Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-11 / 108. szám

1993. Május 11., Kedd Jelenidő ESZAK-Magyarország 9 Négy maláj Magyarországon Budapest (ISB - D.Á.) — Ma­gyarország és az Európai Szabad­kereskedelmi Társulás (EFTA) között több mint két évvel ezelőtt indultak meg a tárgyalások egy, hazánk számára aszimmetrikus szabadkereskedelmi megállapo­dás megkötéséről - hallhattuk a legutóbbi kormányszóvivői saj­tótájékoztatón. (Mint ismeretes, az EFTA az EK ellensúlyozására alakult, s tagjai sorában van Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc és Svédország). A megállapodást március 29-én Genfben aláírták, s ha az Ország- gyűlés azt megerősíti, akkor idén júliusban életbe is léphet. Ezért a kormány a megállapodást sür­gősséggel terjeszti a parlament elé. Az egyezmény életbe lépése a magyar gazdasági érdekek szem­pontjából nagyjelentőségű. Ezzel ugyanis fokozatosan megszűnik a versenyhátrányunk az EFTA- országok piacain az Európai Kö­zösség ipari szállítóihoz képest, és jelentősen javulnak agrárex­portunk feltételei is. A megál­lapodás életbe lépésekor az EFTA-országok Magyarország számára a legtöbb termékre azonnal biztosítják a teljes sza­badkereskedelmet, a vámok és egyéb akadályok eltörlését. Ma­gyar oldalon a vámlebontás üte­mezése megegyezik az EK-ma- gyar társulási megállapodásban szereplő ütemezéssel. A mennyi­ségi korlátozásokat is azonos határidővel számoljuk fel, azaz bizonyos korlátozásokra egészen • az ezredfordulóig lehetőségünk van.Nemzetközi Kereskedelmi Bank Rt. néven négy maláj üz­letember 1 milliárd forintos alap­tőkével Magyarországon pénzin­tézetet kíván alapítani. Ár - bér bizottság Budapest (ISB - S.Z.) — Európa számos országában működnek úgynevezett ár-bér bizottságok, amelyekben a szociális partnerek igyekeznek összehangolni a stra­tégiai fontosságú ár- és bérpoliti­kai lépéseket és indokolt esetben önkorlátozásra szólítják el az ér­dekelteket. Idehaza elhatározás már van, konkrét lépések azon­ban még nem történtek hasonló intézmény felállítására. Az Érdekegyeztető Tanácsban tavaly nyáron született megál­lapodás arról, hogy a munkaadók és a munkavállalók bevonásával a kormány megvizsgálja egy tó­partit (mind a három oldal képvi­selőit magába foglaló) árfigyelési mechanizmus kialakításának le­hetőségeit. Azóta nem történt semmi ez ügyben, ezért a Ma­gyar Szakszervezetek Országos szövetsége elérkezettnek látta az időt, hogy sajátjavaslatot tegyen le az ÉT asztalára. Ennek lénye­ges elemeit sajtótájékoztatóján ismertette Sándor László, az MSZOSZ alelnöke. A szakszervezet elképzelései sze­rint egy majdan felállítandó bi­zottságnak kettős feladata lesz: egyrészt korlátozza az indokolat­lan áremelési törekvéseket, más­részt igyekszik elfogadtatni a közvéleménnyel a valóban jogos, ugyanakkor húsbavágó drágulá­sokat. A bizottság hatáskörébe csak az olyan termékek, szolgál­tatások kerülnének, amelyek alapvető fontosságúak és nem he­lyettesíthetők mással - mondta Sándor László. Ugyanakkor ide tartoznának a fogyasztást közvetlenül terhelő adók, valamint a még érvényben lévő fogyasztói ártámogatások is. A termelőket, szolgáltatókat be­jelentési kötelezettség terhelné, amelynek során hiteles számítá­sokkal kellene igazolni az ár­emelés szükségességét, s a bizott­ság ez alapján hozná meg dön­tését. Ha a termelő, szolgáltató a nem­leges döntés ellenére mégis emel­né az árait, a szakszervezeti ja­vaslat szerint kizárhatnák az ugyancsak majdan felállítandó ágazati kamarából, ami gyakorla­tilag lehetetlenné tenné a továb­bi működését. A bizottság egyéb­ként az ÉT-nek tartozna beszá­molni a mindenkori munkájáról. Energiatakarékossági pályázat, diákoknak Budapest (MTI) — Köztudott, hogy hazánkban hosszú idő óta a felhasználók valósággal pocsé­kolják a villamos energiát. Banai József, a Budapesti Elekt­romos Művek (ELM titkárságve­zetője ezzel összefüggésben el­mondta az MTI munkatársának, hogy a pazarlás enyhítése érde­kében a Magyar Villamosművek Rt.-vei közösen energiataka­rékossági pályázatot írtak ki a fő­városi és a Pest megyei diákok részére. Nagy meglepetésükre azonban a több száz tanintézet közül csupán 17-ből nyújtottak be pályázatot. A pályamunkák érdekes módon az áramtakarékosság konkrét formái helyett inkább az alterna­tív energiaformák (nap, szél stb.) felhasználásával, a magfúziós energia előállításával, illetve az energiaágazat háttériparával fog­lalkoztak. A 100 ezer forinttal díjazott, első helyezett Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tan­nyelvű Gimnázium csapata pá­lyázatában a lakóházak ener­giaellátását döntően a nap -, a szél - és vízenergia felhaszná­lásával kívánta megoldani. Banai József szerint e kétségkí­vül figyelemre méltó, s nem egyszer még makettel is szemlél­tetett elméleti jellegű elképzelé­sekből kitűnik, hogy a fiatalok nagyvonalúan kezelik a prob­lémát, s el sem gondolkodnak azon, hogy az általuk vázolt meg­oldás kivitelezése milyen drága. Arról pedig, hogy a pályázatokból hiányzott az energiagazdálkodás komplex szemlélete, a szakember úgy vélekedett, hogy mindebben a családok és a sajtó mellett az oktatás is hibás. Az energiakér­dést ugyanis előállítási formáira szűkítik le, s alig esik szó a taní­tás során a villamos energiát használó készülékek „energiata­karékos” változatainak kifejlesz­téséről. Minderre pedig nagy szükség volna, mivel a becslések szerint a jövőben tovább növek­szik majd a magyar háztartások­ban jelenleg használt 35 millió elektromos háztartási eszköz szá­ma. Ebben az esetben pedig az áramfaló gépek néhány wattos teljesítménycsökkenése is igen je­lentős energiamegtakarítást je­lentene országosan. Mindezek miatt az ELMősszel újabb pályázatot ír ki az ener­giatakarékosság ösztönzésére. Meggyőződésük ugyanis, hogy fiatalok közvetítésével a családok szemléletváltoztatása is elérhető. A Magyar Bankszövetség a hitelkonszolidációról- Giziké, itt a vastartalékunk, hozzon rajta harminc bongószel­vényt,..! Rajzok: MTI Fotó Kft Budapest (MTI) — Várhatóan idén is jelentősen nő a rossz és kétes minősítésű hitelek ál­lománya. Az összegük előrelát­hatólag megegyezik majd azzal a hitelállománnyal, amelyet végül is az 1992-es hitelkonszolidáció­ba bevontak. A bankszövetség ezért azt szeretné, ha a pénzügyi kormányzat - az ő véleményüket is kikérve - minél előbb tisztázná az 1993-ra szóló hitelkonszolidá­ció feltételeit - mondta az MTI- nek Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Az 1992-es hitelkonszolidációról szólva elmondta: a végleges fel­tételek nagyon felemásra sike­rültek, ezért néhány bank vissza­lépett a hitelkonszolidációban való részvételtől, illetve a benne részt vevő pénzintézetek is újra mérlegelték bekapcsolódásukat, a bevonandó rossz hitelek mértékét. Ennek következtében jelentősen lecsökkent az a rossz hitelál­lomány - az eredetileg felkínált 150 milliárd forintról 102 mil­liárd forintra - amelyet végül is felajánlottak az államkötvé­nyekért cserébe. Pulai Miklós szerint az előkészítő munka során nem sikerült elfogadtatni azt a kétoldalú meg­közelítést, hogy egyidőben kell végrehajtani a banki portfolió megtisztítását és a tőke, ponto­sabban a szavatoló tőke emelését, így eleve már féloldalúra sikerült a konstrukció. Nem bizonyult helyesnek az a döntés sem - a bankszövetség tiltakozása ellenére -, hogy a ka­matkövetelésekre kisebb kama­tozású állampapírt bocsátanak ki, mint a tőkekövetelésekre. Ez, és a túlságosan magas, hosszú ideig fizetendő hitelkonszolidá­ciós díj végül is azt eredményezte, hogy az akció messze nem hozta meg a bankok pozíciójának javulásában a kívánt eredményt. A bankszövetség ezért úgy véli, hogy minél előbb tisztázni kel­lene az 1993-as évre szóló hitel­konszolidáció feltételeit. Korábban már elkezdődött az egyeztetés a pénzügyi kormány­zat és a bankszövetség szakértői között, ez azonban néhány hete megszakadt. Szükséges lenne továbbá megtár­gyalni a tapasztalatokat a Ma­gyarországon tevékenykedő könyvvizsgáló cégekkel is annak érdekében, hogy olyan megoldá­sokat alkalmazzanak, amelyeket az auditorok is megfelelő mérték­ben el tudnak fogadni. A bankszövetség szakértői azt szeretnék elérni, hogy idén a hitelkonszolidáció tegye lehetővé a szavatoló tőke megerősítését, és a portfolió tisztítását is. A port­folió megtisztításakor azonban - nemcsak a rossz, hanem a kétes minősítésű követeléseket is helyes lenne beszámítani. Pulai Miklós úgy véli, hogy azonos fel­tételű állampapírt kellene kibocsátani valamennyi követe­lésre, és megszüntetni, vagy lé­nyegesen alacsonyabban, rövi- debb időre megállapítani a hitel­konszolidációs díjat. Célszerű lenne emellett a két feltétel visszamenőleges, vagyis az 1992- es hitelkonszolidációs szakaszra való érvényesítése is. Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy a második lépcső­ben hogyan rendezik a kétes, il­letve rossz követeléseket a reál­szférában. Azaz, segítik-e reor­ganizációval, bizonyos átszer­vezésekkel azokat a vállalatokat, amelyek a rossz hitelek felvevői voltak. Ha e cégek helyzete nem rende­ződik, a rossz hitelek „automa­tikusan” újratermelődnek, emel­lett újabb vállalatok léphetnek be a rossz adósok közé. Előállították, majd elengedték Szeged (MTI) — A hét végén krimibe illő módon állította elő a rendőrség Hódmezővásárhelyen Mónus Áront, az „Összeesküvés: a nietzschei birodalom” című könyv Párizsban élő szerzőjét. A kötet 1991-ben jelent meg magyarul, s a legfőbb ügyész akkori helyettese antiszemitának minősítette, ezért elrendelték a könyv elkobzását. Több recenzió­ban foglalkoztak annak idején a kötettel azt állítva, hogy Mónus szerint a zsidók felelősek a Holo­caustért. Az író számos újságot és újságírót beperelt, hazai és külföldi bírósá­gok elé akarta idéztetni mindazo­kat, akik könyve ellen szóltak. Ugyanakkor nagy nyilvánosság előtti közösség elleni izgatás ala­pos gyanúja miatt vele szemben is elrendelték a nyomozást. A vizsgálattal a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot bízták meg. Miután a rendőrségen nem jelent meg, országos körözést ad­tak ki ellene. A hódmezővásárhelyi származá­sú matematikus-történész tanár gyakran tartózkodott az alföldi városban. Szombaton egy helyi lakos felismerte az utcán, s ér­tesítette a rendőrséget. Mónus a húga lakásában keresett mene­déket. A rendőrségnek nem nyitott ajtót, mire megkeresték a testvérét. Az asszony arra hivatkozott, hogy nincs nála kulcs, így a rend őrei hatósági tanúk előtt lakatossal nyittatták ki az ajtót, Mónus Áront a kamrában elrejtőzve találták meg. Előállították, a rendőrségen közölték vele a vá­dat, miszerint könyve alkalmas a zsidóság elleni gyűlölet felkel­tésére. Mónus panasszal élt a gyanúsítás ellen, majd különböző indokokkal - többek között egészségügyi ál­lapotára is hivatkozva - ha­lasztást kért. Úri becsületszavát adta, hogy 8-10 napon belül je­lentkezni fog, és válaszol a kérdésekre. Piros Zoltán, a megyei rendőr-fő­kapitányság vizsgálati osztályá­nak vezetője az MTI érdeklődé­sére elmondta, bíznak az adott szóban, remélik, Mónus valóban megjelenik az ígért időben. Amennyiben nem tartja a szavát, az érvényes jogszabályok szerint a nyomozást befejezik, az ügyet vádemelési javaslattal a rendőr­ség átadja az illetékes ügyészségnek. Az MTI szerette volna megkér­dezni Mónus Áront, ám hódmező­vásárhelyi lakásában senki nem vette fel a telefont. Nézőpont- Te szerelmes vagy a fideszes Orbánba? Hisz az egy öreg hapi! Csurka szólt Münchenben München (MTI.) — Csurka István egy hét­végi müncheni rendezvényen úgy nyilat­kozott, hogy a Magyar Út elnevezésű mozgalom erősödik, míg a Magyar De­mokrata Fórum nem. Csurka István Münchenben is megis­mételte azt a tételét, hogy igazi rendszer- változás nem következett be, csak az való­sult meg, amit az egykori vezető réteg jónak látott, a politikai intézményrendszer csak felszínesen tesz eleget a demokratikus rendszer követelményeinek. Az ellenzéki pártokról úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz-nek nincs utánpótlása, s csak akkor lenne elképzelhető az együttműködés a Fidesszel, ha egyebek között beszüntetné az egyház elleni támadásait. Csurka szerint az SZDSZ vidéki bázisa beszűkült, az MSZP-ben Jánosi alelnök vezetésével tisztességes csoport van kia­lakulóban. A „baloldal” esetleges jövő évi választási győzelmével visszarendeződés következne be, ha nem is formálisan, s a Magyar Út mozgalom azért alakult meg, hogy ezt meg­akadályozza. A falusi turizmusról Budapest (MTI) — Újjászervezik a Jöjjön falura mozgalmat, s várhatóan már június közepén megnyitják a falusi nyaralóhelyek központi irodáját - mondta el Csáky Csaba, a Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Szövetségének elnöke hétfőn az MTI-nek annak kapcsán, hogy Budapesten alakuló ülését tartotta az újra életrehívott mozga­lom. E kezdeményezéssel a két világháború között már létezett magyar falusi turizmus hagyományait elevenítik fel. A cél, mint annak idején az, hogy olcsó szállást bizto­sítsanak mindazoknak, akik érdeklődnek az ilyen üdülési formák iránt, s ugyanakkor kiegészítő jövedelemhez segítsék a bekap­csolódó falusiakat. Az előzetes felmérések szerint egy-egy éjszakára már 300-700 forintért is szállást lehet majd találni a fa­lusi vendégfogadónál. A lehetőségekről - a címekről és minden egyébről - a két világ­háború között megjelent ismertető füzet hasonmás kiadásából tájékozódhatnak majd az érdeklődők. A tennivalók összehan­golása érdekében a falusi turisták június közepére szeretnék létrehozni a Falusi Nyaralóhelyek Központi Irodáját, álról bár­ki személyesen is tájékozódhat majd az ajánlatokról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents