Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-24 / 95. szám

1993. Április 24., Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 Állami gazdaságok privatizációja Miskolc (ÉM - B.Sz.L.) — Eddig több mint hárommilliárd forint értékű vagyon kelt el a privatizá­landó állami gazdaságoknál. Az ország 120 ilyen nagyüzeme közül 81-et érint a decentralizált privatizáció, melynek értéke meghaladja a 60 milliárd forintot. A földkérdés bizonytalansága és az általános forráshiány hátrál­tatja a gyorsabb ütemű priva­tizációt. Nincs csökkenés Miskolc (ÉM - ME) — Változat­lanul 20 százalékos maradt az elmúlt hónapban a munkanélkü­liségi ráta megyénkben, miköz­ben az országos arány a februári 13,6-ről március végére 13,4 szá­zalékra csökkent. Az első negyedévben mérsék­lődött viszont a munkanélküliek számának emelkedése az elmúlt év hasonló időszakához képest, de abszolút értékben mégis a gyara­podás a jellemző - tudhatjuk meg a megyei munkaügyi központ összesítő elemzéséből. Az idénymunkák miatti március havi stagnálás, illetve a második negyedévben bekövetkező esetle­ges minimális csökkenés a számí­tások szerint csupán átmeneti je­lenség lesz borsod .munkaerőpia­cán. Növényvédelmi teendők Miskolc (ÉM)-A gyümölcsösök­ben elvégzett növényvédószeres permetezések nem mindighozzák meg a várt eredményt, vagy a jó hatást kevesebb permetezéssel is el lehet érni. Ennek oka lehet a felhasznált készítmény nem megfelelő megválasztása, a kijut­tatás technológia hibái, a legtöbb esetben azonban a rovarölőszer nem megfelelő időpontban történő kijuttatása. A perme­tezések helyes időpontjának megválasztásához nyújt segít­séget a FERÓMON CSAPDA, amelyben a nőstény lepke i- vari csalogató anyagának (férő­in ónjának) mesterségesen előállí­tott vegyületmását helyezték el egy kis kapszulában, így ez a kör­nyéken található hím egyedeket odavonzza. Ezek a lepkék beleta­padnak a csapda ragasztóanyag­gal bevont fogófelületébe és így az illető faj rajzása nyomán követ­hető. A forgalomban levő szex csapdák fajspecifikusak, ezért ér­tékelésük különösebb szak­értelmet nem igényel. A szemma­gasságban kihelyezett csapdák által fogott kártevőket 1-2 na­ponként regisztrálva következ­tetni lehet a permetezés elvégzé­sének optimális időpontjára. A hím lepkék megjelenését ál­talában pár nappal később köve­tik a nőstény lepkék, amelyeket azonban a csapdák - természete­sen - nem fognak meg. A csapdák­ban a hímek növekvő számából kikövetkeztethető a rajzáscsúcs. Lovasgazdák találkozója Miskolc (ÉM) - Május elsején lo­vasnap lesz Nógrádgárdonyban a tavaly előtt elhunyt nógrádmar- cali lelkész Bárány Anzelm em­lékére, aki gazdálkodással és lótenyésztéssel is foglalkozott. Rendező a Palóc Lovasok Baráti Köre. Az eseményre minden lószerető embert várnak, de a lótartók már április 30-án versenyeznek, hiszen a lóbírálat (csikó - mén - kanca kategóriában) már e napon elkezdődik. Május elsején délelőtt tíz órától vonulnak fel a fogatok, amatőrök és ifjúsági versenyzők díjug­ratása, díjlovagló bemutató, kettes fogatok és díjlovaglók versenye teszi érdekessé az em­Hajót álmodott a Sajó Tisztább lett, már megélnek benne a halak, de még nem hajózható. Fotó: Szarvas Dezső Brackó István Miskolc (ÉM)—Éppen nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1913-ban tet­ték meg az első kapavágást, hogy hajózhatóvá váljék a Sajó. Gran­diózus terv volt, s nem keveseb­bet tűzött a zászlajára, mint azt, hogy a borsodi iparvidék köz­vetlenül bekapcsolódjék a tengeri forgalomba... Semmi sem lett az egészből. Ám a nem kerek évfor­duló kapcsán is érdemes felele­veníteni a tanulságos történetet. Hátha megdobban a szív, hátha megszólal a harang. A hajóha­rang. Majd egyszer. A Sajón. A miskolciak nem szerették A Sajó-völgy hajózhatóvá tétele mellett az a tény szólt, hogy a folyó mentén helyezkednek el a bor­sodi iparvidék nagy, roppant anyag- és fuvarigényes gyárai. A vízi szállítás mindig is olcsóbb volt, s megspórolhatóak az átra­kás költségei. Jól tudták ezt bölcs eleink, akik nem vádolhatóak az­zal, hogy az unokákra inkább jellemző gigantomás viszketeg- ség miatt kaptak ásóra és kapára. A hőskorról így vallanak a kora­belidokumentumok. „ASajófolyó csatornázása iránt az 1908. évi XLIX. t. c. intézkedett, amely a folyónak a torkolatától Bánrévéig terjedő 115 kilométer hosszú sza­kaszán óhajtotta a hajózást lehe­tővé tenni, s e célra 10 millió ko­ronát állapított meg. A Sajó ha­józhatóvá tétele abból a szem­pontból lett tervbe véve, hogy a folyó völgyében található vasérc, kőszén, terméskő és tűzifa a vasúti szállításnál olcsóbb vízi úton jusson el a nagy magyar Al­földre, mely e felsorolt anyagokat nélkülözi. A törvény alapján a munkálatok végrehajtására 1911-ben Miskolc székhellyel lett a Sajócsatornázási m. kir. kiren­deltség felállítva. E kirendeltség, mely kezdetben Hegedeős Miklós miniszteri tanácsos, majd később Maurer Gyula miniszteri osztály- tanácsos vezetése alatt állott, még a háború előtt elkészítette a Miskolcig terjedő 38 kilométer hosszú folyószakasz csatornázá­sának részletes tervét.” A háború mindent elsöpört. Igaz, 1913-ban megkezdődött a zsilip- őrházak építése Sajószederkeny- ben és Sajóörsnél, de a válság és a világégés miatt „a Sajó folyó ha­józhatóvá tétele nem képezett többé országos jelentőségű kér­dést”. Néhány évtized múltán, 1943-ban indultak újra a vízi út években meglóduló környezet­romboló iparosítás tönkretette a folyót. A barcikai vegyipar, a sok miskolci vasas üzem, a városi csa­tornák alig tisztított szennyvize a táj kloákájává tette a Sajót. A Sajó az ország legszennyezettebb fo- lyójává vált. Vize negyedosztályú minőségű, azaz a legrosszabb, ivásra, mezőgazdasági hasznosí­tásra, haltenyésztésre alkalmat­lan, ipari vízként is csak költséges tisztítás árán ajánlott. Az ország­ba első osztályú minősítéssel érkező Tisza a SajőTiatásárá má­sodosztályúvá vált. Ha egy-egy eltévedt halat kifogtak a folyóból, azt nem ették meg. így aztán a miskolciak jobban szerették az aprócska Szinvát, noha az sem volt patyolattiszta, s a száz- valahány évvel ezelőtti árvíz a fél várost elvitte. resztúrig, majd a Bódvát és a csatorna végén a Sajót ismét keresztezve haladna Berentéig. A vízi út teljes tervezett hossza 52 kilométer. A csatorna Berentéig kilenc hajózsilippel tíz bögére os­zlik, és a Tiszától Berentéig kilenc lépcsővel 40 métert emelkedik. A csatorna méretei és tartozékai olyan méretűek, hogy 1 500 ton­nás hajók kétirányú közlekedését teszik lehetővé.” Megjegyezzük, hogy az európai víziút-rendszerre egységesített, úgynevezett Európa-hajók 1350 tonnásak. Abban az időben a ma­gyar tengeijáró flotta hajóinak egyharmada tehetett volna tisz­telgő látogatást Miskolcon. JEGYZET Csipkerózsika csatorna Thália és Neptun Persze, nem lehet elhallgatni, hogy hajdan virágzó vízi élet folyt a Sajón. Evezős versenyeket ren­deztek itt, sőt színházat is. Följegyezték, hogy 1937-ben „pa­zar kiállításban színre hozták Jó­zsef Ferenc királyi hercegnek Ko­lumbus című darabját. A megrázó hatású, drámai erővel megírt színdarab részben a Sajóra épí­tett díszlethajón játszódott le, részben pedig a parton, a késő esti órákban, és frappánsul hatott a sejtelmes, sötét éjszaka korom­fekete kárpitja alatt. A szabadtéri előadást, amelyre még külföldről is érkeztek műélvezők, többször meg kellett ismételni.” A Sajó mai istápolói mostanság nem Tháliához, hanem Neptun- hoz fohászkodnak. A vizek ura - mert van isten - meghallgatta könyörgésüket. Az ökológiai szi­gor erősödése víztisztító berende­zések építésére kényszerítette a szennyezőket. A gazdasági re­cesszió miatt pedig mindenütt visszaesett a termelés. Tisztább lett a Sajó! A halak a legjobb indikátorok. Néhány kitartó horgász azt tapasztalta, hogy van kapás, s szaporodik a zsákmány. A gazda, az Észak-Magyarországi Hor­gászegyesület, kevesellvén a Tiszából fólvándorló halakat és látva a tisztulási folyamatot, te­lepítésbe kezdett... A Sajón fogott pontyot ma már megeszi a hor­gász. Témánk szempontjából érdeke­sebb, hogy a hetvenes évek végén megjelent egy tanulmány, amely a korábbi álmot szőtte újra. „A legújabb tervek szerint a Sajó-völ­Aztán a nyolcvanas évek elején Csipkerózsika álmából ismét éle­dezni látszott a terv. Nem fantaszták, valóságtól elrugasz­kodott álmodozók jelentkeztek. Vezse Sándor, az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság ak­kori vezetője számokkal, tények­kel izmosította a Sajó-csatorna mielőbbi megépítésének szüksé­gességét. Csak néhány praktikus érv a Tisza-völgy korábbinál nagyobb hasznosítása érdekében: Szol­nokra vízen vihető a cukorrépa, az alföldi mezőgazdasági megyék­be uszály fuvarozhatná a műtrá­gyát, megoldódna a zúzottkő- és faszállítmányozás gondja is, kü­lönös tekintettel az akkor még érvényes jugoszláv cellulóz­egyezményre. Továbbá: Tiszatarján térségében nyitni lehetne egy olyan, úszó- kotrós kavicsbányát, amely a medret mélyítené, s a piacra is termelne. Óvatos becslések szerint - az első lépcsőben - évente 4-5 millió ton­na árú mozgatható meg a hul­lámok hátán, a területre jellemző vízifuvar tizenötszöröse. A történet visszaköszön, egy em­beröltő múltán is. A vízügyi szak­lep még egy évvel ezelőtt is cikke­zett a témáról. Nem nosztalgiás Indulatok hergelték a szerzőket. Úgy tűnhet, hogy valami elemen­táris szándék és igény fűződik ah­hoz, hogy a Sajón feltűnjenek a hajók. Egyébként is pazar élmény lenne a gömöri pályaudvar téli kikötőjében sirályokat etetni. Az első kapavágás utáni nyolc­vanéves álmot dédelgetheti, a fen­tieken túl, hogy a Tisza és néhány mellékfolyója az év háromszáz napján át hajózható. *V<Z4t man, c^v^Ui vptiCtíÁ' Bekecsi Szabó László Nem tudom, hogy más borvidékeken is így van e, de Tokaj-Hegyalján attól nem kell félni, hogy a szőlőkultúra, a borter­melés gazda nélkül marad. Hiszen van már itt szövetség, egyesület, Kft., részvénytársaság, pinceszövetke­zet. Tartják is rendre gyűléseiket, össze­jöveteleiket hivatalos és nem hivatalos rendezvényeiket. Felvállalják a nagy­hírű borvidék településeinek gondjait, majd összeroskadnak a felelősségtől, at­tól a roppant kibírhatatlan tehertől, amit - mily furcsa - éppen saját maguk választottak nagy-nagy belső kényszer­től vezérelve. Az ember meg is nyugszik a funkcióvi­selők nyilatkozatai hallatán, hogy mily nagyszerű lesz itt már minden. Mind­egyik szervezet a borvidék felemelkedé­séért, a piac meghódításáért vagy visz- szaszerzéséért, a települések rangjának emeléséért, a haladó hagyományok fel­élesztéséért és ápolásáért küzd. Ahogy egyikük szerényen nyilatkozott „a térség összes települését átfedi” szervezetük. A másik (kevésbé szerény) egyenesen a világpiacot célozta meg. Szóval van itt már érdekképviselet dögivei. Ámbár egy kicsit hibádzik a nagymellű nyilatko­zat. Mert így elmondva leírva semmi kétség nem lehet: annyian bábáskod- nak-botorkálnak itt Tokaj-Hegyalján, de azért vagy hatszáz hektár szőlő még mindig gazdátlanul, metszetlenül vár­ja, hogy valaki már a metszőollóval is „lefedje” Hegy alját. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI)—A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 34 üzletben 1139,4530 millió forint forgalmat bonyolí­tott le tegnap a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma (nyolc kötés) névértéken 350 000 forintot, árfolyamértéken számolva pedig 431 000 forintot tett ki. A Hunnia Befektetési Alap árfolyamértékű forgalma 89 000 forint volt. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 20,2510 millió forintot ért el. Az Államköt­vények és a kamatozó kincstárjegy árfo­lyamértékű forgalma 1118,6820 millió forintra rúgott együttesen. A Dunaholding Rt. részvényére három üzletet köttöttek, mindhármat 21 500 forintos áron. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index (ideiglenes) április 23-án: 678,41 -5,94 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. április 23. Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank* Dán korona 134.92 61,51 264,25 14.19 15,64 16,12 48,42 132.54 78,66 Finn márka Francia frank Holland forint fr font . Japán yen* Kanadai dollár 68.59 Kuvaiti dinár 287,49 Német márka 54,40 Norvég korona 12,85 Olasz líra** 57,24 Osztrák sch. 773,45 Portugál esc.* 58,63 Spanyol pes.* 74,63 Svájci frank :!»; 59,90 Svéd korona 11.75 !T(U 4.n.u Öfi R7 uta Eladás 137,72 Deviza Vétel Eladás 136,14 136,84 62.75 62,10 €2Mm 268,91 266,08 267,24 14,45 14,29 14,35 16,04 15.87 15,97 16,40 16,21 16,29 | 49,28 48,74 48,96 135,14 133,56 134.20 79,86 78,93 79,23 69,99 69,07 69,411 292,99 289.65 291,03 55,36 54,76 55,00 13,09 12,94 13,00 58,52 58,04 59,10 787,05 777,89 781,29 59,73 58,82 59,10 76,15 74,14 74,52 60,98 60,28 60,56 12,01 11,87 11,93

Next

/
Thumbnails
Contents