Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

1993. Május 5., Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Juhászati fórum Debrecen (ÉM-BSZL) — Május 7-re (péntekre) Juhászati Fóru­mot szervezett a Báránycoop Juh­tenyésztő Egyesület a Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Juh Terméktanács, a Juhtenyésztők Országos Szövetsége és a Magyar Mezőgazdaság Szerkesztősége. A helyszín ezúttal a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem színház- terme. A rendezvény fővédnöke dr. Medgyasszay László. Neves szakemberek előadásai gondos­kodnak a szakmai színvonalról. Érdemes részt venni a teljes prog­ramon úgy nagyüzemi, mint egyé­ni gazdálkodóknak. Kulcsra készen minipékségeket Budapest (ÉM)—Nagy fantázia van a kis pékségek sütödék építésében. A hazai piacon meg­jelentek a korszerű új nyugati gépsorok borsos áron, de nem rit­kák a használt külföldi berende­zések sem. Ez utóbbiakkal többen „befürödtek” már. Ha valakinek kevés pénze van, kis pékséget akar nyitni és megfelel számára a magyar kemence, ak­kor rendelhet akár kulcsra kész pékséget is. A Gábor Áron Gép­gyár készít ilyeneket. Népszerű­ek a kétkemencés sütödék, ame­lyek 2-3 falu lakosságát is ellát­ják pékáruval. Az egykemencés pékség, ha csak kenyeret süt - öt­millió forintba kerül. A gyár részletfizetést is biztosít. Min­taüzemük Székesfehérváron a Sikér-pékségben megtekinthető. Hunoptika Rt. Esztergom (ÉM) — a Hunoptika Rt.-t 1992. december 1-én alapí­tották tulajdonosai. A társaság létrejöttének alapja, hogy az Utilitas Rt. megvásárolta a fel­számolás alatt álló Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyára (Esztergom) eszközeinek 90 szá­zalékát. Az Utilitas Rt. a meg­vásárolt eszközökből, az épületek egy részének apportálásával más befektetőkkel közösen megalakí­totta a Hunoptika Rt.-t. Lát­szerészeti termékek előállításá­val és forgalmazásával foglalko­zik, az üzleti tervében 1993-ban több mint 1 millió szemüvegkeret eladása a cél. A hazai piacon 15 százalékos ré­szesedést szeretnének elérni, mely nagy valószínűséggel tel­jesíthető, mivel az első féléves forgalom szerződésekkel már tel- jeskörűen lefedett. A társaság üz­leti terveiben adózás előtt több mint 22 millió forint eredmény szerepel. Túzokdürgés Montaj (ÉM-KL) — Ritka szép, úgy is mondhatjuk, hogy páratlan látványban lehet azoknak részük, akik szemrevételezhetik a túzok kakasok dürgését. Ennek a hazánkban már-már rit­ka, megyénkben is kis számban élő testméreteiről „magyar struccnak” is nevezett madár hímje ilyenkor, párzás idején szó szerint „elveszti fejét”. Míg násztáncot jár párja, a nőstény körül, megfeledkezve óvatosságáról, színpompás tolla­zatával teljes szépségében kitá­rulkozik. Hajdan, amikor még százszámra élt hazánkban, így többek között a Kis-Hortobágy- nak nevezett borsodi részeken is, ilyenkor volt legkönnyebb becser­készni és puskavégre kapni. Ma azonban már nem vadász­ható, mert szigorú védelem alatt áll. Hogy milyen értéket képvisel, azt legjobban a legutóbb hozott rendelet mutatja. Ez ugyanis a korábbi 50 ezer fo­rintos eszmei értékét 500 ezer, az­az félmillió forintra emelte - tud­tuk raeg Szendrei Mihályiéi, a megyei vadászszövetség ügyveze­tő titkárától. (Hasonló értéke csak a réti - illetve a parlagi sas­nak van). * Megyénkben a tmnészeti adott­Lillafüredi találkozó ismét presto, obcHödná iirm ^ porcelán PRESOV ■fej* A lillafüredi Palotaszállóban rendezett kiállításon, szakmai és üzleti találkozón huszonhárom szlová­kiai cég, társaság képviselteti magát Fotó: Laczó József Lillafüred (ÉM - I.S.) — Jeles eseménynek ad otthont tegnaptól a lillafüredi Palotaszálló: a szlo­vákiai Nagymihály és Igló után itt rendezik meg harmadik alkalommal Kelet-Szlovákia és Észak-Magyarország gazdasági, kooperációs napjait. A kelet-szlovákiai régiót a hol­napig tartó kiállításon, szakmai fórumon, üzleti találkozón hu­szonhárom cég, társaság kép­viseli, kassaiak, eperjesiek, bárt- ■ faiak, lublóiak, iglóiak, poprádi- ak. A standokon - többek között - faipari termékek, irodatechnikai berendezések, csillárok, üvegből készült dísztárgyak, ruházati cik­kek,, írószerek láthatók. Az Észak-magyarországi Gazda­sági Kamara által szervezett ren­dezvényen a jelen lévő magyar és szlovák gazdasági szakemberek egyaránt hangoztatták: az együttműködés mind két fél szá­mára előnyös, vegyes vállalati formában és más konstrukcióban is. Az elmúlt évben a két ország kereskedelmi forgalma elérte a 350 millió dollárt, idén a cél ugyanennyi. Észak-Magyaror­szág és Kelet-Szlovákia azonban súlyánál fogva lényegesen na­gyobb szerepet vállalhatna az együttműködésben. Ehhez kiváló alkalmat nyújt, nyújthat a lilla­füredi találkozó is. Egyébiránt a korábbi hasonló rendezvényeken több, mint het­ven magyar és szlovák cég mutat­kozott be, és bár közös vállalatok megalakulásáról eddig még csak tárgyalási formában esett szó, de a két ország, illetve országrész üzletemberei bizonyosok abban, hogy még ebben az évben konkrét megállapodásokról is beszámol­hatnak. Halra, vadra, növényre... Budapest (ÉM) - Mezőgazdasá­gunkban a gazdasági átalakulás során jelentős piaci átrendeződés következett be, mely érinti a ha­zai és a külföldi piacot is. A lakos­ság jövedelmének csökkenése következtében bizonyos termé­kek esetében a fogyasztás jelentő­sen visszaesett. A jövedelmek differenciálódása következtében változtak a fogyasztói igények- és elvárások. Külkereskedelmi for­galmukban a valós piaci értéket képviselő és közvetítő dollár el­számolású külkereskedelmi elszámolás lépett. Mintismeretes hazánk a Közös Piachoz kíván csatlakozni. E követelményeknek a mezőgazdaságban is meg kell je­lenniük. Egyre erőteljesebben kell ugyanis támogatni a minősé­gi termelést, a minőségvédelmét, az eredetvédelmet, így fokozato­san át kell irányítani az állami irányítás szabályozási rendsze­rét. A különböző agrárszakmai szerveződések megjelenésével egyidejűleg az állami irányítás­ban ezeket már reális tényként kell figyelembe venni. Ez többek között megjelenik olyan formá­ban is, hogy az egyes állami dön­tések meghozatala előtt ezeknek a szerveződéseknek megfelelő be­leszólási, érdekközvetítői lehető­séget kell adni. Mindezek a szem­pontok már érvényesülnek a föld­művelésügyi alapokról szóló törvényben. A földművelésügyi alapok szempontjából közvetle­nebb jelentőségű az élelmiszer- törvény, annak is elsősorban a mi­nőségi alapanyag biztosítással kapcsolatos rendelkezései: Mint előző számainkban írtunk min­den egyes földművelésügyi alap­ról - kiderült, hogy közvetlen kap­csolata lesz a törvényben megfo­galmazott támogatási céloknak az állattenyésztési, valamint a várhatóan jövőre elkészülő „vető­mag és szaporítóanyag” - törvény­nyel is. Az egyes alapok pénzügyi támogatást nyújtanak a biológiai alapok fejlesztésének keretén be­lül az őshonos állatfajták állati és növényi génrezervek összegyűj­téséhez, megőrzéséhez és fenn­tartásához, a magas biológiai ér­tékű állat- és növényfajták fenn­tartásához és szaporításához, továbbá az ezekhez szükséges műszaki-technikai háttér korsze­rűsítéséhez (pl. Országos Er­dészeti Alap, Vadgazdálkodási Alap, Állattenyésztési Alap... stb). Az alapokra természetesen nem egyforma pénzügyi fedezet jut. De pl. ez évben A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapban mintegy négymilliárd forint áll rendelke­zésre a mezőgazdaság és erdő­gazdálkodás tulajdoni, szervezeti és szerkezeti átalakulásának elősegítésére. Az alapban meg­fogalmazott általános célrend­szer továbbá néhány, a szövetke­zeti átalakulásokat érintő meg­állapítás már előrevetíti a szövet­kezetijogi szabályozásban várha­tó változásokat. Amikor pl. a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból azokat a szer­vezetek fogják támogatni, ame­lyeknek mező- és erdőgazdálko­dási tevékenységből származó ár­bevétele a 100 millió forintot nem haladja meg, akkor várható (és szükséges is), hogy a szövetkezei törvényt úgy módosítsák, hogy a vagyonkivitellel egybekötött to­vábbi szervezeti változásokra, szétválásra, esetleg csoportos ki­válásra - a jelenlegi törvényi elő­írásokhoz képest - könnyebben kerüljön sor. Érdekes néhány számadat azzal kapcsolatban, hogy az egyes alapok milyen összegből gazdálkodhatnak. Az Állattenyésztési Alap 375 millió forinttal, a Földvédelmi Alap 150 millióval, a Halgazdálkodási Alap 86,7 millióval. Az országos Er­dészeti Alap 2820 millió forint for­rással rendelkezik, míg a Vadgaz­dálkodási Alap 45,3 millióval. Érdemes tehát a földművelésügyi alapokat megismerni minden gazdálkodónak, legyen az új tí­pusú szövetkezet, kft. vagy ma­gántermelő, hogy az alapok nyúj­totta segítséget mielőbb igénybe is vehessék. Időszerű növényvédelmi teendők Miskolc (ÉM - G.A.) — A hűvös időjárás miatti lemaradást az elmúlt egy hét nyárias, melege hőmérséklete következtében a növények behozták. Borsó - kelés után károsítják a csipkézőbogarak. A kártételüket - tövig rágott csira­növények, karéjosan csipkézett levelek - mérsékelni lehet öntö­zéssel és tápanyagutánpótlással, így a borsó kinő a barkók „foga” Káposztafélék (retek, karalábé, káposzta, kelkáposzta, kelbimbó, brokkoli). Kelése után számít­hatunk a földibolhák kártételére. A leveleket kilyuggatják, még akár az egész növény is elpusztul­hat. Az ellenük való védekezés megegyezik a csipkézóbogárnál leírtakkal. A káposztalégy kártétele nyomán a károsított növények lankadnak, pusztulnak, jellegzetesek a belső * ' ^1-----3Z __A -------------­k iszórásával és azonnali sorkö­zökbe kapálásával. Később csak a rajzó legyek ellen tudunk védekezni piretroidok felhaszná­lásával. A dughagymáról ültetett hagymát a hagymalégy első nemzedéke károsítja. A légy a petéit a hagymalevelek hónaljá­ba rakja, a kikelő nyűvek a hagy­mafejbe furakodva károsítanak. Hatásos az ültetés előtt elvégzett - rovarölógranulátummal - talaj­r __j_ »il__' _ T/í~íLL ______1—i. 1_----------JEGYZET---------­‘ TMeyfrz&cdt Bekecsi Szabó László A természetben élő ember jobban odafi­gyelt az őt körülvevő világra. Jobban számon tartotta a jót is, a rosszat is. Ami pedig minden évben szinte bizonyosan megismétlődött, azt megjegyezte. Meg­jelölte a saját maga által is jelesnek ne­vezett időpontokat-napokat. így nyil­vántartotta a jószágkihajtás napját, a búzaszentelést, a pünkösdi király- és ki­rálynő választást. De ahogy távolodott a természettől, ahogy pökhendibb lett tudományos si­kerei fényében, úgy igyekszik elfelejteni a jeles napok varázsát. Pedig érdekes le­hetett, amikor például Szent György napján - az ősi tavaszkezdő ünnepen ki­hajtották, kiverték az állatokat a lege­lőre, mert e nap után „már kalapáccsal sem lehetne visszaverni a füvet.” Egy nappal később - április 25-én, Márk napján búzaszentelés napja volt, de - ki hinné ? - ekkor volt a csordások napja is. Nem tudom melyik faluban, mennyi jó­szágot hajtottak legelőre, de igen megcsappant az állomány szarvasmar- háéknál, mert most meg már a te­nyésztésbe fogáshoz ígérnek anyagi tá­mogatást. Úgy hírlik a juh is, a gyapjú is feleslegessé vált. Talánjuhász is, csor­dás is kihalnak, nem is beszélve a csor­dásnapi szokásról, amikor rétest kap­tak azoktól, kiknek jószágát őrizték.-----ÁRFOLYAMOK-----­B udapest (MTI) — Tegnap 38 üzletben összesen 466,877200 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma (19 kötés) névértéken 2,1500 millió forintot, árfolyamértéken pedig 1,7800 millió forin­tot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 6,5850 millió forintra rúgott. A CA Befektetési Alap árfolyamértékű forgalma 190 000 forint volt. Az Államkötvények és a kamatozó kincstárjegy árfolyamértékű forgalma együttvéve 458,322200 millió fo­rintot ért el. Az IBUSZ Rt. részvényére 18 kötést reali­záltak. Nyitó ára 900 forint, napi átlagára 907 forint, záró ára 920 forint volt. A MÜSZI Rt. papírja egy üzletben forgott, 2600 forin­tos áron. A CA Befektetési Alap két alka­lommal kelt el, 9500 forinton. Kárpótlási jegy 13 üzletben cserélt gazdát. Kárpótlási jegy Tőzsde Er . mm mm Index (ideiglenes) május 4-én: 684,03 +0,10 Hivatalos árfolyamok um m mm i Érvényben: 1993. május 4. Valuta Deviza Pénznem Vétel Angol font 135,23 Ausztrál dollár. 60,35 Belga frank* 265,46 Dán korona 14,21 Finn márka 15,82 Francia frank 16,22 Holland forint 48,64 ír font . sill 133,01 Japán yen* 78,16 Kanadai dollár 67,94 Kuvaiti dinár 286,64 Német, márka 54,66 Norvég korona 12,92 Olasz líra** 58,38 Osztrák sch.* 776,72 Portugál esc.* 58,96 Spanyol peseta* 74,61 Svájci frank 60,45 Svéd korona 11.79 USA-dollár 86.21 ÉCUíKöz. Piac) 106.71 Eladás Vétel Eladás 138,03 136,31 137,01 61.59 60,79 61,09: 270,12 267,64 268,80 14.47 14,32 , 14,39 16,22 15,98 16,08 16.50 16.32 16,40 49.50 48,98 49,20 135,61 134,10 134,74j 79,36 78,55 78.85 69,34 68,33 68,37j 292,14 288,59 289,97 55.62 55,04 55,2$ 13,16 13,01 13,07 59,66 58,92 59,24 790,32 782,19 785,59 60,06 59.37 59,6$ 76,13 75,19 75,57 61,53- . 60,97 61,25 12,05 11,87 1193 87,77 ,86,73 87,13! 108,67 107,50 108.00

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents