Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-14 / 136. szám

Üzletkötés hajnalban Bővült és szakosodott a miskolci nagybani piac. A kereskedők re­mélik, egyszer csak pezsgőbb lesz a forgalom. (4. oldal) Nem növekszik... A kormány önmagát hozta kínos helyzetbe. Rosszul mérte fel gaz­dasági állapotát, előrejelzései sem helytállóak. (7. oldal) A sportpályákról KBSC-kudarc - Putnoki kézilabda bravúr - Sportdíj Schmittnek - Előny a Torinónál - Sok gól az NB III-ben (14-15. oldal) Vágásra érett az őszi árpa Felvételünk a tavalyi aratáskor készült, amikor a kombájn jobban meg tudta tölteni az élet szállítá­sára váró teherautót Fotó: Fojtón László Zsidók emlékére Szeged (MTI) — A fasiszták ál­tal elhurcolt szegedi és Szeged környéki zsidóság elpusztításá­nak 49. évfordulóján a szegedi zsinagógában gyászistentisztele­tet tartottak vasárnap. Csong- rád megyéből, főleg Szegedről és Makóról mintegy hétezer zsidót deportáltak, vittek munkaszol­gálatra annak idején. A túlélők, a visszatértek száma 1700-ra te­hető. Az ártatlan áldozatokra el­pusztításuk óta minden évben istentisztelet keretében emlé­keznek Szegeden a máig gyá­szolók. Nemzetközi vásár Békéscsaba (MTI) - Eddig százhetven kiállító jelentkezett a kedden megnyíló békéscsabai nemzetközi vásárra. A hazaiakon kívül román, uk­rán, orosz, szlovák, görög, olasz, osztrák és japán cégek mutat­koznak be. Az elsősorban a kele­ti piacokra tekintő békéscsabai nemzetközi vásáron a kiállítók elsősorban az építő- és építőa­nyagipart, a mezőgazdaságot, a műszaki és villamosipari ágaza­tot, valamint a gépkocsigyártást és a kereskedelmet képviselik majd. Szerdán a vállalkozások, csütörtökön a mezőgazdaság és az élelmiszeripar napját rende­zik meg, pénteken a kelet-euró­pai üzletemberek tárgyalásaira kerül sor. Az első alkalommal szervezett csabai nemzetközi vá­sár, vasárnap közönségnappal zárul. Vádindítvány 15 határőr ellen Budapest (MTI) - Lopás és szolgálatban elkövetett köteles­ségszegés miatt a Budapesti Ka­tonai Ügyészség vádat emelt T. László és 14 - a Belügyminiszté­rium Határőrség Balassagyar­mati Határőr Igazgatóság állo­mányába tartozó - határőr sor­katona ellen. A bűnügyben szereplő L. Attila polgári személyt orgazdasággal vádolja a hatóság. A vádlottak a szolgálati és egyéb lehetősége­ket kihasználva katonai ruháza­ti cikkeket tulajdonítottak el az igazgatóság raktárából. Több mint 250 ezer forint kárt okoztak, amelyből a nyomozás során lefoglalt ruházati cikkek­kel 200 ezer forint megtérült. Önálló társaság Salgótarján (MTI) - Salgótar­jáni Vegyipari Gépgyár Kft. né­ven százszázalékos állami tulaj­donnal önálló társaságként dol­gozik júniustól a Vegyépszer Rt. hajdani salgótarjáni gyára. A még három éve is jól prosperáló gyárra ma szűkös idők járnak: hajdani több mint 600-as létszá­ma 170-re apadt, a tengizi mun­kák után az új megrendelések­ből legfeljebb csurrant-cseppent a tabániaknak, alig felére esett vissza az árbevétel is. Az önállóan működő társaság a gyárban egyébként évtizedek alatt felhalmozódott szakmai is­mereteket saját piacpolitikával kamatoztatva óhajtja megerősí­teni helyét a hazai és külhoni piacokon. Komárom (MTI) - A legnehe­zebb nyári munka az aratás, — nagy valószínűséggel elsőként az országban - a hét végén meg­kezdődött a Komáromi Mezőgaz­dasági Termelő és Szolgáltató Részvénytársaságnál. A nagy meleg miatt hirtelen és az átla­gosnál bő két héttel korábban beérett őszi árpa vágásához lát­tak hozzá. Komárom-Esztergom megye egyik legnagyobb mező- gazdasági üzemében 10 kom­bájn és egyéb kiszolgáló gép, va­lamint 100 -120 dolgozó végzi az aratást az elkövetkező hetek­ben. Az őszi árpa után a borsó, a búza, a triticale (amely nem más, mint a búza és a rozs elő­nyös tulajdonságait egyesítő, ke­resztezés útján létrehozott gabo­Róma (MTI) — ,A kereszténység és a magyar kultúra” témával Olaszországban - a római és a nápolyi egyetemen — rendezik a következő hungarológiai világ- kongresszust 1996-ban. A rende­ző Nemzetközi Magyar Filológi­ai Társaság elnöke, Rákos Péter, szlovákiai magyar irodalom pro­fesszor és Jankovics József főtit­kár, az MTA Történettudományi Intézetéből megállapodott erről az elmúlt napokban az olasz ille­tékesekkel. A hungarológiai világkong­resszuson a magyarságtudo­mány művelői gyűlnek össze a világ minden részéből, irodalmá­rok, nyelvészek, történészek, néprajzkutatók és számos más tudományág művelői. Az utolsó ilyen tanácskozást 1991-ben Fényéslitke (MTI) - Újabb II. világháborús magyar katonai te­metőket hoz rendbe Oroszor­szágban és Ukrajnában a Fé- nyeslitkei Alapítvány, amelynek küldöttsége - Mártha Tibor ku­ratóriumi elnök vezetésével - vasárnap utazott el a két or­szágba. A helyreállítás a galíciai honvédsírok rendbehozásával kezdődik. Ukrajna nyugati ré­szén, a II. Világháború idején az 1. Magyar Hadsereg egységei harcoltak. Az egykori csaták ha­lottainak nyugvóhelyei viszony­naféle) és a tavaszi árpa betaka­rítása következik, összesen min­tegy 2000 hektáron. A termény- szárítót egyelőre nem kell alkal­mazni, mert teljesen száraz a mag. * Már a fentiekből is kiderül, ko­rántsem rózsás mezőgazdasá­gunk helyzete. Veres István, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Agrárszövetség vezetőjének ér­tékelése szerint viszont egész egyszerűen katasztrofális hely­zet alakult ki a földeken. Nem elég, hogy a téli, csapadéktalan fagy alaposan megritkította a kalászosokat, az idei aszály hó­hérává vált a növényeknek. A Hernád völgyén kívül sehol nem esett egyszerre jelentős (10-15 Szegeden, az előzőt 1986-ban Bécsben rendezték. Először ve­hetnek majd részt a környező országokból — Romániából, Szlo­vákiából, a Kárpátaljáról - ma­gyar tudósok ezen. ‘ „Az olaszországi konferencia a kereszténység és a magyar kul­túra kapcsolatáról különösen szerencsésnek ígérkezik, hiszen egybeesik a honfoglalás 1100-ik évfordulójával, otthon pedig az Expo, a világkiállítás és a ma­gyarok világtalálkozója megren­dezésével” - hangoztatta Janko­vics József. A tanácskozás fővédnöke Oscar- Luigi Scalfaro, olasz köztársasá­gi elnök. A megnyitó ülést a ró­mai Capitolium, a városháza dísztermében tartják majd. A Magyar Filológiai Társaság ve­lag háborítatlanok, a hantok döntő többsége ma is sértetlen. A sírokat rendbetételük után most bekerítik, és közös emlék­művet állítanak az elesett kato­náknak. Ukrán kérésre az ala­pítvány áthelyezi a Nadvorna városban található, az egykori magyar katonai kórház temető­jét is, ahol az adatok szerint több, mint 700 honvéd és mun­kaszolgálatos alussza örök ál­mát. A kihantolás után a földi maradványokat Nadvorna új köztemetőjében, ökumenikus milliméter) eső, s a hektáron­kénti 3-3,5 mázsa várható búza­termés fele sincs a szokásosnak. Az immár harmadik esztendeje tartó aszály - kiegészítve a már említett téli csapadéktalanság- gal - nem pusztán a talaj felső rétegeit, de a mélyebb régiókat is kiszárította. Hiába a kalász, szem nincs benne, csak ocsú. A gyümölcsök szintén kényszer­érettek, összehasonlíthatatla­nok úgy ízre, mint méretre a megszokottal. Sőt, amire talán még példa sem volt, bizonyos te­rületeken a szőlőtőkék húsz szá­zalékos kiszáradását tapasztal­ják. S hogy segítene- e egy most jövő csapadékhullám? A kukori­cától eltekintve inkább tovább rontana a helyzeten. zetóit fogadta és támogatásáról biztosította Giovanni Spadolini, a szenátus elnöke, aki maga is történész, a külügyminisztérium kulturális kapcsolatok főigazga­tója, a római és a nápolyi egye­tem rektora. „Róma és Nápoly igen alkalmas helyszín azt taglalni az egyes előadásokban, hogy mit kapott a magyar kultúra a keresztény­ségtől István királytól kezdve máig, és mit adott. Európához, az európai kultúrához tartozá­sunkat ez szabta meg. Ezt akarjuk megmutatni a tudo­mányos kongresszuson, a teljes szellemi szabadság jegyében, s ha lehet, a különböző egyházi szervezetek, intézmények bevo­násával” - mondta el Jankovics József főtitkár. gyászszertartás keretében he­lyezik majd végső nyugalomra. A Don mentén a tavaly rendbe­hozott boldireszkai, jablocsnojei, kolbinói, marki és sztorozsevojei magyar katonai temető után, most az Arhangelszkojeben, a Jekatyerinovkában, az Osztro- gozsszkban, a Puhovoban, az Uzmányban és a Veretjében ta­lálható honvédsírokra kerül cí­meres fejfa. A megszentelt sír­emlékeket mindenütt gyászszer­tartás keretében, a Himnusz hangjai mellett helyezik el. Hungarológiai világkongresszus Újabb katonasírok helyreállítása KOMMENTÁR Brackó István Ilyen szó persze nincs. A választás áráról szeretnék szólni, tudva azt, hogy az időpont bizonytalan, s figye­lembe véve azt a felhívást, mely sze­rint a pénztártól való távozás után reklamációnak helye nincs. A válasz­táskor tisztázódnak a dolgok (?), essenek azok őszre, télre, tavaszra, nyárra, vagy választára... A tár akár gyűjteményként is felfogható. Ez a kézenfekvő. De tár lehet bizonyos szá­mú töltény is, amelyet a könnyen ke­zelhetőség kedvéért egy fémtokba raknak, hogy golyófogytán a fegyver újra működőképessé váljék. Szavahi­hető politikusok szerint az 1994-re tervezett választások költsége 10 mil­liárd forintra is rúghat. Nem kevésbé szavahihető politikusok szerint ez egy vicc, mert noha a párt (a pártom) győzni akar, ennyi pénzt nem szabad elherdálni. Ez a pénz természetesen közpénz. Az adófizetők forintjaiból jön össze. Számít a külföldi támoga­tás is, de a csatornák eredetét re­ménytelen vállalkozás kutatni. Szó­val, a vélt tízmilliárd forint tízezer jó kocsi, vagy majd ugyanennyi garzon­lakás ára. Demagóg dolog lenne a „választárra” nemet mondani, költ­ségkímélés címén. Az a rend, hogy a polgár négy évenként az urnák elé já­rul, hogy véleményt mondjon, szószó­lóját kijelölje, voksoljon. Am a költsé­geket hizlalja majd a sok plakát, a rengeteg televíziós reklám, a sofőrös Mercedes. A tízmilliárd forint feléből ki lehetne stafírozni a hoppon ma­radt, s elégedetlenkedő közalkalma­zottakat. De ez a pénz, ahogy monda­ni szokták, nem konvertálható. Plá­ne, hogy a kép összekuszálódott a legnagyobb kormányzópárt belső ba­jai miatt, a költségvetés újratárgya­lása miatt, a rosszkedvű állampolgá­rok miatt. A választásnak ára van, mert pénz­be kerülnek a szavazócédulák, az ur­nák... De értéke és tétje is van. S ez fontosabb. A megfáradt, meggyötört magyar nem vitatná a cech összegét, ha bizonyos lenne abban, hogy ez a vásár jó vásár lesz. Ha tudná, hogy valójában az mulat majd, aki fizet. Határhelyzet Gyula (MTI) - Az ártándi határátkelőhe­lyen, a román vámosok szombati váratlan sztrájkja után, vasárnap délelőttre helyre­állt a forgalom. Gyulánál a román oldalon éjszaka áramszünet volt, ezért a határfor­galom szombaton este 11 órától vasárnap reggel 4 óra 40-percig szünetelt. Emiatt a kilépő személyforgalomban 6 órát kell vá­rakozniuk az utasoknak, a belépő oldalon pedig 9 órás kényszerpihenőnek néznek elébe. A teherforgalomban még ennél is tovább vesztegelnek: kifelé 16 órát, befelé 9 órát várakoznak a járművek. A szlovén határszakaszon még mindig fennáll a hét­fői blokád veszélye, mivel mindeddig nem jött létre megállapodás a helyi parasztok és a hatóság között a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlásának állami támogatá­sát illetően. Ha pedig nem születik meg az egyezség, hétfőn reggel 8-tól délig lezárják a Rédics és Bajánsenye közötti útsza­kaszt. Ebben az esetben a tomyiszentmik- lósi valamint a felsőszölnöki határátkelő­helyeket ajánlatos igénybe venni.

Next

/
Thumbnails
Contents