereste a kikötőt, ahonnan a fel­fedező hajója útnak indult. Meg­látogatta a spanyolországi zarán­dokhelyet, a Sevilla közelében lé­vő Rociot, ahol imádkozott a he­lyi Szűz Mária-templomban. Nem minden betegnek jut tej Tatabánya (MTI) —Tejbeszerzé­si gondokkal küzd Tatabányán a megyei kórház. Jelenleg csak a betegek egy kis részének tudnak tejet, tejtermékeket adni, mert a tatabányai tejüzem az intézmény tartozása miatt a napokban leál­lította a szállítást. A kórház utol­jára április végén egyenlítette ki számláját. A fizetési nehézség oka az, hogy a társadalombiztosí­tás csak a múlt évihez hasonló nagyságú összegben finanszíroz­za a költségeket, miközben az árak minden területen tetemesen növekedtek. Ennek következté­ben gyülemlett fel a kórház ilyen jellegű adóssága, összesen 2,1 millió forinttal tartozik a külön­féle élelmiszeripari szállítóknak, s ebből valamivel több, mint egy­millió forinttal adósa a tejüzem­nek. A kórház gazdasági igazga­tója elmondta, hogy OTP kölcsönt vesznek fel és megkezdik az adós­ság törlesztését. Júliustól pedig várhatóan tíz százalékkal több el­látmányt kapnak a társadalom- biztosítástól kiadásaik finanszí­rozására, s azt követően talán mérséklődnek az intézmény fize­tési gondjai. Az ellátási problé­mákat most úgy próbálják áthi­dalni, hogy mindennap készpén­zért vesznek tejet az üzem minta­boltjában, de a szükségesnek csak töredékét tudják megvásá­rolni. A tejgyár viszont csak ak­kor Szállít ha a megrendelők két hétre előre kifizetik az árut, tehát kauciót tesznek le. Azért kény­szerültek ilyen intézkedés beve­zetésére, mert sok megrendelő­jük fizetésképtelen. A vállalat kintlevősége meghaladja a 30 millió forintot; most peres úton is megpróbálja adósaitól a pénzt behajtani. wwti'->i. . ­Gyarmati Béla Néhány lelkes gyerek tucatszám ragasztja a kisformátumú plaká­tokat; figyelem őket, figyelem magam, figyelem a miskolci ut­cát. A gyerekeket a művelet tech­nikai része foglalkoztatja, hogy mennyi ragasztó kell, mekkora a minimális tapadófelület és így to­vább. Az utca népe közönyös, még véletlenül sem áll meg senki a falragaszok előtt. Nekem sem kell megállni, elég egy pillantás is - tudom miről van szó. A gyer­mekkor régen letűnt világából felrémlik előttem egy térkép, me­lyen - mint a Megváltó fejét - tö- viskoszörú keretez egy apró kis országot, a hazámat. „Csonka magyarország nem ország!” A ko­ronás címer két oldalán sírni lát­szanak az angyalok. Hiszek egy Istenben,/Hiszek egy hazá­ban.../Hiszek Magyarország fel­támadásában! Persziflázsnak tűnik ez? Megle­het. Pedig én tényleg hiszek Ma­gyarország feltámadásában, de nem örülök a Trianonra emlékez­tető plakátocskáknak. Nem azért, mert nem kell Trianonra emlékeznünk, hiszen abban a versaillesi palotában 1920. júni­us 4-én az újkori történelem leg­igazságtalanabb békediktátumát voltunk kénytelenek tudomásul venni. (Bár elfogadni sem akkor, sem később nem tudtuk igazán.) Emlékezzünk! A 14 részből, 364 cikkből álló szerződés Magyaror­szág határainak megállapítását, a jóvátételi kötelezettséget, s a hadseregre vonatkozó rendelke­zéseket tartalmazza. A békeszer­ződés Magyarország 282.870 négyzetkilométer területéből 92.833 négyzetkilométert hagyott meg, és a 18.264.533 lélekszámú lakosságot 7.980.143-ra csökken­tette. Eltörölte az általános véd- kötelezettséget és a magyar zsol­dos hadsereg létszámát 35.000 fő­ben állapítja meg, s eltiltja a ne­héztüzérség a tankok és a repü­lők használatát. A szerződés 161. cikke kimondja, hogy Magyaror­szág a háborús tények által oko­zott károkért jóvátétellel tarto­zik. Elkeserítő tények. De nem elég keseregni — amiben egyéb­ként mi mindig nagyon erősek voltunk. És nem szabad átkozód- ni és területi revíziót emlegetni - vagy arra csak utalni is — különö­sen nem szabad. Egyszerűen azért mert célszerűtlen. Meg azért mert a területi revízióvaí egyszer már alaposan megégette a kása a szánkat. Miközben a Független Magyar If­júság plakátjait ragasztják, az Ukrán Filmnapok eseményei pe­regnek a Hevesy Iván Filmklub­ban. Vendégünk Szergej Liszen- ko, egy huszonéves — nagyon te­hetséges — ukrán rendező, itt a neves honi filmesztéta, s érkezett két remekmű is. Teljes az érdek­telenség. Két-két és féltucat shor- tos, miniszoknyás tini között ülök. Rendkívül tetszik nekik az egyik képsor sok pucér katonája, egyébként unottan fekszenek, nyújtózkodnak a székekben. Sze­rintem nem nekik kellene itt len­niük, hanem a Független Magyar Ifjúság képviselőinek és minda­zoknak, akik mögöttük állnak. (Vajon, kik állnak mögöttünk?) Alikor ugyanis gyorsan kiderülne a „függetlenek” számára is, hogy a nemzeti lét, az azonosság tudat nemcsak nekünk fontos, meg a határon túl élő honfitársainknak, hanem például az ukránoknak is, akik - akármilyen nagy nép - hosszú-hosszú ideig nem lehet­tek nemzet. A Határzár című film ukrán hőse Csehszlovákiába akar szökni. A hatóságok nem értik. Nem is érthetik, mert ők politikai határokban gondolkodnak. A fia­talember — ezt jól jegyezzük meg — nem egy másik országba akar szökni, hanem haza; a szülőföld­jére. Hogy ez éppen most egy má­sik ország, arról ő nem tehet. A munkácsi Khón bácsit soha nem kérdezték, hogy melyik ország polgára kíván lenni. Kassa, Bártfa, Pozsony, Kolozs­vár, Ungvár, Munkács, Rahó ki- nek-kinek elsősorban szülőföldet, anyanyelvet közösséget jelent. És kultúrát és hagyományokat - hi­tet, az ősök hitét, imákat és éne­keket. Meg keresztelőket, lako­dalmakat és halotti torokat. Ezt soha nem értheti meg a birodal­mi gondolkodás, mely nemcsak egy karámba akaija terelni a né­peket. Hanem nivellálni is akar- ja azokat. Mindenképpen el akar­ja tűntetni a köztük lévő különb­ségeket. Pirosra, szürkére, vagy mit tudom én milyenre akarja változtatni azt az ezer színben pompázó és virágzó nagy kertet, amibe az Isten elültette az ő pa­lántáit. Amit most fogok mondani, arról keveset beszélünk, különösen az utóbbi időben. Én sem szívesen térek rá, de: „Növeli, ki elfódi a bajt...” Nos, arról van szó, hogy Erdélyben meglehetősen vegyes érzelmekkel emlékeznek arra a négy évre (1940-1944) mikor a te­rület egy részét visszacsatolták Magyarországhoz. És a felvidéki magyarok sem emlegetik valami nagy-nagy nosztalgiával az 1938- 45 közötti időszakot, a magyar csendőrökre emlékeznek legin­kább, meg az általunk meghono­sított feudális jellegű közigazga­tásra. A sok öntelt anyaországbeli hi­vatalnokra, akik a helyi értelmi­ségnek (magyar értelmiségnek) nem adtak valami nagy életteret - hogy ezzel a kifejezéssel éljek. A kassai üzletek teljes készleté­nek felvásárlásáról és hazaszállí­tásáról már ne is beszéljünk. Meg arról a magyar gőgről, rangkór­ságról, mely a határokon túli testvéreinket megdöbbentette és kiábrándította. Némely buzgó tanítónk (ilyenek sajnos minden rendszerben van­nak) pálcával verte bele a szlo­vák gyerekekbe Kölcsey Himnu­szának mind a nyolc versszakát. „Tudod, ha meghallom a Him­nuszt” - emlékezik rezignáltan kassai barátom. Majd hozzáteszi: Ugye nem haragszol? Te ne hara­gudj! - mondom én, s zavartan nézünk egymásra. Hiszek Magyarország fóltámadá- sában, de nem ama soknemzeti­ségű - történelmi-Magyarország újrateremtésében, hanem abban, hogy mindenki (bárhol él is) há­borítatlanul élhet nyelvében, kul­túrájában. Hogy az ordas eszmék térhódítása helyett a kölcsönös^- ség, egymás megbecsülése és se­gítése válik majd az újabb nemze­dékek gyakorlatává a Kárpát-me­dencében. Utópia? Bizony annak tűnik. Mi ritkán akaijuk jól a jót... A másik ukrán film, amit láttam, a Légszomj - Andrej Dojcsik 1992-ben készített műve. Egy uk­rán kiskatona fuldoklik a szovjet hadsereg mocsarában. Nem köl­tői alkotásról van szó. A film ép­pen szociográfiai hitelességével borzaszt el bennünket. Nemzeti hadsereg, nemzeti véde­rő? Egyelőre a fólfegyverzett kis­nemzetek, népcsoprtok irtják, pusztítják egymást Európában, és sokkal nagyobb népcsoprtok a volt Szovjetunió területén. Tud­juk mi van Közel-Keleten, s ka­punk híreket Afrika válságöveze­teiről is. Summa summárum: mikor déli határainkon áthallatszik a fegy­verropogás, nem tartom bölcs do­lognak a Trianon elleni demonst­rációkat. Merthogy nem megfele­lők a konstellációk. Ha valaki ne­tán félreért bennünket, kihez for­dulunk segítségért? Ki szólt mel­lettünk 1920-ban, 1947-ben, 1956-ban? Azaz szó nagyon is sok elhangzott. Egy bátor nép új irányt adott a történelem mene­tének - olvashattuk az öles címet egy tekintélyes nyugati lapban, 1956 októberében. Ne áltassuk magunkat: egy kis nép bátorsága ritkán ad új irányt a történelemnek. Az illúziókkal le kell számolni végre. Mind­annyian azt akaijuk, hogy az or­szág további története ne legyen szenvedéstörténet, de a szittya gőg, és a zászlólobogtatás nem helyénvaló. Nézzünk magunkba és nézzünk körül. S ne feledjük a nemzeti múlt tanulságait. Sze­retném, ha legalább unokáim megérhetnék, hogy a koronás cí­mer mellett mosolyognak az an­gyalok... Mi csak szívjuk... s> w­- A légszennyezettség mai adatai egy- től-egyig államtitoknaK minősülnek... Rajz: MTI Határhelyzet Gyula (MTI) - A magyar-szlovén határ- szakaszon Bajánsenyénél és Rédicsnél hét­fő délig szünetelt az átkelés, mert a túlol­dalon traktorokkal eltorlaszolták az utat. A Határőrség szóvivője elsősorban a letenyei határállomást ajánlotta az utazóknak. Nagylaknál 35, Gyulánál 16, Ártándnál pe­dig 4 órát kell várniok a kilépő kamionok­nak. A hét végén 158 határsértőt fogtak el, közölük 52-őt a szlovák és az osztrák ható­ságok. Hamisított útlevéllel 88-an próbál­tak beutazni, köztük 37 vietnami és 27 ju­goszláv állampolgár. A határőrök 6000 kül­földitől tagadták meg a beléptetést, mert a hazánkba igyekvők nem rendelkeztek elegendő pénzzel, illetve megfelelő okmá­nyokkal. A pozsonyi Inchebán Pozsony (MTI) - Több mint húsz magyar vállalat, közel 330 négyzetméteres terüle­ten képviseli a magyar vegyipart június 21- 25 között a pozsonyi Incheba Nemzetközi Vegyipari Szakkiállításon. A magyar be­mutatót a Hungexpo-val közösen szervezi az Ipari Reklám- és Kiállítási Kft. A hazai kiállítók a vegyipari termékek szinte teljes kínálatát felvonultatják a szlovák főváros­ban. A kozmetikai és háztartásvegyipari kiállításon hivatásos kozmetikusok segítsé­gével mutatják be a hazai szépítőszereket. Elhunyt az űrhajós League City, Texas (AP) - Vasárnap Te­xas állambeli otthonában agydaganat kö­vetkeztében elhunyt Donald K. Slayton amerikai űrhajós, aki 1975-ben résztvevő­je volt a történelmi szovjet-amerikai űruta­zásnak. A 69 éves Slaytont választotta ki a NASA 1959-ben, hatodmagával arra, hogy az Egyesült Államok első hét űrhajósává képezzék ki őket. Az űrrepülésre azonban Slaytonnak még 16 évet kellett várnia. 1962-ben a második földkörüli Mercury programban John Glenn után Slayton lett volna a második úrplióta, azonban az utol­só pillanatban szívritmuszavar miatt még­sem őt indították útnak. Ezt követően elő­ször mint vezető asztronauta, majd az űr­hajók legénységi műveleteinek vezetője­ként dolgozott. Utóbb az ő feladata volt az űrhajósnak alkalmas pilóták kiválasztása. 1972-re ismét visszakerült a pilótaállo­mányba. 1975-ben, 51 évesen, két másik amerikai űrhajóssal együtt, végre részt ve­hetett élete első és egyetlen űrutazásán a Szojuz-Apolló program keretében. Ezt köve­tően részt vett az űrrepülőgép-program megtervezésében. 1982-ben a Columbia űr­repülőgép első sikeres útját követően ment nyugdíjba. Rendelet-sortűz

Next

/
Thumbnails
Contents