Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-14 / 86. szám

1993. Április 14., Szerda Abaúj Tájain ESZAK-Magyarország 5 Pénz és egészség Forró (ÉM) — A forrói önkor­mányzat képviselő-testülete áp­rilis 29-én délután két órától tart­ja következő ülését. Először dr. Csépes Béla háziorvos a község egészségügyi helyzetéről és a kár­tyarendszer tapasztalatairól tart beszámolót. Ezt követően Nagyné dr. Pail Mária körjegyző a pályá­zati lehetőségekről, az önkor­mányzat kiegészítő pénzügyi for­rásairól tájékoztatja a testület tagjait és az érdeklődő forróiakat. A táncainkért Forró (ÉM) — A Hernádvölgye gyermektánccsoport az idén ün­nepli fennállásának tizenötödik évfordulóját. A jubileumi évben megyénk több településén is be­mutatkozik az együttes, augusz­tusban pedig olaszországi ven­dégszereplésre utaznak. Akik segíteni tudják az anyagi gondokkal küszködő tánccsopor­tot a Forrói Ifjúsági Alapítvány javára fizethetik be (az adóból le­írható) adományaikat. Az alapítvány számlaszáma: 272 - 98305 - 0160. Pedagógusoknak Aszaló (ÉM) — A készülő Nem­zeti Alaptantervről és a közokta­tási törvényi-ól rendeznek fóru­mot április 15-én, csütörtökön dé­lután 1 órától az aszalói Göóz Jó­zsef Által ános Iskolában. A fórum meghívott vendégei: Baranyi Ká­roly, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, és Nyerges Tibor országgyűlési képviselő, az oktatási bizottság tagja. A rendezvény szervezői sze­retettel várják az érdeklődő peda­gógusokat, szülőket, polgármes­tereket. Tornaterem­tortúra Szikszó (ÉM) — Az általános is­kola terveiben annak idején még szabványos méretű tornaterem szerepelt, -aztán ahogy fogyott a pénz, hogy zsugorodott szobá­nyivá a terem. A szomszédos gim­náziumban sem sokkal jobbak a testmozgás feltételei. Ezért ha­tározták el a település vezetői a nyolcvanas évek végén, hogy fel­építenek egy városi igényeket is kielégítő tornatermet az általá­nos iskola és a gimnázium köze­lében. A terv elkészült, az ala­pozás már 1989-ben megkezdő­dött. De a tanácsi rendszer meg­szűnésével a megyei támogatás is odalett. Saját erőből nem tudták folytatni az építkezés. Már az is felvetődött, hogy tőkével ren­delkező vállalkozóknak kellene eladni a félig kész betonvázat. Végül mégis úgy döntött a város képviselő-testülete, hogy folytat­ják az építkezést. A költségvetés­ből is elkülönítettek erre a célra több mint 44 millió forintot, és igyekeznek minden pályázati le­hetőséget kihasználni, hogy mi­nél hamarabb elkészüljön a 24 X 48 méter alapterületű tornate­rem. Edesanyanyelvünk Szikszó (ÉM) - Az Édesanya­nyelvünk nyelvhasználati vetél­kedő megyei fordulóját április 17- én, szombaton délelőtt 10 órától rendezik meg a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium­ban. Nyári táborok Encs (ÉM) — A Közművelődési Intézmények az idén június 24. és július 2. között rendezi meg Tel­kibányán a hagyományos műve­lődési táborát. Á szervezők felső tagozatos diákok jelentkezését váiják. (Térítési díj: 2000 forint.) Ugyancsak Telkibányán rende­zik meg augusztus 25. és 31. kö­»7Kft q r»icrómr tanulók t.áhnrót. ÍA Jó sonka, takaros porta Dobos Klára ^ A legtakarosabb porta: Homovics Ferencé Hejce (ÉM) — Mivel is kezdjem? A kitűnő feketeribizli borral, a látványnak is csodálatos sütemé­nyekkel, az ínycsiklandó „disznó- ságokkal”, vagy éppen a szebbnél szebb portákkal, a patakkal, melynek kis „szalajkás vízesése” ad játéklehetőséget a helyi s a vendég gyerkőcöknek? Talán menjünk sorban. A fekete­ribizli bor egészen véletlenül ér­kezett. Először a gazdája jött el szétnézni: ki milyen terméket mutatott be az elmúlt hétvégén megrendezett I. gazdanapon. Azt kérték a falu lakóitól, hogy a köz­ség kultúrházába vigyék be a Hej- cén termelt, termett alapanyag­ból készített sonkát, savanyúsá­got, befőttet, süteményeket, bort, pálinkát, gyümölcsöket. Ki szá­mított rá, ki nem, majd’ száz sor­szám kellett a termékek jelö­léséhez... Szóval ott álltunk a bo­rok körül, s bámultunk egy csoda­szép színű vöröset, mikor odajött egy fiatalember, mondta jó, jó, de azért mégiscsak legjobb a ribizli- bor. Merthogy P-vitamint is tar­talmaz, C-vitamin tartalma pedig többszöröse a narancsénak. Egyébként pedig, ha már a szőlőt annak idején kiirtották - bár az itteni föld még hegyaljai minő­ségű - feketeribizli termesztéssel kellene foglalkozni... A polgár- mester, Lévai Csaba helyesel, de látszik, régi Játék” már ez közöt­tük. A bort viszont számonkéri. Mondja, mi átmegyünk beszélget­ni, s mire visszajövünk, kóstol­hassuk azt a különlegességet... Velünk tart Molnár Marianna is, ő olyan „gyüttment”. Azaz még­sem. Hanem „idegen”. A különb­ség annyi, hogy a gyüttmentek itt is laknak, míg az idegenek csak szabadidejüket töltik Hejcén. Debrecenből, Miskolcról, Nyír­egyházáról érkeztek, beleszeret­tek a faluba, házakat vásároltak. Húsz-harminc család, akik szí­vükben talán hejceibbek a hejce- ieknél. Létrehozták a Hejcéért Alapítványt, Molnár Marianna lett a kuratórium elnöke:- Szeretnénk, ha minél több ilyen rendezvény lenne, ahol mindenki ott lehet, s mindenki részt vehet. Ennek a falunak van hangulata, van múltja, rengeteg értéke, csak a lakosság „fáradt el” egy kicsit. Szeretnénk ébresztgetni őket Csipkerózsika-álmukból, nem kí­vülről befolyásolva előhozni saját hagyományaikat. A polgármester már régen megpróbált összehívni minket egy nagy ismerkedésre, tervben volt ez ’91-ben is, csak azon a bizonyos napon amikorra megbeszéltük a találkozót, a hó­fúvás elzárta a falut. így csak ta­valy októberben jött létre az ala­pítvány, 65 ezer forint alaptőké­vel, melynek célja, hogy támogas­sa Hejce épített és természeti kör­nyezetének megőrzését, értékei­nek hazánkban és a határokon túli megismertetését, segítse a község fejlesztését. Ezért találtuk ki a gazdanapot is, ahol nemcsak a hejcei termékekre írtunk ki pá­lyázatot, hanem szavazni lehetett a legtakarosabb portára is. Az el­ső díj tízezer forint volt. A követ­kező általunk szervezett program május elsején lesz, mikor kirán­dulást szervezünk a faluból a re­gééi várhoz, festékkel, ecsettel, s kijelöljük az útvonalat. Később az Amadé-várhoz, a pálos kolostor­romhoz, vagy Sólyomkőre is elin­dulunk majd sárga-fehér jelzéses útvonalat festeni. Hát így esett, hogy a kultúr- házban mindegyre gyűltek a az itt megtermelt alapanyagból készült termékek. — Ebben a percben let­tem kész - mondja Kati néni, s le­teszi a sütit az asztalra. A kér­désre, hogy felajánlja-e az esti lo­csolóbálra tombolának (a lila lo­csolókanna mellé) legyint mint­hogy ez természetes, de megerő­síti szavakkal is: hogyne, persze! Talán a szervezők sem remény­kedtek ekkora sikerben. Bár van, aki csak megszemlélte a „konku­rencia” termékeit, s ettől függően döntött, elhozza-e a sajátját... Nem volt könnyű dolga a zsűri­nek, kiválasztani mindenből a legjobbat. De megérkezett a ribizlibor is a P- vitamin és vastartalmával. Tényleg jó... Sütemény- avagy képviselő csirkék Szántani is engedd... Hemádszurdok (ÉM-DK) — A lovacska már elég nehezen bírja a fordulókat, de gazdáján, Galy- lyas Bélán is látszik az elhagyott délelőtt. Hemádszurdok határá­ban dolgoznak erejükfeszítve, hogy a darabka föld szépen fel le­gyen szántva. Nem az övéké a te­rület, bérben dolgoznak.- Nincs sokfelé hívnak, pedig föld van elég - válaszolja a Gallyas Béla a kérdésre, aztán hozzáteszi:- Nincs pénzük az embereknek megfizetni a bérmunkát. Ezért marad parlagon sok helyütt a föld... Panyuscsik Jánosné tanárnő tag­ja a hernádszurdoki érdekegyez­tető fórumnak, ó azt mondja, a környéken nemigen marad meg- műveletlen terület. A második földárverésen is túl vannak, s a kárpótlásra kijelölt föld egésze el­kelt. Lassan megindul az újfajta gazdálkodás. Kisebb területeken kukoricát, burgonyát termeszte­nek maguk és jószágaik ellátá­sára az emberek. Természetesen a volt tsz-ból alakult kft. haszná­latában lévő földeket is bevetik. Vannak gyengébb minőségű, dimbes-dombos északi oldalon lé­vő területek, amelyeket később talán majd legelőként hasznosí­tanak. Elég sokan vannak a környéken munka nélkül, s rá kell döbben­niük, hogy itt csak a földből lehet megélni. Húsz év óta szinte sem­mi fejlesztés nem volt. Viszont a hitellehetőségek egyáltalán nem olyanok, hogy kedve és lehetősége lenne a parasztembernek gépeket venni. Azt mondják a szurdokiak, akik közel voltak a tűzhöz olcsón ju­tottak munkaeszközökhöz, s most nagy pénzért művelnék a valóban gazdálkodni akarók földjét. Vi­szont az igazi parasztembert nem állíthatják meg a rossz hitel- feltételek, de még az ünnepnapok sem. Ezt bizonyítja, hogy az aba- úji határban húsvét hétfőjén is vetettek az emberek, mert jó volt az idő, s ilyenkor ez így termé­szetes! Kassa és Dro között Szikszó (ÉM - FG) — A Kassa vidéki járás polgármestereinek március utolsó napján megtartott értekezletén határozták el, hogy társult tagként kapcsolódik a járás a Kárpátok-Eurorégió szervezetéhez. Erre a rendezvényre meghívták dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkárt, Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megye köztársasági meg­bízottját. A szomszédos Abaújt Krózser Já­nos encsi és Panyik József szikszói polgár- mester képviselte. A kassai értekezletről hazatérve kérdé­sünkre Panyik József elmondta, ott is meg­fogalmazódott, hogy elsősorban a közvetlen határmenti területek együttműködését kell szorgalmazni. Ezért minél hamarabb meg kellene nyitni a buzitai határátkelőt is. A közlekedési kapcsolatok egyszerűsítésével jelképessé tehető a határ a két ország kö­zött. Abaúj és Kassa vidéke elsősorban az infrastruktúra fejlesztésében lehet egymás segítségére. Például a határmenti tele­pülések földgázellátását egyszerűbb és ki­fizetődőbb lenne Szlovákia felől megoldani. A gazdasági szakemberek számára újabb kapcsolatfelvételi lehetőséget kínál az áp­rilis 21-én Szepsiben megrendezendő ukrán - szlovák - magyar vállalkozási fórum. Az eddigi kapcsolataikról a polgármester el­mondta, hogy a gazdasági együttműkö­déseken kívül Szikszó város - elsősorban a sport- és kulturális életnek köszönhetően - „testvéri” viszonyban van Kenyheccel és Szepesolaszival. Térben ugyan távolabbi a kötődés, de szin­tén a testvérvárosi kapcsolatoknak köszön­hető az olaszországi Dro, a német Waldems és Szikszó együttműködése. Egy kisebb küldöttség tagjaként éppen ma indult Olaszországba Panyik József polgármester, hogy a PHARE-demokrácia program kere­tében meghirdetett, a szikszói önkormány­zat által készített project megvalósításáról tárgyaljon a két testvérváros vezetőivel. A pluralista politikai érdekek megjelenési formái és módszerei a települési önkor­mányzatok működésében című pályázat lé­nyege, hogy előadásokkal, konzultációkkal, tapasztalatcserékkel segítsék Szikszó és a környező települések polgárosodását. Néhány téma a tervezetből: a képviselőtes­tület és a helyi társadalmak köztestüle­teinek demokratikus kapcsolata; a köztes­tületek létrehozásának szükségessége; a polgármesterek politikai kapcsolatai... Mivel a nyugati országokban hagyományo­san jól működnek a civiltársadalom szer­vezetei, a testvárosok képviselői is segítik a program megvalósítását. A rövidesen megkezdődő előadássorozatok jó alkalmat kínálnak az információszerzésre is. A ter­vezet megvalósításának fontosságáról a polgármester elmondta, hogy Cserehát Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is elég el­maradott térségnek számít. Az itt élő em­berek nem is nagyon hisznek abban, hogy képesek olyan dolgokat kitalálni, meg­valósítani, amelyek segíthetnék hátrányos helyzetük felszámolását. Ebben leginkább az információhiány akadályozza őket. Ezek az összejövetelek alkalmat kínálnának a térség polgármestereinek, pártjainak, köz­testületeinek egymás munkájának megis­merésére, a saját eredményeik felmutatá­sára. A project Szikszó testvérvárosi kapcsola­tainak gazdagításához is számtalan lehe­tőséget kínál. Segítheti a gazdasági együtt­működést, támogatni tudják a diákok nyelvtanulását. Az olaszul tanuló gim­nazisták nyáron Dro városába utazhatnak, a német-magyar kapcsolat keretében jú­niusban két hétig tíz-egynéhány szikszói ál­talános iskolás tanul majd a testvérváros iskolájában. Óriási lehetőségnek számít a német fél felajánlása: egy érettségizett diákot meghívtak közigazgatási főisko­lájukra. Fedezik a három év teljes tanulmá­nyi és ott-tartózkodási költségeit. Szikszórólap(szemle) Szikszó (ÉM) — Megjelent Szikszó város kiadványa, a Szikszórólap áprilisi száma. A lap címoldalon foglalkozik a ÁTEV jövőjé­vel. Panyik József polgármester szerint, ha az alaptevékenység megtartása mellett pri­vatizálják az üzemet, akkor ez ellen tilta­kozni fognak: „hiszen egy ilyen közegész­ségügyi hatásági szolgáltató tevékenységet nyereségérdekelten nem lehet végezni.” Ha nem privatizálják, és az alaptevékenység is megmarad, akkor garanciát kérnek arra, hogy a környezetvédelmi normákat betart­ják. Szabó Gábor megbízott igazgató azt ígé­ri, hogy amíg a minisztériumban megszü­letik a döntés, privatizálnak vagy sem, ad­dig is azon lesznek: minél kisebb terhelést jelentsen Szikszónak az ÁTEV.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents