Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

8 Ms Itt-Hon 1993. Május 20., Csütörtök r- MISKOLCI PORTRÉ -i A történész Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - B.A.) — Itt élni, látni és láttatni ezt a várost. En­nek van értelme a számomra - mondja a történész, dr. Dobrossy István. A munkájára olykor úgy gondol, mint egyfajta segítségre a város vezetőinek ahhoz, hogy el tudjanak gondolkodni róla: mit célszerű megváltoztatni. Ha csak így értelmeznénk a te­vékenységét, rossz úton járnánk. Hiszen félszáznál több érdemi történeti tanulmányt jegyez. Ge­nerációk kapnak tőle mankót, hogy megtanulhassák ezt a vá­rost. Mint ahogy ő is megtanulta, bár itt született a Meggyesalján, 1946-ban. A Földesben érettségizett. (Már csak Földes marad neki az egyko­ri alma mater és nem Fráter, hi­szen a jelenlegi nevével vált foga­lommá az utóbbi évtizedekben az iskola). A debreceni egyetemen végzett történelem-néprajz sza­kon és egy időre ott is maradt a néprajz tanszéken. A miskolci Herman Ottó Múzeumhoz egyko­ri tanára, dr. Szabadfalvi József hívta, amikor igazgatónak nevez­ték ki ide. Direktorával égy na­pon, 1973. február 1-én állt mun­kába a múzeumban. Élete nagy váltása volt ez, hiszen néprajzos­ból történész lett. A várostanuláshoz a Szendrei-féle ötkötetes monográfia volt számá­ra az alap. Szakmai berkekben akadnak bírálói ennek a nagy munkának, de a történész azt mondja erre: minden dologból azt kell elfogadni, ami igaz. Amit új­ra kell fogalmazni, abból szület­tek javarészt dr. Dobrossy István írásai, amelyek részben kötetek­ben, részben a helyi sajtóban lát­tak napvilágot. Úgy van ezzel: ahhoz, hogy vala­ki fel merje vállalni az új Miskolc- monográfiát, előtanulmányok kel­lenek. így született az Avas tör­ténetéről szóló kötet, amit hama­rosan követ Tapolca, majd Gö- römböly históriája is. Nemcsak a történész kötődik a városhoz, de Miskolc is elismeri a munkáját. Idén, a Szabó Lőrinc- díjat adományozták neki a város­ünnep alkalmából. Csatangoló ebek - lakat alatt Kilőtték a kőbőr kutyákat a felsőzsolcai zárlatban Felsózsolca (ÉM) — Ve­szett kutyát találtak a közel- múlban Felsózsolca almás­kerti részén. Az Állategész­ségügyi Állomás 90 napig tartó ebzárlatot rendelt el a környéken. Valóban kutya világ köszöntött a jószágok­ra. Ä zárlat ugyanis azt je­lenti, hogy a négylábúakat a megadott határidőig megköt­ve, vagy bezárva kell tartani. Nem tréfadolog megszegni az előírást. Ugyanis a kóbor kutyák kiirtását is elrendel­ték. És amióta érvényben van az ebzárlat, több, mint 30 kóborló kutya lelte halá­lát Felsőzsolcán - tájékoztat­ta szerkesztőségünket Nagy József jegyző. Sok alkotást küldtek el a szülők az Itt-Hon előző szá­mában megjelent felhívá­sunkra. Hasznos kezdeményezésnek bizonyult tehát a Gyerekek rajzasztala címmel elindított rovatunk, hiszen a gyer­mekrajzok valóban igazán szépek, kifejezőek. Változatlanul várjuk az óvo­dások és kisiskolások mun­káit, amelyekből a leginkább figyelemre méltóakat közöl­jük, hétről hétre. A rajzra kérjük írják rá az alkotója nevét, életkorát, a kép címét és annak az óvo­dának, vagy iskolának a ne­vét, ahol a gyermek tanul. Címünk változatlan: Észak- Magyarország, 3527 Mis­kolc, Pf.: 178. A borítékra kérjük írják rá: Itt-Hon. Gyerekek rajzasztala A kedvenc állatom. Rajzolta: Turgyán Tibor, 6 éves, a Reményi utcai Napköziotthonos Óvodából Három év pár száz forintért Szinva-parti szipós rablók álltak a bíróság előtt Miskolc (ÉM) — Nagystílű bűnözőknek aligha lehetne nevezni az alábbi történet szereplőit. Két éve, július 1-én az akkor 20 éves miskolci Morvái Já­nos a fiatalkorú Cs. Attilával - aki éppen 5. osztályos volt a dolgozók iskolájában - le­baktatott a Szinva partra. Békésen szipóztak, vagyis nejlonzacskóból ragasztógőzt szívtak, így kábítva magu­kat. Ekkor pillantottak meg két gyereket. A fiatalok a patak hídján kerékpároztak. Cs. Attila rájuk kiáltott, de nem álltak meg neki. Morvái és társa a gyerekek elé vá­gott és feltartóztatta őket. Cs. Attila megfenyegette a kerékpáros B. Krisztiánt és nővérét Viktóriát, hogy ha nem adják oda nekik a bi­cikliket, mire háromig szá­mol, nagyon megveri őket. A megfélemlített fiú megriadt, elsírta magát. A lány erre odaadta a járműveket. Morvaiék felkaptak a drót­szamarakra, és elhajtottak. Messzire nem jutottak; ha­marosan túladtak az egyik kerékpáron. A 3000 ezer fo­rintot érő gépet 100 forintért passzolták el. A másikra fel­ültek és az Árnyaskert felé vették az irányt. Az időköz­ben értesített rendőrök őri­zetbe vették őket. Szeptemberben Morvái a ve­le egyívású Szukenyik Lajos­sal egy Skodával babráltak el. Kiszedték a kocsi szélvé­dőjét, és bemásztak az autó­ba. Nem valami hatalmas zsákmánnyal, hanem mind­össze egy 170 forintot érő magnókazettával távoztak. A kocsi megrongálásával va­lamivel több mint kétezer fo­rint kárt okoztak. Egy közel­ben parkoló Dáciával is sze­rencsét próbáltak. Feltörték és 540 forint árú szerszámot fújtak meg belőle. A rendőr­járőrök azonban megzavar­ták őket, így a holmit eldo­bálva menekültek. Morváit a közelben lefülelték. Az elkövetők a miskolci bíró­ságon álltak a törvény elé. Szukenyiknek egy augusztu­si kocsifeltörésért is felelnie kellett, amikor két ismeret­len társával egy Volkswa­genből vittek el egy 100 fo­rintos napszemüveget és egy 500-at érő zsebszámológépet. Az elsőrendű vádlott Morvái és a másodrendű Szukenyik ítéletébe azt is beleszámítot­ták, hogy korábban többször voltak már büntetve. Az el­sőrendű vádlottra ebben az ügyben 3 év fegyházat szab­tak ki. A másodrendű vád­lott egy év és egy hónap bör­tönt kapott. A harmadrendű Cs. Attila büntetése egy év és 6 hónap, amit a fiatalko­rúak fegyházában kellene le­töltenie, ha ezt a tételt há­romévi próbaidőre fel nem függesztették volna. Csupán az elsőrendű vádlott fellebbezett, két társának ítélete már az elsőfokon jog­erőssé vált. A Morváira ki­szabott büntetést a Borsod Abaúj Zemplén megyei Bíró­ság másodfokon jogerősen jóváhagyta. ; f Nem mindenhol ilyen szép a borsodi megyeszékhely. A gondozandó területhez képest sajnos kevés a pénze a városnak a parkjaira. További információk a 2. oldalon. Fotó: Farkas Maya Nem lehetne katasztrófa Miskolc száz kilométeren a csőtörések városa Miskolc (ÉM - B.A.) — A borsodi megyeszékhelyen nem fordulhatna elő olyan mértékű vizes katasztrófa, mint amilyen a fővárosban a közelmúltban többször is megtörtént. Ezt Vojtilla László, a Miskolci Vízművek igazgatója mondta az Itt- Hon-nak nyilatkozva. Szerinte a fővárosban az okozta a bajt, hogy rossz helyen törött el a vezeték. A nagy nyomással kisodródó víz miatt keletkeztek jelen­tős károk. Budapesten, a vil­lamossínek alatt húzódott meg a nagy átmérőjű cső, ami a forgalom miatt állandó rezgésnek volt kitéve. Miskolcon akkora átmérőjű és olyan nyomással üzemel­tetett vezeték nincs, mint ami a fővárosban a bajokat okozta. A legnagyobb átmé­rőjű itt az a 800 milliméte­res, amelyiknek a tapolcai szakaszán idén várható a re­konstrukció. Ezen a részen kihozzák a csövet az Avasi lakótelep alól nem lakott ré­szekre. Az Avason ugyanis a különféle földmunkák miatt helyenként már hat-nyolc méternyi réteg húzódik a ve­zetékek fölött. Túl nagy munkával jár a javítás a hi­bák esetén, hiszen valóságos kutat kell ásni a reparálás­hoz. Idén 28 millió forintot költenek a rekonstrukcióra. Hogy katasztrófa nem lehet­ne, ez persze nem jelenti azt, hogy elégedettek lehetnénk a vezetékeinkkel. Ezek java­részt nagyon öregek, gyak­ran törnek. Sokba kerül a rendszer fenntartása, vi­szonylag nagy szerelői appa­rátusra van szükség. A háló­zati veszteség így is megkö­zelíti a 30 százalékot. (Nem­zetközi összehasonlításban hasonló nagyvárosok, hason­ló vegyes összetételű hálóza­tok esetében 25 százalék a hálózati veszteség küszöbér­téke.) Még egy kicsit az adatoknál maradva: 100 kilométernyi hálózatszakaszra 68 csőtörés jut Miskolcon, míg az orszá­gos átlag csak 56. Ugyanek­kora szakaszon 127 csőhiba fordul elő az országban. Nem úgy Miskolcon, ahol 866. Ez csak részben tudható be annak, hogy az öreg vezeté­keket a ’60-70-es években építették. Az igazi dőreség az volt, hogy a beruházási költ­ségeket igyekeztek minél alacsonyabban tartani. Hogy túlzottan törekedtek az ol­csóságra - ahogy mondani szokták -, ennek isszuk most a levét. Ha mindenüvé korszerű víz­vezetéket szeretnének fek­tetni Miskolcon, ehhez leg­alább 2-3 milliárd forintra lenne szükség - állította a Miskolci Vízművek igazga­tója. Vagyon viszi a vagyont Több tízmilliárdba kerülne a miskolci vagyon állagának megőrzése. (3. oldal)- A TARTALOMBÓL -i Drága lakások Egyre drágábbak az ingatlanok a borsodi megyeszékhelyen. A leg­többet a belvárosban kérik a la­kásokért, az Avason viszont gyak­ran forgalmi érték alatt cserélnek gazdát az otthonok. (2. oldal) Egérkirálynő, nyugatra Daliástól Hogyan került Daliástól nyugatra az Egérkirálynő? A színházi sze­zonról beszél Horváth Zsuzsa, a miskolci teátrum művésze. (4. oldal) Szövetkezett szociológusok Osszeszövetkeztek Miskolcon a szociológusok. Társulásuk céljai­ról nyilatkozik az Itt-Hon-ban dr. Pankucsi Márta, jogász-szocioló­gus. (4. oldal) Avatásra várva Fotó: Laczó József A vízművek szivattyúja. A géppel könnyen megy a munka. Azt vi­szont kevesen tudják, hogy majd­nem elmaradt az avasi víztároló avatása nyolcvan éve, mert nem érkezett meg időre a víz. (4. oldal) Zárlatos ebek Kutya világ jár a négylábúakra Felsőzsolcán. Közel harminc jó­szág szenderült jobblétre a közel­múltban a településen. (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents