Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-14 / 136. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1993. Június 14., Hétfő----------APROPÓ----------Fi lip Gabriella Megmutattam a férfinak a nőt. Pontosabban Egy nőt. (így nagy E-vel!) Emlékezetes találkozás volt. A teremtés koronája arcán zavar látszott. Először nem merte kimondani, mire gondol. Igen, neki is az a kis alkalmatosság jutott eszébe, melyben laboratóriumi vizsgálatra szokták küldeni a székletet. Pedig a kartondobozban Egy nő volt. Legalább három méteres, és első ránézésre csak annyit árult el magáról, hogy tekerni kell... Pontosan olyan talányos kis mű ez, mint mondjuk Friderikusz 1988-ban megjelentetett Ez egy tiszta könyv című valóban teljesen tiszta könyve. Akkor is törhettük a fejünket, hátha valamilyen vegyszerrel előhívható a szöveg? De a hófehér lapok soha nem láttak nyomdafestéket. A hat évvel ezelőtti Ünnepi Könyvhétnek pedig az volt a titka: ki is lehet a Tizenhét hattyúk szerzője, az ismeretlen Csokonai Lili. Persze mindenki sejtette, hogy Esterházy Péter. Ahogyan most is ő tudná megmondani, miért éppen ezt az ősi formát választotta nőről szóló gondolatainak hordozójául. Kiadhatta volna az írást valamelyik irodalmi lapban, esetleg ezzel indíthatná következő kötetét. De nem, neki a tekercs kellett. Persze az is lehet, hogy Banga Ferencé volt az ötlet. Hiszen az Ünnepi Könyvhétre megjelent kiadvány kettőjük alkotása. Banga. Ferenc rajzolta az árnyképeket. Esterházy írta a szöveget: „Van egy nő. Gyűlöl (szeret). Árnyék, így hív. Például azt mondja: hát itt ólálkodol, árnyék? Máskor meg ezt: kelkáposzta lesz, árnyék, ebédre, rendben?” Szerintem is rendben. Mert ha az árnyék a férfi, a fény nem lehet más, mint a nő. Csak ne zavarnák ezt a fene nagy fényességet. Mert azért az mégiscsak bosszantó, hogy ezt az Egy nőt, két férfi találta ki...-----------TÁRLAT------------T okaj festője Miskolc (ÉM) — Mennyien megfestették már Tokajt! Kevés művész járt úgy a környéken, hogy legalább egy-két vázlatot vagy akvarellt ne szentelt volna a Kopaszhegynek, a Tisza-part fűzfáinak, vagy egy régi, hangulatos kapualjnak. Megtisztelő hát mindenképp, ha valakit Tokaj festőjének neveznek. Tenkács Tibor kiérdemelte ezt a címet. Pedig az ország másik végében született. Fiatalon hozta ide a munkája, a tanítás. Azután itt ragadt. Tanárként, népművelőként, festőként éli a város mindennapjait. Mert együtt él a várossal. Képeit megtalálhatjuk reprezentáns kiállításokon éppúgy, mint a gimnázium elsőseit fogadó „képes- - terem” falán. Nevéhez fűződik a Zilahy György Művészetbarátok Köre széleskörű munkásságából számtalan fontos esemény. És az itt töltött fél évszázad alatt megfestette a várost, a Tokajt körülölelő természetet, a változásokat. Képeiből összerakható az ott élők világa. Festett persze máshol is, ihletet merített távolabbi tájakból is, de nevével összefonódott már Tokaj neve, mint ahogy Tokajt felemlítve sokaknak ő jut az eszébe. Tenkács Tibor nyolcvan éves. Városa kiállítássorozaton mutatta be életművét. A Miskolci Galéria egy kiállítás keretében igyekszik felvállalni ugyanezt a nehéz feladatot. A tárlatot ma délután 5 órakor Mayer János, Tokaj polgáimestere nyitja meg. Tenkács Tibor: Borús reggel Nemzeti parkjaink fotókon Beszélgetés Kapocsy Györggyel az új könyvéről Dobos Klára Kiskunsági kereszt Miskolc (ÉM) - A könyvheti rendezvények között szerepelt az Officina Nova Könyvkiadó bemutatója. Ebből az alkalomból Kapocsy György fotóművész a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban tartott diavetítéses előadást. Csodálatos képeket vetített nemzeti parkjainkról, melyek egy részével régebbi könyveiben már találkozhattunk, az újabbakat pedig a most az Officina Nova által megjelentetett Nemzeti parkjaink című kötetben láthatjuk. • Harminc éve adtam a fejem természet- és állatfényképezésre - meséli. -’62-ben egy napra a Hor- tobágyra mentem mint tősgyökeresjózsefvárosi, akinek se kutyája, se macskája, de még egy kitömött kanárimadara sincs vidéken. Hogy az egy napból ekkora szerelem, a szerelemből ekkora hátizsák lesz, azt nem hittem volna. □ Az első könyve már a Horto- bágyról szólt... a Igen. A Corvina Kiadó jelenítette meg. Ezután felkértek a Kis- kunksági Nemzeti Park megfotó- zására, s a két anyagból született A magyar puszta című kiadvány. □ Munka? Hobbi? Megszállottság? a Hivatás. Meglehetősen erős, tudatos, következetes munka. A KNP után következett a Bükk. '84 óta sok időt töltök a hegyi vidékeken. Ez a terület új volt nekem, hiszen sokáig csak a pusztát fotóztam. De száz napból és 22 ezer gépkocsikilométerből mégis lett egy viszonylag jó képanyag. Volt olyan nap, hogy egyetlen képet sem csináltam. Persze a hegyes vidék abból a szempontból is más megközelítést igényelt, hogy az emelkedőknek nem lehet csak úgy nekiszaladni... □ Önnek tulajdonképpen mi a. foglalkozása? a A Fővárosi Állatkert fotósa vagyok. □ Végzettsége szerint? Fényképész? Biológus? a Igazából filmezni szerettem volna, Homoki Nagy István példáján. Ám '59-ben, mikor érettségiztem, nem indítottak operatőri szakot. Gondoltam, ha a film nem megy, hát akkor könyvközeibe férkőzöm. Nyomdaipari fényképészetet tanultam. Egyébként valamikor vegyészmérnöknek készültem, de ezt gyorsan el is felejtettem. Tulajdonképpen „kéthetes” hobbijaim voltak, de mindegyik valahogy összefüggésben állt a gyűjtéssel, a képző- művészettel, az élővilággal. Mikor szüleim maghallották, hogy fényképezni szeretnék, égnek állt a hajuk, azt hitték, ez is ilyen rövid, s még ráadásul nagyon drága lesz... □ De a fotói alapján botanikából, zoológiából akár doktorálhatna is... ® Nem akarok senkit megsérteni... De félretéve a viccet, sokat tanulmányoztam — nemcsak „eredetiben” - az élővilágot. Mikor egy könyvhöz készülök, ha- lomnyi szakkönyvön rágom át magam. □ Hogyan készül tehát egy könyvhöz? • Általában egy ilyen fotóalbumot nem lehet egy év alatt megcsinálni. Ezek a témák spájzolást igényelnek, előre kell gondolkodni. A kiadókhoz nem az ötlettel szoktam menni, hanem akkor, mikor már le is tudok tenni valamit az asztalra. Könyvterveim most is sorakoznak dossziékban... □ Nem szeretném, kisebbíteni az érdemeit, de azért biztosan nem véletlenül talált rá a kerecsenfészekre vagy valamelyik, különlegesen védett növényre... • Természetesen sok segítséget kaptam a nemzeti parkok munkatársaitól, de találkoztam olyanokkal is, akik inkább eltitkoltak dolgokat. És azért magányos csavargásaim során is volt mit fényképeznem... □ Most miért ezzel a kiadóval dolgozott? • Ez a 21. könyvem. Nem kötöttem „házasságot” egyik kiadóval sem. Minden kötetnek más tervezője volt. Ez lehet az oka, hogy bár egy kicsit mindegyik én vagyok, de témában, formában, tematikában különböznek egymástól. □ Gyönyörű az új könyve. Ón is meg van elégedve vele? 0 Magyarországon a képi kultúra sajnos viszonylag alacsony. S a fotóalbumok kiadása nagyon drága. Én nem csak a képeket szeretném adni, hanem egy gondolati szálat is, amelyre azok felfűzhe- tők. Célom az ismeretterjesztés is, hiszen a természeti örökségünk megőrzése ugyanolyan fontos — sőt, ha biológiai szempontból nézzük, még fontosabb - mint hagyományaink ápolása. Ezért nem baj, ha mondjuk száz képből csak húsz nagyon jó, a többi egyszerűen jó. A tökéletes kép kedvéért soha nem ültettem át virágokat, és nem fotóztam kitömött állatokat. De mégsem vagyok teljesen elégedett. Hiszen vannak megvalósulatlan ötleteim. Szerettem volna például a nagyon ritka vízirigót úgy lefényképezni, hogy egy kövön áll, s vízesés van mögötte. Eddig nem sikerült... A Teleki-virág a Bükk ritkasága Fotók: Kapocsy György Zempléni Művészeti Napok Budapest (MTI) - Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Harcsa, Füzérradvány és Hollóháza ad otthont az idei Zempléni Művészeti Napoknak. A fesztivált már második alkalommal rendezik meg abban a reményben, hogy a zenei események mellett a képző-, a színház- és filmművészet találkozója is lesz ez az augusztusi hét. Az eseményt életre hívó Liszt Ferenc Kamarazene- kar, Sárospatak önkormányzata és az Antenna Hungária Rt. vezetői az elmúlt hétvégén, az Óbudai Társaskörben ismertették a művészeti napok programját. A zempléni fesztivál a Magyar Harsona Együttes augusztus 21- i promenád koncertjével kezdődik. A Rákócziak egykori pataki várának kertje, udvara, temploma egyaránt hangversenyek helyszínéül szolgál. A Magyar Kamarakórus barokk estjét a sátoraljaújhelyi piarista templomban tartják. A Camerata Hunga- rica a szerencsi várudvarban hangversenyezik. A karcsai román stílusú református templomban a Schola Hungarica ad koncertet. Hollóháza ebben az esztendőben kapcsolódott a zempléni nyári fesztivál rendezvényeihez. A Dowland Kamarakórus lép fel a világörökségként nyilvántartott falucska katolikus templomában. A Liszt Ferenc Kamara- zenakar „kiránduló koncertet” rendez a füzérradványi kastélyparkban. A hangverseny bevételét a zenekar a palota felújítására ajánlotta fel. A magyarországi barokk vigasságok '93 rendezvényeihez kapcsolódik a „Barokk egyházművészeti emlékek a Hegyalján” címmel nyíló sárospataki tárlat. Udvardi Erzsébet festőművész alkotásait pedig a város református kollégiumának kiállítótermében nézhetik meg a látogatók. A színházi előadások palettáját színesíti például Coburn: Kopogós romi című játéka, amelyet Moór Marianna és Szilágyi Tibor kelt életre Sátoraljaújhelyen. A IV. Zemplén Nemzetközi Szövetkezeti Néptáncfesztivált augusztus 16 és 23 között ugyancsak Sátoraljaújhelyen rendezik meg. A résztvevő norvég, francia, spanyol, német, bolgár, török és magyar folklóregyüttesek zenés-táncos bemutatókat tartanak a városban és köf nyékén. Pesti kabaré Miskolc (ÉM) - Mikó István, Csákányi Eszter, Szombathy Gyula, Simorjai Emese és Kocsis György szerepelnek június 16-an, szerdán este fél hattól a Rónai Sándor Művelődési Központban, Műsoruk címe: Régi pesti kabaré, — ahol a sztárok tapsold'3 várnak. Hitel-est Mezőkövesd (ÉM) - A Hitel című irodalmi, művészeti és társa; dalmi folyóirat szerkesztőség1 estjére várják az érdeklődőket június 17-én, csütörtökön délután öt órára a Városi Galéria dísztermébe (Szent László tér 23.)- A vendégeket — Csoóri Sándor fo' szerkesztőt, Döbrentei Kornél, Görömbei András és Nagy Gáspár szerkesztőket — Pap János polgármester köszönti. Barokk művészet Budapest (MTI) - A barokk művészet úgy hódította meg Eur°' pát, hogy a kontinenst valóság°s és jelképes utak hálózták be, 32 alkotóknak módjuk volt találkozni. Ezek az utak később bezárultak. Európa, amely akkor egyforma eszmeiséget tudott kialakítani, hosszú időre elveszítette ezt a szellemiségét. Az „Utak és találkozások — barokk művészet Kö' zép-Európában” című kiállítás ezt az egységes életérzést, stílust tárja a XX. század végének polgá' ra elé. A tárlat olyan nemzetközi együttműködés eredménye' ként jött létre, amelyre évtizedei5 óta nem volt példa a térségben. Azt bizonyítja, hogy Európa újra találkozni akar - hangsúlyozta Andrásfalvy Bertalan országgyU' lési képviselő a közép-európai barokk kultúrát bemutató reprezentatív kiállítás megnyitóján 3 Budapesti Történeti Múzeumban. Az október közepéig látható kiál' lítás egy állomása annak a soro; zatnak, amelyet a Közép-európa1 Kezdeményezés országai 1990' ben határoztak el annak érdeké' ben, hogy országonként 2-2 tár' lattal mutassák be közös kultúra' lis örökségük egy jelentős szele' tét, nevezetesen a térség barokk művészetét. A festményeket, metszeteket, szobrokat — mintegy 200 műtár; gyat — külföldi és magyarország1 múzeumok, hazai egyházi gyűj' temények és magángyűjtők kői' csönözték. Prágából, Pozsonyból, Ljubljanából, Bécsiről, Poznanból- Első ízben Romániából is érkeZ' tek művek Budapestre. Külön egységben szerepelnek 3 barokk színházat megörökít0 metszetek. A számos művészportré között áh lították ki Mányoky Ádám önarc' képét. Helyet kapott a bemuta' tón az egyik utolsó Rubens-tanít' vány, Jan Thomas néhány muß' kája ugyanúgy, mint Maul' bertsch festményei. Aj ándékképek Tokaj (ÉM) - A tokaji Múzeum' baráti Kör tagja, Reményffy B®' j láné, Ujházy Irén 90. születés' | napján a múzeumnak adomány0' zott tokaji festők képeiből nyíl1]5 kiállítás június 15-én, kedden. A tárlat július 11-ig látható a múz°' | um nyitvatartási idejében. Tolan-szobrok Sárospatak (ÉM) - Joan TolaU szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Művelődés Ház3 Galériájában az elmúlt hétvégém A művészt pályatársai szerem esésnek tartják, mert neki meg3' datott a lehetőség, hogy monU' mentális műveket is alkosson- Sárospatakon természetesen 3 helyhez illő munkáiból láthatunk válogatást, mely tükrözi több mint három évtizedes munkáját, A ma már 63 esztendős művész jól ismeri a fát, a fémet, a követ, ‘ hiszen alkotásainak bármelyik nyersanyaga lehet. Művészetének egyik jellemvon3' j sa a megújulási kézség. Patakon ennek adja bizonyságát.
