Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1993. Május 20., Csütörtök----------APROPÓ----------­Do bos Klára Azon gondolkodom, van-e nekünk iga­zán jelképpé lett szobrunk. Hiába ve­szem sorra történelmi, irodalmi, tudós nagyjainkat, nem találok ilyen alko­tást. Sokukat vésték - némelyeket több­ször és többen - fémbe, fába, kőbe, de melyik az, amelyik egyetlen és egyedi, babonákkal és legendákkal övezett? Szégyen és gyalázat, hirtelenjében csak Kincsem, a ló jut eszembe. 0 igazi nye­rő magyar... A dánoknak ellenben van ilyen. A ten­gerben, egy a cseppektől szinte cseppé formálódott kövön ül a Kis hableány, vigyázva Koppenhága nyugalmát. Ép­pen 80 éve. Ezalatt az idő alatt a szobor Dánia jelképévé lett. Mit sem öregedett - ahogy azt el is várjuk egy mesealak­tól. Edvard Eriksennek sikerült a két­éves munka során bronzból olyanná al­kotnia az Andersen-mesehőst, amilyen­nek az író megálmodta, rózsabimbó bő­rű, tengerkék szemű, naiv figurának. Teljesen felesleges a szakemberek vitá­ja: vajon a művészettörténetben kima­gasló helyet foglal-e el a mű, értékeit és érdemeit nem lehet elvenni tőle. Az évtizedek alatt a szobor talán „min­tájánál” is többre vitte, pedig a mesét legalább kilencven nyelvre lefordítot­ták, számtalan kiadásban látott napvi­lágot, olvassák és mesélik ma is világ­szerte. A szobor viszont babonáknak is alapja, a brazil és holland tengerészek például úgy hiszik, hogy nem érheti baj a tengeren azt, aki megcsókolja a „Kis hableányt”. S szerenádot is gyakran ad­nak neki. Egyetlen dologban sajnos hasonlít a mi szobrainkra: vannak ellenségei. Sok­szor lelocsolták festékkel, a nácik célba lőttek rá, s egyszer valaki lefűrészelte a fejét. De kis különbség mégiscsak akad a két ország között. Úgy hiszem, ott ez az Andersen-szoborral nem történhet meg, nálunk viszont már történelmi személyiségek is jártak így... Kőbe írt történelem Budapest (ISB - D.Á.) - „A ház fölveszi a mi lelkünk formáit, s ez a ház most már a miénk” - mondta Tornai József, az írószö­vetség elnöke azon a rendezvénye^, ahol az országházról készült, új, reprezentatív művészeti album sajtóbemutatójára került sor. A KIT Képzőművészeti Kiadó kiadvá­nyában a fényképeket Szalay Zoltán készí­tette. A rendi gyűléstől a modem parlamen­tig című tanulmány Csorba László munká­ja, a ház építéstörténetéről pedig Sisa Jó­zsef írt. Az ország házának története — kőbe írt tör­ténete a nemzetnek. Az épület látványa kiemelheti, de el is feledtetheti a tartal­mat. Ezt már Szabad György, a szabadon választott országgyűlés elnöke mondta arra célozva, hogy hosszú időn át álparfementa- rizmus folyt ebben a házban. Történeti átte­kintésében arról is szólt, hogy sokáig Po­zsony volt az országgyűlés színhelye, de a nemzet akarata szerint az végül Pest-Bu­dára került. Annak is jelentősége volt, hogy nem Budára, a szuronyok, a katonák által védett várba, hanem ide Pestre, a mostani épületbe költöztek. Ez az épület ma már egyre inkább az ország valódi házává válik, s mint Tornai József kiemelte: „Szalay Zoltán fotóin is az lát­szik, hogy otthonosan mozog benne, sajátjá­nak érzi, s az épületet szíve melegével kö­zelítette meg.” Az ország jelképévé vált parlamenti épü­letet bemutató könyv a magyar mellett an­gol és német nyelvű változatban a napok­ban kerül, a