Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-14 / 136. szám

8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1993. Június 14., Hétfő----------APROPÓ----------­Fi lip Gabriella Megmutattam a férfinak a nőt. Ponto­sabban Egy nőt. (így nagy E-vel!) Em­lékezetes találkozás volt. A teremtés ko­ronája arcán zavar látszott. Először nem merte kimondani, mire gondol. Igen, neki is az a kis alkalmatosság ju­tott eszébe, melyben laboratóriumi vizs­gálatra szokták küldeni a székletet. Pe­dig a kartondobozban Egy nő volt. Leg­alább három méteres, és első ránézésre csak annyit árult el magáról, hogy te­kerni kell... Pontosan olyan talányos kis mű ez, mint mondjuk Friderikusz 1988-ban megjelentetett Ez egy tiszta könyv című valóban teljesen tiszta könyve. Akkor is törhettük a fejünket, hátha valami­lyen vegyszerrel előhívható a szöveg? De a hófehér lapok soha nem láttak nyomdafestéket. A hat évvel ezelőtti Ün­nepi Könyvhétnek pedig az volt a titka: ki is lehet a Tizenhét hattyúk szerzője, az ismeretlen Csokonai Lili. Persze mindenki sejtette, hogy Esterházy Péter. Ahogyan most is ő tudná megmondani, miért éppen ezt az ősi formát választot­ta nőről szóló gondolatainak hordozó­jául. Kiadhatta volna az írást valame­lyik irodalmi lapban, esetleg ezzel in­díthatná következő kötetét. De nem, ne­ki a tekercs kellett. Persze az is lehet, hogy Banga Ferencé volt az ötlet. Hi­szen az Ünnepi Könyvhétre megjelent kiadvány kettőjük alkotása. Banga. Fe­renc rajzolta az árnyképeket. Esterházy írta a szöveget: „Van egy nő. Gyűlöl (sze­ret). Árnyék, így hív. Például azt mond­ja: hát itt ólálkodol, árnyék? Máskor meg ezt: kelkáposzta lesz, árnyék, ebéd­re, rendben?” Szerintem is rendben. Mert ha az ár­nyék a férfi, a fény nem lehet más, mint a nő. Csak ne zavarnák ezt a fene nagy fényességet. Mert azért az mégiscsak bosszantó, hogy ezt az Egy nőt, két fér­fi találta ki...-----------TÁRLAT------------­T okaj festője Miskolc (ÉM) — Mennyien megfestették már Tokajt! Kevés művész járt úgy a kör­nyéken, hogy legalább egy-két vázlatot vagy akvarellt ne szentelt volna a Kopasz­hegynek, a Tisza-part fűzfáinak, vagy egy régi, hangulatos kapualjnak. Megtisztelő hát mindenképp, ha valakit Tokaj festőjé­nek neveznek. Tenkács Tibor kiérdemelte ezt a címet. Pedig az ország másik végében született. Fiatalon hozta ide a munkája, a tanítás. Azután itt ragadt. Tanárként, népművelő­ként, festőként éli a város mindennapjait. Mert együtt él a várossal. Képeit megtalál­hatjuk reprezentáns kiállításokon éppúgy, mint a gimnázium elsőseit fogadó „képes- - terem” falán. Nevéhez fűződik a Zilahy György Művészetbarátok Köre széleskörű munkásságából számtalan fontos esemény. És az itt töltött fél évszázad alatt megfes­tette a várost, a Tokajt körülölelő természe­tet, a változásokat. Képeiből összerakható az ott élők világa. Festett persze máshol is, ihletet merített távolabbi tájakból is, de nevével összefonódott már Tokaj neve, mint ahogy Tokajt felemlítve sokaknak ő jut az eszébe. Tenkács Tibor nyolcvan éves. Városa kiál­lítássorozaton mutatta be életművét. A Miskolci Galéria egy kiállítás keretében igyekszik felvállalni ugyanezt a nehéz fel­adatot. A tárlatot ma délután 5 órakor Ma­yer János, Tokaj polgáimestere nyitja meg. Tenkács Tibor: Borús reggel Nemzeti parkjaink fotókon Beszélgetés Kapocsy Györggyel az új könyvéről Dobos Klára Kiskunsági kereszt Miskolc (ÉM) - A könyvheti rendezvények között szere­pelt az Officina Nova Könyv­kiadó bemutatója. Ebből az alkalomból Kapocsy György fotóművész a II. Rákóczi Fe­renc Megyei Könyvtárban tartott diavetítéses előadást. Csodálatos képeket vetített nemzeti parkjainkról, melyek egy részével régebbi könyve­iben már találkozhattunk, az újabbakat pedig a most az Of­ficina Nova által megjelente­tett Nemzeti parkjaink című kötetben láthatjuk. • Harminc éve adtam a fejem ter­mészet- és állatfényképezésre - meséli. -’62-ben egy napra a Hor- tobágyra mentem mint tősgyöke­resjózsefvárosi, akinek se kutyá­ja, se macskája, de még egy kitö­mött kanárimadara sincs vidé­ken. Hogy az egy napból ekkora szerelem, a szerelemből ekkora hátizsák lesz, azt nem hittem vol­na. □ Az első könyve már a Horto- bágyról szólt... a Igen. A Corvina Kiadó jelenítet­te meg. Ezután felkértek a Kis- kunksági Nemzeti Park megfotó- zására, s a két anyagból született A magyar puszta című kiadvány. □ Munka? Hobbi? Megszállott­ság? a Hivatás. Meglehetősen erős, tu­datos, következetes munka. A KNP után következett a Bükk. '84 óta sok időt töltök a hegyi vi­dékeken. Ez a terület új volt ne­kem, hiszen sokáig csak a pusztát fotóztam. De száz napból és 22 ezer gépkocsikilométerből mégis lett egy viszonylag jó képanyag. Volt olyan nap, hogy egyetlen ké­pet sem csináltam. Persze a he­gyes vidék abból a szempontból is más megközelítést igényelt, hogy az emelkedőknek nem lehet csak úgy nekiszaladni... □ Önnek tulajdonképpen mi a. fog­lalkozása? a A Fővárosi Állatkert fotósa va­gyok. □ Végzettsége szerint? Fényké­pész? Biológus? a Igazából filmezni szerettem vol­na, Homoki Nagy István példá­ján. Ám '59-ben, mikor érettsé­giztem, nem indítottak operatőri szakot. Gondoltam, ha a film nem megy, hát akkor könyvközeibe férkőzöm. Nyomdaipari fényké­pészetet tanultam. Egyébként va­lamikor vegyészmérnöknek ké­szültem, de ezt gyorsan el is fe­lejtettem. Tulajdonképpen „két­hetes” hobbijaim voltak, de mindegyik valahogy összefügg­ésben állt a gyűjtéssel, a képző- művészettel, az élővilággal. Mi­kor szüleim maghallották, hogy fényképezni szeretnék, égnek állt a hajuk, azt hitték, ez is ilyen rö­vid, s még ráadásul nagyon drá­ga lesz... □ De a fotói alapján botanikából, zoológiából akár doktorálhatna is... ® Nem akarok senkit megsérte­ni... De félretéve a viccet, sokat tanulmányoztam — nemcsak „eredetiben” - az élővilágot. Mi­kor egy könyvhöz készülök, ha- lomnyi szakkönyvön rágom át magam. □ Hogyan készül tehát egy könyv­höz? • Általában egy ilyen fotóalbu­mot nem lehet egy év alatt meg­csinálni. Ezek a témák spájzolást igényelnek, előre kell gondolkod­ni. A kiadókhoz nem az ötlettel szoktam menni, hanem akkor, mikor már le is tudok tenni vala­mit az asztalra. Könyvterveim most is sorakoznak dossziékban... □ Nem szeretném, kisebbíteni az érdemeit, de azért biztosan nem véletlenül talált rá a kerecsenfé­szekre vagy valamelyik, különle­gesen védett növényre... • Természetesen sok segítséget kaptam a nemzeti parkok mun­katársaitól, de találkoztam olya­nokkal is, akik inkább eltitkol­tak dolgokat. És azért magányos csavargásaim során is volt mit fényképeznem... □ Most miért ezzel a kiadóval dol­gozott? • Ez a 21. könyvem. Nem kötöt­tem „házasságot” egyik kiadóval sem. Minden kötetnek más terve­zője volt. Ez lehet az oka, hogy bár egy kicsit mindegyik én va­gyok, de témában, formában, te­matikában különböznek egymás­tól. □ Gyönyörű az új könyve. Ón is meg van elégedve vele? 0 Magyarországon a képi kultú­ra sajnos viszonylag alacsony. S a fotóalbumok kiadása nagyon drá­ga. Én nem csak a képeket szeret­ném adni, hanem egy gondolati szálat is, amelyre azok felfűzhe- tők. Célom az ismeretterjesztés is, hiszen a természeti öröksé­günk megőrzése ugyanolyan fon­tos — sőt, ha biológiai szempont­ból nézzük, még fontosabb - mint hagyományaink ápolása. Ezért nem baj, ha mondjuk száz kép­ből csak húsz nagyon jó, a többi egyszerűen jó. A tökéletes kép kedvéért soha nem ültettem át virágokat, és nem fotóztam kitö­mött állatokat. De mégsem va­gyok teljesen elégedett. Hiszen vannak megvalósulatlan ötlete­im. Szerettem volna például a na­gyon ritka vízirigót úgy lefényké­pezni, hogy egy kövön áll, s víze­sés van mögötte. Eddig nem sike­rült... A Teleki-virág a Bükk ritkasága Fotók: Kapocsy György Zempléni Művészeti Napok Budapest (MTI) - Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Har­csa, Füzérradvány és Hollóháza ad otthont az idei Zempléni Mű­vészeti Napoknak. A fesztivált már második alkalommal rende­zik meg abban a reményben, hogy a zenei események mellett a képző-, a színház- és filmművé­szet találkozója is lesz ez az au­gusztusi hét. Az eseményt életre hívó Liszt Ferenc Kamarazene- kar, Sárospatak önkormányzata és az Antenna Hungária Rt. veze­tői az elmúlt hétvégén, az Óbudai Társaskörben ismertették a mű­vészeti napok programját. A zempléni fesztivál a Magyar Harsona Együttes augusztus 21- i promenád koncertjével kezdő­dik. A Rákócziak egykori pataki várának kertje, udvara, templo­ma egyaránt hangversenyek helyszínéül szolgál. A Magyar Kamarakórus barokk estjét a sá­toraljaújhelyi piarista templom­ban tartják. A Camerata Hunga- rica a szerencsi várudvarban hangversenyezik. A karcsai ro­mán stílusú református templom­ban a Schola Hungarica ad kon­certet. Hollóháza ebben az esz­tendőben kapcsolódott a zemplé­ni nyári fesztivál rendezvényei­hez. A Dowland Kamarakórus lép fel a világörökségként nyilván­tartott falucska katolikus templo­mában. A Liszt Ferenc Kamara- zenakar „kiránduló koncertet” rendez a füzérradványi kastély­parkban. A hangverseny bevéte­lét a zenekar a palota felújításá­ra ajánlotta fel. A magyarországi barokk vigasságok '93 rendezvé­nyeihez kapcsolódik a „Barokk egyházművészeti emlékek a Hegyalján” címmel nyíló sáros­pataki tárlat. Udvardi Erzsébet festőművész alkotásait pedig a város református kollégiumának kiállítótermében nézhetik meg a látogatók. A színházi előadások palettáját színesíti például Coburn: Kopo­gós romi című játéka, amelyet Moór Marianna és Szilágyi Tibor kelt életre Sátoraljaújhelyen. A IV. Zemplén Nemzetközi Szövet­kezeti Néptáncfesztivált augusz­tus 16 és 23 között ugyancsak Sá­toraljaújhelyen rendezik meg. A résztvevő norvég, francia, spa­nyol, német, bolgár, török és ma­gyar folklóregyüttesek zenés-tán­cos bemutatókat tartanak a vá­rosban és köf nyékén. Pesti kabaré Miskolc (ÉM) - Mikó István, Csákányi Eszter, Szombathy Gyula, Simorjai Emese és Kocsis György szerepelnek június 16-an, szerdán este fél hattól a Rónai Sándor Művelődési Központban, Műsoruk címe: Régi pesti kaba­ré, — ahol a sztárok tapsold'3 várnak. Hitel-est Mezőkövesd (ÉM) - A Hitel cí­mű irodalmi, művészeti és társa; dalmi folyóirat szerkesztőség1 estjére várják az érdeklődőket jú­nius 17-én, csütörtökön délután öt órára a Városi Galéria díszter­mébe (Szent László tér 23.)- A vendégeket — Csoóri Sándor fo' szerkesztőt, Döbrentei Kornél, Görömbei András és Nagy Gás­pár szerkesztőket — Pap János polgármester köszönti. Barokk művészet Budapest (MTI) - A barokk mű­vészet úgy hódította meg Eur°' pát, hogy a kontinenst valóság°s és jelképes utak hálózták be, 32 alkotóknak módjuk volt találkoz­ni. Ezek az utak később bezárul­tak. Európa, amely akkor egyfor­ma eszmeiséget tudott kialakíta­ni, hosszú időre elveszítette ezt a szellemiségét. Az „Utak és talál­kozások — barokk művészet Kö' zép-Európában” című kiállítás ezt az egységes életérzést, stílust tárja a XX. század végének polgá' ra elé. A tárlat olyan nemzetkö­zi együttműködés eredménye' ként jött létre, amelyre évtizedei5 óta nem volt példa a térségben. Azt bizonyítja, hogy Európa újra találkozni akar - hangsúlyozta Andrásfalvy Bertalan országgyU' lési képviselő a közép-európai ba­rokk kultúrát bemutató repre­zentatív kiállítás megnyitóján 3 Budapesti Történeti Múzeum­ban. Az október közepéig látható kiál' lítás egy állomása annak a soro; zatnak, amelyet a Közép-európa1 Kezdeményezés országai 1990' ben határoztak el annak érdeké' ben, hogy országonként 2-2 tár' lattal mutassák be közös kultúra' lis örökségük egy jelentős szele' tét, nevezetesen a térség barokk művészetét. A festményeket, metszeteket, szobrokat — mintegy 200 műtár; gyat — külföldi és magyarország1 múzeumok, hazai egyházi gyűj' temények és magángyűjtők kői' csönözték. Prágából, Pozsonyból, Ljubljanából, Bécsiről, Poznanból- Első ízben Romániából is érkeZ' tek művek Budapestre. Külön egységben szerepelnek 3 barokk színházat megörökít0 metszetek. A számos művészportré között áh lították ki Mányoky Ádám önarc' képét. Helyet kapott a bemuta' tón az egyik utolsó Rubens-tanít' vány, Jan Thomas néhány muß' kája ugyanúgy, mint Maul' bertsch festményei. Aj ándékképek Tokaj (ÉM) - A tokaji Múzeum' baráti Kör tagja, Reményffy B®' j láné, Ujházy Irén 90. születés' | napján a múzeumnak adomány0' zott tokaji festők képeiből nyíl1]5 kiállítás június 15-én, kedden. A tárlat július 11-ig látható a múz°' | um nyitvatartási idejében. Tolan-szobrok Sárospatak (ÉM) - Joan TolaU szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Művelődés Ház3 Galériájában az elmúlt hétvégém A művészt pályatársai szerem esésnek tartják, mert neki meg3' datott a lehetőség, hogy monU' mentális műveket is alkosson- Sárospatakon természetesen 3 helyhez illő munkáiból láthatunk válogatást, mely tükrözi több mint három évtizedes munkáját, A ma már 63 esztendős művész jól ismeri a fát, a fémet, a követ, ‘ hiszen alkotásainak bármelyik nyersanyaga lehet. Művészetének egyik jellemvon3' j sa a megújulási kézség. Patakon ennek adja bizonyságát.

Next

/
Thumbnails
Contents