Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-22 / 93. szám

1993. Április 22., Közös piaci panaszok Tokió (MTI) — A Közös Piac töb­bek között a mezőgazdasági im­porttermények vizsgálatára szol­gáló karantén felszámolását is kérte Japántól a Tokióban befeje­ződött kétnapos japán-EK kon­zultáción. Az EK Bizottságának külkapcso- latokért felelős vezérigazgatója e- mellett azonos elbánást kért a kö­zös piaci cégek számára a japán félvezetők, műholdas technikák piacán és több más konkrét terü­leten is. Horst-Günther Krenzler aggo­dalmát fejezte ki amiatt, hogy Ja­pán esetleg olyan kétoldalú keres­kedelmi megállapodásokat köt az Egyesült Államokkal, amelyek a Közös Piac számára hátrányosak. Macuura Koicsiro japán külügy­miniszter-helyettes cáfolta, hogy erről szó lenne, megjegyezve, hogy Japán valamennyi szállító, tehát nemcsak az amerikaiak piaci részesedésének növelésére törekszik. Ez vonatkozik az ame­rikai-japán félvezető-megállapo­dásra is, amelyben a japán ma­gánszektor fejezte ki szándékát, hogy a külföldi szállítók piaci ré­szesedését húsz százalékra növeli. A japán fél ugyanakkor a Közös Piac mennyiségi korlátozásaira panaszkodott - ezek mintegy 40 féle japán exportterméket sújta­nak. Kifogásolta azt is a japán külügyminiszter-helyettes, hogy az EK gyakorta kezdeményez dömpingellenes eljárást japán cé­gek ellen. Tavaly 31,2 milliárd dollárra, azaz rekordmagasságba emelke­dett Japánnak a Közös Piaccal szembeni kereskedelmi mérleg- többlete - ennek leépítését a közös piaci tisztségviselő az egyes áru­csoportokra kiterjedő, összeha­sonlító piaci elemzés beindításá­tól reméli. Mint mondta, az EK kétségesnek tartja, hogy a nemrégiben hozott, mintegy 110 milliárd dollár ér­tékű japán konjunktúraösztönző csomagterv hatására mérséklőd­ni fog a közös piaci deficit. Kártyakönyv — másodszor Miskolc (ÉM) — Tegnap szer­kesztőségünkben járt dr. Szőnyei Gyula, a Miskolci Vendéglá­tóipari Vállalat nyugdíjasa, író. Örömmel számolt be arról, hogy teljes egészében elfogyott a két éve magánkiadásban megjelent Tanuljunk kártyázni! című kö­tete, s a Kossuth Könyvkiadó már nyomja a hamarosan megjelenő második kiadás több ezer példá­nyát. Ugyancsak fogyóban nagy­sikerű irodalmi jellegű könyve, a Későn jött boldogság. A már nem fiatal, de annál lelke­sebb író elmondta, megegyezett a Kossuth Könyvkiadóval egy sza­kács témájú könyv kiadásában, annak anyagát gyűjti most Mis­kolcon. Borverseny * Edelényben Edelény (ÉM) — Egymást köve­tik megyénkben a helyi szőlőter­melők borait minősítő versenyek. Április 27-én, kedden Edelény és környékének bortermelői bírál- tathatják el fehér és vörös szőlő­boraikat, illetve gyümölcsborai­kat. A borversenyre - amelyre bárki benevezhet Edelényben, vagy a környéken termett saját készíté­sű borával - a Városi Könyvtárban ad majd kellemes programot az indulóknak és a borbíráknak. Be­nevezési díj bormintánként 50 fo­rint. A mintákat literes, fehér üvegben kell bevinni a Városi Könyvtárba április 26-án, vagy április 27-én 8 és 13 óra között. A borokat háromtagú zsűri érté­keli. Kategóriánként adnak a- rany-, ezüst- és bronzérmet a leg- ínKhat-nalf illetve emléklannt. Csütörtök------------------Üzleti Randevú D oktor-dilemma: alkalmazottként vagy vállalkozóként gyógyítani Monoczki Mária Miskolc (ÉM)—Egészség, beteg­ség - élőlények aktuális állapotát jellemző fogalmak. Minden em­ber, fajra, nemre, életkorra, gaz­dasági helyzetre, politikai hova­tartozásra való tekintet nélkül, életének több szakaszában kap­csolatba kerül az ORVOSSAL. Megszületésünk pillanatától el­múlásunk utolsó percéig számí­tunk rá, bizalommal (vagy anél­kül) fordulunk hozzá, ha legna­gyobb kincsünk, egészségünk megkívánja. Ezért mindannyi­unk számára egyformán fontos kérdés az egészségügy területén végbemenő változások figyelem­mel kísérése, megértése. A tár­sadalmunkban, gazdaságunkban bekövetkezett változások érezte­tik hatásukat az orvosok munka- feltételeinek alakulásában, a be­tegellátás rendszerében is. Kevés kivétellel mára már mindan­nyian leadtuk betegbiztosítási kártyáinkat a kiválasztott házi­orvosnak. Mi „betegek” tehát már választottunk. Most orvosainkon a sor, ők kerültek döntéshelyzet­be. Na nem a páciensek közül vá­logatnak, hanem egészen másról van szó: konkrétan az egészség­ügy privatizációjáról, melynek során május 31-ig minden házior­vosnak el kell döntenie, hogy al­kalmazottként, vagy vállalkozó­ként dolgozik majd tovább az egészségügy alapellátásában. A könnyűnek nem mondható dön­tés segítése érdekében március 11-én megalakult a Borsod me­gyei Praktizáló Orvosok Szövet­sége, melynek elnöke dr. Majoros István sebész- és baleseti sebész szakfóorvos lett, akit beszélgetés­re invitáltam a kérdéssel kapcso­latban. □ Főorvos Úr! Ön már túl van ezen a döntésen, s 1992. július 1-től vál­lalkozóként végzi munkáját Per­kupán, egy ideálisnak mondható körzetben. Kérem, mondja el olva­sóinknak, hogy hol tart jelenleg az egészségügy privatizációja! • Az egészségügyi vállalkozás egy nagyon speciális terület. Két nagy csoportra, osztható. Az első a régi értelemben vett magánpraxis folytatása. Ez nem jelent mást, minthogy a szakvizsgával ren­delkező szakorvos a megfelelő en­gedélyek birtokában, önálló ren­delőjében speciális szaktevékeny­séget folytathat. Az elmúlt esz­tendőben megindult egy folyamat - ezt sorolnám a második csoport­ba - két kormányrendelettel és egy népjóléti miniszteri rendelet­tel, amelyek az alapellátás priva­tizációját vannak hivatva törvé­nyi úton biztosítani. Privatizáció­ról beszélünk, azonban ez a nagy tömegben, tehát a régi nevén kör­zeti orvosi szinten megindított privatizáció csak egy „félprivati­záció”. Ez tulajdonképpen nem más, mint a praxisnak a priva­tizációja. Ugyanis valamennyi ob­jektív feltétel - kezdve a rendelő épületétől, annak teljes műszeres felszereltségéig -önkormányzati tulajdonban van, s marad tovább­ra is. Az Önkormányzati Törvény alapvetően előírja, hogy az ön- kormányzatoknak feladata, köte­lessége az alapellátás biztosítása. Hogy ezt milyen formában teszi meg, szuverén joga eldönteni: al­kalmazott útján, vagy vállalkozó orvos, esetleg magánorvos segít­ségével, vagy orvoscsoport kft.- jén keresztül biztosítja a műkö­dést, működtetést. Ez év május 31-ig a 79/92-es kormányrendelet értelmében az önkormányzatok­nak kötelességük megkérdezni valamennyi körzeti orvost, hogy milyen formában óhajt tovább dolgozni, marad-e továbbra is al­kalmazott, vagy privatizálni kí­vánja praxisát. uílány orvost érint ez a kérdés ma Magyarországon ? • Magyarországon 6700 orvosnak kell nyilatkoznia május 31-ig. Borsod megyében összesen 360, Miskolcon körülbelül 100 kol­légáról van szó. qE fontos döntés során hogyan se­gíti a Borsod megyei Praktizáló Orvosok Szövetsége az érintette­ket? • Elsősorban a vállalkozásokkal kapcsolatban tapasztalt tájéko­zatlanság, továbbá sok minden más egyéb, főleg érdekvédelmi probléma indított bennünket, né- hányunkat arra, hogy létrehoz­zuk ezt a szövetséget, melyet ko­moly előkészítő munka előzött meg. A Miskolci Praktizáló Or­vosok Szövetsége már majdnem két éve működik, s ez mintegy minta volt nekünk. Az országos szövetséget is példaként említhe­tem, melynek tagozataként jött létre érdekvédelmi szövetségünk. Ennek megfelelően céljaink is megegyeznek: valamennyi belépő praktizáló orvos kollégánk jogi, gazdasági, érdekvédelmi képvi­selete, beleszámítva azt, hogy szövetségünk kíván tárgyalni az önkormányzatokkal, a jövőben a tb-vel, s valamennyi biztosítóval. Rövid fennállásunk során már gyakorlati segítségnyújtásról is be tudok számolni, mely a kol­légák nagy megelégedésére tör­tént. Két alkalommal, szombati napokon tanfolyamot indítottunk Az alapellátás privatizációs kér­dései címmel. E tanfolyamokat újabb kettő követi majd május hó­napban is. Az előadásokat szak­emberek tartják, melyekből a résztvevő orvosok teljes képet kapnak a praxisprivatizáció kér­déskörét illetően. Bízunk benne, hogy ez alapján döntésüket meg­felelő ismeretek birtokában hoz­zák majd meg. □ Hány tagja van a Borsod megyei szövetségnek, s miből tartja fenn magát? • Jelenleg a Borsod megyei szö­vetségnek 160 tagja van, de a be­lépés folyamatos. Én azt remé­lem, hogy függetlenül attól, hogy ki milyen formában dolgozik, mindenki tagja lesz ennek a non­profit szervezetnek, ahol ennek megfelelően tagdíjat sem kell fi­zetni. Most van folyamatban egy alapítvány létrehozása, amely előreláthatólag a B.-A.-Z. megye Lakosságának Egészségéért el­nevezést fogja kapni. Fő feladata a szövetség Borsod megyei tago­zatának működtetése lesz egyik részről, másik részről pedig a helyi egészségpolitikai céloknak a kitűzése, a háziorvosok szak­mai, tudományos előmenetelének biztosítása, gyakorlati munkájá­nak segítése lesz. □ A praxisprivatizáció előnyeit Ön miben látja az önkormányzatok, az orvosok, illetve a páciensek szemszögéből nézve? • Ha egy orvos vállalkozóként kí­ván praktizálni, akkor a rendelő működtetését átveszi az önkor­mányzattól, annak minden gond­jával, bajával együtt. Területi el­látási kötelezettsége miatt biz­tosítja, hogy minden állampolgár orvosi ellátásban részesüljön szükség esetén függetlenül attól, hogy a kártyáját kinek adta le. A vállalkozó orvos ezzel egy újabb gondot vállal át az önkormány­zattól, s így könnyíti munkáját. Az orvos szemszögéből nézve a dolgot: gondolja csak el, hogy mennyivel másabb saját anyagi, tárgyi eszközeivel gazdálkodnia a rendelőben, mint az önkormány­zattól kértre várni. Az az orvos, aki jó üzletemberhez méltóan fej­leszti rendelőjének felszereltsé­gét, műszerezettségét, a betegel­látás minőségén javít. Ez a legfon­tosabb célja az egész privatizációs folyamatnak, reméljük, az em­berek legnagyobb elégedésére. Valuták, más-más áron Miskolc (ÉM) — Tegnap Miskolc nyolc pénzintézményében a következő árfolyamokon adták, illetve vet­ték a német márkát, az amerikai dollárt, az osztrák schillinget és a svájci frankot. (Az árfolyamok egy egységre vetítve forintban) Vásárlási lehetőségek DM USD ATS CHF vétel eladás vétel eladás vétel eladás vétel eladás 1. Postabank 53,24 56,53 84,89 90,14 7,5659 8,0339 58,26 61,87 2. OTP 53,57 56,47 84,99 89,65 7,61 8,02 58,43 61,69 3. IBUSZ Bank Rt. 53,36 56,67 84,70 89,93 7,58 8,05 58,25 61,86 4. Budapest Bank 53,05 56,17 84,89 89,53 7,5382 7,9810 58,33 61,79 5. Kereskedelmi és Hitelbank 53,22 56,52 84,93 90,10 7,5429 8,0095 58,30 61,90 ÉSZAK-Magyarország 9---------JEGYZET---------­& Ó4, /4PS^f Fecske Csaba Most pedig kedves olvasó, ha halálra köveznek, ha négy felé hasítanak is, ha kerékbe törnek, ha karóba húznak is, a mindenki által - általam is - annyiszor elátkozott, a pokol kénköves fenekére kí­vánt APEH dicséretét zengem gyatra lantomon. Nem, nem buggyantam meg, flúgot se kaptam és nem is vasalta ki az Ur bir- kaháj-fodorra emlékeztető agyvelőmet, hihetőleg teljesen normális vagyok, komplett. Ennek ellenére írom, amit írok. íme, az APEH hozzám írott levele, amit azt követően kaptam kezeimhez, hogy több napos gyötrődés, tökölés után vég­re kiizzadtam magamból, mint kagyló, vagy kalárist nyelt ember a gyöngyöt, az idei adóbevallásomat: „Tisztelt Ügyfe­lünk! Értesítem, hogy címünkre beérke­zett ilyen és ilyen számú bevallásán sze­replő visszatérítési igénye - a szükséges hibajavítás következtében - az Ön által megjelölt 5619 Ft-ról 9240 Ft-ra emel­kedett. így 9240 Ft-ot térítünk vissza az Ön részére.” Büntetőjogi felelősségem tudatában ki­jelentem, mindez igaz, nem ám az uj- jamból szoptam. Első nekifutásra ma­gam sem hittem el. Karomba csíptem, ébren vagyok-e? Majd megnéztem ma­gam. a tükörben, én vagyok-e?Ébren vol­tam, én voltam.. Csoda ez kérem! Olyan horderejű, mint amikora boltban ezresből adnak vissza, holott ötszázassal fizettem, holott öt­százasból szoktak, ha ezressel fizetek. Az APEH észnél van, nem lehet csak úgy becsapni. Azt is írják még, ha nem. értenék egyet a döntésükkel, tizenöt napon belül rek­lamálhatok. Ezúton üzenem, egyetér­tek, eszem ágában sincs reklamálni. Nem ettem meszet. Kösz, APEH, a tied vagyok az utolsó fillérig. Persze, amit te fizetsz vissza nekem! Vállalkozók termékei Budapest (MTI) — Magyar magánvállal­kozók termékeivel fogbővülni az ukrán-ma­gyar indikativ lista. Erre harminc napon be­lül tesznek javaslatot a hazai vállalkozói ér- .dekképviseleti szervezetek, a Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetsége, a Vállalko­zók Országos Szövetsége, az Ipartestületek Országos Szövetsége-Magyar Kézműves Kamara, valamint a Magyar Iparszövetség. Ezzel mód nyílik arra, hogy a magánvállal­kozók a nemzetgazdaságban elfoglalt he­lyük arányában reprezentálják magukat a külkereskedelemben is. Az 1993. évi szállításokról szóló dokumen­tumot az Ukrán-Magyar Kereskedelmi Gazdasági és Műszaki Tudományos E- gyüttműködési Kormányközi Bizottság el­ső ülésén írták alá Kijevben, ahol Kádár Béla külgazdasági miniszter kíséretében je­len voltak a vállalkozói érdekképviseleti szervezetek vezetői is. Az MTI kérdésére Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke elmond­ta: a magyar-ukrán kereskedelem legna­gyobb nehézsége, hogy az ukrán csereáruk választéka szűk. A résztvevő gazdasági ér­dekképviseletek ezért megállapodtak, hogy partnerszervezeteik útján segítenek meg­felelő árualapot felkutatni Ukrajnában. Próbálkozás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents