Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-14 / 136. szám
4 ESZAK-Magyarország Megyei Körkép JEGYZET * * * Brackó István Egész úton hazafelé egy gondolat bánt engemet: miért korpás Judit haja... Hogy a (vers) képzavart fokozzam, közölnöm kell, hogy nem moshatom meg senkinek, elmondom hát mindenkinek. Nem a korpásodás elleni receptet, hanem aggályaimat. Képtelen vagyok ugyanis átértékelni a dolgokat, s mindent készpénznek veszek, ami fénylik. Elhittem azt is, hogy szegény Judit frizurája mindaddig ápolatlannak tűnt, amíg meg nem találta az igazi hajmosószert. Vizsgálódásra kényszerít a kö- vezkező kérdés is: szereti ön a családját, akkor vegyen olyan autót, amelynek márkája... Ez nem a reklám helye. Csak azt nem értem, hogy mi a fenéért kell nekem aggódnom, s mindent komolyan vennem? Nem vagyok ugyan vallásos, de hívő vagyok. A volt pénzügyminisztereknek elhiszem, hogy a jelenlegi finánc-miniszter ügyetlenül bánik az országos bukszával. A bubifrizurásnak titulált mostani bársonyszékes viszont arról győz meg, hogy a pótköltségvetés szükséges, s úgy jó, ahogy van. O különben is később jött, s egy szétcincált büdzsét vett át... Kinek adjak igazat? A bizonytalanság béklyója fékez, hiszékenységem szemellenzői zavarnak a tisztánlátásban. S itt van az áldott-átkos magyar agrárgazdaság. Sok a búza, vagy kevés? Sok a sertés, vagy kevés? A pestis miatt aggódom, de a másik szemem is sír a hentesbolti árcédulák láttán. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok teljesen kikészítenek. Azt mondjuk, hogy legyen piacgazdaság, szabadverseny, preferencia nélküli termelés, de közben tudjuk, hogy a fejlett országok magasabb színvonalú mezőgazdasága a miénknél tízszer több állami támogatásban részesül. Nagy dilemmámban tépem a hajam. Már majdnem kopasz vagyok. Csak az vigasztal, hogy nem járok úgy, mint szegény Judit... Export-import szervezőknek Miskolc (ÉM) - Ma már a legtöbb cég, vállalat, vállalkozó külfölddel is kereskedik, export-import ügyleteket bonyolít, üze- letembereink gyakran utaznak - vagy utaztatják munkatársaikat — a világ különböző országaiba. A miskolci Tudomány és Technika Háza munkatársai ezért is fontosnak tartják, hogy a devizagadálkodással összefüggő tanfolyam keretében adjanak segítséget az említett körnek. A két napos képzést június 23-24-én tartják a technika házában. Jelentkezni június 18-áig lehet Aggod Péter- né oktatási-szervezési menedzsernél személyesen, vagy a 325-055-ös és a 325-883- as központi számon a 29-es mellékvonalat kérve. A tanfolyam résztvevői a Magyar Nemzeti Bank devizaengedélyezési és devizaszabályozási főosztályának osztályvezetőitől első kézből kapnak információkat a hatályos jogszabályokról, a devizafizetések rendjéről, az üzleti utazásokkal összefüggő valu- taigénylésról, a költségelszámolásról, adózásról s nem utolsó sorban a deviza-hitel lehetőségeiről. Bevásárlás Rajz: MTI 1993. Június 14., Hétfő Üzletkötés a hajnali órákban Bővült és szakosodott a miskolci nagybani piac Viszik az utánpótlást a kiskereskedők a saját boltba, elárusítópavilonba Fotók: Fojtán László Reggel 7 óra után már nem tolonganak a vásárlók Miskolc (ÉM - GyK) - Már a nagybani sem a régi, szerencsére!- mondogatják mostanában a miskolci Búza térre évek óta rendszeresen visszajáró tősgyökeres kereskedők, kik hajnaltól kora délutánig kínálják nagyobb tételben portékáikat. Többségük helybeli, de jönnek Békésből, Csongrádból is az ország északi részébe. Csatlakoznak ehhez a véleményhez a termelők, kik nem csak a nagyváros környékéről, hanem olykor 50-60 kilométerről, vagy még messzebbről, s a szomszéd Heves megyéből és Szabolcsból is a miskolci nagybanin kínálják zsákszámra a kis teherautókkal a helyszínre szállított áruikat.- Mindig szívesen jártunk ide, hiszen nem csak a kínálat, a kereslet is bőséges a miskolci nagybanin — mondja egy békési „nagyban dolgozó” termelő, ki a több- mázsányi korai uborkára keresettvevőket, s reggel 7 órára szerencséjére már meglehetősen fogytán volt a készlete.- Két hete, hogy életbe lépett itt az új forgalmi rend, s most már kezdik megszokni a kereskedők - mondja egyik kísérőnk, Péter János, a Piacfelügyelóség ellenőrző csoportvezetője.- Ez a rendszer együtt járt bizonyos mértékű szakosodással is. A változásokhoz természetesen előbb meg kellett teremteni a megfelelő feltételeket - teszi hozzá Back István áruforgalmi vezető. A korábbi háromezer négyzetméternyi területet már jó ideje kinőtte a nagybani, bővítését hosszú ideig egy, már régóta lebontásra ítélt, s útban levő lakóépület gátolta. Az elmúlt év decemberében végre eltűnt a Szeles utcai ház, s ezzel megkezdődhetett a bővítés, a terület rendezése, közművesítése. Az önkormányzat segítségével megvalósított többmillió forintos fejlesztés befejeztével a nagybani piac területe több mint a duplájára, hétezer négyzetméternyire növekedett. — Júniustól a piac a Szendrey utca felől közelíthető meg. Mindjárt a bejáratnál megtörténik a helypénz fizetése, a bérleti jegyek ellenőrzése. A termelők a tulajdonlappal igazolhatják jogosultságukat a kereskedésre. Szeretnénk lehetőleg „kiszűrni” a jogtalanul betévedőket - mondja Péter János. S milyen az élet? - pár perc múltán egy kisebb csoportosulásra téved tekintete, s rögtön észrevesz egy ruhaneműt kínáló asz- szonyt, ki talán nem ismervén az ellenőrt, neki is megmutatja a szatyrában rejlő portékát. Jobb belátásra bírják, de nehezen hagyja el a számára veszélyes zónát. Közben végigjárjuk a megfelelő térburkolattal ellátott, s a közlekedés haladási irányát útjelek- kel segítő, a forgalmat irányító területet. Az árusító termelők és a kereskedők a számukra kijelölt, külön területen már este 10 órától beállhatnak gépkocsijukkal, s egy kicsit szunyókálhatnak, hiszen a vásárló kiskereskedők hajnali 3 órától hajthatnak be a piacra.- Valóban szebb és rendezettebb, komfortos lett a jócskán megnagyobbodott terület - bólint rá az elhangzott véleményekre Appel Ernő, ki a kereskedők egyik képviselője, midőn egyeztető megbeszéléseket folytatnak a felügyelőség vezetőivel.- A baj talán az - jegyzi meg -, hogy a nagybani forgalmán is érződik a gazdasági visszaesés. Ugyanakkor a kínálat oly nagy, hogy a jelenlegi terület is szűknek tűnik. Mondják, hogy míg korábban - igaz, egymás hegyén, hátán lepakolva - legalább délig nagy volt a forgalom, manapság az üzletek zöme hajnalban, 3-tól 6-ig köttetik. Aki később jön, már csak kisebb tételeket vásárol. De mit tehet a kereskedő? Reméli, egyszer majd csak jobb idők jönnek, pezsgőbb lesz a forgalom. Addig pedig a portékát kínálni kell. Mindennap. Numizmatikai világkiállítás Bőd Péter Ákos lesz a rendezvény fővédnöke Tokaj (ÉM - KJ) - Az 1996-os világkiállítás idején Tokajban - más események mellett - numizmatikai kiállítás megvalósításán is fáradoznak. ,Dr. Hornyák Csaba, a megyei kórház szülészeti és hőgyógyászati osztályának orvosa a tervezett rendezvény fő szervezője. • A kiállítás ötlete már akkor megfogalmazódott bennem, amikor az 1996-os világkiállítás terve nyilvánosságot kapott. Szenvedélyes numizmata lévén a külföldi pénzeket korábban magánemberektől cserekereskedelem, illetve levezés útján szereztem be. A tervem az volt, hogy minden országból egy sorozat forgalomban lévő fémpénzt összegyűjtsek. A későbbiekben ez a vágyam kiegészült azzal, hogy a sorozatok lehetőleg épek, sértetlenek és minél újabbak legyenek. így hát levelet küldtem a jelenleg hivatalos valutával rendelkező 185 állam nemzeti bankjának, melyben megrendeltem ezeket. Több helyről már el is juttatták a kért anyagot. A külföldi fizetőeszközök mellett - tekintettel a Honfoglalás 1100 éves évfordulójára —, a kiállításon az azóta eltelt időszak magyar érméit is szeretnénk bemutatni. □ Tudomásom szerint komoly támogatókat sikerült az ügy mellé állítani, s ez nemcsak rangját emeli a rendezvénynek, de jelentős anyagi segítséget is jelent. • A magyar pénzek kiállításának megrendezését, annak költségeit a Magyar Nemzeti Bank vállalta A kiállítás tervezett emblémája - még feliratozás nélkül magára, a fővédnök pedig maga Bőd Péter Ákos lesz. E kiállítás anyagát a Nemzeti Bank Múzeuma és a miskolci Herman Ottó Múzeum Igazgatósága adja kölcsön. A külföldi pénzek beszerzése során felmerülő anyagi költségeket Szász Elek, taktaharkányi vállalkozó fedezi. Számításaink szerint a világ valamennyi országának forgalmi pénzsorozata a birtokunkban lesz 1993 végére. A Nemzeti Bank egyébként e területen is támogatónk, felajánlották segítségüket, ha esetleg valamely országgal nehézségeink lennének a beszerzés során. A kiállítás szervezési munkáira alapítványt szeretnénk létrehozni, két cég már szándéknyilatkozatát is adta a csatlakozáshoz. A megvalósíthatósági tanulmányt a Tokaj Rt. készíti. □ A kiállítás mellett konferencia és aukció is gazdagítja a programot. • 1996 júniusában háromnapos nemzetközi numizmatikai konferenciát is rendezünk a X. század nyugati pénzeinek témakörében. Ennek szervezési munkáit dr. Gedai István, a Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese vállalta el. A konferenciára közel száz külföldi és magyar numizmatikai szaktekintélyt hívunk meg. A három nap alatt 25-30 előadás hangzik majd el, és részletesen bemutatjuk külföldi vendégeinknek a magyarság 1100 éves történelmének numizmatikai anyagát pénzverésünk történetével együtt. A vendégek - szakemberek által vezetett — aukciók részesei is lehetnek a rendezvény ideje alatt. □ Milyen érdeklődésre számítanak? • A szaktekintélyek szerint komoly érdeklődésre tarthat számot a kiállítás. Dr. Gerebenics Imre, a Nemzeti Bank osztályvezetője, a Bank Múzeum igazgatója a szakirodalomban ilyen, - a Föld összes országának forgalmi fémpénzeit bemutató - kiállításról nem talált említést ebben a században. Mivel a pénz az emberek közötti kapcsolatteremtés egyik ősi módja, a bemutatandó gyűjtemény híven tükrözi majd a különböző népek szükségszerű összetartozását, az emberek valamint a nemzetek közötti kommunikáció szükségességét. Pataki kirándulás előfizetőinkkel Miskolc (ÉM - Nyl) - Továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek lapunk előfizetői körében a különböző utazási irodákkal közösen szervezett olcsó, hétvégi kiránduládok. Legutóbb szombaton két autóbusszal indultunk nemcsak a boráról, hanem szépségéről is híres Hegyaljára. A Búza téri indulás után hamar elhagytuk Miskolcot, rövid ideig sűrű, nyári ködben haladtunk előfizetőinkkel a sárospataki kirándulásra. A Borsod Tourist gáláns volt utasainkhoz. Szerencsen kis kitérőt tettünk. Igaz, csak a buszból, de láttuk a Szerencsi Várat, s a várost. Idegenvezetőink már itt kitettek magukért. Hát még később, amikor megérkeztünk Sárospatakra. Itt is volt városnézés, bizony néhány utasunk most látta először Makovecz Imre építészeti remekeit!... Tíz órakor nyitott a Rákócziak vára, volt idő arra is, hogy alul, a várárokban körbejárjuk a dicsőséges emlékű falakat. Magában a vármúzeumban majdnem délig időztünk, megtekintve az igen érdekes ökumenikus vallástörténeti kiállítást, amelynek legtöbb anyagát Tokaj- Hegyalja városai, községei adták össze. Természetesen, akik még nem jártak a Bodrog parti várban, most nem kis megrendüléssel időztek röviden a Rákócziak családfája, emlékei, II. Rákóczi Ferenc portréi előtt, ámulva nézték a zempléni huták kétszáz éves működésének ránk maradt tanú- bizonyságait, az Erdélyi János gyűjteményt. S a Vörös tornyot kívülről, amelynek állványzat-gerendáit bizony feketére fogta már az idő; ki tudja, mikor fejeződik be renoválása?... Végardón igazi jó időben kezdtük a mintegy három órás fürdést, amelyet jókora, de csak rövid ideig tartó zápor fejezett be. S ismét következett a Borsod Tourist meglepetése: Tállyát nem Mád felé, hanem Erdőbényén át, a csodálatos Aranyosi völgyet átszelve, Abaújszántó felől közelítettük meg. Mindenki igen hálás volt Kraj- nyák Máténak, a Borsod Tourist munkatársának ezért a kis kitérőért. Többször végiggondoltuk, érdemes-e egy ilyen kirándulásba borkóstolót beiktatni? Nos, a tállyai pincelátogatás is azt igazolta, hogy igen. Senki nem ivott többet a finom száraz és édes borból egy-két decinél, viszont a legtöbben vittek belőle haza. Idegenvezetőinktől pedig megismerhették a buszon a tokaji bor legendáját, történetét. Legfeljebb a bort kínáló Tóth Pál volt bajban egy kicsit a némi tumultus miatt, ám ő vállalta, mondván: az a fontos, hogy előfizetőink közül minél többen megismerjék Tállyát és borait, így azután most is jó hangulatban landoltunk valamivel hét óra előtt a Búza téren, s most is már a buszon többen jelezték: e hét szombatján eljönnek velünk és a Társtouristtal Bogácsra is. Kirándulók a pataki várban Fotó: Laczó József