Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

1993. Április 15., Csütörtök Zemplén Tájain ESZAK-Magyarország 5 Energia — biomasszából A Zempléni hegység termelése szinte végtelen Tovább nő a munkanélküliség Sárospatak (ÉM) — Bár Zemp­lén négy városa közül Sárospata­kon és Sátoraljaújhelyben tovább nőtt a munkanélküliség, de a munkanélküli járadékban része­sülők száma csökkent. Ez annyit tesz: egyre többen kényszerülnek szociális támogatás igénybevéte­lére. A megyei munkaügyi központ leg­frissebb, március végi statisztikai adatai szerint: Patakon és körze­tében egy hónap alatt több, mint százhatvannal, 3863-ra, Újhely­ben, illetve a térségben pedig csaknem száznyolcvannal, 5216- ra nőtt a munkanélküliek száma. Ugyanakkor Szerencsen és kör­nyékén, valamint Tokaj körzeté­ben valamelyest kevesebb a mun­kanélküli. Hegyalja kapujában a február végi 5966-ról 5782-re, Tokajban 1528-ról 1512-re csök­kent a létszám. Az elhelyezkedésre azonban igen csekély a remény. Zemplén több, mint 16 ezer munkanélkülijére mindössze 494 üres álláshely jut. A betöltetlen álláshelyek száma Sárospatakon a legkevesebb, 52, míg Szerencsen a legtöbb, 244. A munkanélküliségi ráta átlago­san 25 százalékos, és bár a növe­kedési ütem megtorpant, de egye­lőre remény sincs arra, hogy meg­forduljon ez a tendencia. Tartósan számolni kell a munkanélküliség­gel... Lakáshoz jutnak Sátoraljaújhely (ÉM)—A város önkormányzatának legutóbbi ü- lésén, április 1-én a testület töb­bek között a lakásvásárlásokhoz nyújtott hitelek sorsáról döntött. A rendelet szerint lakás, illetve telekvásárlásra azok a fiatal há­zasok, valamint gyermeküket egyedül nevelő szülők kaphatnak kölcsönt, akik lemondanak érvé­nyes igénylésükről, s lakásprob­lémájukat saját erőből kívánják megoldani. A város jegyzőjének előterjesztése alapján az ülésen négy igénylő kérelmét bírálták el. A képviselő-testület határozata alapján összesen 1 millió 190 ezer forint kamatmentes kölcsönt kaphatnak az érintettek. A kedvezményben két házaspár és ugyancsak két gyermekét egye­dül nevelő szülő részesült. A 290, illetve 300 ezer forintos kölcsö­nöket önkormányzati, és szemé­lyi tulajdonban lévő lakások meg­vásárlására fordítják. A felvett összegeket tíz év alatt kell letör- leszteniük. A támogatottakkal a Sátoraljaúj- hely jegyzője rövidesen megköti a szerződéseket, ugyanakkor a pénzt átutalják az Országos Ta­karékpénztár Sátorlaljaújhelyi fiókjának. A kedvezményben ré­szesült igénylők terhére a támo­gatás mértékéig jelzálogot és eli­degenítési tilalmat jegyeznek be az ingatlannyilvántartásokban. Sátor alj aújhely pénzügyei Sátoraljaújhely (ÉM - U.J.) — Sátoraljaújhelyen az elmúlt esz­tendőben összesen 1 milliárd 187 millió forintot költhetett a város önkormányzata a település intéz­ményeinek fenntartására, mű­ködtetésére, a középítkezések fi­nanszírozására. Ez, az első pillan­tásra nagynak tűnő összeg azon­ban csak arra nyújtott lehetősé­get, hogy megőrizzék az intézmé­nyek működőképességét, a már elért színvonalon tartsák a kom­munális ellátásokat, s csak kifeje­zetten szerény fejlesztésekbe vág­janak bele. Ugyanakkor még a legtakaréko­sabb gazdálkodás mellett sem ju­tott a városi önkormányzat tulaj­donában lévő lakások felújításá­ra, a csatornázás folytatására, az intézmények épületeinek kar­bantartására a kisebb felújítá­sokra. A városban az önkormányzat az elmúlt évben megkülönböztetett figyelmet fordított a lakosság a- lanvetó szociális, oktatási, kultu­Zemplén (EM - BSZL) — Nem­régiben kaptam egy „háttérinfor­mációt”, amit szíves felhasználás­ra ajánlottak. De igen elgondol­kodtatóak azok az ötletek is, ame­lyeket a Tisztelt Olvasók külde­nek be az energia-felhasználással kapcsolatban. A szakemberek a- zonban szinte már félelmetes pontossággal