Észak-Magyarország, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-13 / 85. szám
Napi három vonatpár Miskolc (ÉM - KL) — Mint arról korábban hírt adtunk, a csökkenő utaslétszám miatt a téli hónapokban csak a hét végén, akkor is csökkent járatszámban közlekedett a Borsodi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Lillafüred-Ga- radnai erdei kisvasútja. Mint arról Juhász László a LÁÉV üzemfőnöke tájékoztatott, most már ismét naponta három vonatpár közlekedik a Kiliáni-végállomás, valamint Lillafüred és Garadna között. S akik a járatokat igénybe veszik, nem mindennapi élményben lehet részük. Mert a Kiliáni- végállomásnál már az időjárás tavaszi - a garadnai végállomáson azonban még „szigorú” télbe érkeznek. A jelenlegi menetrend április végéigmarad érvényben - s május elsejével a nyári menetrend váltja azt fel. Ez pedigazt jelenti, hogy attól kezdve hétköznapokon négy, míg szombat, vasárnap és a munkaszüneti napokon nyolc vonatpár áll az utasok rendelkezésére. Valamennyi vonatpár Lillafüreden keresztül egészen Garadnáig viszi a kirándulókat, utasokat. A LÁÉV másik vonalán, amely az alpesi szépségű vidéken Mahócán át Farkasgödörig közlekedik, a nyári hónapokban csak megfelelő utasszám esetén indítanak járatokat. A menetrend erre a vonalra is elkészült - de az utasok kívánságára ezen változtatni is tudnak, például csoportos utazás esetén. Á kívánatos létszám, mikor már szerelvényeket tudnak indítani 80-100 fő. Az erdei kisvasút mindkét vonal- szakaszán a pályák megfelelő műszaki állapotban vannak. 1993» Április 13», Devizaintézkedés Budapest (MTI) — Külföldieket érintő devizaintézkedést hozott a jugoszláv kormány - erről értesítette a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma pénteken a Magyar Távirati Irodát. A Jugoszláv Szövetségi Kormány április 7-i elnöki rendeletével kiegészítette a devizatörvényt. Eszerint a jövőben külföldi állampolgárok csak olyan értékű devizát vihetnek ki a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságból, amelyet az országba való belépéskor a jugoszláv vámszervekkel igazoltattak. Erről a minisztériumot a belgrádi kereskedelmi tanácsos április 8-án tájékoztatta. Idegenforgalom Budapest (MTI) — Az első negyedévben 18,5 millió útlevelet kezeltek a határőrök, ami 12,8 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában - közölte a Határőrség szóvivője. Krisán Attila elmondta, hogy csak a szlovák határszakaszon csökkent a forgalom, mégpedig 20 százalékkal. A román határállomásokon 5, a szerb átkelőknél 7, míg az osztrák szakaszon 7,5 százalékos a növekedés. Gyanús húsháború London (MTI) — Zavarba ejtőnek minősítette a hús- és tejtermékek miatt kitört közös piaci-kelet-európai kereskedelmi háborút hétfői számában a The Independent című brit lap. A viszály aláhúzza, hogy milyen korlátozó magatartást tanúsít az EK a kereskedelemben, amit Keletről gyakran bírálnak. Gyanús, hogy a tilalom a közös piaci gazdálkodóknak kedvez, akik mindinkább ellenzik a közös mezőgazdasági politika reformját, miközben súlyosan megkárosítja a kelet-európaiakat.- Szakértök szerint a száj- és köWvmfáiás i.Qmát. mpenplpnt. ncrvím Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Nehéz kérdések a vasútról Hatvani Zoltán SZDSZ-es képviselő felszólalása Hajnal a Tiszai pályaudvaron. Képes lesz-e a vasút bevételeiből fedezni működési kiadásait? Fotó: Fojtán László Budapest, Miskolc (ÉM) — Az Országgyűlés elmúlt heti ülésszakán Hatvani Zoltán, megyénk SZDSZ-es képviselője a vasútról szóló törvénytervezet általános vitájában, pártja vezérszónokaként kapott szót. A képviselő felszólalása a kormány közlekedés- politikai téziseiben megfogalmazott célok alapján készült. Ezt a közlekedéspolitikát a kormány 1992-ben terjesztette az Ország- gyűlés elé, tárgyalására még nem került sor. A vasútról szóló törvénytől remélhető: a vasút fejlesztésének felgyorsítása, a vasúti eszközök gazdaságosabb működtetése, és az európai vasúti közlekedésben való eredményesebb részvétel, ám kiemelésre méltó lenne a közlekedés biztonsága, a környezetvédelem, a hagyományos vasutas munkavállalói jogok és a vasút több mint évszázados szociális intézményrendszerének megtartása is - mondotta a képviselő. - A célokkal kapcsolatban talán említést érdemel az a körülmény is, hogy a kormány a törvény előkészítése során nem kérte az Országgyűlés véleményét. A törvényalkotásnak ezt a módját a szabaddemokraták képviselőcsoportja nem érti és határozottan rosszalja. Ez a törvénytervezet tartalmát tekintve két vasútról szól, úgymint a pályavasúiról és a vállalkozó- vasútról. De összességében milyen végül is ez a törvény? A törvénytervezet kimondja, hogy a pályavasút működtetése állami feladat, de a működés pénzügyi feltételének biztosításáról csupán úgy rendelkezik, hogy az állami költségvetésből hozzájárul a működtetéshez. Ezek szerint feltételezhető, hogy a vállalkozóvasút által fizetett pályahasználati díj nagyrészt fedezi majd a pályavasút kiadásait? És nem gondolja-e az előterjesztő minisztérium, hogy nem volna szabad a vasút létét és jövőjét évról-évre a költségvetési vita erőviszonyainak alárendelni? Nem gondolt-e arra, hogy célszerű volna külön költségvetési alapot - úgy mint a közutakhoz - rendelni a vasút működési feltételeinek hosszútávú, kiegyensúlyozott biztosításához? A működési feltételek biztosítása kapcsán alig esik szó a vállalkozóvasútról. Ez a vasút képes lesz talán belátható időn belül bevételeiből fedezni működési kiadásait? Képes lesz siralmas állapotban kapott eszközeit önerőből fejleszteni? Képes lesz-e arra, amire a MÁV évtizedek óta nem képes, csupán azért mert szabad országban gurul a piacgazdaság felé? Pénz nélkül és kellő állami hozzáállás nélkül, aligha. A hatáskörök és felelősség oldaláról nézve is hiányoznak elemek a törvényből. Ki és mikor jogosult példáúl dönteni a pályavasút fejlesztési, vagy megszüntetési kérdéseiről? Ä döntést hozó köteles-e figyelembe venni példáúl térségi érdekeket is, vagy csak gazdaságossági elvek alapján dönt majd? A vasúti közlekedés biztonsága fokozottabb figyelmet érdemelne már a törvényben is. Túl kockázatos terület ez ahhoz, hogy szinte teljes egészében az alacsonyabb szintű jogszabályokra bízza a törvény a szabályozást. Említésre méltó, hogy a járművek hatósági ellenőrzéséről rendelkezik a tervezet, de a pályavasút ellenőrzéséről nem. Ä felelősség oldaláról azonban talán legnagyobb hiányossága a törvénytervezetnek az alapellátás meghatározásának megkerülése. Rendkívül fontos fogalom ez, mert kötelező közszolgáltatási feladatok teljesítését lehet segítségével a vasúti társaságoktól számon kérni. De nemcsak a szolgáltatások teljesítésének fontos mércéje lehet ez a fogalom, hanem az állami költségvetési finanszírozás nélkülözhetetlen eszköze is, hiszen a költségvetésből a vállalkozóvasút az alapellátásból származó bevételeinek kiegészítésére tarthat igényt a majdani törvény szerint. A törvénytervezet tanulmányozásakor a szakmai segítséget nyújtó vasutasok mindegyike kifejezte azon aggodalmát, hogy veszélyeztetve érzik azt az üzemegészségügyi ellátást, amelyben a vasutasok már évtizedek óta, saját egészségügyi szervezeteiknél részesülnek. A törvénytervezet nem rendelkezik e szervezetekről. Erre a kérdésre a szabaddemokraták képviselő- csoportja szerint is, csakúgy, mint a vasutasok más szerzett jogaira vonatkozóan is a törvénynek választ kell adnia. Első olvasásra majdnem tetszett ez a törvénytervezet. Minél többször olvastam azonban el, annál több kételyem támadt. Á szabaddemokrata képviselőcsoport módosító javaslatai elsősorban a vasút működtetés feltételrendszerének határozott, korrekt biztosítására, az állami feladatok sokkal határozottabb előírására - különös tekintettel az alapellátás meghatározására -, a biztonsági kérdésekre, a környezetvédelmi szempontokra és a szociális intézmények sorsának törvényi biztosítására irányulnak majd. Acélgyártók pedig kellenek Miskolc (ÉM - IS) — A magyar gazdaság acélfelhasználása az ezredfordulón körülbelül 2000- 2200 kilótonna lesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2000-ig nincs szükség az acélgyártási kapacitás bővítésére, megoldandó feladat viszont a régi üzemek kiváltása kisebb, de korszerűbb termelőkapacitásokkal. Tovább kell működtetni a Dunai Vasmű és a Dimag Rt. korszerű acélgyártását. Az acéltermékeket gyártók és felhasználók legutóbbi tanácskozásukon arra is rámutattak, hogy a termékszerkezet-váltás az elmúlt 3 évben az ipart és ezen belül a vaskohászatot is iparpolitikája átalakítására késztette. Ennek lényege a korszerűtlen termelőberendezések leállítása, és a korszerű fejlesztések megvalósítása volt. A program végrehajtásának eddigi eredményeként és a hazai acélfelhasználási igény csökkenése miatt az acéltermelési kapacitást 3 év alatt 20-30 százalékkal, a termelés pedig körülbelül 50 százalékkal csökkent. A hazai piac beszűkülése és az export csökkenése miatt a vaskohászat az elmúlt évben kritikus helyzetbe került. A nettó árbevétele körülbelül 55 milliárd forint, ami az előző évinek csak 73 százaléka. Az export tavaly 230 millió dollár körül alakult, az import pedig mintegy 180 millió dollárt tett ki. A szakértők ezúttal is kifejtett véleménye szerint a magyar vaskohászat nem lesz képes önerőből stabilizálódni, ezért az iparágat a kormánynak is segítenie kell. Az ágazat válsága az elavult kapacitások szervezett megszüntetésével, a technológiai rendszerek korszerűsítésével oldható meg. Emellett növelni kell a gyártott termékek értékét a feldolgozottsági fok, valamint a másod- és harmadtermékek arányának emelésével. Elengedhetetlen feladat a korszerű minőségbiztosító rendszerek kifejlesztése is. E tekintetben jelentős az önálló vaskohászati minőségvizsgáló társaságok megalakulása, és az európai követelményeknek megfelelő minőségtanúsítási rend feltételeinek megteremtése. Várhatóan a világkiállítás, az autópályák építése, a MÁV korszerűsítése, az energiahálózatfejlesztése és az egyéb infrastrukturális beruházások növelik majd a hengerelt készáru, a kohászati másod-, harmadtermékek iránti keresletet. A gépipar, ezen belül a járműipar hosszú várható élénkülése szintén piacot biztosít a kohászati termékeknek. A magyar vaskohászati vállalatok mindezek ellenére is csak piacvédelmi intézkedések révén tudják majd megőrizni verseny- képességüket a volt szocialista országokkal szemben. A fejlett ipari országokban megszerzett értékesítési lehetőségeiket pedig csak a termékszerkezet átalakításával, a feldolgozott és értékesebb termékek arányának növelésével tudják megtartani. Városok: több munkanélküli Szerencs (ÉM) — Bár Szerencsen és környékén ha kis mértékben is, de csökkent a munkanélküliek száma, ugyanez a Zemplén ty»óc tálairól nnm mondható ol J X JLj JC X Bekecsi Szabó László / Úgy látszik, ahogy töretlenül mérséklődik a földművelésügyi miniszterek jó viszonya szakértelme, az országgyűlésbe egyre több mezőgazdász kerül. Csak emlékeztetőül: a rendszerváltozás első FM- minisztere téeszelnök volt, a második már csak kis területen (ivar)sejtszinten foglalkozott a mezőgazdasággal, míg a jelenlegi - jogász. A. kúnságiak időközi választásán viszont profi agrárszakember jutott be a parlamentbe. A kormányzópárt jelöltet sem állított, a koalíciós-jelölt könnyűnek találtatott, sőt, az ellenzéki pártok jelöltjei is alulmaradtak Nagy Tamással szemben, aki (igaz, közös jelöltként) az agrárszövetség mint parlamenten kívüli párt színében küzdött a voksokért. Jelzés értékű volt ez a választás mind a hat parlamenti pártnak. Jómagam a falvak népének szimpátiáját is érzem az eredményből, hiszen mindenki látja, hallja annyi kritikát, becsmérlést kap mostanában ügybuzgó politikusoktól ez a szegény mezőgazdaság, hogy igazi sí- mogatással ér fel egy agrárszakember mellett leadott szavazat. ÁRFOLYAMOK Budapest (ÉM) - A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 38 üzletben összesen 278,8050 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma (29 kötés) névértéken 2,4700 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 2,9790 millió forintot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 975 000 forintra rúgott. A kamatozó kincstárjegy és az Államkötvények árfolyamértékű forgalma együttvéve 274,8510 millió forintot ért el. A Dunaholding Rt. részvényére nyolc üzletet kötöttek, mindegyiket 22 000 forintos áron. A FOTÉX Rt. papírja egy üzletben kelt el, 260 forinton. Az IBUSZ Rt. részvényére négy opciós kötést realizáltak. A Konzum Kereskedelmi és Ipari Rt., Pécs papája két üzletben forgott. Nyitó ára 290 forint, napi átlagára 285 forint, záró ára 280 forint volt. A Pick Szeged Rt. részvénye három alkalommal cserélt gazdát, 1325 forintos áron. Kárpótlási jegy; 80 ! 75-OJ I70 <S) m3 65 I | 60 <3 55 Fora* MTi. iSB to N#«ui E »Ő fkcfce« lup<s Bio*«**.« New Yo»v Brcimi. Pakett Bröker .........................................till üt j —‘tdzsdérólaJásiáilagár-gŐfbe nem volt kötés minimális vóteiárajánlat a brókercégektől abrokerco^ekmaxirnáliseladásiaraianlah iiiiiliiTriiiinÍTiTTitTiiirn nrnnmimHitnum 8 £ Ri a S sí SEi fii HÉ = 2: 2t Tőzsde Miililllil— Index (ideiglenes) április 8-án: 710,12 -11,76 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. április 8. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 132,49 135.29 133,35 134,05 Ausztrál dollár 61,55 62,79 62,04 62,34 j Belga frank* 263,34 268.00 265,20 266,36 Dán korona 14,12 14,38 14,21 14.27 ! Finn marka 14,87 15.27 15,01 15,11 Francia frank 16,02 16,30 16,11 16.19] Holland forint 48.26 49,12 48,57 48,79 trfont 132.10 134,70 133,09 133,73] Japán ven* 76,59 77,79 76,96 77,26 Kanadai dollár 69.18 70,58 69,61 69,95 j Kuvaiti dinár 287,97 293,17 290,16 291,54 Német márka 54,26 55,22 54,60 54,84 j Norvég korona 12,72 12,96 12,80 12,86 Olasz líra** 54,73 56.01 55,19 55,51] Osztrák sch.* 771,50 785,10 776,40 779,80 Portugál esc.” 58,41 59,51 58,75 59,03 ] Spanyol peseta 75,60 77,12 76,21 76,59 Svájci frank 58.7S 59,86 59,12 59,40 j Svéd korona 11,39 41,65 11,48 11,54 USA-dollár 87,25 88,81 87,84 88,24] ECU (K. P.) 105,35 107,31 106,07 106,57 bis ez derül ki a megyei munkaügyi központ jelentéséből. Hegyalja Kapujában az elmúlt év decemberében 6183 munkanéllríilif t;irtnttnk nvílván. február Ujhelyben és Tokajban ugyan kevesebb a munkanélküli - 3702, 5043, illetve 1528 -, de mind három városban a munkánál- knlisócri ráta 951-9,7 czá^alólr
