Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-22 / 67. szám
1993. Március 22., Hétfő --------Borsod Tájain Szigorúak a honosítás feltételei Miskolc (ÉM) — Magyar állam- polgársággal csak az rendelkezzen, aki vállalni tudja az ezzeljáró jogokat és kötelezettségeket - mondották az MSZP országgyűlési képviselői a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslattal foglalkozó sajtótájékoztatójukon. Vastagh Pál egyebek között kije lentette: az állampolgárságra vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatára olyan időszakban került sor, amikor sem a belső társadalmi, gazdasági, szociológiai környezet, sem a külső nemzetközi körülmények nem tekinthetők stabilnak. Ezért az állampolgári jog átfogó és főleg időt álló szabályozása ilyen körülmények között nem lehetséges, és az országgyűlés napirendjén szereplő javaslat a követelményeknek nem is felel meg. Véleménye szerint az állampolgárijog nem tisztázza az állam és a polgárai közötti közjogi kapcsolat valódi tartalmát, vagyis azokat az alapvető jogokat és kötelezettségeket, amelyek ebből a jogviszonyból fakadnak. A szabályozás egyik alapelve - amelyet egyébként az MSZP is elfogad -, hogy igyekszik megteremteni az állampolgárság közjogi rangját, s ez bizonyos szigorításokkal jár együtt. Nem világos ugyanakkor, hogy hol és milyen mértékben ismeri el a jogszabály a nemzetközi jog elsőbbségét, hiszen a nemzetközi politika gyakorlatában több esetben elsősorban humanitárius szempontok a meghatározóak. Túl szigorúnak ítélik meg a szocialisták a honosításhoz szükséges nyolcéves magyarországi tartózkodás követelményét, és visz- szalépésnek tekintik azt, hogy a kedvezményes visszahonosítás- hoz a nem magyar állampolgár magyar nemzetiségét írja elő feltételként a javaslat. Ugyanakkor üdvözlik azt, hogy a jogszabály eltörli az állampolgárságtól való megfosztás intézményét és alapvető jogként tekinti az állampolgárságról való lemondást. Képünk a városról Miskolc (ÉM-m.sz.zs.) — A térinformatika fiatal tudomány, lényege az, hogy térképi rendszerhez szöveges adatokat rendelnek - fogalmazta meg Soltészné Szta- roveczky Mária, a miskolci Polgármesteri Hivatal Központi Informatikai Osztályának vezetője. Az említett definíció azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyen az osztályvezetónő és kollégája, Bíró Csaba számolt be két pályázat elnyeréséről. Az egyik a térinformatika pénzügyi feltételeit célozta, 9 és fél millió forintot nyert vele a városi önkormányzat. így Miskolcon (a saját erővel együtt) immár 19 millió forint jut a tudomány fejlesztésére. Ennek lényege, hogy számítógépre viszik Miskolc egészen részletes térképét, az egyes adatokat. A modellek segítségével könnyebbé válik az információ szerzés, majd a tervezés. A legfontosabb és most folyamatban lévő munka az ingatlannyilvántartás, majd a közműellátás, a közműtérképek. Hogy kézzelfogható példát mondjunk: a számítógép azt is megmutatja majd, melyik lakásban van vízóra (ezt a Vízművektől tudjákmeg térképre vitel előtt), hány fa és bokor van a városban, mekkora a zöldterület. Ez utóbbinál például tervezhetővé válnak a kertépítési, - ápolási munkák. A miskolci informatikusok egy másik pályázaton elnyert „lehetősége", amelyet egy kanadai szakember, Stepehen Gouthro is segít megvalósítani. Mint mondta, náluk Halifaxban kezdtek elsőként térinformatikával foglalkozni. Egy hónapos itt tartózkodása alatt szeretne abban segíteni, hogy minél több buktatót kerüljenek el a miskolciak. A jó térinformatika sokat javíthat egy város életének megszervezésében, a lakók komfort-érzetének fokozásában, egy rossz pedig hatalmas károkat okozhat -szögezték le a szakemberek. A hegy közé zárt Répáshuta Az erdő még mindig kenyeret, megélhetést nyújt A Kegyeket egy hete még hó borította Gyárfás Katalin Répáshuta (ÉM)—A Bükk erdó- koszorúzta, magas hegyei között megbúvó, napjainkban alig hatszáz lelkes település történelmi léptékkel mérve fiatal. A vízben és termőföldben szegény területen kétszáz esztendeje jelentek meg az első telepesek. A mai utódok is elevenen őrzik az elődök származási helye, a morvaországi Ruspekt nevét. Az üveghuták adtak munkát a férfiaknak, ám a családok megélhetéséhez mindig is az erdő biztosított hasznos bevételi forrást, kiegészítő jövedelmet.- így van ez ma is. Az erdő most is hűséges az emberekhez. Nálunk még - szerencsére - aránylag kis mértékben jelentkezik a munkanélküliség - halljuk a községben tett körsétánk alkalmával a fontos tényt Mátrai Károly polgármestertől. Egyébként is azt tartják a Répáshután élő, s a néhány „beván- dorló”-tól eltekintve többségében szlovák ajkú emberekről, hogy szorgalmasak, a lehetőségekhez alkalmazkodnak, a munkát kedvvel végzik, portájukon, s a ház körül mindig találnak tennivalót. A családok fiatalabb generációjára az is jellemző, hogy tovább tanulnak, szellemi muníciójukkal jól sáfárkodnak, s a legtöbben visz- szatérnek a szülőfaluba. A község megtartó ereje A még ma is aránylag zárt közösséget nemcsak a származási, rokoni kapcsolatok tartják össze, hanem a község lakói számára a helyben vagy a környezetben kenyeret, megélhetést biztosító munka. Ezenkívül a mind komfortosabbá váló település, a közös nyelv és az aránylag nagymúltú nemzetiségi kultúra ápolása jelenti a fő megtartó erőt. A mintegy 600 lakos közül 340 fő a keresőképes. Jelenleg mindössze tizenheten munkanélküliek, zömmel fiatal, szakképzett pályakezdők. A férfiak többségének, de az asszonyoknak is a Borsodi és a Mátrai Erdőgazdaság biztosít folyamatosan munkát. Répáshuta, Lillafüred, illetve Felsőtár- kány és Szilvásvárad környékén A répáshutai tévé-átjátszó torony végezhetnek fakitermelést, telepítést és más, az erdőgazdálkodással kapcsolatos munkát. Mind gyakoribb, hogy a helybeliek vállalkozóként állnak kapcsolatban a gazdasággal.- Alig van olyan ház, ahol ne használnák a motorfűrészt, többen rendelkeznek vontatásra alkal. más berendezéssel, s gépkezelőként vállalnak munkát. Még ma is sokan foglalkoznak mészége- téssel is nálunk. A nyugdíjas, de mégjó erőben levő emberek is szívesen folytatják - a hagyományos technológiával, melynek titkát egymásnak adják át a generációk- a mészégetést. Egyébként a A könyvtár az iskolában kapott helyet Fotók: Fojtán László hutai mésznek messzi földön jó híre van, minősége miatt az Alföldről járnak ide érte, s viszik az építkezésekhez. Az asszonyok közül is kevesen járnak el Miskolcra, vagy a környékre dolgozni, hiszen a helyi varroda ma is 60-70 nő számára ad kenyérkereseti lehetőséget. Csatorna és kábel-tévé A település a Bükki Nemzeti Park részeként védett terület. Földrajzi fekvése, természeti környezete, jó levegője és a vendégek fogadásáról híres lakói jóvoltából mind több turista keresi fel Répáshutát. Különösen nyáron népszerű, hiszen akkor Eger felől és Miskolcról jövet is könnyebb megközelíteni. Az elmúlt esztendőkben előnyére változott a falu összképe. Felújították az iskola épületét, belső átalakítással és a tetőtér beépítésével két új tantermet létesítettek, s helyet kapott az épületben a könyvtár. Sikerült elérni, hogy 1991 szeptemberétől ismét helyben tanulhatnak a felső tagozatos gyerekek is. A szlovák és a magyar nyelven kívül idegen nyelvként az angolt is tanítják az a- ránylag kislétszámú iskolában. Tavaly megkezdték a csatornázást, s - ha a téli kemény, fagyos időjárás miatt valamennyit késik is a mintegy 40 milliós beruházás befejezése, nyáron végre megvalósul e régóta várt létesítmény. Ezt is, valamint az iskola bővítését is céltámogatással, továbbá a lakosság segítségével, munkájával tudták megoldani Répáshután.- Hamarosan 5 külföldi, egy saját, valamint a hazai 1-es és 2-es tévé- csatorna adása is fogható lesz a községben.^ Eddig a vételt az a „házilagos” kivitelezésű tévé-átjátszó biztosította, melyet három éve mindössze 65 ezer forintból sikerült „összehoznunk”. A kábel-tévé kivitelezését egy kft. előnyös árajánlattal vállalta. A 175 ház tulajdonosai közül 130-an kérték a csatlakozást. A 4 kilométer hosszú vezeték kiépítéséhez, és a csatlakozáshoz 6000 forinttal járulnak hozzá a családok - ezt azonban két részletben fizethetik ki. Nemzetiségi találkozó A hegyek közé zárt településnek mindig voltak kiterjedt, külső kapcsolatai. Idén, augusztus 20- ra nagyszabású nemzetiségi találkozóra várja a község nemcsak a szlovák ajkúakat, hanem a más nemzetiségiek képviselőit, küldötteit is. Sátoraljaújhelyről a híres cigány táncegyüttest várják, de érkeznek vendégek Szarvasról, Szlovákiából és Finnországból is. Több háznál vannak már kiadó szobák, ahol a vendégeket, turistákat elszállásolhatják. Májusra egyébként elkészül az a 20 ágyas, kulcsos turistaszálló is, melyet az önkormányzat egy korábbi épület felhasználásával alakított ki. ESZAK-Magyarország 5 Talicskás harácsolok Miskolc (ÉM - F J)—Nem akármilyen betöréssorozattal „dicsekedhet” a miskolci Muszkás oldalon lakó Amit család: közel száz hétvégi házat fosztottak ki tavaly, illetve idén télen. Pedig időközben a négy fivér közül János és társai jópár hónapos kényszerpihenőt voltak kénytelenek tartani, mivel az elmúlt év februárjában egy összefogott rendőri intézkedés során lakat alá kerültek, Csaba nevű testvérük ellen pedig körözést adtak ki. Novemberben azonban a bíróság szabadlábra helyezte mindnyájukat, s ők ott folytatták, ahol egy éve abbahagyták - Tapolcán tartották rettegésben a víkendház-tulajdonosokat. Csak éppen, míg korábban főleg a Csermőke- dűlőre összpontosítottak, idén kitolták vadászterületüket a Ruzsinszőlőre is. S noha sok rosszat el lehet róluk mondani, azt semmiképp, hogy válogatósak lennének: kiskocsijukon hazahúzták az élelmiszert ugyanúgy, mint a dísztárgyakat, műszaki cikkeket, gáztűzhelyt vagy ruhaneműt. Sőt, a komplett konyhaszekrény sem jelentett akadályt, így nemegyszer előfordult, hogy „nagytakarításuk” végeztével teljesen üres maradt a ház. Szorgoskodtak tehát rendesen, mígnem február 15-ike hajnalán a Városi Rendőrkapitányság betörési alosztálya jubileumi akcióra szánta el magát. A házkutatással kombinált rajtaütés során ismét elkapták hármukat. Am míg tavaly a most az ágyneműtartóból előcsalogatott Csaba oldott kereket, most János volt szemfülesebb, így Zsolt és Oszkár mellett jelenleg ő pihen „ott túl a rácson....” A házkutatás során annyi harácsolt holmi került elő, hogy a rendőröknek többször is fordulniuk kellett, mire a talicskás betörők összes zsákmányát el tudták fuvarozni. Egyelőre a bizonyítási eljárás folyik ellenük - és bár húsz újabb betörést sikerült rájuk bizonyítani - a nyomozók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a tárgyi bizonyítékokkal alátámasztott vádakat is tagadják. S hogy mi lesz a többszörös visszaesők büntetése? Egyelőre nem tudni, de aligha úsz- szák meg olyan könnyedén, mint tavaly. Legalábbis reméljük... Kard és pálmafa a címerben Köröm (ÉM - GyK) — Március 15-én felavatták Köröm község címerét, melyet a Községháza előtti díszoszlopon helyeztek el ünnepélyesen. A címer históriájához hozzátartozik, hogy bár a 16. században is rendelkezett e jelképpel a település, mindmáig azonban nem sikerült nyomára bukkanni. A mostani alapját az a címeres pecsét adta, amelynek feliratán az 1807-es évszám olvasható. Acímer- pajzsot két oroszlán tartja. A magyar ruhás vitéz egyik kezében kardot szorít - mely általában a török elleni harcra utal a magyar címerekben. Hogy a lombos pálmafa mit jelképez, arra vonatkozóan a szakértők csak találgatásra vannak utalva. A korona a címerpajzs ékessége, jelentése azonban ez esetben csak szimbolikus. Köröm címere jellegzetes településcímer. Egyszerű, s éppen ezért kifejező. A megújítás során csak a színek meghatározása és a harmonikus grafikai megformálás volt a címertervező feladata. Fotó: Laczó József
