Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-27 / 72. szám
2 ESZAK-Magyarország---------------------------Oeszágban-Világban------------------------ 1993. Március 27., Szombat V agyonkérdésről a Kamarában Budapest (ISB) — A Magyar Gazdasági Kamara negyvenöt szakmai szövetségének és tizenhat területi kamarájának küldöttei közel kilencezer vállalat és vállalkozó képviseletében tartják szombaton IV. küldöttközgyűlésüket. Az előzetes információkat meglehetősen szűkén mérték a kamara székházában, ami nem csoda, hiszen a ’93-as stratégiai feladatok meghatározásán túl vagyoni kérdések is terítékre kerülnek a mai tanácskozáson. A már korábban szövetségi rendszerűvé átalakított kamara ugyanis eddig nem osztotta fel a vagyonát a tagszervezetek között, erre várhatóan a mostani küldött- közgyűlésen kerül sor. A stratégiai feladatok meghatározásában valószínűleg nagy szerepe lesz annak, hogy a gazdasági kamara erőteljesen készül majdani közjogi szerepének a betöltésére. A kamarai törvény tervezetét a kormány már elfogadta, az ígéretek szerint még ebben az évben tárgyalja a parlament. Ha a törvény megszületik, akkor minden vállalatnak, vállalkozónak kötelezően regisztráltatnia kell majd magát valamely közjogi kamaránál, amelyek jónéhány, eddig állami finanszírozási körbe tartozó feladatot is ellátnak majd. Ez pedig újfajta szemléletmódot kíván a már meglévő intézményektől, érdekképviseletektől. A törvény megszületésével élesen elválnak majd a kamarai és az érdekképviseleti funkciók. Ma még kérdés, hogy a Magyar Gazdasági Kamara a majdani közjogi státusán túl szándékozik-e ellátni hagyományos gazdasági magánjogi érdekképviseleti feladatokat is. Amennyiben igen, úgy mindenképpen szükség lesz további szervezeti átalakításokra. Lehetséges viszály Varsó (AFP) — A lengyel Zycie Warszawy című lap értesülései szerint lehetséges, hogy a Zsidó Világkongresszus bojkottál- ni fogja a varsói gettólázadás 50. évfordulójának ünnepségeit, ha a lengyel katolikus egyház nem váltja be ígéretét, s nem költözteti ki a karmelita kolostor az egykori auschwitzi haláltábor területéről. A lengyel államfő mellett működő Lengyel- Zsidó Kapcsolatok Tanácsának elnöke, Andrzej Zakrzewski a lapnak úgy nyilatkozott, hogy mivel már áll a tábor területén kívül az új kolostor épülete, csupán idő kérdése az apácák átköltözése, de ezt a kérdést nyomásgyakorlással nem lehet megoldani Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, Titkárság: 341-888, Társadalompolitikai szerkesztőség: 341-894, Gazdaságpolitikai szerkesztőség: 341-601, Kulturális rovat: 341-611 /239, Sportrovat: 341-700, Fotórovat: 341-611/207, Levelezési rovat: 341-866 Kiadja: az Észák-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. 3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. ül. em. 8. Telefon: 111-4475. Szerkesztőség vezető: Görömbölyi László Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532. Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlap- kézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hirlapelófizetési és Lapellátási Irodánál /HELIR/, Budapest V., József nádor tér 1.1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint, átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmai jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 298 forint. Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 forint Egy évre 3216 forint. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az árus példányok ára minden nap egységesen 14,80 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002. Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 13-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Terjesztési panaszaival hívja a (46) 341-611/223-as telefonszámot! Hátrányosan nehezebb A tájéríekeziet a megye sajátos gondjaival foglalkozott Budapest (ISB - S.Z.) — A megye településeinek mintegy a fele tagja a Települési önkormányzatok Országos Szövetségének (TöOSZ). A megyei közgyűlés is részt vesz a szövetség munkájában - négy másik hasonló testület társaságában. A TöOSZ korábban a patikaprivatizációk ügyében hallatta a hangját, most egy ennél lényegesen nagyobb szabású vállalkozásba kezdett: szeretné elérni, hogy az önkormányzati választások a parlamenti ciklus közepére essenek. Köllner Ferenctől, a szövetség titkárától megtudtuk, hogy elsősorban szakmai érvek szólnak a változtatás mellett. így lehetne ugyanis igazán poütikamentessé tenni a közigazgatást, hiszen a választásokra nem az amúgy is felfokozott politikai indulatok közepette kerülne sor. Azt tartanák helyesnek, hogy a jövő évi országgyűlési választások alkalmával egyben kikérnék az állampolgárok véleményét az önkormányzatok mandátumának a meghosszabbításáról is. A szövetség legutóbbi észak-magyarországi tájértekezletén a megye településeinek speciális gondjaival is foglalkoztak - tájékoztatott a főtitkár. E térségben fokozottan jelentkeznek az önkormányzatokat sújtó problémák, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani azok megoldására is. Borsod-Abaúj- Zemplén minden tekintetben a leghátrányosabb helyzetű megye, ezért is tartotta fontosnak a TöOSZ tavaly a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány meggyőzését Ózd és Miskolc térségének a támogatásáról. A főtitkár arról is beszámolt, hogy folyamatban van egy önkormányzati bankrendszer felállítása. A várakozások szerint ez a pénzintézeti rendszer 13-15 százalékos kamatozású hiteleket nyújthatna az önkormányzatoknak, ami feleakkora terhet róna rájuk, mint a jelenlegi feltételekkel folyósított hitelek. Az 1993-ra előirányzott céltámogatások összege 8 milliárd forint, egyhatoda annak, amekkora ösz- szegre a 3100 önkormányzatnak ténylegesen szüksége volna. Aprócska lépések a békéhez Nem mindenki írta alá a tervet, aki aláírta az sem igazán Mgttg A kelet-boszniai egyeztető tárgyalások közben Philippe Morillon francia tábornok, az ENSZ békefenntartó erők főparancsnoka (bal oldalon) pohárköszöntot mond Mikin Gvero tábornoknak, a szerb hadsereg főparancsnokának Fotó: AP New York (MTI)— A bosnyák vezetés és a horvátok képviselői csütörtökön aláírták a boszniai béketervet, de a szerbek nem, és Alija Izetbegovic bosznia-herceg- ovinai elnök leszögezte: ameny- nyiben a szerb agresszió folytatódik, visszavonják aláírásukat. A két közvetítő, David Owen és Cyrus Vance, nemkülönben az amerikai kormány nem csekély diplomáciai nyomással érte el, hogy a bosnyák kormány elvileg elfogadja az ország felosztását tíz önálló tartományra. A most kialkudott újabb, a bos- nyákok számára valamivel kedvezőbb feltételek szerint azok négy, a szerbek és a horvátok 3- 3 tartományt kapnának, míg Szarajevó és körzete közös igazgatás alá kerülne. A bonyolult terv ingatagságát mi sem mutatja jobban, mint az aláírással párhuzamosan kiadott bosnyák nyilatkozat, amely leszögezi, hogy a megállapodás (amely az ország felosztásáról szól) nem érintheti az önálló Bosznia egységét, szuverenitását. Izetbegovic feltételei között szerepel az is, hogy az ENSZ szerezzen érvényt a megállapodásnak, s hogy háborús bűnösnek minősülő személyek (mint Radovan Karadzic) nem kaphatnak vezető állami tisztet. Karadzic, a boszniai szerbek vezetője elutasította a tervet, és kétséges, visszatér-e a tárgyalásokhoz. David Owen a PBS tv- nek adott nyilatkozatában először fejtette ki véleményét nyíltan és nyilvánosan, mondván: a szerbek tudatosan elhúzzák a tárgyalásokat. „Bár ebben a polgárháborúban nincsenek ártatlanok, a szerbek a legrosszabbak, megszegték az emberiesség szinte minden normáját... Világos, hogy Karadzic mit akar: államot az államban, szerb köztársaságot Boszniában, amely kapcsolódik krajinai köztársaságukhoz és Jugoszláviához - azaz Nagy-Szerbiát akar. És ezt a tervüket csak akkor adják fel, ha a nemzetközi közösség egységes akaratával kerülnek szembe.” Slobodan Milosevic szerb elnök ígéretet tett Philippe Morillon tábornoknak, a boszniai ENSZ-erók parancsnokának, hogy segítséget nyújt a közúti segélyszállítmányok Kelet-Bosz- niába történő eljuttatásához, a „szárazföldi folyosó megnyitásához és a tűzszünet megteremté- séhéz”. Morillon tábornok a tárgyalás után közölte, hogy a szerb elnöktől kérte a légi folyosó megnyitását is. „Milosevic egyetértett velem abban, hogy ez fordulópont a béke és egy újabb háború között, amely nemcsak Bosznia, hanem a szerbiai nép számára is katasztrófa lenne” - mondotta Morillon tábornok. Ukrán atomról Washingtonban Hajlandók leszerelni, ha Amerika fedezi a költségeket Washington (AP) — Az Ukrajnában tárolt volt szovjet atomfegyverek sorsa állt Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter csütörtöki washingtoni tárgyalásainak középpontjában. Bili Clinton elnök, aki maga is fogadta Zlenkot, kijelentette: az Egyesült Államok arra ösztönzi Ukrajnát, hogy mielőbb szerelje le az atomfegyvereket, hiszen a világnak nincs szüksége további atomhatalmakra. Zlenko a tárgyalásokon, majd a sajtó előtt egyetértett az amerikai állásponttal, de hangsúlyozta: e fegyverek leszerelésének költsége eléri a 2,8 milliárd dollárt, és Ukrajnának ilyen óriási összeg nem áll rendelkezésére, ezért igényli az USA és más országok támogatását. Washington már korábban 175 millió dollárt ajánlott fel a célra, és most sem emelte fel ezt az összeget. Az amerikai kormány igen nyomatékosan sürgeti az Ukrajnában lévő atomfegyverek leszerelését, hiszen attól nagymértékben függ a volt Szovjetunióval kötött hadászati fegyverzetkorlátozási megállapodások, a két START-egyezmény sorsa. Warren Christopher külügyminiszter szerdán jelezte Zlenkónak, hogy ha elmaradna a leszerelés, az negatívan befolyásolna a két ország kapcsolatait. Az ukrán külügyminiszter az amerikai sajtóban hivatkozott arra, hogy a leszerelésnek országában - tekintettel az orosz helyzetre - ellenzéke van. A BT öt állandó tagja közül az Egyesült Államoktól, Oroszországtól, Nagy-Britanniától és Franciaországtól kaptak már biztonsági garanciát - mondta. (Az ötödik tag Kína.) Ugyanakkor Christopher külügyminiszter ugyanaznap kijelentette: amerikai biztonsági garanciák Ukrajnának nincsenek napirenden. Tüntetéssé vált a Kairói temetés Kairó (AP) — Kormányellenes tüntetéssé fajult csütörtökön a felső-egyiptomi Abu Tigben egy rendőrök által lelőtt iszlám szélsőséges temetése. A körzetben kijárási tilalmat rendeltek el. A félhivatalos sajtó beszámolói szerint a biztonsági erők „szökésben lévő terroristák” elfogására indítottak akciót a településen. Váratlanul lövést adtak le rájuk, amiből túzpárbaj robbant ki. Egy iszlám szélsőséges meghalt, egy rendőr megsebesült. A temetés később a radikális iszlám mozgalom, a Dzsamaa Isz- lamija híveinek sokezres tüntetésévé alakult. Ennek a rendőrök ötven ember letartóztatásával vetettek véget. A Hetek segélye Oroszországnak Tokió (AP) — Franciaország feladta ellenállását, így április 14- én és 15-én megrendezhető Tokióban a Hetek csoportjának miniszteri szintű értekezlete, amelyen az Oroszországnak nyújtandó pénzügyi segítség kérdéseit vitatják meg- közölték pénteken a tokiói kormány illetékesei. Az értekezleten a Hetek - az Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán - pénzügy- és külügyminiszterei dolgoznak ki majd segélytervet Oroszországnak. Tömegsírt találtak Albániában Tirana (ANSA) — Huszonkét holttestet tartalmazó tömegsírt tártak fel az albán főváros, Tirana közelében. A tömegsirba temetettek az albán értelmiség jeles képviselői voltak, akiket 1951-ben, valójában Enver Hodzsa utasítására végeztek ki. Az illetőket annak idején ellenzéki politikusoknak kiáltották ki, és kirakatpert rendeztek ellenük, azzal vádolva őket, hogy robbanószerkezetet próbáltak elhelyezni a Szovjetunió tiranai nagykövetségének épülete mellett. Kivégzésüket a nemzeti értelmiséggel való általános leszámolás követte. Százan maradtak a lavina alatt Újdelhi (dpa) — Kelet-Afganisz- tánban legkevesebb száz embert temetett maga alá egy lavina. Utazók pénteken Újdelhiben számoltak be arról, hogy a Szalang- hágó térségében bekövetkezett katasztrófa több települést elvágott a külvilágtól. Á közlések egybecsengenek a térség aknamentesítésében segédkező brit szakemberek információival. Ók hat nappal ezelőtt jelezték, hogy a Szalang vidékén több ezer embert temetett maga alá, illetve zárt el a külvilágtól a lavina. Haj lékt alanok a bölcsődében Párizs (AFP) — Szerda óta rendőrgyűrű zár körül Párizsban egy volt bölcsődét, amelyet hajléktalanok foglaltak el maguknak, ideiglenes szállásként. Az üresen álló épület Párizs városának tulajdona, azt korábban egy alapítvány használta gyermek- otthonnak, de a város és az alapítvány közötti vita következtében 1989 óta üresen áll, bár teljesen be van rendezve. A rendőrök senkit sem engedtek se ki, se be, sőt, napközben még azt is megakadályozták, hogy a benn- lévőknek élemiszert juttassanak.
