Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

1993. Március 1., Privatizációról Miskolcon Miskolc (ÉM - I.S.) — Az Észak­magyarországi Gazdasági Kama­ra, a Privát Profit miskolci üzleti központja, és a PCP kft. területi konzultációs konferenciát rende­zett az elmúlt hét végén Miskol­con, a technika házában a ma­gyarországi privatizáció jelenlegi helyzetéről. A csaknem másfélszáz észak-ma­gyarországi ipari vállalati vezető, vállalkozó és érdekvédelmi kép­viselő előtt Kazár Péter, az Álla­mi Vagyonügynökség portfólói managament igazgatója tekin­tette át a privatizáció állását. El­mondotta: az észak-magyaror­szági régióban komoly gondokat okoz a privatizáció, nemcsak a külföldi és hazai befektetőknek, hanem a vagyonügynökségnek is. A kezdeti időszakban arra tö­rekedtek, hogy ez minél gyorsab­ban menjen végbe és minél na­gyobb mennyiségű külföldi műkö­dötöké segítse a gyors átalakulá­sokat, a szerkezetufltás meg­valósítását. ** Ez azonban csak részben sikerült, a folyamat nem oldotta meg sem a kohászat, séma bányászat, a ve­gyészet, a mezőgazdaság priva­tizációját. Térségünkben még mindig sok az olyan nagyvállalat, amely képte­len a rugalmas alkalmazkodásra. A privatizáció felgyorsítása, a valódi forgalmi értékteremtés érdekében ezeket a cégeket ere­deti állapotukban, decentralizál­va kell szétválasztani. Kisebb egységekben működőké­pességük fenntartható, és így ke­lendőbbek lehetnek a befektetők számára. , .. A gondok ellenére az ÁVÜ szak­embere örvendetesnek tartotta azt, hogy egyre inkább kialakul egy hazai vállalkozói réteg, amely valódi vásárlónak tekinthető. Kezdeti eredmények mutatkoz­nak a regionális fejlesztési tár­saságoknak, az önkormányzatok­nak és a Magyar Befektetési és Fejlesztési Részvénytársaságnak köszönhetően is. J övedelempótló támogatás Miskolc (ÉM)—A szociális igaz­gatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény - töb­bek között - a munkanélküliek jö­vedelempótló támogatásával kapcsolatos új szabályokat is tar­talmazza. E szerint a települési önkor­mányzatok jövedelempótló támo­gatásban részesítik azokat a munkanélkülieket, akik a foglal­koztatási törvény alapján mun-' kanélküli járadékban részesül­tek és a folyósítás időtartamának lejárta után munkanélküli ellá­tást már nem kaphatnak, továb­bá azokat, akik munkaviszonyuk megszűnése után munkanélküli ellátásra nem jogosultak. Február elsejétől tehát a telepü­lési önkormányzatok állapítják meg, illetve folyósítják a jövede­lempótló támogatást. Ennek értelmében azok a munka- nélküliek, akiknek korábban a Megyei Munkaügyi Központ adta a 4.000 forintos szociális támo­gatást, ez év február elsejétől a te­lepülési önkormányzatoktól kap­ják a jövedelempótló támogatást. Ennek összegét - új határozattal - a törvény hatályba lépéstől szá­mított 60 nap alatt kell megál­lapítaniuk a helyi önkormányza­toknak. A jövedelempótló támogatás megítélésének egyik feltétele a Munkaügyi Központtal történő együttműködés, melynek formáit a foglalkoztatási törvény tartal­mazza. Ennek megfelelően a munka- nélkülinek - a jövedelempótló tá­mogatás folyósításának idején is rendszeres kapcsolatot kell tar­tania a munkaügyi központ kiren­deltségével - meghatározott időn­kéntjelentkeznie kell és el kell fo­gadnia a részére felkínált meg­felelő munkahelyet, illetve képzé­si lehetőséget. Hétfő Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Jobb eséllyel a munkaerőpiacon Az északi régióban 160 ezren munka nélkül, állásra várva Az átképzőközpont rugalmasan alkalmazkodik a munkaadók igényeihez Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM) — Az elmúlt esz­tendő végére az észak-magyaror­szági régió három megyéjében Borsodban, Hevesben és Sza­bolcsban a nyilvántartott mun­kanélküliek száma meghaladta a 160 ezret, amely az ország összes munkanélkülijének egynegyedét teszi ki. Ez is alátámasztja, hogy ebben a válság sújtotta térségben nagyon is időszerű volt a felnőtt- képzés új rendszerének kidolgo­zása és működési feltételeinek megteremtése. A Munkaügyi Mi­nisztérium, az érintett önkor­mányzatokkal közösen 1991. ok­tóberében olyan európai színvo­nalú képzési központot alakított ki, amely esélylehetőséget teremt azoknak, akik korszerűbb isme­retekkel, komplexebb tudással kívánnak újból munkalehetősé­get találni.- Magyarország első átképző köz­pontja mintegy 15 hónapja műkö­dik Miskolcon. Hogyan sikerült el­fogadtatni egy új felnőttképzési koncepciót a környezettel és ta­pasztalataik szerint eredménye­sek-e a képzések, átképzések - kér­deztük dr. Szabó Endrét, az Észak-Magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ (ÉRÁK) főigazgatóját?- A siker, vagy annak bármely összetevője úgy mutatható ki iga­zán, ha megnézzük, mennyire si­került céljaink megvalósítása. Induljunk ki ebből. Az ÉRÁK egyik fő célkitűzése volt, hogy a munkanélkülieket, illetve a mun­kanélküliséggel fenyegetett dol­gozókat jobb képzettségi eséllyel juttassuk vissza a munkaerő- piacra. Másik feladatunk a mun­kaerőpiac igényeit tükröző, ru­galmas képzési programok kidol­gozása volt, amelyekkel elősegít­hetjük a munkahelyteremtést és a gazdasági átrendeződést. Ezek megvalósítására törekedtünk az eltelt időszakban. Közel 15 ezren keresték fel központunkat és an­nak kirendeltségeit. Ennyi em­bernek nyújtottunk tanácsadást és segítséget ahhoz, hogy méltó­sággal tudj ák kezelni helyzetüket és elfogadják; a piacgazdaság ter­mészetes velejárója a munkahely elvesztése, a többszöri újrakez­dés. Több, mint négyezren kezdték meg tanulmányaikat tanfolya­mainkon és a lemorzsolódás alig haladta meg a négy százalékot. Az első 15 hónapban 2.268 hall­gatónk szerzett új szakképesítést és vett részt munkaerőpiaci tré­ningen az ÉRÁK-ban. A végzettek 27 százaléka munkaviszonnyal rendelkezett és a frissen meg­szerzett ismeretek és készségek birtokában tartotta meg állását.- Mennyien tudtak munkanélkü­liként ismét elhelyezkedni egy-egy új szakma birtokában?- Az egyik legobjektívebb mérce valóban az elhelyezkedési ráta. A térség gazdasága azonban megle­hetősen korlátozott számban biz­tosít új munkahelyeket - 100 ál­láskeresőre 2,5 üres állás jut - és vállalkozóvá válni sem könnyű, számos nehézséggel kell meg­birkózni. Éppen ezért kiemelt fi­gyelmet fordítunk a munkaerő- piaci szükségletek vizsgálatára. Szoros együttműködést alakítot­tunk ki az érintett munkaügyi központokkal és azok kirendelt­ségeivel, valamint a munka­adókkal. Ezenkívül kiegészítő modulokat iktattunk be, melyek nagymértékben segítik az elhe­lyezkedést. Ezek a nyelvi blokk­jaink, a kommunikációs tréning, az álláskeresési technikák, a számítógépes alapismeretek és a vállalkozói ismeretek. Figyelembe vesszük hallgatóink személyes benyomásait, javasla­taikat, a munkaadó véleményét és egy évig nyomon követjük a végzetteket, tanácsadással támo­gatjuk őket. Ennek köszönhetően a végzést követő egy hónapon belül volt tanítványaink 43 százaléka talált megfelelő foglalkozást az újonnan szerzett ismeretek birtokában. Hat hónapos megfigyelésnél, a visszajelzések alapján kimutat­ható, hogy 60 százalék tudott el­helyezkedni.- Melyek a legnépszerűbb tan­folyamok ?- Az elhelyezkedési arányokat ele­mezve kiderül, hogy a legsikere­sebbek az építőipari fenntartó, a faesztergályos, a ruhakészítő, a kosár és fonottárú készítő továb­bá a számítógéppel támogatott irodatechnikai és ügyviteli prog­ramok.- A hatékony oktatás alapfeltétele a megfelelő személyi állomány és a tanuláshoz szükséges segédesz­közök biztosítása...- Az eltelt időszak kemény, áldo­zatos munkájának köszönhető, hogy ma már több, mint 70 szaki­rányban szervezünk képzéseket, átképzéseket. Ezekhez csaknem 200 féle egyéni tanulásra épülő modulfüzetet dolgoztunk ki. A képzési programjainkhoz szük­séges személyi állomány alapve­tően biztosított. Instruktoraink 80 százaléka felsőfokú végzettsé­gű és legalább két szakmában folytathatnak képzési tevékeny­séget.- Hogyan összegezné az ÉRÁK megalakulása óta eltelt idősza­kot?- Az intenzív, gyakorlatorientált, rugalmas képzési forma beveze­tése igazolta eredményességét. Ez nem csak az intézmény mun­katársainak a véleménye, így vé­lekednek végzett hallgatóink és a munkaadók is. A régió gazdasági környezetében elért elhelyezke­dési arányok bizonyítják, hogy a foglalkoztatáspolitika egyik leg­hatékonyabb aktív eszköze a kép­zés, átképzés. Hiszen a munka­erőfejlesztés és az új ismeretek megszerzése jelentős szerepet tölt be a szerkezetváltási program elősegítésében, a munkanélküli­ség megelőzésében, kezelésében. Bizottságok pedig kellenek a falvakban Miskolc (ÉM) — Március 23-án jár le a határidő. Eddig lehet nyi­latkozniuk a részaránytulajdono­soknak, hogy részaránytulajdoni földterületeiket a faluhatárban melyik táblában kívánják kijelöl­tetni. Igen ám, csakhogy a tör­vény szerint a tagoknak a megvá­lasztott fóldkijelölő bizottságok­hoz kell írásban benyújtani az igé­nyüket. Kérdés tehát, hogy létez­nek-e már ezek a bizottságok? A válaszért Demkó Sándorhoz, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Földművelésügyi Hivatal vezető­jéhez fordultunk.- A törvény értelmében február 7- ig kellett volna szövetkezeten­ként a falu illetékes jegyzőjének közreműködésével összehívni a részaránytulajdonosok gyűlését, hogy megválasszák a földkiadó bi­zottságok tagjait. Tudomásunk van arról, hogy megyénkben több helyen még nem alakultak meg ilyen bizottságok.- Mi ilyenkor a teendő?- Javaslom, hogy azokon a he­lyeken, ahol már léteznek ezek a bizottságok, oda sürgősen nyújt­sák be írásbeli kérelmüket a rész­aránytulajdonosok, ahol pedig még nem alakultak meg, ott forduljanak a községi jegyzőhöz, s neki adják be a konkrét igényü­ket, s a jegyző majd továbbítani fogja a későbbiekben azt. De ismé­telten felhívom a figyelmét min­den, az ügyben érintettnek, hogy a határidő március 23-án lejár!- S mi lesz azokkal, akik valami­lyen ok miatt nem tudtak élni igényükkel a határidőig? Ők el­vesztik a föld iránti igényüket?- Erről szó sincs, és nem is lehet! A föld tulajdoni joga nem vesztó- dik el, de kétségtelen, azok, akik március 23-ig nem nyilatkoztak, sem írásban, sem sehogy, azok számára a földterületet sorsolás alapján mérik ki. Úgy is mond­hatnám, ezek az emberek a föld- tulajdonukban oda kerülnek, ahová a „sors veri” őket. Szóval itt már nem lehet arról szó, hogy itt, meg ott szeretném kijelöltet­ni a földemet, hanem abban a táblában mérik ki a részaránytu­lajdonát, ahová a sorsolás révén jutott.- Elég-e csupán egy papírfecnin jelezni az igényt, vagy többoldalas leveleket kell az érintetteknek szer­keszteniük?- Szó sincs több oldalas szerkesz­tésről. Az egységes feldolgozás il­letve a félreérthetóség elkerülése érdekében formanyomtatványt szerkesztettünk, s ezt kiküldtük minden jegyzőnek. Az ő dolga a továbbiakban, hogy gondoskod­jon arról, megfelelő példányszám- ban ez el is jusson az érintet­tekhez.---------JEGYZET----------­* VaC<zmi Marczin Eszter Csakhogy ezúttal nem a Shakespeare által megálmodott helyszínen: Dániá­ban. Attól jóval közelebb, itt a szomszéd­várban Szikszón. A - stílszerűen - „nagy bűzt”kavart ügy előzményei évekkel ezelőtt kezdődtek. Az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat helyi üzeme ugyanis, - nem ép­pen áldásos tevékenysége során - eny­hén szólva kellemetlen szagfelhőbe burkolta a várost. Az elmúlt év nyarán aztán a nagy forróság végleg elvette a lakosság türelmét. Mivel a kánikulában gyorsabban bomlottak az állati tetemek, a bűz az elviselhetetlenségig fokozódott. „Szinte égtek az önkormányzat telefon- vonalai a panaszáradat miatt azokban a napokban” - mondta a polgármesteri hivatal egyik munkatársa. Ezek után sorra készültek az önkor­mányzat felterjesztései, előterjesztései az illetékes szervek címére, mígnem a napokban, február 26-tól Szikszó város polgármestere törvényadta jogával élve felfüggesztette a fehérjefeldolgozó mű­ködését. Ennek ellenére pénteken dolgoztak az üzemben, hiszen - mint megtudtuk - a bezárás nem mehet egyik napról a má­sikra, a beszállított állati tetemeket fel kell dolgozni, és az „átevesek”egyébként is élni kívánnak a határozat elleni felle- bezés lehetőségével. A határozat tehát nem tett pontot az ügy végére. A szagfelhő még nem szállt fel. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — Ahét végén 24 üzlet­ben összesen 52,9640 millió forint forgal­mat bonyolított le a Budapesti Értékpapír- tőzsde árfolyamértéken. Á részvények for­galma (18 kötés) névértéken 3,2400 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 3,904900 millió forintot tett ki. Áz ál­lamkötvények árfolyamértékű forgalma 29,764400 millió forint volt. A diszkont kincstárjegyek árfolyamértékű forgalma összesen 17,670000 millió forintot ért el. A Budapest Első Befektetési Alap árfolyamér­tékű forgalma 247 500 forintra rúgott. A Du- naholdingRt. részvényére öt kötésj ott létre, mindegyik 21 100 forinton. Egy kötésben forgott a FOTEX Rt. papírja, 269 forinton. Kárpótlási jegy 85 1 8°' 1 75* a H 70 <5 I 65 Fortét MTI léé CaNeius Ei$5 l*w 8rök«tUi2 N«* Yort &W an 76.0j ••«Vf 1 j— tőzsdei eladásiátiagár-görbe | ■ nem volt Kotes ] v minimális vetelárajánlat a brókercégektől ] * a brókercégek maximális eiadásiár-a;aniata 11111111 mrrrrn Minimi rrrfrtti mi HUr ~ S3 ^ 2 « S 8 Ä SÍ ~ Tőzsde Index (ideiglenes) február 26: 739,64 +1,54 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. febrár 26. Pénznem Angol font A-wztxaJ aoUnr Belga frank ' pán korona Finnmarka Francia frank Holland forint ír fön t ♦ Japán yen* Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona 12,26 Olasz líra** , - 53.71 Osztrák sch.* 744,31 Portugál es * ; 56,81 Spanyol peseta* 72,71 Svájd frank 56,53 Svéd korona 10,87 USA-doüár 85,77 ECU (Közös P.) 101,14 Valuta Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás 122,24 125,04 123,23 123,93 59,44 60.68 58,95 60,25 254,49 259,15 255.50 256,66 13,64 13,90 13,73 13,79 14,34 14,74 14,46 14,56 15,42 15,70 15,49 "15.57 46.54 47.40 46,80 47.02 127,09 129.69 127,87 128.51 72,84 74,04 73,31 73,61 68,58 69,98 69,10 69,44 278,90 284.40 281,18 282,56 53.32 62,66 É 52,90 12,50 12,34 12,40 54,99 54,54 54,86 757,91 748,09 751,49 57,91 $7,21 57,49 74,23 73,23 73,61 57,61 56,81 57,09 11.13 11.06 11,12 87.33 86,42 86,82 103,10 101,80 102,30 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents