Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-17 / 89. szám

4 ESZAK-Magymiország Megyei Körkép 1993. Április 17., Szombat A népkerti Vigadó kilencvenéves Miskolc (ÉM - I.Gy.) — Díszeitől megfoszt­va, hámló vakolattal sorsára hagyottan vár­ja a népkerti Vigadó az idei 90. születés­napját. Mostoha jelenéhez hasonlóan, a születésnapjának bemutatásait sem kí­sérte az egyes történetírók részéről gondos­ság. Az 1929 évi Miskolc c. monográfia szer­zői ugyanis a Vigadó felépítésének idejét, a múlt század kilencvenes éveire tették. Egy már ugyancsak nem élők között lévő szak­író 1959-ben tudni vélte, hogy falai között 1886-ban borkiállítást rendeztek. Ilyesmi volt is a népkertben, ám két évvel később, 1888-ban. A nemrég, 1986-ban megjelent tanulmányban azt találjuk, hogy „1901- ben megkezdték Hajós Alfréd tervei alapján a Vigadó építését.” Egy dologról tehát három eltérő állítás várt tisztázásra. A néhány éve végzett levéltári kutatásaim valós és bizonyított adataival köszöntőm a 90 éves Vigadót, a felújítása utáni mielőbbi használatához sok-sok víg esztendőt kívánva. Ötezerrel olcsóbban A múlt század vége felé a város évente 10- 10 ezer koronát állított be a költségvetései­be a Vigadó felépítése céljából, mert a régit, az un. Lövölde épületet nem tartották meg­felelő tánchelyiségnek. Ezzel a módszerrel 1901-ben, már 40 ezer korona gyűlt össze. A terveket Görgey László államvasúti üz­letvezető és Siess Viktor államvasúti fő­mérnök készítette el. A tervezők a Vigadó építési előirányzati összegét 60 ezer koronában határozták meg, amelyet a városatyák „Miskolcz város háztartási viszonyaival arányban állónak” minősítettek. Az épület helye körüli vitát végül is a már megvolt népkert területének bővítésével zárták le. Az 1350 négyszögöl­nyi területbővítés megvásárlásához 7040 koronára volt szükség. A belügyminiszter által is jóváhagyott építési engedélyt az 1902. április 15-i közgyűlésen ismertették. A kivitelezést Grenyó Bertalan helyi építőmesterre bízták, aki a Soltész Nagy Kálmán elnökletével már korábban meg­alakított építési bizottságnak a kész Vigadó épületet 1903. április 24-én adta át. A munkák elszámolt költsége kereken 55 ezer korona volt, ami az előirányzattól öt­ezer koronával kevesebb. Hajós csak áttervezte Az épületet 1926-ban a város 25 évi hasz­nálatra azzal a feltétellel engedte át a Mis­kolci Atlétikai Körnek, ha a sportegyesület eleget tesz a kikötéseknek. Ezek szerint: „a Vigadót teljesen át kell alakítani és a tető­zetét újból meg kell építeni.” A sportkör az átalakítási tervek elkészítését Hajós Alfréd neves építészre, olimpiai bajnokunkra bíz­ta. A Hajós-tervek szerint átalakított „sportpalotát” 1927-ben, ünnepélyes kere­tek között nyitották meg. A Miskolcot ért legelső, 1944. június 2-án volt légitámadás következtében a Vigadó helyiségei használhatatlanná váltak. Abér- lő, a vendéglősi lakásából 1945. november 1-jére egy szobát és az előszobát helyreállí­tott. Az újjáépítés és a Vigadó gondnoki teendőinek ellátása fejében ezt a lakást az újjáépítő számára térítés nélkül engedte át a város 1946 januárjában. Az utóbbi időkben nem volt olyan év, hogy a helyi lapokban ne jelent volna meg aggódó írás az egyre romosodó népkerti Vigadó lát­tán. Tavaly, (ÉM. 1992.06.22.) a nyilatkozó városházi osztályvezető kilátásba helyezte: „Ha kell, az ördöggel is cimborálunk, hogy megmenthessük az épületet, s elérhessük a megújhodását.” Az ördög bánja kivel szövetkezik az épület megújítását szívén viselő, csak cselekedne már végre. A daganatok sebészetéről Beszélgetés Kiss János István sebészprofesszorral Miskolc (ÉM-LGY) — A miskol­ci Semmelweis Kórház igazga­tósága és tudományos bizottsága a hétfő délutáni tudományos ülésre meghívót küldött a megye valamennyi sebészorvosának, belgyógyászának, valamennyi or­vosi szakma főorvosának és min­den családorvosnak. A daganatok sebészetéről lesz szó. A téma elő­adója Prof. Dr. Besznyák István, az orvostudomány doktora, az Országos Onkológiai Intézet sebészeti osztályának osztályve­zető főorvosa, a magyar sebészor­vosok nemzetközileg ismert rep­rezentánsa. Az orvosi tudomá­nyos üléseknek rendszerint aktu­alitása van. Erről kérdeztük Kiss János István professzort, az Ál­talános Sebészeti és Mellkassebé­szeti Osztály osztályvezető főor­vosát, a tudományos bizottság el­nökét. e A szív- és érrendszeri megbe­tegedések után a daganatos be­tegségek követelik a-legtöbb éle­tet. Megyénkben évente 1500 olyan daganatos megbetegedés fordul elő, amely a sebészethez kötődik. Vezető helyen áll a tüdő­daganat, azt követi az emlő, a gyo­mor, a nyelőcső, a vastagbél és a végbél daganatos megbetegedé­se. Ezeknekabetegségeknekake- zelési alapja ma is a műtéti eltá­volítás, amely aztán kiegészülhet gyógyszerterápiával és besugár­zással. Ezeknek a betegeknek az egyharmadát a mi osztályunkon operáljuk. A tüdődaganatosok kö­zül többet. Naponta legalább két daganatos operáció zajlik a mű­tőinkben. □ Melyik nem., melyik korosztály a legveszélyeztetettebb? • A nőket elsősorban az emlőrák, a férfiakat a tüdőrák fenyegeti, mindkét nemet a vastag- és vég- bélrák. Az alkohol és a dohányzás a tüdőben, a nyelőcsőben, a has­nyálmirigyben hozzájárul a a da­ganatok kialakulásához. A meg­betegedések általában az életkor­ral szaporodnak, de ez nem tör­vényszerű. □ A daganatokat operáló sebé­szeknek vannak sikerélményeik, kudarcaik - és nagy tapaszta­latuk. • A korai felismerés, a korai be­utalás a legfontosabb. A beteg­nek, a sebésznek a családorvos tud leginkább segíteni. Az egész­ségügynek az az ága, amely még ki sem alakult, máris sorvadni látszik; a nagy hagyományú tü­dőszűrés és a nőgyógyászati on­kológiai szűrés mellett célszerű volna a többi szerv szűrésének az elteijesztése is. Ehelyett sajnos azt halljuk, hogy anyagi meggon­dolásból ritkítani akarják a tü­dőszűréseket is. Aki így dönt, az Kiss János István professzor nem tud számolni. Mondjuk nem tudja kiszámítani, hogy mennyi a különbség a film és a koporsó között... És, ha már a tapasztala­tokról beszélgetünk, egy fontos dologra szeretném felhívni az em­berek figyelmét: senki se hagyja magát befolyásolni azok által a propagandák által, amelyekkel manapság tele vannak az újsá­gok. Mint orvos elhiszem, hogy egyes mozgásszervi bajokra, de­rékfájásra, neurózisra jótékony hatással lehet a természetgyó­gyászat. Elhiszem, hogy fűben, fában orvosság van, ám mint se­bészorvos ki kell hogy jelentsem, aki a daganatos betegeket termé­szetgyógyászhoz küldi és az a ter­mészetgyógyász, aki daganatos betegeket „kezel” az gyilkos és aki a médiákban ezt igenli és propa­gálja, az közvetett gyilkos. A da­ganatokat nem tudja eltűntetni a természetgyógyász, ám amíg ke- zelgeti a beteget, fogy az idő, ter­jed a daganat, a beteg ballag a sír­ja felé. □ Magyarországon ma mi a gya­korlat, közlik a beteggel, hogy gyó­gyíthatatlan rákja van? • Általában csak a közvetlen hoz­zátartozóval. Ez a mi szakmánk legnehezebb része. □ Professzor úr, ön felsorolta már a tudományos ülés jóhéhány in­dítékát, ám benne van a levegő­ben, hogy még ennél is többről van szó. • Igen, nekünk sebészorvosoknak egy kicsit ünnep is lesz a hétfői nap. Olyan embertől hallunk a se­bészet legújabb eredményeiről, Fotó: Fojtón László híreiről, akit minden magyar se­bész tisztel. Talán nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy ben­nünk is bizonyos mértékű szak­mai rivalizálás, féltékenység búj- kál. Ez nem rossz, mert a becs­vágy csak használ a szakmának. De a Balassa-emlékérmes, Krom- pecher-emlékérmes, Marku- sovszky-emlékérmes Besznyák professzor urat minden magyar sebész elismeri és tiszteli. Előadásai magával ragadóak, szellemesek. Én harminc éves is­meretség, barátság után mond­hatom, hogy a hallgatóság fel­töltődik, új erőt kap hétfő délután. És ezt nem csak a sebészek vár­hatják, hanem a belgyógyászok és a családorvosok is. Nem műtéti technikáról beszél a professzor, hanem azokról a mód­szerekről, eljárásokról, amelyek birtokában a legtöbbet tehetünk a daganatos betegekért. □ Ön a jó diagnózis, a biztos se­bészkés, a pontos gyógyszerada­golás és besugárzás mellett tud ilyet mondani? • Besznyák professzor úrtól bizo­nyára másról fogunk hallani, de én is tudok egy ilyet mondani. Nagyon jó hatással van a bete­geinkre, ha meglátogatják, láto­gatják őket azok az orvosok, akik felfedezték a betegségüket. Rendszeresen bejár az osztá­lyunkra beteglátogatóba Stubnya Péter, Vajvoda Júlia, Hintalan János családorvos, vagy Kapui Márton belgyógyász főorvos. Folytathatnám még a sbrt, de nem sokáig... CD lemezen a Magyar Törvénytár Miskolc (ÉM-Sz.Z.)—A mai jog­alkotási dömpingben még az sem lenne meglepő, ha egyik napról a másikra módosulnának bizonyos jogforrások. Kétségtelen, egyre nehezebb eligazodni a paragra­fusok birodalmában. Különösen az bosszantó, ha az embernek sebtében lenne szüksége vala­mely jogszabály egy részének szövegére, ám az nincs mindjárt kéznél. Rövidesen megoldódik ez a probléma, hiszen napvilágot lá­tott egy új magyar találmány. E szerint CD lemezen tárolják ha­zánk teljes hatályban lévő jog­anyagát. E jogszabálykereső rendszer létrejöttéről, alkalma­zásáról kérdeztük a forgalmazó cég, az Unió Kiadó vezérigazga­tóját, Horváth Bélát. A magyar könyvpiacon az elmúlt években igen jelentős változás kö­vetkezett be, gombamódra szapo­rodtak a kiadók, a ma bejegyzet­tek száma meghaladja a három­ezret. Ugyanakkor mind a lapok, mind a könyvek iránt nagyon megcsappant az érdeklődés. Ma, közrebocsátását. Foglalkoztunk viszont közlönyökkel, nyomtat­ványokkal is. Azt is észrevettük, hogy egyre nagyobb a sikerük a tematikus jogszabály-gyűjteményeinknek, kézikönyveinknek. Ekkor vág­tunk bele a teljes magyar hatá­lyos joganyag közzétételébe. A profilunk is ebbe az irányba toló­dott el. □ A váltás nyilvánvalóan azt is megkövetelte a cégtől, hogy átfogó ismeretekkel rendelkező szakem­berek végezzék ezt a munkát. • Nyolcvanan dolgoznak nálunk, ahol a cél nem kisebb minthogy a jogszabályi szövegek száz száza­lékosan pontosak legyenek! Ezek­ben szakmai tévedés, elírás, he­lyesírási hiba nem fordulhat elő! Ennek megfelelően építettük fel magátakiadótis. Külön szerkesz­tőségben megy végbe a különféle jogszabályok összeállítása, szer­kesztése. Lényeges szerepe van a jogi lektorátusnak, ahol végzett jogászdoktorok dolgoznak. A Magyar Törvénytár esetében a hiszen mi nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy a megrendelő késve kapja meg az új paragrafu­sokat. Jellemző, hogy nálunk a kézirat érkezésétől számított egy hóna­pon belül már megjelenik az új gyűjtemény. Ám, mint minden eredeti és jó megoldást, a CD le­mez bevezetését is az élet kény­szerítette ki. □ Konkrétan mi a lényege ennek az újításnak? • Tudvalevő, a Magyar Törvény­tár már 35 kötetből áll. Ez hatal­mas mennyiség: mintegy 60 ezer oldal terjedelmű szöveg. Na most, ha valaki ebből egy bizonyos jog­forrást szeretne előkeresni, az bi­zony meglehetősen nehézkes, idő­igényes. Szükségessé vált tehát a számítógépek alkalmazása. A gép pillanatok alatt képes elő­keríteni a kívánt szövegrészt, jog­szabályt a 60 ezer oldalnyi anyag­ból. Elég akár egyetlen szót meg­adni utasításként. A hatályosítás érdekében a meg­rendelőnek semmit sem kell ten­A leukémiás kicsinyekért Miskolc (ÉM) — Sajnos a mi me­gyénkben is meglehetősen magas a leukémiás megbetegedésben szenvedő gyermekek száma. Ezért is érdemel különös figyel­met az, hogy országos segélyak­ciót szervez az ilyen betegségtől szenvedő gyermekek megsegí­tésére a Kép-Világ Alapítvány. A nyitóesemény az a jótékonysági koncert lesz, melyet április 26-án rendeznek meg Budapesten, a Kongresszusi Központban. A fő­városi hangversennyel egyidőben hasonló koncertet rendeznek Szolnokon, Szegeden és Békés­csabán. A Kép-Világ Alapítvány a koncert teljes bevételét a leukémiában szenvedő gyermekek gyógyke­zelésére fordítja. A Tűzoltó utcai gyermekklinikán szeretnének egy olyan épületszárnyat létre­hozni, ahol a kezelés ideje alatt a kis betegek, együtt lehetnek édes­anyjukkal. E lehetőségnek ugyanis felbecsülhetetlen a pszic­hikai és fizikai jelentősége, s nagymértékben segíti a gyerekek gyógyulását. A budapesti koncertre jegyek - egységes áron, 10 ezer forintért - az Operaház szervezési osztályán igényelhetők. Az akciót ajánljuk mindazok figyelmébe, akik tehe­tik, s hozzájárulásukkal segítsé­get kívánnak nyújtani a leuké­miás gyerekek gyógyulásához. Mit ellenőriznek a rendőrök Miskolc (ÉM - HL) — Az ellenőr­zés célját sommásan a közleke­désbiztonságjavításában lehetne megfogalmazni. Az ellenőrzések a közlekedésbiz­tonságot súlyosan befolyásoló cselekmények kiszűrését céloz­zák. Ezek elsősorban a gyorshajtás, az előzési szabályok, a jobboldali közlekedés szabályainak megsér­tése, valamint az ittas vezetés. A kulturált, biztonságos, európai normáknak megfelelő közleke­dési helyzet megteremtése a cél. A rendőri intézkedéseket három fő csoportra lehet osztani:- A szabálysértések elkövetésén tetten értjárművezetőjével szem­ben (gyorshajtó, szabálytalanul előző, stb.)- A szúrópróba szerinti ellenőrzé­sek esetén a vezetői jogosultságot, az okmányok meglétét, hiteles­ségét, zöldkártya, kötelező fele­lősségbiztosítás meglétét. Bűncselekmény elkövetésére utaló, arra alkalmas tárgyak, esz­közök származására, tulajdonlá­sára vonatkozó elszámoltatás.- Műszaki ellenőrzés forgalmi en­gedély alapján, illetve helyszíni műszaki ellenőrzés (pl. fék, kor­mánymű, stb.) A magyar viszonyoktól fejlettebb motorizációs és közlekedési kul­túrával rendelkező országok pol­gárai értik, hogy a rendőri el­lenőrzések a közlekedő, szabály­követő polgárok biztonsága érde­kében történik. Szívesen veszik a rendőri intéz­kedéseket, értik annak létjogo­sultságát. A magyar autós ezt nem így ítéli meg. Tanácsot ad a rendőrnek, hogy mivel kellene foglalkoznia, mert nem ismeri a riasztó baleseti adatokat. (Mint pl. a 100 balesetre jutó halálos ál­dozatok száma Angliában 1,08; Németországban 2,33; Ausztriá­ban 3,01. Ez a szám Magyarorszá­gon 8,87. Ebből az összehason­lításból fakad a feladat, ami min­dent összevetve nem pusztán a rendőrségre vár. Hír waldorfos gyerekeknek Hámor (ÉM) — A Miskolci Wal­dorf Pedagógiai Alapítvány szep­temberben újabb első osztályt in­dít a'waldorfos gyerekek számára a hámori általános iskolában. A j 1 Z1 J- lUi i.. i fi 1 '1 Az öntudatos

Next

/
Thumbnails
Contents