Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-05 / 79. szám
1993. Április 5., Hétfő Borsod Tájain Az ünnepről jutott eszembe Budapest (ÉM - B.Sz.L.) — Nagyböjt idején nemigen illik magyaros ételekről-étkezési szokásokról beszélni, hiszen az ember szájában összeszalad a nyálka. Nem illik megbeszélni különféle töltött káposzta recepteket, húskészítési módokat legfeljebb csak az ünnep kapcsán, mint most éppen húsvét hetében. Éppen ezért tartom szerencsémnek, hogy egy hagyományteremtő rendezvénysorozat kapcsán vendég lehettem a Hotel Benczúrban, ahol a szálloda vezetője Pethes Alajos egy egész héten át szervezett, lót-futott, hogy az „Olaszhét” a legteljesebb megelégedéssel szolgálja a vendégeket. Szervírozás és közvetlenség Magam is kíváncsi voltam a tal- jánok bemutatkozására, vendéglátói szokásaikra, ízeikre. Marche megyéből a Fortino Napoleonico az Excelsior La Fonté di Portono- vo szállodák szakácsai felszolgálói mutatták be csodáikat, s itt a csoda nem a mennyiségeken, a színeken, az ízeken volt mérhető, hanem a szervírozásban, a közvetlenségben. Honi vendéglátásunkban a legkitűnőbb helyeken sem tapasztaltam, hogy engem vadidegent percekig győzködjön valaki a lazac, a mortadella fenségességéről, a háromszínú szegfűtészta, a pármai sonka, a zsályával és túróval körített vajas ravioli, a sült paradicsom, a fűszeres bárány ízeinek előnyeiről, gyógyító hatásáról. Pedig a hotel a mindennapos vendégeket is fogadta és igyekezett meggyőzni az olasz konyhaművészetről, az ízekről, aromákról, e- gyenesen azt állítva, hogy azok megtapasztalása után vágyat érzünk majd, hogy a nyáron felkeressük azokat az olasz tájakat, a- hol e halféleségek, e borok, e fűszerek megteremnek. Látni kellene a vendéglősnek Mindez természetesen könnyed művészettörténettel összekapcsolva (hiszen Marche megyében született Rossini, Rafaello is) nemcsak gasztronómiai, de igazán lelki élménnyé magasztosí- totta az olasz estet. Az egészből az maradt meg bennem, hogy de jó lenne ezeket látni, tapasztalni vidéki szállodáink vendéglőseinek, hogy a hétköznapi ember egyszer érezhetné már akár Aggteleken, akár Tokajban járva-kelve, hogy a könnyedség értem az egyszerű emberért olyan kapcsolatokat teremt, amelyet érdemes ápolni. Ne csak a mi nagy ünnepi zabálásunk legyen a fő téma, ha valahol megszáll a vándor, hanem a kapcsolat a vendéglőssel akár életre szóljon. Hogy érdemes legyen baráttal, rokonnal oda visszatérni, akár évek múlva is. Húsvét közeleg. Nálunk a sonkás- tojásos pecsenyés tálak húshegyeit idézi - gyakran a legszegényebbek „tesznek ki magukért” leginkább. Holott a hangulatért elég pár szem, pár gramm, pár csepp. De a művészet az, hogy azt miként, hogyan, milyen millióben költjük el. Ez a művészet... Cigány — magyar gála Miskolc (ÉM) — A Cigány - Magyar Baráti Társaság a közeljövőben gálaműsort rendez, amelyen szeretnének megemlékezni azokról, ákik kiemelkedően sokat tettek a cigány származású emberek művelődéséért, beilleszkedéséért. Ezért felhívják érettségizett vagy eredményesen szakmát tanuló cigánytársaikat, írják meg a- zoknak a személyeknek a nevét, akiknek mindezért a legtöbbet köszönhetik. A levelek tartalmazzák a legmagasabb végzettségről szóló okmányok fénymásolatát, valamint a jutalmazandó személy adatait, rövid bemutatását. A lriilífamÁnvp.lrp.t. lp.ffkp.snhh málUS Térdre esve, vagy délcegen Tóth Bertalan Ricsák Géza és felesége Udvakdy József Tomyosnémeti (ÉM) — Segítsenek, az istenre kérem magukat! A szomszéd Karcsi gyerek kigyújtotta a górét, de megígérte, hogy leégeti az egész házat! Csináljanak végre már vele valamit! Vitessék el a rendőrséggel! Döbbenten nézünk a felháborodottan kiabáló Jucika nénire tornyosnémeti polgármesteri hivatalában. No, ez sem mindennapi fordulat riportkészítés közben. Kérdőn Tóth Bertalan polgár- mesterre pillantunk, aki azonnal intézkedik. A dühöngő, gyújtogató fiatalember megfékezésére a- zonnal hivatalos embereket irányít a helyszínre, majd ígéretet tesz: elkísér bennünket a tűztól fenyegetett portára. Tomyosnémetibe, ebbe a hírekben ritkán szereplő, határmenti községbe Ricsák Gézáék panasza nyomán jutottunk el. Előzőleg már jártunk Ricsákéknál: megnéztük a cigánycsalád szokatlanul nagy, három szobás, összkomfortos házát, meghallgattuk, milyen sorsra kárhoztatja a munka- nélküliség a férfit, az asszonyt, s a három gyereket.- Mi mindent megpróbáltunk, szívesen elvállalnánk a legnehezebb munkát is, - sorolta a pergő beszédű Ricsák Gézáné - de nekünk már csak a reménytelenség, a ki- látástalanság jutott osztályrészül. Az embert két esztendeje küldték el az akkori Lenin Kohászati Művekből. Az első évben még 11 ezer 902 forint munkanélküli segélyt kapott, a másodikban már csak 8400-at hozott a postás. Áprilisban lejár a segély ideje. Nem tudom, mi lesz velünk pénz nélkül. Lehet, hogy éhen halunk, s előfordulhat, hogy a házat is elárverezik a fejünk fölül, hiszen a törlesztőrészletet sem tutijuk már fizetni. Hiába van központi fűtés ebben a házban, nincs fánk, szenünk, hogy begyújtsunk a kazánba. Egyedül a gyerekek szobájában tüzelünk egy rossz kis vaskályhában, mert ők mégsem fázhatnak nap, mint nap. Ricsákék egy miskolci rokonuk biztatására mondták el sérelmeiket szerkesztőségünkben. Az elmúlt évi villanyfogyasztásért rendszeresen fizették az átalányt. Majd lesetek a székről, a- mikor tavaly októberben kézhez kapták a végszámlát, s azon további 23 ezer465 forintot követelt tőlük az ÉMÁSZ. Ilyen nagy ösz- szeget egyszerre képtelenek voltak kifizetni, ezért részletet kértek. Az áramszolgáltató engedélyezte is számukra, hogy négyszerre tudják le az összeget.- Az első részletet még feladtam, de a továbbiakat már végképp nem tudtuk állni - halljuk Ricsák Gézánét. - 1993. január 28-án aztán kiszálltak az ÉMÁSZ emberei és mivel képtelenek voltunk átadni a maradék 17 ezer 750 forintot kikapcsolták az áramot. Jó másfél hónapig villany nélkül maradtunk, sötétben vakoskod- tunk. A polgármester, Tóth Berci Jucika néni Fotók: Farkas Maya pedig nem akart segíteni rajtunk. Hiába adtunk be kérvényt, nem fizették ki a villanyszámlát, pedig mi vállaltuk, hogy részletenként visszaadjuk a pénzt. A cigányoknak nincs segítség, bezzeg a polgármester rokonainak kiutalj ák a segélyeket! Kénytelenek voltunk eladni a gyönyörűszép szobabútorunkat, hogy kifizessük az adósságot. Amíg élek, siratni fogom azt a szekrénysort. Mint megtudtuk, Ricsákéknál mostanában a 11 ezer 800 forintos családi pótlék körül forog az élet. Ha azt megkapják, havonta egyszer kerül hús a fazékba, majd kifizetik az adósságot. A gazdasoron a „ parasztok” ugyanis adnak hitelt, annak, akiben még megbíznak.- Rágalom, alaptalan vádaskodás Ricsákék állítása - mondja Tóth Bertalan Tornyosnémeti polgár- mestere. - Kínosan ügyelek arra, hogy a valóban kiterjedt rokonságom tagjai még véletlenül se juthassanak segélyhez. Az viszont igaz, hogy nem fizettem ki helyettük a villanyszámlát. Ilyen magas összegű segélyt senkinek sem nyújthatok, mert akkor mi lenne a többiekkel? Egyébként is elhatároztuk, inkább természetbeni juttatásokkal támogatjuk a rászorulókat, mert tapasztalataink szerint a készpénzben nyújtott segély egy-kettőre a kocsmába vándorol. Ezért inkább kifizetjük valamennyi gyermek étkeztetési költségét, és a kisdiákok ingyen térítés nélkül juthatnak hozzá a tankönyvekhez tanszerekhez. Valóban igaz, hogy Tornyosnémetiben majd 50 százalékos a munkanélküliség, de sok emberen nem tudunk segíteni, mert «szinte minden idejét a kocsmában tölti. Elveszítette tartását, akaratát. A polgármesteri hivatal nemrégiben meghirdette: 1 holdnyi földet bárkinek kibériünk a település határában, ha hajlandó azt megművelni. Azt hiszi tolongtak a jelentkezők? Sajnos Ricsákéknál is iszik a férfi. A polgármester ígéretéhez híven elkísér Jucika néni házához. A kertben elszenesedett kukorica- góré jelzi már csak a tűz pusztítását. Elbeszélgetünk a csak lassan megnyugvó háziasszonnyal, aki megjegyzi, a szorgalmas emberek a legnehezebb időkben is boldogulnak valahogy. Tóth Bertalannal rövid sétát is teszünk a faluban. A főtér, a katolikus templom közelében egy térdre esett férfit pillantunk meg. Hiába próbál meg felemelkedni, ittassága, vagy inkább részegsége miatt egyetlen kísérlete sem sikerül. Később már meg sem próbálja, négykézlábra ereszkedve bambán bámul a világra.- Sajnos ilyen is van - mondja a polgármester. - Am egy másik réteg a faluban már azt tervezi, hogyan éljen meg az új körülmények között. Ok délcegen, kihúzott derékkal járnak. Albionra tettek a Világjárók Miskolc (ÉM - Nyl) — Kapaszkodnak az elmúlt években alakult kisebb, magántulajdonban lévő utazási irodák. Miután több ezer alakult belőlük, a „nagyok” hamar rájöttek: ennek a fele sem tréfa, a kicsik alacsony árai megölik őket. Összefogtak hát, s némi hatást gyakoroltak az idegenforgalom hazai irányítóira. Az eredmény meg is lett: számos, a kicsiket szinte drákói szigorral sújtó rendelkezés lépett életbe tavaly. Igaz, ezekkel kigolyózták, kigolyózzák a be nem jegyzett, úgynevezett fekete utazási „irodákat” is, amivel ezeken kívül mindenki egyetért, legfeljebb a bevásárló turisták egy része nem. De a békát nyelik a bejegyzett „kicsik” is, s még koránt sincs vége... Kapaszkodik tehát mindegyikük, ki erre, ki arra a lóra tesz, hogy fennmaradjon. A Világjárók például legújabban „Albionra”... • Mi is igyekszünk több lábon állni a kiutaztatásban is - mondja Polyefkó István és Urbán Dénes, a miskolci „Világjáró” Utazási Iroda két ügyvezetője. - Ha itt, helvben nem is, országosan sikeolyan magyar gyermek és diák beszél viszonylag jól angolul, akik a Világjárókkal jutottak el neves angliai nyelviskolákra, tanulták a hétköznapi nyelvet angol családoknál. □ Netán ezért lett egyik idei fő célpontjuk Anglia? • Tudni kell, hogy tavaly sokan pihentek szervezésünkben apartmanokban az olasz és a görög tengerparton, noha utóbbi szervezése a jugoszláviai állapotok miatt visszaesett. Aztán: népszerűek voltak a Loire-völgy kastélyaihoz indult útjaink is, nemkülönben az észak-olasz körutak, amelyek Velencét, Rómát és a Vatikánt érintették. Mivel megszerveztük a Szent Péter székesegyházban a pápai audenciát csoportjaink részére, igen sok római katolikus utasunk volt, s reméljük lesz az idén is. (Ez a hatnapos út egyébként elviszi utasainkat Assisibe, a Szent Ferenc bazilikához, vagy például San Marínéba és Velencébe is.) Mert mindezeknek az utaknak a szervezését a nehézségek dacára is folytatj uk, sőt idei programajánlatunk új kínálatokkal bővül. Például az □ Ez az elnevezés olyan sejtelmes, mint maga Albion... • Egy kilencnapos, autóbuszos, szerintünk nagyon szép útról van szó. Az utasok odafelé fél napot töltenek Kölnben, majd megismerkednek London leghíresebb nevezetességeivel, eljutnak Lei- cesterbe, Oxfordba, Cambridge- ba, vagy például Shakespeare szülővárosába, Stradfordba, ahol még a Királyi Shakespeare Színházat is felkeresik. Hazafelé Brüsszelt tekintik meg az utasok. Amikor erre a „lóra” tettünk, az «is eszünkbe jutott, hogy sok olyan szülő, aki velünk utaztatta angliai nyelvtanfolyamra gyermekét, nem látta még Angliát. Nos, most itt az alkalom. Az első csoportot május 25- én indítjuk Miskolcról. □ Mennyi iskolás utazik az idén Önökkel angliai nyelvtanfolyamra? • Eddig már mintegy 2 ezren jelentkeztek az ország minden részéből. Biztos, hogy ez a szám még nő. Pláne, ha a fentebb említett angliai útra összejönnek a felnőtt csoportok, ha a szülők is megismerik Londont és környékét, s tudiák É SZAK-MagYARORSZÁG 5 Még mindig tél Bánkút (ÉM-DK)—Szombaton csodálatos napsütésben, kiváló pályákon síelhettek a sport barátai, üzemeltek a felvonók is, nem volt semmiféle fennakadás. Esetleg annyi lehetett a probléma, hogy a síelőket úgy „lepirította” a napocska, hogy később kenőcsökkel „nyalogathatták sebeiket”.Tavassy Viktor a bánkúti turistaház vezetője elmondta, hogy a hóviszonyok vasárnap is u- gyanolyan jók voltak, bár az idő kicsit ködösebbre fordult. De jóval kevesebben mentek fel, mint az előző nap. Ennek egyik okaként azt tartják, hogy a televízió közölte: Magyarországon nem lehet síelni. Nem tudják, honnan vehették az adatokat, hiszen ők minden nap tájékoztatják a meteorológiai szolgálatot a hóviszonyokról, sportolási lehetőségről. Tehát a hír ellenére fehér lesz még egy darabig a Bükk. Az erdőben most 40 centiméter a hóvastagság. Az elkövetkező néhány napban még biztosan lehet síelni. A megijedt szürkéié esete Miskolc (ÉM-BG) — B. Dénesnének még soha az esze ágába sem jutott, hogy valamiképpen vétsen a hatályban lévő törvények ellen, félelme azonban mégis a vádlottak padjára ültette. A középkorú asszony közel kilenc évvel ezelőtt kötött házasságot B. Dénessel. A kezdetben kiegyensúlyozottnak mutatkozó együttélés azonban romlásnak indult. Ennek egyetlen oka volt, hogy a férj - féltékeny természetű lévén - egyre gyakrabban gyanúsította hitvesét azzal, hogy nem csak ót árasztja el szeretetével. A fél- tékenységi drámák eleinte még csak vitat- kozásszerűen zajlottak, később azonban a férj fizikai erejét is bevetette, hogy feleségéből vallomást csikaijon ki. Áz ütlegek elől az asszony gyermekével együtt többször is elköltözött a közös lakásból, még válópert is indított, de a veszekedéseket követően e- lőbb-utóbb mindig megbékéltek egymással. A nyugalmas időszakok azonban egyre rö- videbbekké váltak, és B. Dénesné tavaly augusztusban ismét albérletbe költözött, a- melynek címét gondosan titkolta félje előtt. B. Dénes azonban kiderítette felesége tartózkodási helyét, és rendszeresen meg is jelent a lakás előtt. így történt ez tavaly október elején is, amikor a délutáni órákban először szép szóval kérte bebocsáttatását a lakásba, majd drasztikusabb eszközökhöz folyamodott, és kiszakította helyéről a belső biztonsági láncot. Az asszony ekkor a szomszédba menekült, hogy rendőrségi segítséget kérjen, de a kiérkező rendőrök B. Dénest már nem találták a helyszínen. B. Dénesné ekkor megjavította a biztonsági láncot, mintha sejtette volna, hogy félje a nap folyamán még megjelenik. Ez be is következett este hét órakor. A követelőző férjet még az sem rémítette meg, hogy felesége egy kést tart a kezében, igyekezett a félig már nyitva lévő ajtón keresztül behatolni a lakásba. B. Dénesné megijedt, hogy a félje bántalmazni fogja, ezért félelmében mellbe szúrta a férfit, majd látva, hogy B. Dénes összeesett, átrohant a szomszédba, hogy hívja a mentőket és a rendőröket. B. Dénes életét csak a gyors és szakszerű orvosi ellátás mentette meg. A megyei bíróság bűnösnek találta B. Dé- nesnét életveszélyt okozó testi sértés bűntettében, ezért kétévi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását kétévi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. Gondolja meg, biztos úr, ennél korszerűbb