érzik a veszélyt: je­lenlegi energia-forrásaink ka­tasztrofális gyorsasággal apad­nak. Nem véletlen tehát, hogy új, vagy csak újnak hitt források után kutatnak. Ezért lehet ér­dekes és hasznos a biomasszáról, mint az egyik közeljövőben máris felhasználható energiaforrásról 'készített és dr. Pozsonyi László villamosmérnök által közzétett tanulmány is. A szerző szerint a magyar mező- gazdasági termelés során a ter­melési folyamatban is keletkezik mellék-, illetve hasznosítatlan termék. A melléktermékeket részben vissza kell táplálni a ta­lajba, részben a termelőegységek­nél különböző célokra használ­hatók, egy jelentős részük - egy 1985-ös MTA-vizsgálat szerint a teljes mennyiség körülbelül 10 százaléka további feldolgozásra, vagy helyi energiaforrásként el­tüzelésre rendelkezésre áll. Konkrétan ilyenek például az erdőgazdaságok melléktermékei, illetve hulladékai. A szóban forgó energiaforrások roppant jelen­tőségét jól mutatja az a tény, hogy csupán az energetikai célokra rendelkezésre álló kukoricaszár nagyobb energiatartalmat képvi­sel, mint az 1980-as évi hazai kőo­lajtermelés. A mezőgazdasági melléktermékek piaci értékesí­tésének egyik kedvezőnek látszó módja azok brikett formájában történő árusítása. Az ezzel kap­csolatos műszaki megoldásokat a sokféleség jellemzi. Egy lehet­séges fő irány volna a hazánkban meglévő, összesen körülbelül 200 lucernapellet üzem átalakítása kukoricaszárból készített tűzi- pellet gyártására, ami ezen üze­mek kukoricaszárral fűtött füst­gáz generátorokkal történő kie­gészítését és a meglévő brikett­prések teljesítményének növelé­sét teszi szükségessé. Ezek a be­ruházások akár önkormányzati forrásokból is megoldhatóak. A korábbi vizsgálótok arra mutat­nak, hogy a brikettezés csak ak­kor jövedelmező, ha a kukorica­szár közelben történő felhaszná­lására nincs lehetőség. Szecskáz­va - szárítás nélkül - történő eltü­zelés esetén ugyanis egy mega­wattóra hasznos hő előállítása körülbelül feleannyiban kerül, mint a brikettezés után. A mezőgazdasági termeléssel összefüggő melléktermékek hasz­nosítása elsősorban a mezőgaz­daság, illetve az ahhoz szorosan kötődő önkormányzatok hőel­látásának fontos tényezője lehet, de a helyi höigényeket meghaladó mennyiségben a távolabbi környezet hőellátásában is, így a ritkán lakott települések fűtési hőigényének kiegészítésében is szerepet kaphatnak. Ma már megfontolás tárgyát képezik azok a további megoldási lehetőségek, amelyek e melléktermékek továb­bi feldolgozását célozzák. (Pél­dául metanol gyártás brazil pél­dák alapján). Az energetikai célokra hasznosít­ható mezőgazdasági hulladékok másik nagy területét az erdőgaz­daságok által kitermelhető faipa­ri apríték képezi. Az erdőgazdasá­gok érdekeltségét a faapríték fel- használásában növeli, hogy ki­használatlan gépkapacitásokkal rendelkeznek faapríték termelé­sére, és bizonyos feleslegeik van­nak az ipari célra felhasznált faféleségek területén, ami az érin­tett vállalatok értékesítési gond­jaival függ össze. A kifejezetten erdőgazdasági fa­hulladékra alapozott energetikai rendszereknek különböző műsza­ki megoldásai ismertek. A fahul­ladékra, vagy fahulladék-olaj al­ternatív tüzelésre tervezett új kazánok mellett számításba ve­hető és például Franciaországban sok helyütt használt megoldás, hogy a meglévő gáztüzelésű kazá­nok elé fahulladék tüzelésű égető kamrákat kapcsolnak. A fahulladéknak az erdőhöz kö­zeli települések hőellátásába való bekapcsolására több helyen lát­szik lehetőség. Konkrétan például a zempléni erdők nyújt­ják a legtöbb lehetőséget. A létesí­tendő hőellátási rendszer nagysá­gának nyilvánvalóan egy optimu­ma is van: túlságosan kis rendsze­rek esetében a fajlagos beruházá­si költség nagy. Ha viszont a fa­hulladék tüzelést túlságosan nagyteljesítményűre méretezik, akkor számítani lehet arra, hogy a faapríték szállítási költségei növekednek. Látható tehát, hogy nem olyan egyszerű a biomassza - ez a félig- meddig természettől ajándékba kapott hulladék - felhasználása még ott sem, ahol az megterme­lődik. Megyénkben azonban le­hetőség van arra, hogy a közeljö­vőben az erdő biomassza, illetve Tokaj-Hegyalja szólótermesztő területének évi venyige termelé­se és a termékek felhasználása .elérhető közelségbe kerüljön. Er­re egyébként a szűkös energia­helyzet is sarkallja úgy az önkor­mányzatokat, mint a különböző gazdasági egységeket. Próbálkoz­nak már napjainkban is aprított venyige préselt kukoricaszár, bálás szalma kazánban történő elégetésével, de akad már olyan gazdaság is amelyik a frissen ki­fejttej melegéthasznosítjaegy be­rendezésben. Rákényszerülünk már a fakiter­melés során kitermelt tuskók égetésére, de még a silózott takar­mány erjedése közben keletkező hő hasznosítására is. A lehetőség­nek szinte se szeri se száma. ' HIRDETÉS: A házépítés során mindenki a legszebbet szeretné megvalósítani. Ebben kíván segítséget nyújtani a Panoráma, amely igény szerinti formában, méretben és színben készít kiváló hő- és hangszigetelő ablakokat. Rendelje meg nálunk az Önnek legjobban tetsző ablakokat! panorama® 3704 Kazincbarcika, Pf. 434 Tel: 48/12-281 Fax: 48/12-663 Több idő jut a választókerületemre Nyugodtabban lobbizhatok Fotó: Fojtán László Szerencs (ÉM - IS)—Kupa Mihályt, Hegy­alja kapujának országgyűlési képviselőjét kérdeztük: □ Most, hogy már nem pénzügyminiszter, több ideje jut-e választókörzetére: • Egyértelműen igen - válaszolta. - Két segí­tőmmel dolgozom, egy Pesten, egy pedig helyben van. Sokkal nyugodtabban lobbiz­hatok, ez is igen lényeges. Ezenkívül most készül egy felmérés a körzetről, és arról is: mit lehet még megpályázni, milyen alapít­ványi lehetőségekkel élhetünk. A Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát helyzetét kell még elrendezni, és akkor azon a fázison már túljutottunk, hogy van hová rakni a bort, magántársaságok alakultak, de a piacokkal igaz, még mindig bajok mu­tatkoznak. Ötletem, elképzelésem van erre is, de konkrétumokat hadd ne mondj ak még. □ Az, hogy Hegy alján spanyol, francia érde­keltségű társaságok alakultak, nem jelent­heti-e a tokaji bor háttérbe szorítását ? • Ellenkezőleg. A múltkoriban Constancá- ban voltam a bornapokon, hozta a francia a tokaji bort, nagyon népszerű volt. Veroná­ban is megjelent a tokaji bor egy hasonló rendezvényen, szóval az új tulajdonosok rá­jöttek, hogy a tokaji egy kiegészítő, más tí­pusú bor, és erre próbálják rászoktatni az embereket... Jeles nap Cigándon Híd épül a Tisza fölé Cigánd (ÉM)—Az évtizedek hitegetéséből most már nagy valószínűséggel mondható: valóság lesz. Ma délután két órakor Ci­gándon a Miskolci Közúti Igazgatóság átad­ja a kivitelezőnek azt a munkaterületet, ahol majd megépül a Tisza fölött átívelő új híd. A zempléni és a szabolcsi térséget elválasztó Tiszán állandó átkelési lehetőség ez idáig csak Tokajban volt, van. Cigánd és Domb- rád között a közvetlen összeköttetést egy mindössze 10 tonnás súlykorlátozású pon­tonhíd biztosítja, ám telente és az áradások idején ezt szétszedik, mi több, ilyentájt még a komp sem közlekedik. Az új híd megépül- tével megszűnne ez az áldatlan állapot, és felértékelődhet a térség szerepe is. Romá­nia, Ukrajna, Szlovákia felé a közúti szál­lítás jelentősége megnőhet. Tervek szerint az új híd - amelynek építé­séhez részben felhasználnák a régi polgári Tisza híd acélszerkezeteit - műszaki átadá­sát, üzembehelyezését 1994 októberében tartják. Tervek szerinta régi polgári Tisza híd acél- szerkezeteit használnák fel Cigándnál, a-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents