Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-20 / 91. szám

1993. Április 20., Közgyűlésre készül a MOSZ Debrecen (ÉM - B.Sz.L.) — Teg­nap Debrecenben az Agrártudo­mányi Egyetem színháztermében fórumot rendezett a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), melyen régiónk is képviseltette magát. A rendezvény a májusban össze­hívandó közgyűlés előrendez- vénye volt, hiszen akkor az orszá­gos szövetség tagszervezeteinek képviselői a mezőgazdaság áta­lakításának eddigi tapasztalatai alapján fogalmazzák majd meg a termelők véleményét az agrár­ágazat jelenlegi válságáról, s ott alakítják ki álláspontjukat az ágazat fellendüléséhez szükséges agrárpolitikai stratégiáról és a szövetkezés jövőjéről. E heti csődjeink Miskolc (ÉM - IS)—A Heti Csőd- értesítő című lap hetente közöl gyorsj elentést azon magyarorszá­gi cégekről, amelyek ellen csőd­eljárás (CS), felszámolási eljárás (FE), vagy végelszámolási eljárás (VE) indult. A lap ez évi tizennegyedik és ti­zenötödik számában tallózva ezúttal is találkoztunk olyan megyei gazdálkodó egységgel, Kft.-kel, termelőszövetkezettel, amelyek most kerültek fel a lis­tára. Ezek a következők: - Akromatt Bt. (FE) - Miskolc, Autofer-Rexim Kft. (FE) - Miskolc, Color Plan Kft. (FE) - Miskolc, Grafik depó Bt. (FE) - Mályi, Hetes Építőipari és Szolgáltató Kft. (CS) - Miskolc, Rudolf Ipari, Kereskedelmi és Környezetvédelmi Vállalkozás Kft. (CS) - Rudolftelep, Hetes Vendéglátó Gazdasági Munkakö­zösség (VE) - Ózd, Long For­gácsipari Bt. (VE) - Alsóberecki, Mechvill Mechanikai és Villany- szerelő Kisszövetkezet (FE) - Mis­kolc, Multitrade-Consulting ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. (VE) - Miskolc, Renit Ipari, Szol­gáltató és Kereskedelmi Kft. (VE) - Tömör, Spirnter Kereskedelmi Kft.fVE) - Felsőzsolca, Teodóra Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (VE) - Miskolc, Wo-Man Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. (VE) - Miskolc, Z és Z Ipari Kereskedel­mi Betéti Társaság (VE) - Miskolc, Zsámbok Kereskedelmi és Ipari Kft. (VE) - Miskolc. A mezőgazdasági fejlesztési alap Budapest (ÉM - BSZL) — Soro­zatunkban most a mező- és erdő- gazdálkodás tulaj doni-szerveze- ti-szerkezeti átalakulásának se­gítésére létrehozott alapról lesz szó. Ennek az alapnak a célja a piaci változásokhoz alkalmazkodni tudó, a hatékony termelés köve­telményeinek megfelelő vállal­kozások fejlesztési igényeinek tá­mogatása. Az alapnak e fenti sokrétű funkció beindítása a célja és ezen felül az átalakulás során kifejlődő új vál­lalkozások működtetéséhez szük­séges intézményrendszer létre­hozásának az elősegítése. A mezőgazdasági fejlesztési alap bevételi forrása a költségvetési törvényben a privatizációs bevé­telből és más forrásból évenként meghatározott összeg, a „részére” juttatott adomány és önkéntes be­fizetés, valamint pénzeszköze­inek bármely pénzintézetnél tör­ténő elhelyezéséből származó ka­mat. A mezőgazdasági fejlesztési alap­ból teljesíthető kiadás pedig a me­zőgazdasági termelés folytatá­sához szükséges beruházásokhoz - és rendeltetésszerű működte­tésüket szolgáló infrastruktú­rába - beruházás megvaló­sításához használható fel. Ebből az alapból teljesíthető kiadás például az őshonos állatfajták Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Újabb pénzintézet megyénkben Eredményes közgyűlés a Rákóczi Banknál A régió új pénzintézete a Nemzetközi Kereskedelmi Központban kapott helyet Fotó: Fojtán László Fekete Béla Miskolc (ÉM) — Pontosan egy évvel ezelőtt, 1992. április 16-án jött létre miskolci székhellyel a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank Rt. Az alapító 114 rész­vényes ezen a napon írta alá az alapító okmányt, s Sődleges cél­ként az észak-magyarországi ré­gió gazdasági, társadalmi fej­lesztését, az elmaradottság fel­számolását fogalmazta meg. A bank egy év múltán, április 16-án tartott közgyűlésén a részvénye­seknek szerény, de reménytkeltő eredményekről számolt be Vadas Attila vezérigazgató és Hoffman László, az igazgatóság elnöke. A bank tőkéje induláskor közel 600 millió volt, aminek 61,8 százalé­ka készpénzből és 38,2 százaléka apportból (értékpapírból és in­gatlanból) tevődött össze. Az alapítók között található az OTP Bank Rt., a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat, a Magyar Befektetési és Fejlesz­tési Rt., önkormányzatok, jogi és magánszemélyek. A közgyűlés végeztével a vezérigazgató és az igazgatóság elnöke nyilatkozott lapunknak.- A mai napot megelőző két és fél év újabb állomásához érkezett a Rákóczi Bank. Létrehozását a megyei önkormányzat szorgal­mazta, s minden lehetséges segít­séget megadott működéséhez. A törvényesen előírt pénzintézeti munka feltételrendszere szigo­rodott, s ezért hosszabb időt vett igénybe a személyi, tárgyi feltéte­lek biztosítása. A magyar pénz­piacon a Rákóczi Bank szinte egyedülálló példa, hiszen az jel­legű intézetről lévén szó járatlan utakon kellett közlekedni, mun­kát végezni. Dolgunk nehézzé vált, mert a szervezés idősza­kában két magyar bank is csődöt jelentett, s így a garanciák szigo­rodtak. Ezeken túllépvén arra törekedtünk, hogy gyorsasággal, pontossággal olyan bonyolítási rendszert valósítsunk meg, ami­vel a versenyképességet növel­hetjük. A svájci Topas pénzinté­zési rendszer meghonosításával olyan számítógépes hálózatot ala­kítottunk ki, ami az ügyfél adat- felvételével kezdődik, s erre épül. Ezt a rendszert Kelet-Európábán elsőként mi alkalmazzuk, s így egyfajta referenciának számí­tunk. A Topas naprakész banki főkönyvként is felfogható, ami egyszerre biztosítja a gyorsaságot és a gazdaságosságot. Arra kérdésre, hogy a közgyűlé­sen milyen eredményekről ad­hattak számot, a két bankszak­ember közölte: - Az előző év gaz­dasági eredményeit, a mérleget és az eredményfelosztást a köz­gyűlés elfogadta, s hozzájárult, hogy a nyereségként kimutatott összeget a bank eredménytar­talékába helyezze. Ezen az évfor­dulón nyitottunk a nagyközönség felé, s fokozatosan bővítjük pénzügyi szolgáltatásainkat. A pénzintézet vezetésében lényeges változás nem történt, az igaz­gatóságtovábbi egy taggal bővült. Köztudott, hogy ma bankjainknál lényeges eredménycsökkenés tapasztalható, s ezért is kie­melkedő a Rákóczi Bank közel 25 milliós nyeresége. A teljes pénzü­gyi év eredményét az 1993-as év fogja reprezentálni, reményeink szerint a részvényesek meg­elégedésére. A bank tervei között az alaptőke lényeges megemelése szerepel, s így nagyobb arányban járulhat hozzá a régió fejlő­déséhez. Több pénztámogatást kapnak a foglalkoztatási társaságok Ózd - Diósgyőr (ÉM - IS) — A Foglalkoztatási Alap terhére Ózdnak és Diósgyőrnek nyújtan­dó többlettámogatásról tárgyal­tak az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottságának legutóbbi ülésén. A már elfoga­dott 600 millió helyett ugyanis Ózdnak erre az évre 800 millió forint támogatásra lenne szük­sége, s így az 1992-ről maradt 200 millióval együtt kereken 1 mil­liárd forintot használnának fel az ottani foglalkoztatási gondok mérséklésére. Többletkeretet igé­nyelt - a jóváhagyott 150 millió helyett 280 millió forintot - a Diósgyőri Foglalkoztatási Kft. is. Nem véletlen a megnövekedett igény: Ózdon a munkanélkülisé­gi ráta már most meghaladja a 30 százalékot,- s ez, az 1993-ra bejelentett további elbocsátások, miatt elérheti a 40 százalékot. Növeli a gondokat, hogy a jelen­legi 13 ezer munkanélküliből év végére mindössze 1800 állástalan lesz jogosult a munkanélküli já­radékra. A munkaerópiaci bizottság ülé­sén abban egyetértés volt, hogy az ózdiaknak és a diósgyőrieknek egyaránt szükségük van a kiegé­szítésre, de arról már hosszas vi­ta bontakozott ki, honnan csopor­tosítsanak át ehhez megfelelő összeget. A munkavállalói és a munkaadói oldal azt szorgalmazta, hogy az országos foglalkoztatáspolitikai programok 1,5 milliárd forintos keretösszegének csökkentésével oldják meg a gondot. A kormány viszont inkább az Országos Foglalkoztatási Alap ke­retösszegéből kíván átcsoportosí­tani erre a célra. Végül is kompromisszum született: a felek megállapodtak abban, hogy az 1,5 milliárd forin­tos keretösszegből 200 millió forintot utalnak át az Ózdi Foglalkoztatási Alapnak, a diós­győriek többletigényét pedig az Országos Foglalkoztatási Alap oldja meg. Ez az alap a diósgyőri kerettel és az 1992-ről megmaradt összeggel együtt több mint 1 milliárd forint­tal gazdálkodhat. Cégérek - Miskolcon háromezer Miskolc (ÉM- K.L.)—A gyakor­lat cáfolja, hogy a jó bornak nem kell cégér. Kell bizony, mint ahogy az egyéb portékáknak is, amit eladni akarnak. Különösen mostanság, mikoris a piacgazda­ságban tanult és alkalmi kereskedők, eladók kínálják áru­jukat. Újakat, használtat vegye­sen. Az árusítók pedig, ahogy sze­rencséjük az üzleti életben enge­di, megtartják, vagy eladják üz­l j 1—1—- — 1—J- ormolr mérés szerint mintegy háromezer reklámtábla található a városban - tudtuk meg Újvári Andortól, Miskolc megyei jogú város fő­építészétől. Ézeknek egy része azonban minden engedély nélkül került helyére. Ezek nem mindig felelnek meg mind a városképi elvárásoknak, mind pedig az esz­tétikai követelményeknek. Arra is nem egy példát találtak, hogy a cég vagy éppen a reklámozott óL- TYió-n-r/íaror» mocfC7.nnt. nßlYl sa ezeknek a nem kívánatos rek­lámoknak. Arról is tájékoztatott a városi főépítész, hogy eddig már csak­nem száz esetben intézkedtek ezeknek a nem kívánatos jelen­ségeknek megszüntetésére. Most azonban az ügy rendezésére na­gyobb szabású akcióra készülnek, hogy a tiltott reklámtevékeny­séget megszüntessék. Együttműködnek ebben a Fo- ovHKzt.nvédelmi Tanáccsal, ame­--------JEGYZET-------­S $eyé*tty Bekecsi Szabó László Mindennapjainkhoz tartozik a rablás, az útonállás. Együtt kell élnünk vele. Be kell kalkulálni, mert minden napra jut jó néhány rablás-fosztogatás. Olvasom, hogy egy teljesen hétközi napon - szer­dán - úgy kiraboltak egy szegény asz- szonyt, hogy az csak na! A rendőrségi hír teljes részletességgel írta meg, hogy aszongya: „B. Z.-né 50 éves budapesti lakost a Déli pályaudvaron megtámad­ta három ismeretlen férfi (naná, majd bemutatkoznak!) és elvették ezer forint­ját”. A híradó azért diszkréten hoz­zátette, hogy volt még egy s más ingóság a hölgyemény birtokában, úgy mint200 osztrák schilling, karóra, arany éksze­rek és más értéktárgyak. A hivatalos je­lentés végén még diszkrétebben: „Az okozott anyagi kár 250 ezer forint”. Ez a szerencsétlen asszony azokkal a negyedmilliócska fülben, nyakban, ké­zen viselt vagyontárgyakkal hogy is gon­dolhatta volna, hogy kirabolják. Hát már itt tartunk, hogy potom negyed- millióért megtámadják az embert ? Fúj, hogy milyen emberek vannak, szemte­len rablók. Hát illik ezV. Ámbár - hogy messzire ne menjek -, ha jól meggondolom, hát azt mondom: abetyárját! Hiszen ez az összeg az én egész évi keresetem. Hát csak ennyivel úgy ukmukfukk járkálhat valaki min­den következmény nélkül? Hát álljunk már meg egy szóra! De ha még idege­sebb vagyok, akkor meg azt mondom, egy átlag nyugdíjas háromévi járan­dóságával sétafikáinak egyesek fülük­ben csüngőbüngőkkel? Hát akkor már nem is annyira szerencsétlen, nem is annyira szegény ez az asszony. Es akkor elképzelem, hogy még mennyi ingó-ingatlan maradt otthon! Még ne­hogy nekem is megjöjjön a kedvem valamihez...----ÁRFOLYAMOK___ B udapest (MTI) - A kistételben folyó keres­kedéstől eltekintve tegnap 19 üzletben összesen 82,2507 millió forint forgalmat bo­nyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde - árfolyamértéken.A részvények forgalma (kilenc kötés) névértéken 1.7300 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 2.9970 millió forintot tett ki.A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 21,5560 mii­hó forintra rúgott. Kárpótlási jegy . 80 i 2 75 •_o> <0 *70 "1 i 65 ő 60 E “ 55 Fonás Úti'. ISO. CdtJojus. Ps<5 Bíró*«.. lupts BroMxt-4 . LLÜiiiíiíl ttptpiíHin^P "mMtjltittitl-itjttitiltittltii ...JIÜligliiLi Ne*. Vo a ÖrokW. P**«n & iilllil Sül \ Ifl í 70 1 ; 64 " tőzsdei eladóslátlagór-görbe ■ nem volt kötés v minimális vételárajánlat a brókercégektől | a a brókercégek maximális eladásiár-a|ánlat(^ 11111 i i i 11 11 ri'tT 5 S £ R trrirl 111 i i H 1 trtrr 5 s £ a S S H = m n! ii 111 h h 111 n 1 R SS — 2 s a > a Tőzsde Index (ideiglenes) áprilisl9-én: 693,09 -0,60 Hivatalos árfolyamok a— Érvényben: 1993. április 19. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 133,10 135,90 134,19 134,89 Ausztrál dollár 62,38 63,62 63,04 63,34 | Belga frank* 263,02 267,68 264,37 265,53 Dán. korona U..1Ü 14.36 14,19 14,23 . Finn marka ............15,55 15,95 ' 15,78 15,88 F rancul frank 16,03- 16,31 16.30 16,18 I Holland forint 48,17 49,03 48,42 48,64 ír foot 131,74 134,34 132,84 133,28 1 Japán yen* 78,71 79.91 78,96 79,26 Kanadai dntláí 69,24 70,64 89,93 70,27 : Kuvaiti dinár 288,80 294,30; 290.90 292,28 Nemet márbu 54,12 55,08 54,40 54,64 Norvég korona 12,76 13,00 12,84 12,90 Olasz líra** 56,65 57,93 57,00 57,32 j Osztrák seb.* ' 76966 783.16 : 773,85 777,25 ' Portugál esc,* 58,13 59,23 58,75 59.03 Spanyol peseta 74,87 76,39: 75,32 75,70 Svájci frank 59,07 60,15 59,36 59,64':! Svéd korona 11,60 11.88 11,76 11,82 OSA-doIlár, 87,21 88,77 87,63 «1 ECU (KP.) 105,40 107,36 106,09 106,59

Next

/
Thumbnails
Contents