könyvesboltokba. Érettségi találkozó Miskolc (ÉM) - A református Lévai József Gimnáziumban 1943-ban érettségizettek tartják ötvenéves érettségi találkozójukat május 22-én, szombaton délelőtt 11 órától az Avasi templomban. Később a templom melletti temetőben a tanárok síijait koszo- rúzzák meg. Szeretettel váiják a Lévai gim­názium, az Evangélikus tanítóképző és a Tóth Pál nőnevelő volt diákjait, cserkészeit. * Évadzáró bolhás bohózat Bocsárszky Attila és Cs. Tóth Erzsébet a Vörös Kandúrban, pontosabban a Bolha a fülbe című előadás egyik jelentében Fotó: Dobos Klára Kazincbarcika (ÉM - FG) ­Minden jó, ha jó a vége. De egy bohózattól elvárható, hogy min­den részletében kifogástalan le­gyen, és az első pillanattól kezdve szórakoztasson. Ez most sikerült is. A kassai Thália Színház május 18-i kazincbarcikai vendégsze­replésének köszönhetően igazán jól fejeződött be az évad. Georges Feydau Bolha a fülbe című mes­terien megírt bohózata volt az utolsó bemutatója az Egressy Bé­ni Művelődési Központ és Könyv­tár színházi sorozatának. És bár egy művelődési ház folyamatosan „üzemel”, ugyancsak ezen a na­pon tartották meg a házban mű­ködő klubok, szakkörök évadzáró összejövetelét. Sajó Attila, a művelődési ház igazgatója baráti beszélgetésre hívta mindazokat, akik valami­lyen módon támogatják az intéz­ményben folyó munkát. Szeren­csére sokan ülhettek a fehér asz­Hegyi Imre Miskolc (ÉM) - Fábián Zoltán tragikus és értelmetlen halállal elpusztult íróra emlékeztek bará­tai, hozzátartozói, ismerősei és tisztelői április 30-án a Petőfi Iro­dalmi Múzeumban. Május 2-án pedig a Farkasréti temetőben megkoszorúzták sírját. Az írót tíz évvel ezelőtt Szentendrén a gya­logosátkelőhelyen halálra gázol­ta egy ámokfutó. Rémülten és döbbenten hallottuk annak ide­jén a szomorú hírt a rádióban. A baráti körből Szeberényi Lehelt idézem: „Egy ilyen nagyszerű em­ber, mint Zoli, aki átrohanta az életét, gyönyörű és jó célok érde­kében”. Az első írásaira Szabó Pál figyelt fel. Ő is és Veres Péter is biztatta, segítette. Szabó Páltól az „ahogy lehet”, „amit lehet” és Veres Pétertől a „népben nemzet­ben” való gondolkodást tanulta meg. írói munkásságáról így val­lott: „Nem tartozom a gyakran publikáló írók közé. Nemcsak azért, mert kevés az időm, hanem azért is, mert véleményem sze­rint csak azt kell megírni, amit érzésünk szerint semmiképpen Cannes (MTI) — Szabó Ildikó Gyermekgyilkosságok című film­jét is bemutatták Cannes-ban. Sokan voltak, az előadást nagy tetszés fogadta, de az idén nem árt az óvatosság a jelzőkkel. A rendezők ugyanis nagyon sok új­ságírót, filmbarátot láttak el be­lépővel, így most nagyobb a zsú­foltság, mint eddig bármikor... A magyar film nem a hivatalos versenyprogram szereplője, ha­nem a „Rendezők két hete” elne­tal köré, hiszen a barcikai Égres- sy Béni Művelődési Központ és a hozzátartozó Gyermekek Háza azon kevés kulturális intézmé­nyek közé tartozik, ahol számta­lan alkotóközösség talál otthonra, így többek között az Izsó Miklós képzőművészeti kör, a fotókör, az origami szakkör, a bőrműves klub, a kerámia stúdió, a szövő szakkör, a modellező klub. Mun­kájuk eredményeit láthatjuk majd azon a kiállításon, melyet május 21-én, pénteken délután Ludányi Attila polgármester nyit meg. Ugyancsak ezen a napon mutatkoznak be a Borsod nép­táncegyüttes tagjai, a művelődési központ, a Dimitrov Általános Is­kola, és az Árpád Téri Általános Iskola citerazenekarai, a Kincs bábcsoport és levetítik a Kulcsár- Csorba „filmstúdió” legújabb al­kotását is. A rendezvény teljes bevételét a június 25-26-27-én megrendezen­sem hallgathatunk el”. Járta az országot, sok emberrel beszélt. Koronatanúként sok mindent megírhatott' volna a Magyaror­szág felfedezése sorozatban. Saj­nos olykor a lehetőségeit is elté- kozolta. Akkor érte a szörnyű tra­gédia, amikor már több ideje lett volna az írásra. Tisztelettel őr­zöm az 1977-ben dedikált „A vizi- pálma” című könyvét. Jószívvel ajánlom a mai fiataloknak a kötet élére emelt „Faggatás nélkül” cí­mű kisregény karrierista főhősé­nek a történetét. Fábián Zoltán meghatározó egyé­niség volt az írószövetségben, a megyei írócsoportokban, az Olva­só Népért mozgalomban, az olva­sókörökben, a művelődő közössé­gekben, a tokaji írótáborban, a baráti körben. Az egész ország volt a munkahelye. Darvas mondta róla: „Legáldozatosabb mindenese az irodalmi életnek”. Bámulatos munkabírással, lelke­sen, igen erőteljes módon közve­tített az irodalom és a közműve­lődés fórumai között. A szépnek és a jónak a szolgálatára mindig kész volt. Annak örült, hogy öt­leteit szétszórta közöttünk. vezésű sorozatban vetítették. A sorozatot éppen 25. alkalommal rendezik meg, és jellegét máig meghatározza, hogy az 1968-as párizsi és prágai „kis forradal­mak” után találták ki, mintegy a kommercializálódott, sikercent­rikus versenyprogram alternatí­vájaként. Vezérelve: nem törődik semmiféle cenzúra fenyegetésé­vel, legyen szó akár politikai kö­tőfékről vagy profitszempontról. Teljes szabadságot biztosít az dő aggteleki Egressy-tábor támo­gatására fordítják. Mindenki, aki részt vesz az Ámatőr-napon, és megváltja belépőjegyét, egyben támogatja a tábort, hozzájárul ahhoz, hogy ott nagyon kedvez­ményes áron egy kellemes hétvé­gét tölthessenek el a művelődési központ csoportjai, de szívesen látnak külső vendégeket is. Ezzel már a nyári rendezvények­hez érkeztünk! Az idei olvasótá­borban együtt múlathatják majd az időt a nagykaposi, a rozsnyói és a barcikai gyerekek. Mint any- nyi éve már, az idén is megrende­zik Sajógalgócon a hagyományos Benkó-koncertet, Barcika ad ott­hont a bányász fúvószenekarok és majorettek Országos találkozó­jának. De előtte itt van még a gyermeknap — vidám műsorok­kal, a modellezők hajós-repülős bemutatójával, tréfás vetélkedők­kel. Csak azért, hogy jól kezdőd­jék a nyár is. Része volt benne, hogy a Him­nuszt és a Szózatot huszonegy nyelvre lefordítva kiadták és hanglemezen több tízezer pél­dányban forgalomba hozták. Tiszaladányban 1940 pünkösd­jén Móricz Zsigmond vezetésével író-paraszt találkozó volt. Erre emlékezve indult 1972-ben a to­kaji írótábor. Prügyön Móricz Zsigmondra, Tiszaladányban pe­dig Darvas Józsefre emlékezett egy ünnepi könyvhét megyei megnyitóján. Nyolc évvel ezelőtt pedig Molnár Zoltánnal mi em­lékeztünk reá, a testamentum­nak számító elképzeléseinek is­mertetésével. Nevezetesen, hogy a honalapítás 1100 évfordulójára minden község civil szervezetei készítsenek fejlesztési tervet. Molnár Zoltán az emlékező ösz- szejövetelen azt javasolta, hogy hozzunk létre Fábián Zoltán alapítványt. Nekünk kell ösz- szegyűjteni életművét, csele­kedeteit, élete egész példáját. Egy példaszerű magatartás kiváló és követendő képviselője volt. Ezt a folyton cselekvő embert kell a mai fiatalság elé példának állí­tani. alkotóknak, akik között idén is számos elsőfilmes van. Szabó Ildikó sajtóértekezletén is megmutatkozott, hogy eme alter­natív fesztiválnak milyen értő kö­zönsége van. Nem a politikai vagy a társadalmi háttér kérdé­seit firtatták, hanem szigorúan filmes szakmai problémákról ér­deklődtek, és azt tudakolták, ho­gyan sikerült nyugati szemmel elképesztően kevés pénzből érté­kes játékfilmet készíteni. Bölcsészünnep Miskolc (ÉM) — A Miskolci Böl­csész Egyesület először rendez az idén „Baccalaureatusi Certifica- tio”-t. A végzős hallgatók május 21-én, pénteken délután 4 órakor a MBE oktatási klubjában (Vas­gyár u. 18. sz.) vehetik át ok­levelüket. Földvárainkról Miskolc (ÉM) - Megjelent a Sze­mere Lapok, a miskolci Szemere Bertalan Középiskola önképzőkö- ri kiadványának harmadik szá­ma. Eredeti célkitűzésükhöz iga­zodva most is megyénk egyik kul­turális-történeti örökségét dol­gozzák fel: Karlaki Lajos ír - első­ként egybegyűjtve ezeket az in­formációkat - földvárainkról. Részletesen foglalkozik a földvá­rak eredetével, funkciójával, típu­saival, valamint az abaújvári és az edelény-borsodi földvárral. Emellett természetesen röviden szól (általában más kiadványok idézeteire támaszkodva) a többi sáncról is. Eötvös-napok Miskolc (ÉM) - Rövid műsorral, a diákigazgató megválasztással kezdődnek ma délelőtt az Eötvös József Szakmunkásképző és Szakközépiskolában az Eötvös- napok. Ugyancsak ma délben nyitják meg a képző- és iparmű­vészeti szak díszítőszobrász és díszítőfestő osztály tanulóinak alkotásaiból rendezett kiállítást. A május 22-i ballagásig tartó ren­dezvénysorozat keretében lesz szavalóverseny, tréfás vetélke­dők, utcabál, sportversenyek és egyéb diákcsemegék. Szószórók Az első vendég: Koncz Gábor Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM) - Koncz Gábor, színművész (aki pályafutását a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte), Leblanc Győző a Magyar Állami Operaház magánénekese, (a miskolci operettek gyakori sze­replője), az XL Sisters (a férfi Pa- Dö-Dö) és Kovács István üzletem­ber, a magyar pornókirály lesz­nek M. Kiss Csaba vendégei má­jus 22-én, szombaton este hat órától, az ITC-ben (Mindszent tér 1.) a következő Szószóróban. No és persze most is lesz meglepe­tés­jegyeket a kereskedelmi központ portáján illetve a színház jegyiro­dájában elővételben is lehet vál­tani. És akik nélkül ez a műsor nem jött volna létre: Balox Ke­reskedőház, Borsodi Ruházati Rt., Aliz Bt., Borsod Domus. Gyermeknapon Hernádkércs (ÉM) - „Együtt lenni jó! Add a kezed nékem, játsszunk együtt, örülj velem, hej, halihó!” Ez a kis dalocska a mot­tója a hernádkércsi gyermeknap­nak, mely május 29-én délelőtt 10 órától este hét óráig tart majd. A programokra nemcsak a helyi gyerekeket várják, hanem érkez­nek csoportok a környékbeli tele­pülésekről is. A rendezvény fél 11-kor szentmisével kezdődik, majd műsoros jeleneteket láthat­nak az érdeklődők, délután sport, ügyességi vetélkedők lesznek, búcsúzás előtt pedig tábortűz gyullad. Irodalmi életünk mindenese Gyermekgyilkosságok Cannes-ban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents