Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-23 / 68. szám
1993. Március 23., Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Magyar franchise Budapest (ÉM) — Harmadik éves közgyűlését tartotta csütörtökön Budapesten a Magyar Franchise Szövetség. Elhangzott: az 1991. májusi megalakulás óta eltelt idő egyik eredménye, hogy a szövetség privatizációs munka- bizottsága az Állami Vagyonügynökség számára tanulmányt készített a franchise rendszerek alkalmazására a privatizációban. A szervezet jó kapcsolatot alakított ki különböző kormányszervekkel is: mind az igazságügyi, mind az ipari és kereskedelmi tárca felkérte a szövetséget a franchise szabályozásával kapcsolatos törvényelőkészítő munkában való részvételre. A franchise szövetség az elmúlt évben megduplázta taglétszámát, jelenleg 55 tagja van: magyarországi franchise vállalkozásokban érdekelt világcégek, hazai franchise átvevők és rendszergazdák, tanácsadó cégek és pénzintézetek. A szövetség védnöke a májusban Budapesten rendezendő Franchise Kiállításnak, és részt vesz számos, ezévi külföldi kiállításon: Párizsban, Milánóban, Essenben és Birminghamben. A szövetség külön bizottságot hozott létre a franchise finanszírozásának elősegítésére. Fizetési korlátok Vegyipari gondok Zalaegerszeg (MTI) — A volt keleti piacokon fizetési korlátok nehezítik a magyar vegyipar helyzetét, ugyanakkor a nyugati cégek - kedvező hitelfeltételeik révén - sóira jutnak piacokhoz. Ennek ellenére tavály az iparág produktumának 45 százalékát expo- tálták - mondotta Botos Balázs, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára a hazai vegyipar átalakulását elemző, zalaegerszegi tanácskozáson. A Magyar Kémikusok Egyesülete által rendezett fórumon a tárca vezető tisztviselője megállapította: a mezőgazdaság válsága miatt az agrokémiai termékek kereslete és gyártása jelentősen visszaesett. Az olefin bázisú műanyagipari üzemek továbbra is stratégiai szerepet töltenek be a petrolkémiai ágazatban, ugyanakkor a műanyagalapanyag előállítás és a feldolgozás is az öt évvel ezelőttinek a felére csökkent. A gyógyszeripar, ha nehezen is, de igyekszik megtartani piaci pozícióit. Csunderlik Ferenc, a Vagyonügynökség igazgatója felszólalásában kiemelte: a privatizáció a vegyipari termelés jelentős visz- szaesése ellenére jól halad az iparágban, első sorban a már korábban kiépített külföldi kapcsolatok jóvoltából. Csak a földkiadók Részaránytulaj donosok Miskolc (ÉM) — A B.-A.-Z. Megyei Földművelésügyi Hivatal kérését tesszük közzé azzal a szándékkal, hogy segítsük a részaránytulajdonok kiadását. Ugyanis a határidő március 24-e! A hivatal felhívja a részarányföldtulajdonosok figyelmét, hogy tulajdonuk kiadásával kapcsolatos igényeikkel közvetlenül a földkiadó bizottsághoz forduljanak. Az 1993. évi II. törvény ugyanis kizárólag a földkiadó bizottságokat hatalmazza fel a földkiadással kapcsolatos egyedi igények egyeztetésére és kielégítésére. Minden más fórum és szervezet illetéktelen erre a feladatra, mert törvényi felhatalmazással nem rendelkezik. A földkiadó bizottságok tevékenysége jogilag szabályozott keretben, ellenőrizhetően folyik a földkiadások közérdekű végrehajtása érdekében. Utólagos panaszok, jogviták rendezése is ebben a szabályozott keretben lehet eredményes. Közvetítők megbízásával, a földkiadással kapcsolatos jogok átruházásával az igénylő kiszolgáltatottá válik, lemond a jogos földtulajdonának kiválasztásával, elhelyezkedésével, kiadásával kapcsolatos legkedvezőbb lehetőségekről. Azok elmentek vadászni... Az új törvényt a föld tulajdonosai is nagyon várják A vad, a vadászati jog az államé Miskolc (ÉM - BSZL) — Ki-ki vérmérséklete, tapasztalata - esetleg - politikai hovatartozása szerint ítéli meg a magyarországi vadászat helyzetét. Való igaz: régen az urak privilégiuma volt, és ez a bélyeg napjainkig kíséri e szenvedélyt. Az elmúlt rendszer elvtársi pasz- sziójaként emlegetik sokan, noha ugyanúgy hódolt megszállottságának a bolti eladó, mint a traktoros, vagy a mezőőr. Nem csoda tehát, hogy a rendszerváltás óta sokan várják a változást ez ügyben is. Sokan állítják: semmi sem történt, most is ugyanazok, és ugyanolyan módszerrel űzik a vadászatot, mint ezelőtt. Ezért várják a vadászati törvényt, ezért remélik a föld tulajdonosai, hogy legyen egy törvény, ami megakadályozza, hogy idegenek gázolják végig (évente többször is) annak a területét, akinek soha semmi köze nincs a vadászathoz, s a jelenlegi-törvény szerint mégis köteles tűrni az „úri passziót”. Meg is kérdeztem ezzel kapcsolatban a B.-A.-Z. megyei Vadászati Területi Szövetségben Szendrei Mihálytól: mi ez ügyben most az álláspont, mennyire jogos a várakozás az új vadászati törvényre? A szakember így válaszolt:- Nem tudom, ki és miért várja az új vadászati törvényt, hiszen a vadászat eddig is szabályozott volt, sőt azt kiegészítve, illetve megerősítve kijött a 8/1993. (jan. 30-i) FM rendelet, mely megerősítette, hogy a vad és a vadászati jog az állam tulajdona, és a vadászatijogot az állam haszonbérben hasznosíthatja, méghozzá annyiért, amennyiért a bérbeadó adja. Ez Nyugat-Európában is így van, és a földtulajdonosok részére elmondhatom, hogy ha a vadászat a jövőben földtulajdonhoz kötött lesz, a jog akkor is az államé, legfeljebb a bérleti jog lesz a tulajdonosé!- A földtulajdonosok úgy érzik, hogy ők a vadászat hasznából szinte semmit nem kapnak.- Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy megyénk hatvannégy területi vadásztársasága például tavaly 21 millió forintot fizetett ki a Földművelésügyi Hivatalnak és az erdőgazdaságnak. A bérleti díj eddig 1 forint volt hektáronként, ma, pedig ez már nyolcvan forint. Úgy érzem, ez tisztességes bérleti díj, amihez még jön a vadkárra kifizetett összeg, ami tavaly majd, 7 millió forint volt. Sót! Kifizettünk több, mint két millió forintos átalánydíjat is, amit akkor is folyósítottunk, ha volt vadkár, ha nem volt. Ezzel kapcsolatban még szeretném elmondani, hogy az 1991- es önkormányzati törvény szerint a vadászati jog bérbeadásából származó bevétel az önkormányzatot illeti meg. Amelyik önkormányzat ezt kérte, meg is kapta. A földtulajdonosok által sérelmezett vadkárt pedig minden évben per nélkül tisztességesen kifizettük. A hiba ott van, hogy nem mindig fordulnak hivatalos szervekhez a kárt sérelmezők, de mi csak ott tudunk fizetni, ahol kérték, és megállapították a vad által okozott kárt. Fotó: Laczó József Egyébként a vadászat nem egy véletlen szerű aktus, hiszen a rendszer olyan terv alapján működik, melyben a törzsállomány becslésétől a szaporulaton át a kilőhető vadféleség- és mennyiségig mindmind szám szerint meghatározott megyénkben, vadásztársaságonként. Például 1990-ben 994 szarvas, ’91-ben 887, ’92-ben pedig 879 volt a kilőtt mennyiség. Ugyanígy meghatározott a meny- nyiség őznél, vaddisznónál, fácánnál. Tervezzük például még a kártékony vadak kilövését is - tavaly több, mint tizenkilenc-ezer dú- vadat lőttünk ki. Ha