Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-19 / 90. szám

1993. Április 19., Hétfő Borsod Tájain ÉSZAK-Magyarország 5 Alapítványtevők Miskolc (ÉM - GY.G.) — Hajda­nán - az ezt megelőző átkos rend­szer által átkozott antivilágban - adományokat, ingyenpénzeket, külső segítséget - amennyire visz- sza tudok emlékezni, kétféle em­ber kért. - A pap és a koldus. A pap, úgy fejezte be adományok­ra felszólító mondókáját, hogy „a jókedvű adakozót szereti és meg­áldja az Isten.” - A koldus pedig, a templomajtóban, vagy a frek- ventáltabb utcasarkokon olyan bőbeszédűen köszönte meg a ka­lapjába hullatott filléreket, hogy annak végét soha senki nem vár­ta ki. Hálálkodó szövege ennek megfelelően meglehetősen hibrid volt, kérő is, meg köszönő is egy­szerre - pontosan olyan, amilyet ez az ingyenpénz kérő helyzet megkívánt. Tekintettel arra, hogy mindkétféle adománygyűjtő módszer valószínűleg évszázadok óta kialakult rendszer szerint működött, külön propagandára, hírverésre, egyiknek sem volt szüksége - az egész dolog termé­szetesnek hatott, s adott minden­ki a nyilvánvalóan nemes célra, tehetsége szerint - akár jólelkűen, akár nagylelkűen, akár jóked­vűen. - Templomépítésre, temető út, kerítés felújításra, harangön­tés céljából, iskola fenntartásra, vagy orgonavásárlásra,- szóval mindegy hogy mire - adakozott a magyar azzal a tudattal, hogy pénze jó helyre kerül. S ebben nem is csalódott soha. Ha támadt benne némi kétely pénze sorsát il­letően, az legfeljebb akkor történ­hetett, amikor a „rászorulóknak” perselyeztek a templomban, akik ugyanakkor kint is kéregettek - feltehetően ugyanazok. Az adományok azonban még eb­ben az esetben sem működtek ala­pítványi összegekként, legfeljebb egyházi jótékonykodások tarta­lékaiként. Mostanában viszont rengeteg kezd lenni az alapítványi célra fel­kínált adóalapból leírható lehető­ség. Legutóbbi, a politikusok, mű­vészek arcképeivel forgalmazott Fekete István nevét kisajátító alapítvány - „elárvult társaink - gazdátlan kutyák, macskák - élet­ben tartására” alakult, két szám­laszámmal, OTP fiókkal s min­dennel, ahogy illik, körülbástyáz­va vagy tíz szavahihető lap támo­gatásával. Szegény Gregor Jó­zsef! Vajon miért háborog, hogy adományait még csak meg se köszönik az alapítványtevők? Mit vár ó az olyan politikusoktól, akik szerint nekünk már csak a kóbor kutyák, macskák életben tartása a legnagyobb gondunk? Mert a kóbor kutyákat, macská­kat ugyan én is szeretem, de en­nek az országnak az életben tar­tásra szorultjait azért egy kicsit jobban. Környezetünk védelméért Miskolc (ÉM)—A Társadalmi E- gyesülések Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Szövetsége tanácsko­zást rendez a Föld napja alkalmá­ból április 21-én 14 órakor Mis­kolcon az Egyesületek Házában (Széchenyi u. 35.). A lakóterüle­tek közvetlen környezetének védelméről, a lélek és a beszéd szennyezettségéről, valamint ré­giónk környezetének helyzetéről, s az ezzel kapcsolatos felada­tokról tartanak előadást neves szakemberek: dr. Radó Dezső címzetes egyetemi docens (a Vá­ros és Faluvédő Egyesületek Or­szágos Szövetségének elnökhe­lyettese), dr. Nemesuri Mihály or­vos kandidátus (az Országos Közegészségügyi Intézet szak- tanácsadója), dr. Förszter Gyula környezetvédő (a miskolci Ho- locén Egyesülettől, illetve a Zöld Párt képviseletében). _________ H alászcsónakok, vízibiciklik Mályi (ÉM) — Másfél hete még kásás jég borította a Mályi-tó fel­színét, ám mostanára már a tava- sziasra fordult időben megjelen­A „vitriolos” gyilkosság Udvardy József Izsófalva (ÉM) — Nem egészen két hete, április 2-án egy hasogató fájdalmakra és gyomorgörcsökre panaszkodó férfit szállítottak a mentők Miskolcra, a Megyei Kór­ház toxikológiájára. A mérgezési osztályon Horkai István váltig ál­lította, hogy csupán bort és házi­pálinkát ivott. Bár az orvosok és az ápolók mindent megtettek ér­te, a 38 éves férfi súlyos kínokat szenvedve még aznap meghalt. Feltehetően rejtve maradhatott volna az izsófalvai V. Árpádné, Katinszki Mária bűncselekmé­nye, ha egy kazincbarcikai rend­őrtisztnek nem üt szöget a fejébe, hogy a családban rövid időn belül ez már a második mérgezéses ha­láleset. Alig két héttel korábban ugyanis Horkai „apósa” Katinszki András is meghalt. Az öreget szintén az ital vitte el, illetve egy pillanat­nyilag még ismeretlen összetéte­lű vegyület, amelynek szúrós sza­ga leginkább romlott daeurvízre emlékeztet. A bűnügyről a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályán Gyurkovics Gábor had­nagy tájékoztatta munkatársun­HIRDETÉS ........—­k át, és láthattuk majd megszagol­hattuk azt a folyadékot, amely va­lósággal szétmarta a két férfi bel­ső szerveit. A „vitriolt” Katinszki András ta­lálta valahol. Az öreg guberálás­ból tengette életét, s az izsófalvai alkoholisták között arról volt hí­res, hogy bármit megivott, amely­ben egy grammnyi alkoholt is sej­tett. Az egykor sárga színű, kétli­teres flakont három hete vihette haza a lepusztult lakásba, ahová 1991-ben fogadta be lányát és élettársát, Horkai Istvánt. A vegyszert az öreg ócska kacat- jai közé dobta. Egy március végi napon félliternyit magával vitt belőle, szokásos guberáló kőrút­jára. Munka közben alkalman­ként ivott a folyadékból, s társait is megkínálta. Azok - szerencsé­jükre - visszariadtak a taszító löttytől. Az öreg guberáló aznap már nem tért haza. Lánya a kórházban fél füllel csak annyit hallott meg, hogy édesap­ja valamilyen maró folyadék mér­gezésébe halt bele. Nem volt ne­héz kitalálnia, miért jutott a túl­világra az öreg, s feltehetően már ekkor elhatározta, elteszi láb alól az élettársát. Mint említettük már a rendőrök csak úgy vaktá­ban, találomra kérdezősködtek Katinszkiék környezetében Hor­kai István halála után. Meglepe­tésükre a tettes szinte az első szó­ra valósággal megnyílt előttük. Az ötgyermekes asszony (Horkai­tól négyet szült) szavai az evilá­gi pokol legmélyebb bugyrait idézték fel. Az izsófalvai házban az állandó pénztelenség, és a min­dennapos cívódás, verekedés jel­lemezte napjaikat. Katinszki Máriánál akkor telt be a pohár, amikor élettársa április 1-én erő­szakkal megakadályozta, hogy el­menjen apja temetésére. Másnap a szomszédban kölcsönkért öt­száz forintot, majd egy boltban Kövidinkát vásárolt. Egy óvatlan percben élettársa borosbögréjébe töltött a vegyszerből. Horkai szo­kása szerint egy hajtásra megit­ta a méreggel kevert bort. Néhány perc múlva már vért hányt, s te­hetetlenül vergődött az ágyon. Az asszony jó negyedóráig várt még, s csak akkor hívta ki a szomszé­dok segítségével a mentőket. Katinszki Máriával szemben elő­re kitervelt emberölés büntette miatt folytatja a rendőrség az el­járást. Mezőkövesd (ÉM) — Bár kint még időként csípős szelek fújdo- gálnak, a mezőkövesdi fürdő fe­dett medencéi változatlanul nagy népszerűségnek örvendenek. A közkedvelt Zsóri minden tava­szon megújul, ezekben a hetekben megszépülj medencék környéke, felfrissítik a parkosított területe­ket. A pavilonok gazdái sem tét­lenkednek ezalatt, igyekeznek bőséges árukínálattal kezdeni a szezont, hogy az idelátogatók ta­láljanak sokféle ételt, italt a strandolás óráiban. Hasonló mó­don készülődnek megyénk többi fürdőiben és strandján is. A hűvös tavaszi időben kellemes a fedettben Fotó: Laczó József A házépítés során mindenki a legszebbet szeretné megvalósítani. Ebben kíván segítséget nyújtani a Panoráma, amely igény szerinti formában, méretben és színben készít kiváló hő- és hangszigetelő ablakokat. Rendelje meg nálunk az Önnek legjobban tetsző ablakokat! panoramas’ 3704 Kazincbarcika, Pf. 434 Tel: 48/12-281 Fax: 48/12-663 Tavaszra készülnek a fürdők Jobban vigyázzunk, ha jön a vonat! Miskolc (ÉM - B.F.) — Nem múlik el egyet­len év sem, hogy az ország különböző terü­letén ne történne közút-vasúti keresztező­désben baleset. Mondanom sem kell, hogy az esetek döntő többségében ezek kimenetele igen súlyos. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy egy vonat és más közúti jármű ütközésekor megjósoljuk a baleset kimenetelét, követ­kezményét. Szinte 99,9 %-ában az utóbbi­ak vezetői, utasai szenvednek el sérülése­ket, sajnos többnyire a helyszínen meghal­nak. Pedig a közút-vasúti kereszteződések köz­lekedési rendje pofonegyszerű. Az átjárót hol hosszában, hol keresztben szabad hasz­nálni, de együtt a kettőt soha! Ha mégis megpróbálják, akkor elkerülhetetlen a ka­tasztrófa. A szabályozás is egyszerű! Egyetlen célja, hogy igyekszik minden eszközével arra bír­ni a közúton közlekedőket, hogy a vonat kö­zeledésekor álljanak meg. Mert ugyanezt a vonat képtelen megtenni. Például egy exp- ressz-vonat nyílt pályán 120-140 km/óra se­bességgel közlekedve 700-900 méter meg­tétele után képes csak megállni. Rengeteg figyelmeztető tábla Nincs még egy olyan veszélyforrás a közú­ton amire táblák és jelzőberendezések sora, úgy hívná fel a figyelmet a közúton közle­kedőknek, mint a vasúti átjáróra. Gondol­junk csak a vasúti átjáró három-, két- és egysávos előjelző tábláira, mely kellő távol­ságból jelzi a közút-vasút szintbeli keresz­teződését. Vagy a háromsávos előjelző tábla fölötti másik jelzés azt is tudatja, hogy so­rompóval ellátott vagy anélküli átjáró kö­vetkezik-e. Kiegészítő jelzése pedig felhív­ja figyelmünket arra is, hogy fénysorompó­val vagy jelzőőrrel biztosított-e a vasúti át­járó. Az úgynevezett „Andráskereszt” jelzi az átjáró kezdetét, de olyan információt is ad, hogy egy-, kettő- vagy többvágányú vasúti pálya keresztezi-e a közutat. Egyre több helyen, az átjáró előtt figyelmeztető útburkolati jeleket is felfestenek. A különböző figyelmeztető jelzések, táblák arra szolgálnak, hogy a gyalogosok, a jármű­vezetők figyelmét felhívják a vasúti átjáró­ra, eszükbejuttassák azokat a szabályokat, amelyeket a nyugodt és balesetmentes áthaladás érdekében meg kell tartani. Aranyszabályok szerint Melyek ezek? A vasúti átjárót mindig kis sebességgel, kellő óvatossággal közelítsük meg úgy, hogy az átjárót biztosító leeresz­tett tejeskaros vagy félkaros sorompó előtt az átjárót biztosító fénysorompó tilos jelzé­sére meg tudjunk állni! A vasúti átjárót biz­tosító berendezések szabad jelzései estén is kellő körültekintéssel közelítsük meg a vasúti átjárót mert nem tudhatjuk, hogy a biztosító berendezés működésében nincs e üzemzavar! Amikor az átjáróban közleke­dünk igyekezzünk azt minél rövidebb időn belül elhagyni! Az előző aranyszabályok el­lenére mindig vannak olyanok, akik érthe­tetlen okokból azokat nem tartják be. Me­gyénkben 240 közút-vasút szintbeli keresz­teződéstalálható, melyből 141 átjáró szilárd útburkolatú, kisebb-nagyobb közúti, illetve vasúti forgalmú, szinte valamennyi táblák­kal, egyéb berendezéssel jelzett és védett. 1992-ben három baleset történt átjáróban, melyből egy halálos, egy súlyos, egy pedig könnyű sérüléses kimenetelű volt. Mindhárom baleset azért következett be, mert emberi felelőtlenségből, nemtörődöm­ségből a félkaros sorompót megkerülve a fénysorompó tilos jelzését figyelmen kívül hagyva akartak a közúti járművek vezetői, hajtói átjutni az átjárón, de sajnos nem ér­tek át a túloldalra. Vigyázzunk, ha jön a vonat! Az ötszázasok klubja Brackó István Legendás időket idéz, s ma már legenda a Fiat 500-as autó. E mosolyognivalóan ara­nyos cipósdoboz gazdái kimondatlanul is klubba tartoztak, s egypetéjúségüket azzal fejezték kj, hogy az országúton a fénykürt­tel köszöntötték egymást, ismeretlenül is. Más márka tulajdonosairól nem mondható el ugyanez... A mezőkövesdi Nyeste Attiláné most mégis meg akar válni a szeretett pici­től, „aki” 22 éves. A jármű üzemképes, s 22 ezer forintot kér érte. A magyarázat egysze­rű: a gyerekek nőnek, az egyik hat-, a másik hároméves, s már nem férnek el a hátsó ülé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents