Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

Országban-Világban 2 ÉSZAK-Magyarország 1993. Április 15., Csütörtök — A PARLAMENTBŐL — Napirend előtt Budapest (MTI) — Az Országgyűlés szer­dai ülésnapján Szabó János földművelés­ügyi miniszter összefoglalta az Európai Közösség és Ausztria által a ragadós száj- és körömfájásra hajlamos élőállatok és az ezekből származó állati termékek im­portjára elrendelt tilalommal kapcsolatos történéseket. Elmondta, hogy az importti­lalmat ezekre a termékekre a magyar ál­latállomány védelmében szintén elren­delték. A minisztérium többször is meg­próbált közbenjárni az olasz, illetve az Eu­rópai Közösségek megfelelő hatóságainál a tilalom enyhítése érdekében, azonban erőfeszítései eredménytelenek maradtak. A legnagyobb problémát az okozza, hogy közel 270 ezer juh exportja hiúsult meg. Ezeket a jelenlegi elképzelések szerint az arab országokba lehet majd exportálni, amihez a kormányzat exporttámogatást nyújt. Hasonló módon exporttámogatással kívánja megoldani a kormányzat azt a problémát, amit 3 ezer növendék bika ki­vitelének meghiúsulása okozott a magyar termelőknek. Az exporttilalom által szin­tén jelentősen érintett sertéstenyésztőket az exporttámogatáson túl készletnövelő piaci akcióval is segítik majd. A Duna TV támogatásával kapcsolatos po­lémia okán kért szót Katona Tamás mi­niszterelnökségi államtitkár, aki ismétel­ten hangsúlyozta: nem tudott a Duna TV finanszírozására vonatkozó titkos kor­mányhatározatról. Sietett hozzátenni ugyanakkor, hogy amennyiben tudomása van a dokumentumról, úgy azt büszkén vállalta volna. A kormányhatározat ugyanis egy olyan alapítvány támogatását helyezi kilátás­ba, amelynek révén magyar nyelvű, a ma­gyar kultúra értékeit közvetítő televízió­műsorhoz jut a határon túli magyarság. Katona Tamás elmondta: amikor értesült a kormányhatározat meglétéről, azonnal korrigálta korábbi nyilatkozatait. Vitatta azokat az állításokat, amelyek szerint törvénybe ütközne a Duna TV ilyen for­mában történő támogatása. Rámutatott: a kormány a költségvetés mellett alapít­ványi juttatásból is finanszírozhat, így a Duna TV-t működtető alapítvány támoga­tása nem sérti az államháztartási törvény rendelkezéseit. Az államtitkár szavaira reflektálva Hack Péter (SZDSZ) felszóla­lásában azt feszegette: egy „büszkén vál­lalható” határozatot miért kezelt titkosan, a nyilvánosság kizárásával a kormány,___ Ugyancsak napirend előtt kért szót Szabó Lukács (MDF) azzal kapcsolatosan, hogy a gördülőcsapágy művek vezetője etikai vizsgálatot kért a Házelnöktől a képviselő ellen. Szabó Lukács kifejtette: az említett cégnél szabálytalanságok kísérték a pri­vatizációt, ezért az AVU állami felügyelet alá vonta a gyárat. Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, Titkárság: 341-888, Társadalompolitikai szerkesztőség: 341-894, Gazdaságpoliti­kai szerkesztőség: 341-601, Kulturális rovat: 341-611 /239, Sportrovat: 341-700, Fotórovat: 341-611/207, Levelezési rovat: 341-866 Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. 3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. ül. em. 8. Telefon: 11M475. Szerkesztőség vezető: Görömbölyi László Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532. Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlap- kézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítóknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál /HELIR/, Budapest V., József nádor tér 1. 1900. közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Posta­bank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmai jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 298 forint. Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 forint. Egy évre 3216 forint. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az árus példányok ára minden nap egységesen 14,80 forint Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomós: Inform Stúdió Kft., 4002. Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 13-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Tcriocvfóci ncmncTnívnI hítn’n Élvonalbeli reformországok Genf (MTI) — Az ENSZ Euró­pai Gazdasági Bizottságának (ECE) szakértői szerint az idén a munkanélküliek tömegének to­vábbi gyarapodása várható Ke- let-Európa országaiban. Az ECE a Marshall-tervhez hasonlatos, összehangolt újjáépítési program elindítását sürgette a kelet-euró­pai államok javára, ugyanakkor megállapította, hogy a Nyugat legutóbbi protekcionista intéz­kedései csak tovább rontották a térség kilábalásának esélyeit. A szakértők a kelet-európai gaz­daságok tavalyi átlagos vissza­esését 10 százalékban jelölték meg, ezzel az 1989-es fordula­tok óta a térség általános gazda­sági leépülésének mértéke elérte a 30 százalékot. A jelentés ki­emeli: a munkanélküliség továb­bi gyors növekedése várható. Az előző rendszerekben megszokott szociális biztonság megszűnte, 'az áyástalanság tömegessé válá­sa egyértelműen növeli a társa­dalmi-politikai instabilitás veszé­lyét Kelet-Erópában. A bizottság szerint tavaly 6,5 milliónyian voltak kénytelenek munkát ke­resni a közép-európai országok­ban s további 1 millió állástalan­nal kell számolni az egykori szovjet köztársaságokban. Orosz­országban a 150 milliós lakos­ságnak tavaly már csaknem 30 százaléka élt a hivatalos létmini- . műm alatt, vagy éppen teljes nyomorban; ez az arány egyetlen év alatt megkétszereződött. A helyzetet a termelés tavalyi 20 százalékos visszaesése s a havi 25 százalékos infláció teszi csaknem kilátástalanná. Romá­niában, Bulgáriában és Albá­niában sem várható a hanyatló tendencia megfordulása. A há­rom élvonalbeli reformországnak az átlagnál valamelyest kedve­zőbb közeljövőt jósol a szakértői bizottság. A jelentés szerint Lengyelország, Magyarország és az egykori Csehszlovákia tavaly fel tudott mutatni némi előrelé­pést a gazdaság átalakításában s az első kettő gazdasága akár 3 százalékos növekedést is elér­het az idei év végére. Csehszlo­vákia szétesése azonban bi­zonytalanná teszi a két utódál­lam várható teljesítményének megítélését. Ez a vállalkozók expója lesz Budapest (MTI) — A világkiál­lításhoz kapcsolódó ingatlanfej­lesztés, az expó területének be­építése és maga a világkiállítás számos lehetőséget kínál a bel­földi vállalkozóknak - mondta el a Vállalkozók Országos Szövetsé­ge elnökségi ülésén Barsiné Pa- taky Etelka az 1996-os világkiál­lítás főbiztosa. A programiroda már elkészítette az első 22 témapavilon tervét. Ezeknek a létrehozásában multinacionális cégek részvételére számítanak, de várják magyar vállalkozók ajánlatait is. Komoly üzletet je­lenthet a vállalkozók számára az expón belüli szórakoztatás és el­látás megszervezése. A kis- és középvállalkozóknak is lehetősé­get kívánnak adni. A Világkiál­lítási Programiroda segítséget kíván nyújtani abban is, hogy a vállalkozók befektetőket találja­nak a vidéki programokhoz. A programirodához 253 pályázat érkezett a javasolt vidéki rendez­vényekről. A programiroda felté­teleit teljesítő vidéki szálláshe­lyeket valószínűleg minősítik majd, így azok is rákerülhetnek a listára. Barsiné Pataky Etelka elmond­ta: nem lát olyan politikai erőt, amely meggátolhatná az expó megvalósítását. A programiroda igyekszik megosztani a fel­adatokat és minél több szerve­zetet bevonni a munkákba. A légtér ellenőrzése „tréfa” Bosznia-Hercegovina felett „beborult" a légtér. Képünkön amerikai katonák vizsgálják a rakétalövedékeket egy hajó fedélzetén. Fotó: AP New York (MTI) — A Bizton­sági Tanács öt, el nem kötelezett tagállama változatlanul ra­gaszkodik ahhoz, hogy szavazza­nak a Szerbia elleni határozatról és nem lehetetlen, hogy igényük­nek érvényt tudnak szerezni. A testület hétfőn - orosz kérésre - az oroszországi népszavazás utánra halasztotta a szavazást a már kidolgozott határozatról. Moszkva attól tart, hogy a szer- bek elleni fellépés gyengítheti Borisz Jelcin elnök esélyeit a 25- i népszavazáson. Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter és Zbigniew Brzezinski korábbi nemzetbiz­tonsági tanácsadó erkölcsi bot­ránynak minősítették, hogy Amerika és a Nyugat nem lép fel határozottabban a szerb ag­resszióval szemben. Ha a Nyu­gat legalább jelezte volna, hogy kész katonai lépéseket tenni, a szerbek meghátráltak volna, hi­szen saját lakosságuk egy része is ellenzi a háborút. A boszniai légtér ellenőrzése - féléves huza­vona után - legfeljebb rossz tréfá­nak tekinthető, mondta Brze­zinski és javasolta: telepítsenek csapatokat Macedóniába, Koszo­vóba, sőt Albániába, hogy leg­alább a háború továbbterjedését megakadályozzák. Mind Brze­zinski, mind Kissinger amellett foglalt állást, hogy a bosnyákok kaphassanak fegyvert, hiszen a horvát példa is mutatja, hogy ahol kiegyensúlyozottak az erők, ott véget lehet vetni a harcnak. Magyarországnak a Jugoszlávia elleni gazdasági rendszabályok már eddig félmilliárd dolláros kárt okoztak, és a szankciók erősítése még több veszteséget okozna amúgy is súlyos ne­hézségekkel küzdő gazdasá­gunknak - hangoztatta Budai Iván, helyettes ENSZ-képviseló a Biztonsági Tanács kedd esti ülésén. * A magyar diplomata javasolta: a készülő ENSZ-ajánlások adjanak módot arra, hogy azok az orszá­gok, amelyek a világszervezet döntéseinek végrehajtása miatt kárt szenvednek, kártérítést kapjanak a nemzetközi pénzügyi intézményektől, illetve kétoldalú alapon. A folyóirat-háború ideje Bukarest/Kolozsvár (MTI) — Gheorghe Funar polgármester aláírásával újabb felszólítást kapott a kolozsvári Korunk fo­lyóirat szerkesztősége helyisége­inek elhagyására. Az erdélyi magyarság legjelentősebb, nagy­múltú, s a művelődési miniszté­rium égisze alatt megjelenő szerkesztőség által is elfogad­hatónak tartott cserehelyiséget ajánlott volna fel. Funar levelé­ben közli, hogy utasításának vég­rehajtásával a városi lakáshiva­talt bízta meg. A polgármester más - ellenzéki vagy kulturális - folyóiratokat is szerkesztőségi helyiségeik elhagyására próbál háború” után, amelyet a Mátyás­szobor „feliratosítása”, mellette zászlótartó oszlopok elhelyezése, román nemzeti hősök szobrainak felállítása, illetve áthelyezése jellemez, most a „folyóirathábo­rú” ideje jött el. Ennek keretében az ellenzéki és irodalmi orgánu­mokat egy számukra jelenlegi ál­Puccsisták pere Moszkva (MTI) — Az orosz Legfelsőbb Bíróságon megkezdő­dött az 1991-es hatalomátvételi kísérlet résztvevőinek pere. A 12 egykori magasrangú szovjet poli­tikus, párt- és állami vezető ellen a hatalom megszerzésére irányu­ló összeesküvés és hazaárulás a vád. Közülük néhány ellen a ha­talommal való visszaélés miatt is vádat emeltek. A Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma tár­gyalja az ügyet. A vádlottak védői bejelentették: illetéktelen­nek tartják az orosz Legfelsőbb Bíróságot és annak katonai kol­légiumát az ügy tárgyalására, mivel a két testület nem tekint­hető a hasonló szovjet szervek jogutódjának. Az erőszak ellen Dél-Afrikában Johannesburg (MTI) — Több millió dél-afrikai fekete tiltako­zott szerdán egynapos munkabe­szüntetéssel a Dél-Afrikai Kom­munista Párt főtitkárának múlt heti meggyilkolása miatt. A boj­kottot az Afrikai Nemzeti Kong­resszus hirdette meg. Nelson Mandela, a szervezet elnöke kedd este önfegyelemre szólítot­ta fel az ország lakóit. - Semmi szükségünk sincs arra, hogy újabb emberek haljanak meg a mostani tragikus időszakban - jelentette ki a fekete vezető. Chris Hanit, a Dél-Afrikai KP főtitkárát egy szélsőjobbololdai szervezet lengyel származású tagja gyilkolta meg. Csendőröket gyilkoltak Algír (Reuter) — Ismeretlen fegyveresek három csendőrt lelőttek, egyet pedig megsebesí­tettek kedden Algéria nyugati ré­szén, Tlemcen város körzetében - közölték szerdán a félkatonai szervezet, a csendőrség köz­pontjában. Az algériai hatóságok 1992 feb­ruárjában szükségállapotot ve­zettek be országban, hogy ezzel visszaszorítsák a fundamentalis­ták zavargásait. Azóta iszlám szélsőségesek a biztonsági erők mintegy 300 tagját gyilkolták meg. Orosz fegyverek Szerbiának Washington (MTI) — Orosz fegyverek, valamint olaj és más, az embargó alá eső nyersanya­gok a Dunán tonnaszámra jut­nak el Szerbiába, Románia nyil­vánvaló cinkosságával - jelen­tette a The Washington Times. A nyugati diplomáciai forrásokra hivatkozó értesülések szerint Moszkva még 1991 áprilisában adott zöld utat Slobodan Milo­sevic szerb elnöknek „nagy Szer­bia” megteremtésére, hogy ellen­súlyozzák a német befolyást. A lap szerint a másik utánpótlási forrás a szerbek számára Görög­ország. Magánjellegű találkozó Belgrád (Tanjug) — Szerdán a belgrádi amerikai nagykövetsé­gen zárt ajtók mögött találkozott egymással Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes, valamint Reginaid Bartholomew amerikai megbízott. A találkozó szigorúan magánjellegű volt - kö­zölte az orosz külügyminiszter­helyettes. Nem hivatalos forrás­ból tudni vélik, hogy Csurkin, Milosevic szerb elnökkel és Ka-

Next

/
Thumbnails
Contents