Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-28 / 98. szám
1993. Április 28., Szerda Abaúj Tájain ESZAK-Magyarország 5 Aranyosi majális Abaújkér (ÉM) — Az Aranyosivölgy szép és kellemes helyszíne az abaújiak nagyobb rendezvényeinek. Idén május elsején is ott tartják a majálist, a szervezők egész napos programmal váiják az érdeklődőket. Fél tíztől szabadtéri istentiszteletet tart László atya. A díszvendégek között lesz Szendrey László honvédelmi államtitkár és Simándy József Kossuth-díjas operaénekes. A nap folyamán fellép a Honvéd Művészegyüttes férfikara, a kassai Csámborgó népzenei együttes, az encsi fúvószenekar, szerepelnek humoristák, lesz csoportos beszélgetés László atyával A természet Isten ajándéka címmel, este pedig a gazdagréti katolikus közösség tagjai Shakespeare: Téli rege című művét adják elő. Este nyolctól szabadtéri diszkó lesz. Szántói dolgozatok Abaújszántó (ÉM) — Az abaúj- szántói Polgármesteri Hivatal és a Tokaj i Múzeum vezetői - folytatva az eddigi honismereti kutató- programot -1993. szeptember 24- én Abaújszántón rendezik meg a VIII. Tokaj és Hegyalja című tudományos konferenciát. Ehhez az önkormányzat megadja a kellő támogatást, sőt tervezi, hogy az elhangzott előadásokat a Tokaj és Hegyalja fiizetsorozatban meg is jelenteti. Azok a honismerettel foglalkozó szakemberek, akik szeretnének bekapcsolódni az 1987 óta folyó munkába, június 15-ig jelentkez- henek a konferencia szervezőjénél, dr. Bencsik János múzeumigazgatónál. (Tokaj, Bethlen G. u. 7. 3910) A kutatóktól elsősorban Abaújszántóval vagy közvetlen környezetével foglalkozó dolgozatokat, előadásokat várnak. Művésztelep Encs (ÉM) — Hagyomány már, hogy minden nyáron megjelennek a képzőművészek Abaújban. Először csak a megyéből, de 1976-tól az ország minden tájáról, és a határainkon túlról is érkeznek vendégek a táborba, melynek 1982 óta Encs ad otthont. Az Alkotótábori Egyesület és az encsi Közművelődési Intézmények ezen a nyáron július 4. és 18. között rendezi meg a XVII. országos amatőr képzőművészeti alkotótábort. A festő szekció tanára Fajó János festőművész, agrafi- ka és a szitaműhely vezetői Kéri Ádám és Haász István képzőművészek, a kerámia szekció munkáját Sturm Orsolya keramikus- művész irányítja, a fotóművészettel ismerkedők vezetőtanára Matkócsik András operatőr, a plasztikai szekció vezetője Gulyás Gyula szobrászművész. A szekciók nyitottak, tagjai más csoportokban is kipróbálhatják képességeiket. Az új tagok részére a tábor koncepciójáról, lehetőségeiről külön konzultációt tartanak. A művésztelepen megfelelő körülményeket biztosítanak a szitázáshoz, és természet utáni stúdiumokat (akt, fej, táj stb.) is szerveznek. A kerámia szekcióba azokat várják, akik már korábban megszerezték az alapvető ismereteket. A fotó szekcióba pedig ezen a területen jártas, saját fényképezőgéppel, objektívekkel rendelkező amatőröket hívnak. A fotósoktól kérik, hogy vigyék magukkal korábban készült munkáikat is. A művésztelepre jelentkezhet bárki, aki kedvet, tehetséget érez magában a képzőművészet iránt, és már betöltötte a 15. életévét. A 8.900 forint részvételi díj tartalmazza a napi háromszori étkezést, a kollégiumi elhelyezést, részleges anyagbiztosítást és a műhelymunka lehetőségét. Az érdeklődők részletes információt kérhetnek Fajó Jánostól (az 1 835586-os telefonszámon), és Strum Orsolyától (napközben az 1 327083-as, reggel, este a 2 011256-os telefonszámon) vagy az Alkotótábori Egyesülettől levélben. (UrbánnéTóth Edit, 3876 Hidasnémeti, Mészáros u. 6.) ^ ^-------h n /lírvwíi lrtil/ÍUűf ílr m onaji általános iskolás. Ám itt sem elég az iskola fenntartásához a fejkvóta alapján kiszámított 6,5 millió forint, még 4 millióval meg kell toldania az önkormányzatnak a központi támogatást. Az óvoda működtetéséhez 1,7 milliót kapnak a nagykalapból, pedig a duplája kellene. Ennek ellenére nem panaszkodik a polgármester. Hiszen a különböző pályázati lehetőségek kihasználásával, jóértelemben vett lobbizással képesek segíteni magukon. így örömmel számol be arról, hogy felújították a kultúrhá- zat, parkosítottak, két buszmegállót építettek és újabb kettő készül, nagyobb lesz a konyha, hogy még több gyermek és idős ember ellátásáról tudjanak gondoskodni. Megkezdődött az egészségház rekonstrukciója. Saját erőből új szolgálati lakást építenek. Bővítik az egészségügyi szolgáltatásokat is, a jövőben például nem kell utazgatniuk azoknak a betegeknek, akik fizikoterápiás kezelésre szorulnak. Van két erőgépük, így a szemét- és szennyvízszállításhoz, az árokásáshoz nem kell máshonnan kérni a segítséget. Ezekkel a gépekkel közmunkások Fotók: Dobos Klára dolgoznak. Mert Homrogdon is sok a munkanélküli. Az 1011 lakos közül 137-nek nincs jelenleg munkahelye, de a 15 közmunkásnak még nagyon sok feladatot tud adni az önkormányzat. Most éppen a híd szélesítésén dolgoznak, és az építkezéseknél is tudják ő- ket foglalkoztatni. A nagyberuházások csak ezután kezdődnek: ha az Állami Fejlesztési Intézethez beadott pályázatuk eredményes lesz, az év végére Homrogdra is megérkezik a gáz. Ugyancsak akkorra készül el a telefonközpont, s innen is közvetlenül hívható lesz a „világ”. Mivel nagyon rosszul fogható a faluban a tévéadás, úgy gondolták, hogy a lakosság és az önkormányzat közösen vásárol egy központi antennát, melynek segítségével a Magyar Televízió műsorain kívül a műholdas adásokat is tudják fogni. A előszerződés már megköttetett azzal a vállalkozóval, aki kiépíti a kábeltévés rendszert. Igaz, nem önkormányzati beruházásié mindenképpen a falu j a- vát szolgálja, hogy egy Homrogd- ról elszármazott vállalkozó pékséget nyit a faluban. A kis „üzemben” tíz falu mindennapi kenyere sül majd. És úgy is enyhít a kenyérgondokon, hogy hét embernek ad majd munkát az új pékség. Más lehetőség ezen kívül egyelőre nem nagyon kínálkozik a homrogdiaknak, csak a mező- gazdaság.- Két földárverés volt eddig, körülbelül 20 hektár szántó kelt el- mondja a polgármester - , de a téesz is működik. Szerencsére meg tudták óvni a külső politikai csatározásoktól. Ez azért nagyon fontos, mert jöhetnek ide külföldi delegációk, tőkét úgysem hoznak. Tudomásul kell venni, hogy nem várhatjuk mástól a csodát, magunkon kell segítenünk. Tompa Mihály és az iskolások Alsóvadász (ÉM)—Két évvel ezelőtt adták át az új alsóvadászi általános iskolát. Korábban egy százéves épületben tanultak a gyerekek. Az új iskola névadójául Tompa Mihályt választották, emlékeztetve ezzel arra is, hogy annak idején az alsóvadászi református templomban volt a pap- költő lelkészi beiktatása. Az iskola tanulói, tanárai a névadó ünnepségen határozták el, hogy évente egy napot Tompa emlékének szentelnek. Atavalyi rendezvény nagyon jól sikerült, meghívták a környékbeli települések iskoláit. Hiszen céljuk az is, hogy a közeli iskolákkal szorosabbra fűzzék a kapcsolatot, barátságok alakuljanak ki. A szikszói, aszalói, homrogdi, felsővadászi gyerekek s tanárok örömmel eljöttek akkor is, és az idei Tompa-napra is. Az alsóvadászi gyerekek műsora, a költő emléktáblájának megkoszorúzása után kilencvenhat kisdiák vett részt a szépkiejtési- és a szavalóversenyen. Az ünnep tiszteletére Németh Erzsébet magyar-történelem szakos tanárnő irányításával néprajzi gyűjtést rendeztek az iskola tanulói. A falu múltját idéző tárgyakból állítottak ki néhányat az iskola egyik tantermében. Az iskola igazgatónője, Papp Kálmánné elmondta, hogy az ünnepség megrendezéséhez Dienes Dénes, a református gyülekezet lűlL-irAáfiT’.fnríi is hozzájárult. IsHomrogdi tornyok Homrogd (ÉM - FG) — Ha homrogdi lennék, most minden fillért élére raknék. Gyűjtögetném a pénzt, mert ha itt lesz a gáz, jó lenne beköttetni, telefont igényelni, és a központi antenna felszereléséhez is be kellene fizetni az ötezer forintnyi hozzájárulást, hogy végre jó minőségben nézhessük a tv-adásokat...- Tudom én, hogy a lakosoknak óriási terhet jelentenek ezek a beruházások - mondja a község polgármestere, Juhász Imre -, de ha most van lehetőségünk mindezekre, akkor ezt ki kell használni. Persze, később is lehet csatlakozni a „vezetékekhez”. De nem csak a családoknak kell meggondolniuk, mire költik a jövedelmüket, az önkormányzatnak is nagyon oda kell figyelnie a gazdálkodásra. Először be kellett fejezni a korábban megkezdett beruházásokat: a vízvezetéket, aztán az iskolabővítést. Annak idején megyei tanácsi támogatással indult, végül saját erőből építették fel a négy új tantermet, . a tornatermet és a kiegészítő helyiségeket. így most már megfelelő körülmények között tanulhat a százhuszonhat homrogdi és Híd a kiszáradt patak fölött Most spórolj on, aki teheti JEGYZET # # Dobos Klára (Szereplők: Verőn, Regina, Annuska, Margit, a jegyzőnő, mega tsz-elnök. Történik: az egyik abaúji polgármesteri hivatal kicsit kopott helyiségében. Az asztalfőn a jegyzőnő, előtte írógép és papírok, jobbra mellette a bajszos elnök, tőle két székkel messzebb „kezdődnek” az asszonyok. Előzmény: az amazonok karókkal nekiindultak, s elfoglalták a helyrajzi szám által bizonyítottan is sajátjuknak tudott földet. Vetőgéppel s agronómussal szembeszállva leverték a karókat. A tippet az FM egyik munkatársától kapták!...) Mi a tárgyalásra értünk a faluba, ahol a négy, önkényes földfoglalás bűnébe e- sett asszony és a jegyzőnő vívták egymással szócsatájukat. Elismerik ők, hogy leverték a karókat - contra facta non valenta argumenta - ,de nem tudják csak az egy tényre, a törvénytelen karóverésre helyezni a hangsúly t. Számukra ez sokkal összetettebb probléma, amely ott kezdődik, hogy negyed-, ötödági leszármazásban övék volt a fold, AZ a föld, hát AHHOZ ragaszkodnak. Úgy gondolják, miután a tsz csak használója a területnek, bérbe nem vette ki a tagoktól, így nem is adhatja azt másnak. A hangzavar egyre erősebb, a tsz-elnök még csendben van, a jegyzőnő nem győzi rendreutasítani az asszonyokat. Ók meg csak felemelik hangjukat s beszélnek. Egyikük elnézést kér, mondja, nem kiabál, csak most ilyen a hangja. Másikuk már újra kezdi mesélni a történetet: - Ment Regina és Annuska, mentem le én is utánuk, rossz papucsban, de ez mindegy. Verőn a pataktól jött, kérdezte hová megyünk, mondtuk a földünket nézni, hát jött velünk. Ott volt az agro- nómus, rám kiabált, hogy maga hülye, inkább menjen a templomba és imádkozzon! - Miért nem lehetünk egymással szemben emberséggel? - közelít más irányból, a keresztényi lélekre apellálva a másik asszony. - Ne tapossuk el a földmunkás ember legelemibb jogát! Engem is lökdösött az agronómus, mondta, hogy hülye vagyok. Most mindenki azt hiszi, mi vagyunk a négy bolond asszony, pedig csak nem engedjük a saját igazságunkat. A jegyzőnő visszatér az alapkérdéshez, mondja, hogy a földkiadást egy bizottság hatáskörébe utalták, ki kell várni, míg döntenek, az önkényes földfoglalás nem lehet megoldás. Es itt most ezen van a hangsúly.- Mert erre helyezte! • szól Annuska. - Nekünk nem ezen van... És hol a bizottság? Miért nem történt már meg a határozat?... Itt talán abba is hagyhatjuk, úgysem tudunk igazságot tenni. A végét azért elárulom: kimondják a birtokháborítás azonnali megszüntetését. És elárulom azt is, hogy a szívem mégis az asszonyokhoz húz... Szépen magyarul Encs (ÉM) — Április 14. és 17. között rendezték meg a szombathelyi tanárképző főiskolán a pedgagógusképzó egyetemek és főiskolák legszebben beszélő hallgatóinak Szép magyar beszéd versenyét. Az országos döntő hatvanhét versenyzője közül tizenöten kaptak Kazinczy-érmet. A díjazottak között volt Tarczy Gyula, a nyíregyházi Bessenyi György Tanárképző Főiskola történelem - művelődés szervező szakos hallgatója, aki tavaly is - akkor még a Váci Mihály Gimnázium diákjaként a középiskolások kategóriájában - megkapta a Kazinczy-érmet. Teljesítményéért a verseny zsűrije különdíjban részesítette. A Dunától keletre rajta kívül csak egy szegedi egyetemista nyerte el az elismerő kitüntetést. Ismereteink szerint ő az egyetlen abaúji Kaziczy-érmes. Egyébként Tarczy Gyula korábban Szép László tanítványaként a miskolci Pécsi Sándor Guruló Színház előadásainak állandó szereplője volt. De találkozhattunk vele a megyei Amatőr Gála rendezvényein, s legutóbb a Ki mit tud? előválo- gatóján szerepelt szép sikerrel. S folytatva a „ színjátszó hagyományt” éppen ezekben o nonnlrKon falx7Ófo1o7Ílr 9 án