Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

1993. Április 15., Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Jön a Steyr a kiállításra Miskolc (ÉM) -Ez évben sem ma­rad el a hagyományos Agromas- expo mezőgazdasági kiállítás - és vásár. Jövő héten - április 20-án (kedden) lesz a megnyitó, s azt kö­vetően április 23-ig gyönyörköd­het a nagyközönség és a szakmai érdeklődők serege, gépekben, me­zőgazdasági termékekben a bu­dapesti Hungexpo területén. Egyik favorit kiállító minden bi­zonnyal a világhírű osztrák Steyr cég által alapított Steyr Hungária Kit. lesz, amely hagyományaihoz híven jónevű gépeivel, lepi meg a vásárra látogatókat. A tárgyalást elnapolták Miskolc (ÉM) — A Borsod-Aba- űj-Zemplén megyei Bíróságon az alperes, Brúnó Bigatton távollé­tében nem kezdődhetett meg ér­demben a Miskolci Vendéglátói­pari Vállalat privatizációjával kapcsolatos tárgyalás. Mint is­meretes, a Parlament Monopoly csoportjának prominens szemé­lyisége, Balás István képviselő vetette fel először - egy újságcikk nyomán-, hogy a vendéglátó pri­vatizációja során törvénytelen­ségek történhettek. Az olaszok ugyanis alig harmadáért jutottak a 300 millió forintos vagyonhoz. A vagyonügynökség ennek el­lenkezőjét állítja: előnyös üzletet kötöttek. Folytatás: később... A mezőgazdaság támogatása Az Állattenyésztési Alap Miskolc (ÉM) - Soha nem volt olyan nagy szükség a mezőgaz­daság támogatására, mint nap­jainkban. Pár napja tettük közzé, hogy törvény született a földmű­velésügyi alapok létrehozásáról. Ezúttal az Állattenyésztési Alap ismertetésével foglalkozunk. Az LXXXVIII. törvény szerint az Állattenyésztési Alap rendelteté­se a gazdasági haszonállatok ne­mesítésével, - tenyésztésével kap­csolatos fejlesztési feladatok ellá­tásának elősegítése. Ezek szerint a mezőgazdasági termelő az Állattenyésztési Alapba tenyész­tési hozzájárulást köteles fizetni. A tenyésztési hozzájárulást bi­zonyos meghatározott termékek (szarvasmarha, - sertés, - juh, - ló, - baromfi és egyes kisállatte­nyésztés), valamint a lóverseny totalizator tevékenység után, bi­zonyos meghatározott mértékben kell teljesíteni. A tenyésztési hozzájárulás alap­ja a termék értékesítéséből szár­mazó, - az általános forgalmi adót nem tartalmazó nettó árbevétel, és a lóverseny totalizator forgal­ma. A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 12. paragrafusának (5) bekedése szerint adózó mezőgaz­dasági kistermelő árbevételként a hozzájárulással csökkentett be­vételt veheti figyelembe. Az aki a termék értékesítéséről szóló számlát kiállítja, köteles a tenyésztési hozzájárulás összegét kiszámítani, azt a számlán fel­tüntetni, levonni, és az Állat- tenyésztési Alapba befizetni. Az Állattenyésztési Alap bevétele a tenyésztési hozzájárulás, az ál­lattenyésztéssel kapcsolatos jog­szabály előírások megsértésével összefüggésben megállapított kártérítés összege, az állatte­nyésztési bírság, az Alap pénze­inek kamata, adományok, önkén­tes támogatások. Ezzel szemben az Állattenyészté­si Alapból teljesíthető kiadás pél­dául a Tenyésztési törzskönyvi el­lenőrzés, teljesítményvizsgálatés tenyészérték megállapítás, apa­állat-ellátás részbeni támogatá­sa, állattenyésztési adatbank és információs rendszer részbeni működtetése, nemzetközi, és ha­zai kiállításokhoz, rendezvények­hez, állattenyésztéssel kapcsola­tos szakmai kiadványokhoz hoz­Juhtejtől a kaskaválsajtig... E Húsáért, gyapjáért, de Gelejen: tejéért. Gelej (ÉM - BSZL)—Nincs köny- nyű helyzetben sem a termelő, sem a feldolgozó... Az embert még a puszta kellős közepén is érheti kellemes meglepetés: Dél-Bor­sodban a prérin magányosan áll egy szépséges épület, ami modern tetőcserepével, a hangulatos kis parkjával mint egy oázis-díszlik a síkságon. Gelej tejüzemében, vagyis hivatalos nevén a Juh- és Tehéntej Feldolgozó Sajtgyártó Kft. patyolattiszta üzemében minderről Petrán József sajtü­zemvezető beszél. • Eredetileg csak kimondottan juhtejre alapoztuk az üzem tel­jesítményét, de menet közben született az ötlet, hogy van itt sok tehéntartó gazda, no és a Dél- Borsodi Halászati Tsz is foglal­kozik szarvasmarhával, jó lenne hát az itt termelt tehéntejet is helyben feldolgozni. Egyébként az üzem szinte teljes kapacitása az exportra irányul. 1990-ben köl­töztünk ide, azóta a termelés is, és az üzem is a duplájára nőtt. Ré­gebben szállítottunk Angliába, az USA-ba, Hollandiába legfon­tosabb termékünkből a kaska- válsajtból, mely juhtejből készül. Most már Libanonba, Jordáni­ába, Kuvaitba, Szaud-Árábiába is szállítunk. Sajnos erős a félelem bennünk, hogy - az ország mező- gazdasági helyzetét ismerve - a tejtermelést az „illetékesek” tönkreteszik, hiszen a birka ez év­ben a legtöbb helyen mínuszban van. A pecsenyebárány - szinte mind itt marad a nyakunkon. □ És még akkor itt van a tehéntej is? • Gelejsajt néven exportáljuk, és megpróbáljuk most már belföldön is értékesíteni. A kapacitásunk elég nagy, hiszen éves szinten csak juhtejből több százezer hek­toliter a felhasználás. Ezt a meny- nyiséget természetesen képtelen a közelből beszerezni, ezért Erdó- bényétől egészen Mezófalváig vá­sárolunk fel juhtejet. A közelben van jó néhány lelkiismeretes ju­hász, akik fejnek is, ezért velük is kötöttünk szerződést. Jelenleg a világpiaci árak nem kedveznek nekünk. Mi is kénytelenek vol­tunk felvásárlási árat csökken­teni, amivel - félő, hogy - a juhá­szokat tesszük tönkre. A Kft. sajtüzemét még 1988-ban kezdték építeni világbanki prog­ram keretén belül. Akkor a geleji Dél-Borsodi HTSZ 66 százalék­ban volt tulajdonos, a 34 százalék pedig egyéb befektetőké volt. Ez praktikus, hiszen a tej előállí­tása itt helyben történik, s a fel­dolgozása is. A juhtenyésztés segítésére az ál­lomány nagy részének minden adata már számítógépben van. Az üzemben gomolyát, juhtúrót is készítenek a híres kaskavál saj­ton kívül. Az alapanyagot, - a juhtejet most negyven forint alapáron veszi át a Kft., és még béltartalomtól függően jön hozzá minőségi felár, valamint az exportból is része­sítik a termelőt: literenként 13 forint exportfelárat is fizetnek az átvett juhtejért. De nem nehéz megjósolni: bár­mennyire is igyekszünk az EK tagjai lenni, nem lesz könnyű dol­ga sem a termelőnek, sem a fel­dolgozónak. Újrakezdeni, de ha nincs miből! Miskolc (ÉM - KL) — A dolgozó­nak - ha történetesen olyan „sze­rencsétlen”, hogy az ÓKÜ vagy az Rt. eddig nem bocsátotta el és nem léphetett be a Foglalkoztatási Kft-be - nincs esélye kölcsönfelvé­telre, de még kezesként sem fogadják el a pénzintézeteknél. Szinte munkanélküliként bírál­ják el, s ajtót mutatnak neki, ha pénzért kopogtat. Azok előtt te­hát, akiknek van ugyan megtaka­rított pénzük, esetleg végkielé­gítésre számítanak, de ehhez az összeghez még szükségük lenne kiegészítő tőkére, hogy valamibe belevághassanak, minden kapu bezárul. Még az esélyt sem kapják meg arra^hogy újrakezdhessék az életüket. A dolog tehát így, emberi oldalról megközelítve végtelenül felhábo­rító, de bármilyen hihetetlen is, jogszerű. Vagy mégsem? Ezt fir­tatta nemrégiben az ÓKÜ Válla­lati Szakszervezeti Bizottságá­nak ügyvivő testületé is, amikor sok dolgozó kérésére napirendre tűzték a kérdést. Jogászokkal konzultáltak, akik a következőt mondták: „A piacgazdaság törvé­nyei szerint az OTP-nek jogában áll bármilyen feltételt kötni, még a felszámolás tényét is, ugyanak­kor ez a korlátozás így deklarál­va mégsem igaz és apolitikus. A hitelfelvevő ugyanis nem a fel­számolás alatt álló munkáltató, tehát nem a cég fedezeti helyzetét kell vizsgálnia a pénzintézetnek, hanem a kölcsönt felvevőét”. Ennek alapján bírálható el, hogy kaphat-e hitelt vagy sem. Ezt Ózdon a pénzintézetek nem te­szik meg. Papp Imre, az ÓKÜ VSZB ügyvi­vő testületének tagja mindehhez a következőket tette hozzá:- Tudjuk, hogy az OTP eljárása jo­gilag nem támadható, de szeret­nénk, ha egy kicsit rugalmasab­Un-. ^11—A —nlr n rlnln rfVl C\rr A rro hitelfedezetként? Miért kell azon­nal elutasítani, s potenciális „nemfizetőnek” tekinteni azt, aki felszámolás alatt álló cégnél dol­gozik? Ózdon sajnos nemcsak az ÓKÜ és az Rt. van ebben a hely­zetben, hanem számos kft, gaz­dasági társaság is. Az ó dolgo­zóikat ugyanúgy elküldik, mert nem hitelképesek. Hogy egy konkrét példát is mondjak a hely­zet súlyosságának alátámasztá­sára: elkezdődött az ÓKÜ bérleti lakásainak az értékesítése. A lakó néhány tízezer forintért a tulaj­donába vehetné eddig bérelt lakását, de hiányzik a pénzéből, nem tud fizetni. Ha történetesen a felesége és ó is felszámolás alatt lévő cégek valamelyikének alkal­mazottja nem kap kölcsönt, s így esetleg elúszik a nagy lehetőség. Változtatni kellene tehát a pénz­intézeteknek a hozzáállásukon, mi csak azt kérjük: legyenek kissé rugalmasabbak, s keressenek mindenki számára megfelelő megoldást. Az ügyvivő testület ülésén konk­rétan az OTP ózdi fiókját „neve­sítették” meg, így elsőként Nagy István fiókigazgatótól kértünk in­formációkat:- Sajnos az a dolgozó, akinek a munkáltatói igazolásán rajta van a felszámoló bélyegzője, nem hi­telképes. Tudjuk, hogy nehéz ezt a tényt elfogadni, de a kockázat a miénk, nekünk elsősorban a fize­tőképességet kell szem előtt tar­tani, s akik felszámolás alatt álló vállalatnál dolgoznak, egyik nap­ról a másikra utcára kerülhetnek, mi pedig futhatunk a pénzünk után. Elfogadjuk viszont hitel fel­vevőnek és kezesnek is azt, aki a Foglalkoztatási Társaságnál van állományban, még akkor is, ha 80 százalékos bérrel otthon tartóz­kodik. A rövidlejáratú hiteleknél (sze­rvrűltri Irnlnonn ármrácárlÁíli hitiül kozói kölcsönnél - forgalomképes ingatlant is elfogadunk. Emellett a lakásépítési hitelnél megtörté­nik, hogy ráterheljük az épít­ményre a jelzálogot. A rövidlejá­ratnál viszont mint mondtam, a munkabér, esetleg a nyugdíj a fedezet. Nagy Havas Lászlót, a Hitelbank igazgatóját is megkérdeztük, de náluk a helyzet egészen más. Ók nem foglalkoznak az ilyen hitel­formákkal, inkább a vállalkozói szférát célozták meg. Viszont annyit az igazgató is el­mondott: ha a pénzintézet által szabott feltételek megfelelnek a törvényeknek, akkor abba nem lehet belekötni. Alabán Jánostól, a Hangony és Vidéke Takarékszövetkezet el­nökétől tudjuk, hogy a feltételeik hasonlóak az OTP-éhez. A Foglal­koztatási Társaságnál állomány­ban lévők kaphatnak tőlük hitelt és kezesként is elfogadják őket, viszont a felszámolás alatt álló cégek dolgozóit nem.- Kintlévőségünk állandóan nő, s így nem engedhetjük meg ma­gunknak, hogy egy bármelyik pil­lanatban kereset nélkül marad­ható ügyfélnek hitelezzünk. Csak mindezek alátámasztására mon­dom el: a behajthatatlannak tűnő hitelállományunk eléri a 12 mil­lió (!) forintot. Meg kell tehát ezerszer is gondol­nunk és vizsgálnunk: kinek van egyáltalán esélye arra, hogy rend­szeresen be tudja fizetni a rész­leteket. A hír tehát nem vigasztaló. Egy­valamit viszont nem könnyű meg­érteni. Egy pénzintézetnek miért hitelképes az a „polgár”, aki a Foglalkoztatási Társaság tagja, holott tudjuk: a társaság 1994. nyarán minden bizonnyal meg­szűnik. S miért nem hitelképes mrmrliiik a7. RDH hpnffprÁSíP nki­1 Ju X Brackó István Elmúlt a húsvét, a nagy evészet ideje, s gyanítható, hogy ismét rontottunk a statisztikán. A kulináris örömök gyo­morbajos regisztrálói kiszámították, hogy itt és most egy magyar jövedelmé­nek 55 százalékát élelmiszerre költi. Békeidőben, s ünneptelenül. De nyuszi táján sonkát majszol, rakott tojást habzsol, természetesen kaláccsal. Az még csak hagyján, hogy borul a kolesz­terin-szint. De borul a családi költ­ségvetés is, s a haspárti magyar keres­ményének minden második forintját ka­jára költi, az őrületbe kergetve ezzel a statisztikusokat, az életmódkutatókat és a szociológusokat. Bezzeg a gazda­gabb és civilizáltabb országokban a konyhapénz alig terheli a házi-büdzsét, s a fizetéshez képest félpénzből futja fe­hérjedús bélszínre, tápláló kaviárra, méregtelen biozöldségre és gyümölcsre. Úgy tűnik, tisztelt honfitársaim, hogy fólzabáljuk a jövőt. Ilyen pénzkiadási struktúra, s fogyasztói szokás mellett nem jut könyvre, színházra, külföldi utazásra, intenzív nyelvtanfolyamra, szoláriumra és szaunára, délutáni lo­vaglásra, koktélhoz való szmokingra, hajnövesztőre és kebeldagasztóra. A gyerek ugyan még megkapja a Legót, s a nagymama méregdrága gyógyszerét is kiváltjuk. Kifizetjük a fűtést, befizet­jük az OTP-tartozást, de a zálogházból már nem váltjuk ki a sosem használt családi ezüst-eszcájgot. Ami marad, a többi, a többség pokolra, gyomorba száll. Drága a kenyér, drága a tej, a gye­rek folyton éhes. Es csodálkozik, hogy a csirkepörköltben nincs comb, hogy a tú­rós palacsintából hiányzik a mazsola. Tudós emberek kiszámították, hogy mire és mennyit költ a magyar. Azt is tudjuk, hogy mennyit keres. Nyilvánva­ló, hogy eszik is, mert nem akar (éhség) sztrájkolni. Az ennivalóra kénytelen so­kat költeni. Haspárti hedonizmusát csak az kérdőjelezi meg, hogy már nem tudja tovább húzni a nadrágszíjat...Mi lesz az utolsó lyuk után? ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó kereskedést nem számítva tegnap összesen 25 üzletben 735,2224 millió forint forgal­mat bonyolítottak le a Budapesti Értékpa­pírtőzsdén árfolyamértéken. Kárpótlási jegyi 80 f 75 •g 70 v> í 65 f 60 55 fontt MTI iSB CoN»ijí EttóBtOM* li^S Bro»*«*áJ Tort BroM* 1’l‘r ÍVo»* ....-r .....:::: — tőzsdei eiadásiátiagár-görbe ■ nem volt kötés * minimális vótelórajánlat a brókercégektől a brókercégek maximális oladásiárajánlata ■ till »tilt fis ” » 2 K o trftrrt £ Ö a S « s s Tőzsde ■■■■■ Index (ideiglenes) április 14-én: 708,89 -5,18 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. április 14. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 134,17 136,97 135,34 136,04 Ausztrál dollár 62,04 63,28 62,80 63,10 Belga frank* 265,68 270,34 267,17 268,33 Dán korona 14,24 14,50 14,32 14,38: Finn márka 15,29 15,69 15,65 15,75 Francia frank 16,17 16,45 16.24 16,32 Holland forint 48.65 49,51 48.90 49,12 ír font 138,49 136,09 134,28 134,92 Japán yen* 76,27 77,47 76,64 76,94 Kanadai dollár 68,42 69,82 68,98 69,32 Kuvaiti dinár 286,12 291,62 289,25 290,63 Német márka 54,67 55,63 ,64,97 55,2X1 Norvég korona Olasz líra** 12,86 13,10 12,93 12,99 56,63 57,91 66,80 57.12 Osztrák sch * 777,76 791,36 781,55 784,95 Portugál escudo11 1 58,79 59,89 59,22 : 59.50 Spanvol peseta 75,71 77,23 76,29 76.67 Svájci frank 59,71 60,79 59,96 60,24 Svéd korona 11,59 11,85 11,82 11,88 ÜSA-dollár 86,43 87,99 87,10 87,50\ ECU (K. P.) 106,36 108,32 106,97 107,47

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents