Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-03 / 78. szám

1993. Április 3., Szombat Gazdaság É SZAK-Magyarország 5 Itt adóznak ők is Budapest (ÉM) — Az idén először állnak majd rendelke­zésre adatok a Magyarországon működő külföldi magánvál­lalkozók termelési mutatóiról, mivel az elmúlt gazdálkodási év volt az első, amikor bevallást kel­lett készíteniük - hallottuk az Adó Pénzügyi és Ellenőrzési Hiva­talnál. A belföldön telephellyel ren­delkező külföldi vállalkozók, min­denképpen Magyarországon adóznak, és a törvény szerint a vállalkozási tevékenységükből származó nyereségük után fizetik az adót. Az idei évben viszont már ha nincs nyereségük, akkor is adóznak, mégpedig az éves bevételük tíz százaléka után. Ennek bevezetésére azért volt szükség, mert a külföldi és a részben külföldi érdekeltségű vál­lalatok is gyakran eredményte­lenséget, illetve veszteséget mu­tatnak ki. Ezt úgy érik el, hogy az anyavállalatnál jelentkező rezsi- költség jelentős részét terhelik a magyarországi vállalatra. Véle­ménye szerint a külföldi vál­lalkozók nem sérelmezik ezt az új szabályt, mert általában azokban az országokban is így kell adózni, ahonnan érkeztek. A személyi jövedelemadó terü­letén is szigorodtak a feltételek. A külföldiek, akik Magyarorszá­gon jutnak jövedelemhez, szintén itt adóznak. Adófizetési kötele­zettségük során azonban külön­féle kedvezmények illethetik meg őket, attól függően, hogy miként rendelkeznek az adott ország és Magyarország közötti szerződé­sek. A külföldön dolgozó magyar állampolgárokról is egyre több adattal rendelkezik az APEH. A tavalyi évre vonatkozóan például az Egyesült Államokból 760 ott jövedelemhez jutott magyar ál­lampolgárról érkezett adatlap a magyar adóhatósághoz. A privatizációról Bécs (MTI) — A magyar keres­kedelmi kirendeltség és az Aust­ria Bank közösen megrendezett bécsi magyar privatizációs fóru­mán bebizonyosodott, hogy válto­zatlanul nagy az osztrák üzletem­berek körében az érdeklődés a magyarországi befektetések iránt. Melega Tibor, a bécsi kereske­delmi kirendeltség vezetője, hogy további hasonló rendezvényeket terveznek, mégpedig Bécsen kívül, elsősorban nyugat-ausztri­ai központokban. A fórum ta­pasztalatai közé tartozik az is, hogy a bécsi és kelet-ausztriai érdeklődők szinte szakértői szin­ten ismerik ki magukat a magyar- országi lehetőségekben és a jog­szabályrendszerben. Az érdeklő­dés nemcsak abból vonható le, hogy az előadásra, amit Csépi Lajos, az Állami Vagyonügy­nökség igazgatója tartott, mint­egy 150 osztrák cég képviselője jött el. Legalább a fele bejelent­kezett azokra az egyéni beszél­getésekre is, amelyeket a rendez­vény általános része után, másfél napon át tartottak. E heti csődjeink Miskolc (ÉM - IS) — A Heti Csődértesítő című lap hetente kö­zöl gyorsjelentést azon magyar- országi cégekről, amelyek ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, vagy végelszámolási eljárás in­dult. A lap ez évi tizenkettedik számában tallózva ezúttal is ta­lálkoztunk olyan megyei gaz­dálkodó egységgel, termelőszö­vetkezettel, amelyek most ke­rültek fel a listára. Aranykalász Mezőgazdasági Ter- melőszövetkezet(Mikóháza), Biz­tonságtechnikai Készülékek Ja­vító, Szolgáltató Kisszövetkezet (Miskolc), Komax Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Miskolc), Onod-textil Kft. (Ónod), Patina Építő, Kereskedelmi és Épületgé­pészeti Szerelő Rt. (Miskolc), Pridom Kft. (Sárospatak), Quar­tett Kereskedelmi, Vendéglátó, Szórakoztató Kft. (Miskolc), Tá­Sikertelen privatizáció, de... A drótgyárban a taipraállás egyedül nem megy Drótgyártás Miskolcon. Nyolcvan éve van, és vajon még meddig lesz...? Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - I.S.) — Az Állami Vagyonügynökség igazgatótaná­csa e heti ülésén ismételten fog­lalkozott a mély gazdasági krízis­ben lévő miskolci December 4. Drótművek privatizációjával. Egyértelműen megállapították - ehhez különben nem kellett mé­lyen az iratokban kutatni -, hogy a cég szanálásra szorul, mivel sa­ját tőkéje 1,24 milliárd forint, s ehhez képest hiteltartozásai elérik az 1,4 milliárd forintot. A szanáláshoz 0,6-1,5 milliárd forintnak megfelelő állami támo­gatásra lenne szükség. Az osztrák szakmai befektető - amelyik a cég privatizációjára kiírt pályázaton nyert - visszalépett a vásárlástól. A drótgyár most már több, mint egy éve óriási nehézségekkel küzd, és bár tavaly igazgató-csere is történt, államigazgatási felü­gyelet alá vonták a céget, privati­zációs biztost nevezték ki élére, de válsága csak tovább mélyült. Igaz, egyezséggel sikerült kivé­deni tavaly év közepén egy csődeljárást, mi több, egy parla­menti interpellációra válaszolva Szabó Tamás privatizációs ügyekért felelős miniszter még azt is kijelentette: bizonyos, hogy elkerülhető a felszámolás, és hogy nem ismétlődik meg a Dimag ese­te..., de ettől sem változott meg semmi. Az elmúlt év végén kényszerű üzemszünet mellett döntött a gyár vezetése, mondván, a kapa­citás alig több, mint tizedén dol­goznak. Igaz, később újra indult a termelés, de ma is a közvetlen termelői létszámnak mindössze harmadát foglalkoztatják. A töb­biek alapbérük nyolcvan százalé­kával otthonukban várják a kon­junktúrát. Lehet, sokáig kell még várniuk..., hiszen megfeneklettek a priva­tizációs tárgyalások, a cég áta­lakítása - akár belföldi érdekelt­séggel is - a privatizációs biztos kijelentései ellenére sem történt meg ez év első negyedének végéig, és az is biztos: a taipraállás egyedül nem megy. Az ÁVÜ vég­következtetése - hogy tudniillik szanálásra szorul a D4D -, még nem jelenti fóltétlen azt, hogy a kormányzat pénzt öl a drótgyár­ba, a drótgyárért...Egyébiránt az, hogy a privatizációs tárgyalások idejutottak, nagy valószínűséggel a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Vagyonügynökségnek kö­szönhető... Az ugyanis időben el­döntött volt, hogy a vállalatot pri­vatizálni kell - a spontán priva­tizáláson, átalakításon már 1991 augusztusától dolgoztak az itte­niek -, később akadt is osztrák, olasz, és holland befektető, érdek­lődő, ám az ÁVÜ addig válogatott, míg végezetül várakozásra kényszerült. Sokáig úgy tűnt, az Austria Draht AG. lesz a befutó, meg is kapott minden szükséges adatot a cégről, piacairól, de követeléseik végül is teljesít- hetetleneknek bizonyultak, ezért meggondolták magukat. Hátat fordítottak Miskolcnak, az ÁVÜ- nek, a D4D pedig vesztett, ám­bátor úgy tetszik - lapértesülések legalábbis erről szólnak - most egy volt kohászokból álló belföldi be­fektetői csoport érdeklődik a cég iránt. A gyáralapító Deichsel Adolf nyolcvan évvel ezelőtt kezdte meg itt a drótgyártást. Tartani lehet attól, még egy nyolcvan év nem lesz... De azért ebben a gyárban, ebben a kollektívában jó néhány év még benne van... Csődben a magyar mezőgazdasag Miskolc (ÉM - SZD) — A terme­lés drasztikus visszaeséséről, a mezőgazdaság mélyülő válságá­ról volt szó az Agrárszövetség Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei el­nökségének legutóbbi tanácsko­zásán, ahol Szilágyi Adolf megyei elnök a sajtó megjelent munkatá- sainak elmondta, hogy nem csak a falvakban élőket foglalkoztatja a honi mezőgazdaság jelene, jövő­je, de a városokban élő milliókat is. A mezőgazdaság teljesítmé- nyénekcsökkenése ugyanis az emelkedő élelmiszerárakban je­lenik meg. Ezért a fogyasztók, a vásárlók mind nagyobb tömege is­meri fel, hogy valójában ők fizetik meg a hozzá nem értő agrárpoli­tika számláját. Vitathatatlan tény ugyanis, hogy a koalíciós pártok úgynevezett „agrárpoliti­kája”, koncepciója három esz­tendő alatt csődbejuttatta a ma­gyar mezőgazdaságot. Mind töb­ben döbbennek rá, hogy a hang­zatos, felelőtlen ígéretek, a csin­nadratta, a politikai előítéletek nem helyettesíthetik a szakértel­met, de tönkretehetik és tönkre is tették a nemrég még sikeresen működő agrárgazdaságot, ve­szélybe került a lakosság élel­miszer-ellátása. A falvakban az eddigi biztonsá­got, a nyugodt életkörülményeket felváltotta a bizonytalanság, a gyűlölködés, tízezrek váltak munkanélkülivé, bizonytalanná vált az élet, a jövő. Ezért figyelik növekvő ag­godalommal a kormány agrárpo­litikáját, a parlament törvényho­zó munkáját nem csak a köz­vetlenül érdekelt és érintett me­zőgazdasági munkások, de az or­szág egész lakossága - mondotta Szilágyi Adolf és hangsúlyozta: pártja, az Agrárszövetség bízik abban, hogy az állampolgárok többsége elutasítja a rövidlátó, mindenkit sújtó, a kibontakozást, az ország gazdaságának talp- raállítását akadályozó politikáját és határozottabban követelik meg afelelősségteljesebb politizálást a kormánytól, a parlamenti kép­viselőktől. Az Agrárszövetség arra szólítja fel az országgyűlési képviselőket, ne szavazzanak meg olyan törvé­nyeket, amelyek a gazdaság, az ország romlását, a válság elmé­lyülését okozhatják. Éz a kormány, ez a kormány- koalíció, ez a parlament ugyanis megbukott, s várhatóan leszere­pel a soron következő választáso­kon - mondotta az elnök -, ám a most alkotott törvények meg­nehezíthetik a következő kormányzat és a parlament mun­káját. A Bács-Kiskun megyei 4-es számú választási körzetben meg­tartott időközi választás tapasz­talatai - amelyen egyébként az Agrárszövetség, valamint a Köz­társaságpárt közös jelöltje, Nagy Tamás öt parlamenti párt jelöltjét megelőzve igen jól szerepelt - bizo­nyítják, hogy a választóknak ele­gük van a hatalom kisajátítá­sából, a meddő ideológiai viták­ból. Napi gondokra, a gondok, feloldására kémek ugyanis választ, cselekvést a politiku­soktól. Zwack-részvények a tőzsdén Miskolc (ÉM - SZD) - Egyáltalán nem túlzás, de a világ talán a leg­régebbi márkás itala, az Unicum, amelynek kétszáz esztendős gyártási receptjét, Zwack Péter hozta haza 1989-ben, amikor megalakította a Zwack Unicum céget, majd a privatizáció során, megvásárolta a Budapesti Likőr­ipari Vállalatot és létrehozta a Zwack Unicum Csoportot. A csoport gyáraiban, fózdéiben nem csak Unicum készül, hanem a nemesbarack, a vilmoskörte, a cseresznye és más gyümölcspá­linkák, valamint a St Hubertus, * . -..1 - ..í- -z_ _ _ liárd forint volt, adózott nyere­sége pedig 423 millió forint. Az idei cél: a 9,5 milliárdos árbevétel és 520 millió forint nyereség - mondotta Zwack Péter Miskol­con, a Pénzügyminisztérium ta­polcai üdülőjében, ahová a vállal­kozó abból az alkalomból hívott meg számos üzletembert, hogy a Zwack Unicum Rt. rendes évi köz­gyűlése részvények kibocsátá­sáról döntött. A részvényeket elsősorban belföl­di magánszemélyeknek értékesí­tik, akik a teljes befektetés össze­gére adókedvezményt és a rész­- 1 y / _ 1- a r\ ___i__1XU-C ~ cs omagot adott el a világ egyik vezető szeszesitalgyártó és for­galmazó cégének. Zwack Péter elmondta: a társaság közgyűlése úgy határozott, hogy az alaptőke emelésével egyidőben kezdeményezik, kérelmezik a részvények bevezetését a buda­pesti és a bécsi értéktőzsdére; és összesen 500 ezer, egyenként 1000 forint névértékű, névreszóló részvényt értékesítenek. Az 500 ezres részvénycsomagból - a jegyzési időszak április 26-tól május 7-ig tart - 200 ezer az alap­tőke emeléséből származó új pa­---------JEGYZET---------­< z cietédeé... Bekecsi Szabó László Visszaigényelték a gyümölcsöst. Vissza bizony! Helyesebben csak a területet, de ha már harminc éve húsz bérlő idete­lepítette a fákat, hát ezt is elfogadja az igénylő - ha nincs ugye elég föld a pár ezer holdas határban. Ki is mérték annak rendje-módja sze­rint a sérelmet szenvedett gazda fi­nomkezű mérnök csemetéjének. O pedig - jogát ismerve - felszólította a helyi téeszcsétől bérelt földterület gyümölcs­fatelepítőit, hogy eleget húzták a hasz­not harminc éven át, úgyhogy a területről aztán most már vigyék „ingó­ságaikat” oda, ahová akarják. A bérlők, akik a csupasz földből kertet varázsol­tak, gondozták a fákat, bizony elke­seredtek, de mit tehettek? Az újdonsült birtokos - mivel sze­génykém nemigen tud mit kezdeni hófe­hér kezecskéivel a gyümölcsösben, hát igen humánusan felajánlotta a kérges kezű parasztoknak: ha akarnak, bérben dolgozhatnak a birtokon. Esetleg bérbe adja nekik. Esetleg... Így kezdődött ez hajdanán még az antivilágban. Akkor is így jelenhettek meg a cselédek...-----ÁRFOLYAMOK----­B udapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 20 üzletben összesen 37,231100 millió forint forgalmat bonyolí­tott le tegnap a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma (13 kötés) névértéken 1,4500 millió forintot, ár­folyamértéken számolva pedig 1,0290 mil­lió forintot tett ki. A kárpótlási jegy árfo­lyamértékű forgalma 193 000 forint volt. Áz Államkötvények együttes árfolyamér­tékű forgalma 36,231100 millió forintot ért el. Az IBUSZ Rt. részvénye három üzletben forgott, mindegyikben 1430 forinton. A Bon­bon Hemingway Rt. papírjára egy üzletet kötöttek, 1400 forintos áron. A MÜSZI Rt. részvénye négy üzletben kelt el. Nyitó ára 2700 forint, napi átlagára 2660 forint, záró ára 2650 forint volt. A Skála-Coop Rt. pa­pírja öt alkalommal talált vevőre. Nyitó ára 730 forint, napi átlagára 737 forint, záró ára 745 forint volt. Kárpótlási jegyre két üzletet kötöttek, mindkettőt 665 forintos áron. Az Államkötvény 1996/B sorozatára egy eladá­si opciót kötöttek. Kárpótlási jegyi Fonás Mti iSB Co n««^s. Eisó broM' lufM BíC**nóű Nr*« Ycx* Pwin Brtlm Tőzsde Index (ideiglenes) április 2-án: 725,21 -0,90 Hivatalos árfolyamok mmmmmmm Érvényben: 1993. április 2. Valuta Deviza Pénznem Vétel Angol font 132,52 Ausztrál dollár 60,57 Belga frank* 264,82 Dán korona C,' 14,22 Finn márka 14,99 Francia trank 16.10 Holland forint 48,63 írfont . 132,91 Japán yen* 76,13 Kanadai dollar 69,73 Kuvaiti dinár 286,70 Kémet márka" 54,64 Norvég korona 12.83 Olusz líra** • H ; 54,62 Osztrák sen. 776,95 Portugálé*.*; 58,84 Spanyol peseta* 76,35 Svájci frank , , 58,9» Svéd korona 11,45 ÜA-döllár s ' 86,73 ECÜíKP.j" 105,92 Eladás Vétel Eladás 135,32 134,16 134,86 61,81 61,3» mm 269,48 266,72 267,88 14.48 14,30 14,3® 15,39 15,12 15,22 16,38 16,17 ' 16,2® 49.49 48,88 49,10 135,51 133,68 134,8Í* 77.33 76,74 77,04 70,13 69,46 69,8« 292,20 290.06 291,44 öóxiü 54,96 55.20 13,07 12,91 12,97 55.90 54,71 55.03 790,55 781.85 785,25 59,94 59,12 59,4« 77,87 76.72 77,10 59,98 ! 59,22 59,5« 11,71 11,52 11,58 88.34 87,46 87,96 107,88 106,54 107,04

Next

/
Thumbnails
Contents