már itt tartunk. Nem olyan olcsó ez az ősi szenvedély (igaz, nem olcsó a kocsma, a cigaretta sem). Vadtakarmányozásra, vadföld művelésre, vadlegelőre milliókat fordítunk évente. Csak tavaly pl. 550 tonna szálastakarmányt, 284 tonna szemestakarmányt, 1428 tonna lédús takarmányt vettünk a vadaknak. A négyezer megyei vadász 25 és kétszáz forint között vehet egyetlen töltényt, s a tagdíj 500-1000 forint havonta. Ezért átlagosan évi 32 kg „szőrös-bőrös” vadhúst visz haza. Ezzel szemben a megye 560 ezer hektáros területén négyezer hektáronként 1 hivatásos vadőrt, vagy vadászt is kell fizetnünk. Mégis valahogy misztikus jelzők keringenek a vadászat körül, mégis változásra várnak a föld (új) tulajdonosai, de a vadászni szerető, az ősi szenvedélyt űző emberek is. Sír, zokog a biztosítási piac Miskolc (ÉM - SZD) — Majd a szíve szakad meg a magyar bon- polgárnak amint néhanapján hallja, olvassa minő ráfizetéssel működnek szép hazáj ában az egyre sokasodó biztosító társaságok. Igaz, a társaságok székhelyéül szolgáló átalakított, vagy frissiben felépített paloták láttán mintha apadoznának a könnyzacskók, amikor pedig arra gondol, hogy az utóbbi években ki tudja hányadszor emeltettek megkü- lönféle biztosítások dijai valahogy hihetetlennek tűnik a veszteséges üzletmenet. A hazai biztosítási piacról valamelyest segíti a tisztánlátást egy, a minap közzétett tanulmány amelyet hazánk egyik legnagyobb brókercége a Gíró Credit készített. A tanulmány szerint a hazai biztosítók többségének várhatóan éppúgy veszteséges lesz az idei év, mintáz 1991-92-es esztendő. Mindez annak ellenére valószínűsíthető, hogy a bruttó díjbevételek az elmúlt években folyamatosan nőttek. Míg 1987- ben, az Állami Biztosító és a Hungária Biztosító a bruttó díjbevételekből közel 22 milliárd forintot könyvelhetett el, addig tavaly - bár a biztosítók mérlegei még nem készültek el - a biztosítók összes díjbevétele várhatóan megközelíti a 73 milliárd forintot. A hazai biztosítási piacon napjainkban 13 engedélyezett biztosító cég működik 576 irodával. Az érvényben lévő szabályok szerint jelenleg a helyi biztosítók csak belföldi kockázatok ellen biztosíthatnak. A mintegy 70 milliárd forint összegű teljes piac ellenére a 13 biztosítóból 1991-ben 12 jelentett veszteséget, melyet 15,4 milliárd forintban állapítottak meg. A veszteségek felét az 1991-es évben a Hungária, .nyelte le” a tanulmány szerint. Míg 1991-ben a Hungária volt a piacvezető cég 50 százalékos részesedéssel, addig 1992-ben piaci hányadából 15 százalékot vesztett. Az elmúlt évben az ÁB- Aegoné volt a vezető szerep a teljes díjbevételek 43 százalékával. Tavaly az összes nettó díjbevételből mintegy 30,2 milliárd forintot mondhatott magáénak az ÁBAegon, a Hungária Biztosító pedig közel 24,8 milliárd forintot. A GiroCredit tanulmánya szerint a veszteségeket részben a rossz marketingpolitika és a biztosítók merész díjmegállapítása, valamint a gyakori autólopások és a számos tisztességtelen kárigénybejelentés okozták. A tanulmány alapján az 1991-es év veszteségei az új irodák beindításának, a reklámok és a továbbképzés költségeinek is betudhatok. A betöréses lopások, lakás- és házfeltörések némely esetben oda vezettek, hogy egyes biztosítók néhány biztosítási szolgáltatást nem nyújtottak. Az ÁB például kivonult a budapesti casco-piacról, valamint az országos üdülóbiztosítási tevékenységből. Az Atlasz Utazási Biztosító lesz valószínűleg az egyetlen, amely mind 1991-ben, mind 1992-ben nyereséget könyvelhet majd el. Ebben erősen közrejátszhat, hogy nem vett részt a gépjárműbiztosításban - állapítja meg a brókercég összegzése.----------JEGYZET----------' SayÁént vett <witutty&on<M<z Bekecsi Szabó László Mint láthattuk, hallhattuk, nincs valami nagy rend, egyetértés a földek új tulajdonlása körül. Legutóbb tévében, rádióban értesülhettünk a sajószentpéte- riek gondjairól. Nem jutott föld (mindössze pár hektár) a város önkormányzatának. Évtizedek alatt addig egyesít- gették-vonták össze a kistéeszeket, hogy végül a nagyhalak megették a kishalakat. Nyilatkozatok hangzottak el pro és kontra, hogy a valamikori többszáz katasztrális hold - ami Sajószentpéter tulajdona volt - mára hová is lett. Elhelyezkedés szerint valószínű, hogy a helyén maradt, csakhogy a tulajdonjog megváltozott. A jelenlegi téesz hivatalosan igazolja, hogy szabályos adásvételi szerződés alapján került tulajdonába. A szentpéteriek viszont azt állítják, hogy az állami tulajdon jogtalanul került a szirákiakhoz. Csakhogy megkell talán nézni egy kicsit más szemmel is azt az adásvételi szerződést. Mert bizony annak idején 10 kemény magyar forintért adták, vették az állami tulajdont aranykoronánként. Mert olcsó volt az, aminek nem volt gazdája. És ezek a földek ilyenek voltak: 10 forintért egy aranykoronát? Bizony ez volt a vételár. Apám akkori bányászfizetése havonta 170 aranykorona vásárlására lett volna elég (ha kellett volna, és ha adták volna.) Tíz év alatt földbirtokosok lehettünk volna. Jó ár volt ez - a vevőnek. Azonban ez a vásár nem volt tisztességes, bármennyire hivatalos volt is. Ilyen szemüvegen át is nézhetjük azt az adásvételi szerződést, meg a szentpéteriek elégedetlenségét... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó kereskedést nem számítva 17 üzletben mindössze 3,8280 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde tegnap árfolyamértéken. A részvények forgalma (12 kötés) névértéken 0,9300 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 0,6740 millió forintot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 0,8820 millió forint volt. Az Államkötvények együttes árfolyamértékű forgalma 2,2720 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegy \-Ü 70 F»'*» Mti 'SB CoN««u* 6M BtoM' l jpt$ Ne*» Yo*» \ — tőzsdei eladásiatlagár-gorbe ■ nem volt kötés w minimális vetelarajánlat a brókercégektől a a brókercégek maximális eladasiár-ajánlata E ' = W 5 S Tőzsde Index (ideiglenes) március 22-én: 719,27 +2,31 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. március 22. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Angol font 127,14 129,94 128,16 Ausztrál dollár 61,42 62.66 61,52 Belga frank* 253,04 257,70 255,69 Dán korona 9. 13,56 13,82 13,68 Finn márka 14,33 14,73 14,52 Francia frank 15,31 15,59 15,44 Holland forint 46,38 47,24 46,86 ír font 126,29 128,89 127,69' Japan yen* 74.14 75,34 74,30 Kanadai dollár " 68,87 70,27 69,17 Kuvaiti dinar 283,12 288,62 281,62 Német márka 52.14 53,10 52.67 Norvég korona Olasz líra** 12,27 12,51 12,39 53,92 55,20 54,36 Osztrák sch.* 741,77 755,37 748.83 Portugál es.* 56,68 87,78 56,84 Spanyol peseta* 72,80 74,32 73,58 Svájci frank 56,63 57,78 57,03 Svéd korona 11.05 11,31 11,19 ÜSA-dollár 85,84 87.40 86,13 ECU (Közös Piac)101,06 103,02 102,13 128,86 61,82 256,85 13,74 14,62 15.52 47,08 128,33 74,60 69,51 283,00 52,91 12,45 54,68 752,23 57,12 73,96 57,31 11,25 86.53 102,63 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység
