Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-19 / 115. szám
8 ESZAK'Magyarország Kultúra 1993. Május 19, Szerda APROPÓ Filip Gabriella Régen nem tanítottam már, de még kísért a rémálom: az osztály úgy zsong, mint a megbolydult méhkas, én meg hangtalanul tátogok a, katedrán. Senki sem. figyel rám, pedig valami fontosat kellene megbeszélnünk. így érezhette magát Szabad György is az Ország- gyűlés hétfői plenáris ülésen. A házelnök szigorára volt szükség, hogy megőrizzék a. Tisztelt Ház szavazóképességét, és megkezdődjék végre a közoktatásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Csaknem hároméves munka, sok-sok vita, egyeztetés és egy miniszterváltás után kerülhetett a képviselők asztalára a tervezet. Mádl Ferenc miniszter is hangsúlyozta: ezzel korszakos jelentőségű törvénykezéshez érkeztünk. A következő hetekben ugyanis egymásután kerül tárgyalásra a T. Házban a közoktatási, a szakoktatási, a, felsőoktatási, valamint az Akadémiáról szóló törvényjavaslat. Nem lesz könnyű dolga a képviselőknek. A törvényjavaslattal kapcsolatban nagyon sok a fenntartás. Egyesek szerint átgondolatlan, egyszerre túl keveset és túl sokat szabályoz. A Pedagógusok Szakszervezete például elfogadhatatlannak tartja, hogy a törvény- javaslat szövegébe egyáltalán bekerülhetett a tandíj fogalma. A PDSz véleménye szerint az iskolaszerkezet áttekinthetetlen és bonyolult. A Független Pedagógusok Fóruma azt nehezményezi, hogy mintha megfeledkeztek volna a pedagógusokról. De tisztázatlannak tűnik a világnézeti semlegesség, a finanszírozás, az iskolafenntartás kérdése is. Nyugodtan mondhatjuk tehát a miniszterrel, hogy ez a törvénykezés korszakos - de a vita pedig még annál is „kor- szakosabb” lesz. Bízzunk a házelnökben, hogy meg tudja őrizni a rendet, mert nagyon fontos kérdést kell megbeszélniük a padsorokban ülőknek. TÁRLAT Csabai Kálmán Csabai Kálmán: Önarckép Miskolc (ÉM) - Egy éve már, hogy nincs közöttünk Csabai Kálmán. A művész és pedagógus 1992. május 14-én hagyta itt végleg szeretteit, tanítványait, fogadott városát. Csabai Kálmán Csáktornyán született 1925-ben, más természeti és kulturális környezetben, ám 1936-ban Miskolcra került, és itt új otthonra lelt. Ebben a városban, a környező erdőkben, patak- és folyópartokon megtalálta művészetének ihlető forrását. Ezekben az években működött Miskolcon a nyári művésztelep, melyet a nagybányai pótlására hívtak életre. Itt tanított Benk- hard Ágost, az ő irányításával formálódott Csabai Kálmán művészete. Nem véletlen hát, hogy ő is azok közé tartozott, akik a nagybányai iskola szemléletét és törekvéseit őrizték meg, fejlesztették tovább. Csabai Kálmán igazi műfaja a csendélet és a tájkép volt. A tájkép, amelyet mindig a helyszínen festett, és amelyen már aligjaví- tott műtermében. Barátai, ismerősei számtalantörténetet tudnak mesélni arról, hogy csúszós, meredek utakon gyalogolt a Bükk- ben, „mezőrendészeti kihágásokat” követett el önfeledt munkája során, de nem mondott le arról, hogy felkereshesse kedvelt motívumait. Biztos mesterségbeli tudását tanítványainak, művészet iránti elkötelezettségét és szeretetét pedig a miskolci közönségnek is átadta: egyik szervezője és előadója volt a városi szabadegyetemnek. A Munkácsy-dí- jas művész előtt a Miskolci Galéria most emlékkiállítással tiszteleg. Csipogók és csipkeverők Hegedűszóra forgó szoknyák a színpadon Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - CSM) — Milyen ritkák is a valódi ünnepek, valahogy hozzászürkültünk a hétköznapokhoz. Sokaknak e hét hétfője is hétköznap marad, ám azok, akik fellépőként, közönségként eljutottak a Miskolci Nemzeti Színházba a Csipogó Néptáncegyüttes évadzáró gálájára, biztosan ünnepként jegyzik fel emlékezetük naptárába 1993. május 17-ét. Lehetne írni nagy szavakat, tanulságos mondatokat a hagyományőrzésről, a szíwel-lélekkel végzett munkáról, a közösség összetartó erejéről. De mégis, inkább csak arról szólunk, hogy a tegnap fellépők között a legfiatalabb néptáncos 6, a legidősebb 40 éves volt. Hogy az eltelt 13 év Paranai Józsefné csipkeverő és egy véletlenül odacsöppent tanítvány 20. Számú Általános Iskolában láthatjuk a tárlatot) azt a negyven rajzot, amelyet a Csipogó rajzpályázatára beérkezett háromszáznyolcvanból kiválasztott a Seres János tanár úr által vezetett zsűri. A tucatnyi könyv mellett tárgy- jutalmakat is átadtak a díjazottaknak. Első díjat Simon Attila, a miskolci Vasvári Pál Általános Iskola 3. osztályos, másodikat Tim- kó Attila, a 20. Számú Általános Iskola 5. osztályos, harmadik díjat pedig megosztva Rub- linszki Mi- hály, a Mezőcsáti Általános Iskola 4., és Ganyi Krisztina, a miskolci 17. Számú Általános Iskola 5. osztályos tanulója kapott. versenyeredményei között leginkább csak dobogós helyezések szerepelnek (egy konkrét példa: hatodik osztályos „Csipogók” középiskolások mezőnyében „ezüstérmet” szereztek). Hogy az Állami Népi Együttessel szoros szakmai kapcsolatban állnak, és talán a pesti Vigadóban is fölléphetnek majd az aprócska táncosok. Hogy vastaps köszöntötte a legtöbb produkciót, és szűnni nem akaró hangos ováció a tanárokat, Cse- hovicsné Kóródi Juditot, Kiss Ágnest és Tóth Györgyöt, amikor volt tanítványaik párjaként mutatták be tudásukat. A két előadás között csipkeverők, gyöngyfűzők tanították mesterségüket. És a színházban állították ki erre az egy napra (mától a Munkácsy Mihály Miskolcon Budapest (ISB - D.Á.) — Miskolcon is lesznek koszorúzások jövőre, amikor a Munkácsy Mihály Emlékbizottság nagyszabású eseménysorozatot rendez a világhírű festő születésének 150. évfordulója alkalmából. A Budapesten, a Nemzeti Múzeumban rendezett sajtótájékoztatót követően Sz. Kürti Katalin muzeológus is kiemelte: Munkácsy gyermekkorában két-három évet Miskolcon töltött és szülei a borsodi megyeszékhelyen vannak eltemetve. Miskolc szerepét növeli még az a tény, hogy itt él Végvári Lajos professzor, a Munkácsy Emlékbizottság tiszteletbeli elnöke is. Fodor István, a Nemzeti Múzeum főigazgatója bevezetőjében emlékeztetett arra a nagypénteki bejelentésre, miszerint a Golgota című Munkácsy-kép (stílszerűen a sajtótájékoztató épp e festmény előtt zajlott) idén nyár végén - ősz elején Debrecenbe kerül, s legalábbis ebben az évezredben letétben ott is marad. Az amerikai tulajdonos eredetileg a Nemzeti Múzeumot szemelte ki kiállítási helyszínnek, de mivel ott nincs képtár, így elfogadta, hogy a restaurálást követő néhány hónapos budapesti bemutatás után a Golgota Debrecenbe kerüljön. Gazda László, a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok igazgatója, a Munkácsy Emlékbizottság ügyvezető elnöke ismertette az 1994- es Munkácsy-év eseményeit. Február 20-án, születésének 150. évfordulóján koszorúzásokra kerül sor Munkácson, Békéscsabán, Budapesten a Kerepesi temetőben, s később Miskolcon is. A debreceni Déri Múzeumban kiállítás nyílik Munkácsy élete és kultusza címmel. Márciusban tudományos emlékülést rendeznek Debrecenben. További rendezvényekre kerül sor Munkácson. Párizsban is lesz tudományos ülés, miként több más (még tengeren túli) országból is van érdeklődés. Április 18-án Békéscsabán nyílik állandó Munkácsy-kiállítás. Az emlékbizottság könyv kiadását is tervezi, és a Déri Múzeum Mun- kácsy-terméhez is készül egy kiállításvezető kiadvány. Ez már az Ecce homo mellett ismertetné a tőle jobbra helyet kapó Golgota történetét is... Gazda László lényegesnek tartotta még megjegyezni, hogy bizonyos kezdeményezések valóban voltak a Krisztus trilógia harmadik darabjának ideiglenes Debrecenbe kerülésével kapcsolatban, de mint mondta „ennél több egyelőre nem történt.” Ha összefogunk mi, finnugorok Helsinki (MTI) - Finnország, Észtország és Magyarország kulturális és közoktatási illetékeseinek részvételével tanácskozást tartottak hétfőn a finnországi Es- pooban. A tanácskozás házigazdája Tytti Isohookana-Asunmaa finn kulturális miniszter volt. A magyar küldöttséget Kálmán Attila, a kulturális minisztérium politikai államtitkára vezette, akit elkísért Bába Iván helyettes külügyi államtitkár és Bratinka József országgyűlési képviselő is. A tárgyalások három témakört öleltek fel: a három ország részvételének és közös fellépésének lehetőségeit a különböző nemzetközi szervezetekben (ENSZ, UNESCO, EBEÉ, Európa Tanács); a tudományos együttműködés és csere bővítési lehetőségeit; végül az Oroszország területén élő kis finnugor népek támogatásának módjait. A megbeszélések első témakörén belül egyebek között szóba került az iskolarendszer korszerűsítése és egy közös program a kis nyelvekből készítendő fordítások finanszírozására. A második kérdéscsoportban a humán tudományok mellett a jogtudományi és gazdaságtudományi együttműködés szükségessége is hangsúlyt kapott. A felek fontosnak ítélték, hogy a vendégtanári és lektori kapcsolatokat Észtországgal is kibővítsék. Magyar részről javaslat hangzott el a magyar-észt kulturális vegyesbizottság létrehozására. Ä kis finnugor népek támogatásával kapcsolatban a magyar küldöttség felhívta a figyelmet Oroszország érzékenységének figyelembevételére. Szükségesnek tartották a három ország ez irányú tevékenységének összehangolását. A tanácskozás során felmerült, hogy a létükben veszélyeztetett finnugor népek (many- sik, hantik) érdekében a nemzetközi szervezetek mozgósítására, és megfigyelők kiküldésére lenne szükség. Ä felek egyetértettek abban, hogy a kulturális önazonosság iránti igény felkeltése a legsürgősebb feladat az összes kis finnugor nép esetében. A magyar fél tájékoztatta tárgyalópartnereit arról, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök júniusban látogatást tesz az oroszországi finnugor népeknél. Superbook klub nyelvleckével Miskolc (ÉM) - A gyerekek már jól ismerik az amerikai rajzfilmsorozatot, amelynek címe a Könyvek könyve, s a nézőket hétfőn délutánonként egy-egy bibliai helyszínre repíti. Es ismert a Világjáró Superbook gyermekmagazin is, melyben a bibliai képregény mellett angol nyelvleckék, természeti ismeretek, régi mesterségek közötti barangolások, folytatásos mesék szerepelnek. Az országban húsz helyen már működnek Superbook klubok. A közeljövőben Miskolcon is szeretnék megalakítani, az alapító foglalkozást (a gyermeknaphoz kapcsolódóan) május 29-re tervezik, délelőtt fél tíztől lesz a megyei könyvtár gyermekkönyvtárában. Mint a szervezők mondják, kéthetente tartanák a rendezvényeket. Mindig bibliai eseményt dolgoznának fel, de nem „hittanóra szinten”, vagyis elsősorban nem az egyházi tanításokra, csak magára a történetre figyelve. Ami megfogható a gyerekek számára, a tényekkel, történetekkel játékosan próbálják majd rávezetni őket tanulságos dolgokra. A játékos, zenés foglalkozásokat nyelvtanulással is kiegészítik. A fogyatékosokért Miskolc (ÉM) — Május 22-én, szombaton rendezik meg Miskolcon, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban a III. Fogyatékosságügyi Fórumot. A délelőtt 10 órakor kezdődő esemény fővédnöke dr. Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter, rendezői a Magyar Demokrata Fórum Fogyatékosságügyi Szakmai Kollégiuma és az Észak-magyarországi Regionális Oktatási Központ. Az elnökségben helyet foglalnak a Művelődési és Közoktatási, a Munkaügyi, a Népjóléti és a Belügyminisztérium képviselői is. Dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkár megnyitóját követően a gyógypedagógus-ellátottságról és -képzésről tartanak előadásokat. Szünet után az egyházak szeretetszolgálatában, a felnőtt fogyatékosok megsegítésében tevékenykedő, és a rehabilitációs szakemberek képzésről esik szó. Délután fél 4-től a „Mlinkó István Alapítvány a siket gyermekekért”, illetve a „Szeretet Alapítvány az értelmi fogyatékosok keresztény-keresztyén otthonának megsegítéséért” alapítványok javára rendeznek jótékonysági koncertet a mindszenti templomban. A hangversenyen a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola kamarazenekara, az Egressy Béni Zeneiskola zenekara és a Fazekas Utcai Általános és Zeneiskola énekkara lép fel. Kórustalálkozó Szerencs (ÉM) — Tizenhárom kórus vesz részt a május 22-én, szombaton délelőtt 11 órától megrendezendő III. Országos Férfikari Találkozón, a Rákóczi-vár udvaros palotaszárnyában. Magda Gábor polgármester megnyitója után összkari előadásban hallhatják az érdeklődők Erkel Éljen a haza című művét, majd az ország kilenc településének férfikara mutatkozik be. Jubileumok Takács István oltárképe Ernőd (ÉM) — A Fáy család építtette az 1793-ban elkészült barokk templomot, mely most Ernőd nagyközség egyik fő ékessége. Freskóit Takács István festőművész alkotta, az oltárkép az egyik legnagyobb falfestmény, amit a művész hazánkban festett. A templom tehát idén kétszáz éves, a jubileumról május 23-án, vasárnap délelőtt érseki szentmisével emlékeznek meg. S van még egy „évfordulós ok” az ünnepségre: a templom tizenötödik plébánosa, Tőke István esperes ez évben tölti be itteni lelkipásztorkodásának huszonötödik évét. S ez van olyan jelentős az emberéletben, mint a kétszáz egy templom életében... Vendégj átékok Miskolc (ÉM) — Az évad befejezése után Miskolci Nemzeti Színház társulata „vándorútra” indult. Május 17-én és 18-án a Merlin Színházban a Woyzeck című darabbal vendégszerepeitek, május 20-án a Madách Színházban mutatják be a Stuart Máriát, másnap este a Godot-ra várva című előadást láthatja a Komédi- um közönsége. Május 22-én a vidéki Nemzeti Színházak találkozóján a miskolciak Rostand: Cyrano de Bergerac című drámáját mutatják be. A június 7. és 15. között megrendezendő pécsi országos színházi találkozón a Miskolci Nemzeti Színház Schiller: Stuart Mária című drámájával vendégszerepei.
