Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

XLIX. évfolyam, 81. szám 1993. április 7., szerda Ára: 14,80 Ft. / BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Pénz nélkül Kevésnek tartják a pénzt az önkormányzatok. Ugyancsak szerintük igenis elég. Csak ak­ként kell vele bánni... (4. oldal) Mézeskalács A nyolcvannál korosabb mes­ter szerint nem is kell méz a mézeskalácshoz. Mégis élővé válik az anyag. ______(5. oldal) H átrányos helyzet Ha van hátrányos helyzetű ré­sze az országnak, nálunk van. Mikor születik meg a terület- fejlesztési törvény? ( 7. oldal) Fizetnének, de nincs kinek A Miskolc vízellátásában nagy szerepet betöltő tapolcai kutakat a búvárok rendszeresen tisztítják Fotó: Laczó József Határátj árások húsvétkor Budapest (MTI) — A húsvéti szomszédolás megkönnyítésére számos ideiglenes határátkelő nyílik. Az osztrák határszaka­szon Jánossomorjánál és Fertő­rákosnál, a szlovénon Orfalunál, Kétvölgynél, Kercaszomornál, Magyarszombatfánál és Nemes­népnél, a szerb szakaszon Tisza- szigetnél és Bácsalmásnál, a szlovákon pedig Cerednél, Let- késnél és Ipolydamásdnál mű­ködik majd határátkelő. Ezek többsége április 8. és április 12. között lesz nyitva napközben a magyar és az érintett szomszé­dos ország állampolgárai számá­ra. A határőrség a román illeté­keseknek javasolta, hogy az ün­nepekre nyissák meg a méhke­réki és a battonyai átkelőt, de erre még nem érkezett válasz. A horvát és az ukrán szakaszon nem nyílnak ideiglenes átkelők. Nem kell sietni az útlevelekkel Budapest (ÄITI) — Az elmúlt hónapokban több nyilatkozat hangzott el arról, hogy a Belügy­minisztérium az új útlevéltör­vény előkészítésén dolgozik. Ennek során megfogalmazódott az útlevelek érvényességi idejé­nek 10 évre történő meghosszab­bítása és az illeték felemelése. Belügyminisztérium tájékoztat­ja az érdekelteket arról, hogy az 5 éves érvényességgel kiadott útlevelek illetéke nem változik, 1994. július 1-jéig pedig nem ke­rül sor az útlevelek érvényességi idejének módosítására. A kor­mány hamarosan ilyen tartalmú törvényjavaslatot teijeszt az Or­szággyűlés elé. A Belügyminisz­térium egyúttal kéri mindazo­kat, akik útlevelüknek érvé­nyessége a közeljövőben nem jár le: kérelmet ne nyújtsanak be, útlevelük cseréjét halasszák az év végére, vagy a következő évre. Lámpáért halfilét Budapest (MTI) — A magyar­uruguayi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről tár­gyalt Budapesten Ignacio de Po­sadas Montero uruguayi gazda­sági és pénzügyminiszter. A jövőben az országaink közötti kereskedelmi forgalom bővülése várható. Uruguayba főként gyógyszeralapanyagokat, mű­szereket, izzólámpákat, vegyi­anyagokat és növényvédósze- reket exportálunk. Behozata­lunkat gyapjúszövet, bőráruk, lenolaj, halfilé és citrusfélék al­kotják. Kell a „H” betű Budapest (MTI) — A külföldre utazó magyar autósok jól teszik, ha nem hagyják otthon a Ma­gyarországot jelző ,,H” betűt. Akinek a kocsiján nem díszeleg ugyanis az országot jelző tábla, az bízvást számíthat kisebb-na- gyobb összegű pénzbüntetésre. Olaszországban az új Kresz sze­rint például 100 ezer lírát is el­i __1_ _ • _ 1_ 1______í __ A_____1 • • 1 M iskolc (ÉM - KJ) — Az utóbbi napokban tömegesen kaptuk olvasóink méltatlankodó, sok­szor bosszús jelzéseit, hogy a családi költségvetés racionali­zálására szolgáló, forintokból összekuporgatott drága vízórát végre felszereltették, gondosan ellenőrzik a napi, havi fogyasz­tást, s fizetnének is érte becsü­lettel, de hát nincs kinek. Hiába ostromolják személyesen, telefo­non, levélben a vízműveket, kül­dik el rendszeresen az óra állá­sát, s kérik a számlákat, azok csak nem érkeznek meg. Joggal tartanak attól, hogy egyszer csak, mint derült égből a villám- csapás, egy összegben kell majd leszurkolniuk a tetemes össze­get. Vojtilla Lászlót, a Miskolci Víz­művek és Csatornázási Vállalat igazgatóját kérdeztük az ügy hátteréről: Sajnos a vízórarendszer beveze­tése - csakúgy, mint sok más gyakorlat - megelőzte a törvény- alkotást. A mai napig egy 1975-ös, elavult kormányrendelet szerint mű­ködünk, amikor is még álmunk­ban sem fordult meg, hogy egyéni, lakossági vízmérőkkel is foglalkoznunk kell. A finanszírozási rendszerünk sem igazodott az új feladatok­hoz. Egy új, alpolgármesteri rendelet - mely épp a feszültség enyhítésére szolgál -, évente kö­telezően csupán egyszeri szám­lázást ír elő. (Ez persze lehet több is.) így aztán a zárszám­lából kikalkulált, havi átlagot fi­gyelembe vevő, előleges fizetési, számlázási rendszert dolgoz­tunk ki. Ez azért is indokolt, mert jelen­leg se anyagi, se személyi, se gépi kapacitásunk nem tesz lehetővé más megoldást. Arról nem szólva, hogy a lakások egy- harmadába rendszeresen be sem tudunk jutni. A fogyasztóknak igyekszünk havonta kipostázni a befize­tésekről szóló csekket, a gond csak azoknál lehet, akik vi­szonylag nem régen köttették be az órákat. A tavaly novemberi, decemberi felszerelésekkel még nem tudtunk foglalkozni. A múlt évi záróleolvasások megtörténtek, a számlát - ter­mészetesen még a tavalyi vízdíj­jal számolva - hamarosan meg­kapja mindenki. Sokakat éppen az aggaszt, hogyan fizetik ki majd egyszerre az esetlegesen magas összeget. Természetesen nagyobb összeg esetén lehetőség van a rész­letfizetésre, amelyet minden fo­gyasztónak egyénileg kell ké­relmeznie vállalatunknál. Úgy tűnik, a kör bezárult. Mert hiába a részletfizetési kedvez­mény, ha az a családok amúgy is alaposan megterhelt költség- vetését újabb havi törlesztőrész­lettel sújtja. Jó volna, ha legalább néha elhi­hetnénk, hogy amiről azt mond­ják, jó, valóban az is lenne, s nem a bosszúságainkat gyarapí­taná! Veszteséges a villamos művek - emelni kell az áram árát Ráthy Sándor Budapest (ISB) — Hamarosan ismét asztalhoz ül az Érdek­egyeztető Tanács, s folytatja tár­gyalásait az áramárnak válto­zásáról. Valószínűleg megköny- nyítheti a megegyezést, hogy a kormány és a villamosipari dol­gozók megegyeztek a korábban vitatott iparági kedvezmény nagyságáról, s így a meghirde­tett sztrájk is elmarad. Ez azon­ban mit sem változtat azon a kormányelképzelésen, amely szerint a jelenlegi kétzónás tari­farendszer helyett háromzó- násat kell bevezetni. Mindez természetesen áremel­kedéssel is jár, jóllehet a sza­kértők váltig hangoztatják: a tarifarendszer átalakítása nem egyenlő az ár megváltoztatásá­val. A szakértők szerint a magyar tarifarendszer egyik legnagyobb hiányossága az, hogy nem költ­ségarányosan fizetteti meg a fo­— ix™í-Álrlr r»l n nr örQ m nf l?.r\rni Ír lyek nagyon sok áramot vásárol­nak, és amelyekhez a legolcsób­ban lehet eljuttatni a villamos­energiát. A legtöbbe pedig azok­nak kerülne az áram, akik vi­szonylag keveset vásárolnak belőle, s költségesen szállítható el hozzájuk. így például a nagyfeszültségű áramot felhasználó ipari üze­mek relatíve olcsóbban jutnának egy kilowatthoz, mint a tanyán élő, kisfeszültségű energiát igénylő fogyasztók. Most azon­ban éppen fordítva van: a lakos­sági árak az önköltségi szintet sem érik el, míg az iparnak el­adott áramon nyereség kép­ződik. A keresztfinanszírozás megszüntetése pedig csak úgy érhető el, ha a lakossági áram árát meg- emelik. A villamosenergia-elosztás fajla­gos költségeit tovább emelte az is, hogy a kisebb ráfordítást igénylő ipari fogyasztás öt év óta folyamatosan csökken, míg a drágábban kielégíthető ház­J-n-frtn, fnlliQcvnálác ÁllflTiflníin lensúlyozni, s így az iparág tör­ténetében először, tavaly deficit­tel zárta az évet az MVM Rt. A háztartási áramár emelését szükségessé teszi az is, hogy a kormány ígéretet tett a Világ­banknak arra, hogy 1995-re az európainak megfelelő tarifa- rendszert, valamint a költsége­ket és a normál nyereséget is tartalmazó díjrendszert alakít ki. Ennek egyik lépéseként az úgy­nevezett háromzónás tarifa- rendszer bevezetését javasolja a kormány: így az állandó jelleg­gel lakott lakások esetében a harmadik zónában 250 kWh/hó fölötti nappali fogyasztás esetén 5 forint 30 fillér helyett 7,50-et fizetnének a tulajdonosok, míg 833 kWh/hó fölötti éjszakai fo­gyasztás esetén 2,70 helyett 3,50-be kerülne az áram. A másik két zónában egyelőre nem változna az ár, ugyanakkor a tarifarendszer átalakítása érintené a vállalkozókat is, így a irállrillmfróoi nnl«« f^ll------— 4 Ti­----KOMMENTÁR-----­“ D'áé&met Udvardy József Erdőhorvátiban ma temetik el Bá­rány Pálnét. A szomorú hírről a ke­gyetlen pénteki nap után az egész ország tudomást szerzett: Bertuska hidegvérű gyilkosság áldozata lett. A tettes falubelije volt, évtizedek óta is­merték egymást. A vétlen áldozatot a családtagok mellett ma az egész falu elkíséri utol­só útjára. A gyászban, a döbbenetben osztoznak velük lapunk olvasói is. Az Erdőhorváti Polgármesteri Hi­vatal igazgatási előadójának halála több, mint egy megrázó, tragikus eset. Bertuska, aki vállára vette a hátrányos helyzetű település lakói­nak minden baját, búját és gond­ját,egy rögeszme miatt vesztette éle­tét. Kedvesen, mosolygósán végezte munkáját, megpróbálta azt mér­hetetlenül kevés segítséget szétosz­tani a legjobban rászorulók között. A temetés napján Bertuskára gon­dolnak a községi tisztviselők. Vajon hányán kerültek már közülük szo­rongatott helyzetbe, hányán kénysze­rültek farkasszemet nézni a szom­széd Pista bácsival, a faluvégi Jan­csikkal? Az aprófalvakban a tege- ződés, a becéző megszólítás évtizedek hagyományait őrzi, nem elvtelen összefonódást jelez. A paragrafusok bástyája mögé menekülő, a jogszabá­lyokkal visszaélő bürokratákról alko­tott kép inkább a városokban, sem­mint a kisebb településeken alakult ki. A községekben jóismerősök, szom­szédok, barátok vívják - jobb híján egymással is - a szegénységgel, az el­szegényedéssel szembeni csatájukat. Bárány Pálné, Bertuska halála nemcsak hozzátartozókat, az erdő­horvátiakat a környéket döbbentette meg. A tragédia figyelmeztető jel az egész magyar közigazgatás, vala­mennyiünk számára. Ma aláírhatnak Budapest (MTI) — Szerdán megtörtén­het Brüsszelben a bős-nagymarosi beru­házásról a Hágai Nemzetközi Bírósághoz benyújtandó magyar-szlovák közös alá­vetési nyilatkozat aláírása. A szöveg ra­tifikálását követően - ez bizonyos időt vesz igénybe - a dokumentumot a felek Hága elé terjeszthetik. Mint Tatár György, a Külügyminiszté­rium miniszteri biztosa elmondta: szak­értői szinten sikerült a szöveget pontról pontra egyeztetni. Az elkészített szöveg­gel a szlovák szakértők is egyetértenek, azt a tervek szerint kedden mutatják be a szlovák kormánynak. Magyar részről nem utazik Brüsszelbe vízügyi szakértő, így a tárgyaláson a víz­megosztás részleteit nem tűzik napirend­re. A magyar delegáció viszont feltétlenül tisztázni kívánja, miként mozdíthatók ki a holtpontról a vízmegosztási szakértői megbeszélések. Mint ismeretes, a Hágai Nemzetközi Bíróság csak több évig tartó eljárást követően dönt a két ország vitájá­ban, de addig szabályozni kell, mennyi víz jusson Rajkánál az eredeti Duna-me- derbe. Magyar részről hosszú ideig ragaszkodtak az úgynevezett londoni megállapodásban szereplő 95 százalékos vízmennyiséghez, de a megegyezés érdekében később elfő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents