Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-17 / 63. szám

1993. Március 17., Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Üzleti találkozó Budapest (ÉM) — Április 30-án üzleti találkozót tart a Kis­termelők Lapja, amelyre azokat a termelőket, önkormányzatokat, áfészeket, vállalkozókat várják, akik kis kapacitású élelmiszer­feldolgozó üzemek (malom, sü­töde, tejfeldolgozó, kisvágóhíd, sörfőző) létesítése iránt érdeklőd­nek, de még nem tudják, miként kezdjenek hozzá, milyen gépeket, berendezéseket, technológiát válasszanak. A találkozón körülbelül 20 hazai és részben külföldi cégvezetője is­merteti gépajánlatát. A rendez­vény második részében ki-ki egyé­nileg tárgyalhat, részletesebb információt kérhet a legmegfe­lelőbb partnertől, illetve felveheti vele a kapcsolatot. Az üzleti találkozó ideje: 1993. április 30., jelentkezni lehet a következő címen: Kistermelők Lapja, Budapest, V. kér. Kossuth tér 11. 1355. Évzáró, évnyitó Sajóbábony (ÉM)—Március 26- án az osztrák Greiner üzletcso­porthoz tartozó európai ütemek elmúlt évi teljesítményét értéke­lik és az idei esztendő feladatait határozzák meg Sajóbábonyban. A taggyűlést és az azt követő felü­gyelő bizottsági értekezletet a lillafüredi Palotaszállóban folytatják, ahol bállal egybekötött fogadást ad az üzletcsoport ve­zetője dr. Peter Greiner. Bankcsődök után Budapest (ÉM) — Kártérítési perek sorozatával kell szembe­néznie az Állami Bankfelü­gyeletnek (ÁBF) a következő hó­napokban a tavaly nyári bank- csődhullám következményeként. A három nehéz helyzetbe került pénzintézet közül kettő - az Ybl Bank, és a Vállalkozói Taka­rékszövetkezet - kárvallottai kö­zül többen úgy látják: több mil­liárd forintra rúgó kárukat a felü­gyeletben elkövetett hibák miatt a ÁBF-nek - és rajta keresztül a költségvetésnek - kell meg­fizetnie. A sort a BKV nyitotta meg már tavaly júliusban. A vál­lalatnak 200 millió forintja ra­gadt az Ybl Bankban, és azért nyújtottak be keresetet az Állami Bankfelügyelet ellen, mert véle­ményük szerint az ÁBF nem tette meg időben a szükséges lépéseket, annak ellenére, hogy már jóval korábban a tudomására jutottak a pénzintézet körüli problémákra utaló adatok. Februárban a XI. kerületi önkor­mányzat nyújtott be keresetet, az Ybl Bankban maradt 150 millió forintja és a kamatok vissza­térítését követelve az ÁBF-től, ál­lamigazgatási jogkörben okozott kár címén. Ugyanebben a hónap­ban megindult az a per is, melyet a Szövetkezetek és Vállalkozók Országos Szövetsége nevében Cselényi Miklós, a Betét- és Fo­lyó-számla-tulajdonosok Érdek­védelmi Szövetségének elnöke in­dított az ÁBF ellen. Érdemi előre­haladás itt sem történt, a kö­vetkező tárgyalást április 8-ára tűzték ki. A vállalkozók azonban kérték a bíróságot, hogy egyesítse az ÁBF ellen folyó kártérítési pereket. Több vállalkozó ugyanis úgy dön­tött, hogy szintén peres úton próbálja visszaszerezni az Ybl Bank csődjéből eredő, a felszá­molás során meg nem térülő kárát a bankfelügyelettől. E héten le­zajlott annak a pernek az első for­dulója is, amelyet a Vállalkozói Takarékszövetkezet - a volt Gyomaendrődi Vállalkozói Taka­rékszövetkezet - indított a bank- felügyelet ellen. Növekvő kivitel Miskolc (ÉM) — A Magyar Nem­zeti Bank által közelmúltban köz­zétett adatok szerint tavaly a fi­zetési mérlegben 320 millió dollá­ros többlet keletkezett. Ebben elsősorban az játszott sze­repet, hogy az elmúlt években gyorsan növekedett a magyar kivitel és kismértékben csökkent az adósságszolgálati teher. Mérjék ingyen a földet Két független honatya kissé megkésett, ám kiváló javaslata Miskolc (ÉM - BSZL) — Sokat vitatott, sokat szidott és dicsért újabb törvénye van a mezőgazda­ságnak: az 1993 évi II. törvény - mely sok egyéb mellett a részarány-földtulajdonok ki­adásáról, kiméréséről, és a tulaj­donosok nevére történő átírásáról rendelkezik. Egyik szövetkezetünk zárszá­madó küldöttgyűlésén egy téesz- tag felállt, és azt mondta: „Mit bánom én, hova írják nekem a föl­det, mit érdekel engem, hová ütik le a karót, az én földem már a közösben marad. Mert én nem fizetek a földkimé­résért ezreseket!” Pedig a fent említett törvény ér­telmében amennyiben a rész­aránytulajdonos a földkiadás iránti kérelmét ez év március 24- ig benyújtja a földet használó szö­vetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottságnál, abban az esetben megjelölheti azt a táblát is, amelyből a földet ki akarja méretni. Az így beadott igényt a földkiadó bizottság a törvényben rögzített előírásoknak megfelelően - a lehetőségek szerint - teljesíti. Ha a földtulajdonos a részére ki­adásra kerülő termőföld önálló in­gatlanná alakítását (a föld ki­mérése, kitűzése stb.) is kéri, akkor a kérelemben nyilatkoznia kell arról is, hogy ennek költségét vállalja. A törvény szerint a földkimérési tevékenység szabadáras vál­lalkozói kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy a földmérés díját a megrendelő és a vállalkozó közötti megállapodás határozza meg. A földmérési vállalkozók a munkát kizárólag a földhivatalok által szolgáltatott hiteles adatok felhasználásával végezhetik, a különböző szakmai szabályzatok­ban előírt formában és pontos­sággal. A fóldkimérést végző vállalkozó­nak rendelkeznie kell úgyneve­zett ingatlanrendezői minősí­téssel is. A földhivatalok minden földkiadó bizottsághoz eljut­A kimérés pénzbe kerül tátják a földmérési vállalkozók jegyzékét, akik az érintett me­gyében, vagy körzetben vállalnak földkimérési munkát. Célszerű, hogy a földkiadó bi­zottságok gyűjtsék össze a föld­kimérési igényeket, és egy településen belül egy vállalkozó­val kössenek szerződést az összes földrészlet kimérésére. A Földművelésügyi Minisztérium javasolt földkimérési díjakat is közzétett egyik tájékoztatójában. Eszerint átlagosnál jobb terepvi­szonyok (sík) között egy földrész­let kimérési díja - terület- nagyságtól függetlenül 3500 forint, plusz aranykoronánként 50 forint. Szabdalt területen 1 hektáros terület kimérése 3500 forint + áfa. Egy tízhektárosé már 20 ezer forint+ áfa. Természetes, hogy ez diszkriminatív in­Fotó: Fojtán László tézkedés a kárpótlás által sz­erzett föld ingyen kiméréséhez képest. Ezt ismerte fel két független honatya - egyik éppen megyénk 11.sz. választókörzetének ország- gyűlési képviselője, dr. Kupa Mihály - és sürgőséggel ter­jesztették elő, hogy a részarány­tulajdonosok földjének kimérése is legyen térítésmentes, illetve annak költségeit vállalja magára a kormány. Valószínű, hogy így már többen élnek majd azzal a jogukkal, hogy részaránytulajdonukat - meg­jelölt táblában - kiméressék. Csakhogy! Igen-igen szorít a határidő (március 24), de úgy lát­szik, ezt az Országgyűlés Mező­gazdasági Bizottsága is támogat­ja, és kedvező fogadtatásra talált a javaslat a honatyák körében. Környezetvédelem és gazdaság Miskolc (ÉM - BSZL) — Napról napra szélesedik azoknak a tábo­ra, akik vallják, hogy a kör­nyezetvédelem egyike a vállal­kozások fontos feladatainak. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Cham- berof Commerce) csatlakozva az ENSZ Környezet és Fejlődés Bizottsága (Brundtland Bizott­ság) által tett megállapításokhoz és ajánlásokhoz, kidolgozta „A fenntartható fejlődés vállalati alapokmányait. Ez 16 olyan környezet­gazdálkodási alapelvet tartal­maz, amelyek alapvetően fon­tosak a gazdálkodók számára ah­hoz, hogy a fejlődés fenntartható legyen. Többek között az üzleti világ azt vallja, és egyetért azzal, hogy a gazdasági fejlődést és a környezetvédelmet a jelen és a jövő nemzedékének közös célja­ként, nem pedig a kettő konflik­tusaként kell kezelni. A környezetvédelem számára a gazdasági növekedés biztosítja a legkedvezőbb feltételeket és a környezetvédelem - egyéb emberi célkitűzésekkel összhangban - elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan növekedés valósuljon meg, amely valóban fenntartható. A Magyar Gazdasági Kamara, egyetértve az ICC környezet­gazdálkodási alapelveivel fontos­nak tartja, hogy áttekintse az alapelvek hazai alkalmazha­tóságának feltételeit, és sajátos viszonyainknak megfelelően kiegészítse azokat. A feladatok megoldására a te­rületi kamarák környezet- védelmi szakembereinek részvé­telével Környezetvédelmi Bizott­ságot hozott létre. Megalakulása óta közel féléves működése alatt kidolgozta az MGK környezetvédelmi koncep­cióját, valamint közreműködik a környezetvédelmi törvény előké­szítésében. Az Észak-Magyarországi Gazda­sági Kamara is képviselteti magát ebben a szervezetben. Ahhoz, hogy munkánk során érvényre juttathassuk a széle­sebb körben jelentkező ér­dekeket, fontos számunkra, hogy az ÉMGK tagjai értesítsenek ben­nünket a legégetőbb környezet­védelmi problémákról. Aki részt kíván venni ebben a munkában, jelentkezését várjuk területi képviselőnknél, az alábbi címen: Fekete-Nagyné Török Judit az ÉMGK környezetvédelmi szak­értője Borsodchem Rt. környezet- védelmi osztály 3702 Kazincbarcika, Pf.: 208 Telefax: (48) 12-945, Tel.: (48) 10- 211-12-25. Mosdószappan - házilag főzve Miskolc (ÉM - BSZL) — Sokat szenvedünk a kemikáliáktól. So­kat szenvedünk mindenféle par­fümöktől, dezodoroktól. Mert jók ezek, illatosak, szépek, de sok esetben csak használat után derül ki, hogy - kinek-kinek károsak. így például az allergiás bőr­panaszok előidézésében szerepet játszanak a korszerű (!?) mosó- és tisztálkodószerek. Pedig! A növényi olajokból és állai zsira­dékokból lúgos hatású anyagok­kal főzött szappankészítmények majd, öt évezredes felhasználása azt mutatja, hogy ezekkel káro­sodás nélkül, tartósan együtt tud élni ember és természet - mivel hogy ezek a természet ajándékai. Ilyen ajándék a házi szappan, amelynek gyártási módszerét a népi háziipar tökéletesítette századokon át. Ugyanis a tiszta háziszappan leg­fontosabb tulajdonsága, hogy nem szárítja erősen a bőrt, tőle nem vakaródzik az ember, mint akiben ezer tetű mászkál, sőt a bőr számára nélkülözhetetlen nedvesség- és zsírtartalmat nem távolítja el, csak a bőr pórusait tisztítja. Nem irritálja a bőrt, nem idéz elő allergiás megbetegedéseket. Minden textilnemű mosására al­kalmas, a természetes anyagokat tisztítja és felhasználása nem igényel különösebb figyelmet és szakértelmet. Az érzékeny bő­rűek számára nemcsak mosószer­ként, hanem fürdéshez és haj­mosáshoz is alkalmas. Természetes hatóanyaga révén gyorsan lebomlik, tehát - kör­nyezetbarát. Áki emlékszik még rá, tudja, hogy e darabolt szappan sokkal las­sabban kopik a szokásos mosó- és pipereszappanoktól. Nyugat-Európában is kezd újra tért hódítani. Eltévedését nálunk az akadályozza leginkább, hogy főzését már alig-alig ismerjük. Ezért, aki tud házilag szappant főzni, kéijük írja meg a pontos technológiát - mi közzétesszük.---------JEGYZET-------­/ 4 'tyzfda&zfy Bekecsi Szabó László Tény, hogy általában nehéz helyzetben vannak az ország nyugdíjasai. De a me­zőgazdaságból nyugdíjba vonultakra még inkább érvényes ez. Csupán egyetlen példa: átlagos nyugdíjszintjük alig haladja meg a létminimumot, s je­lentős részüknek pedig el sem éri azt. Fenti megállapítást a nemrégiben ala­kult Mezőgazdasági Nyugdíjasok Ér­dekképviselete adta hírül. A mezőgazdaság nyugdíjasait ezentúl már a helyi át-, újjáalakult szövetkeze­tek sem tudják segíteni, még ha szeret­nék is. Mert az új típusú mezőgazdasá­gi üzemben már nincs háztáji juttatás, és egyéb segítségre sem igen számíthat­nak, hiszen a gazdasági verseny, a cégek nyereség-hajszolása közben a csendes nyugdíjasok panasza nem épül be a pénzügyi tervbe. Pedig a mezőgazdasági nyugdíjasok megértik ezt a fenenagy átalakulást (is­mét parancsra!), de azért annyit sze­retnének elérni, hogy a már helyileg kialakult támogatásukat megkaphas­sák, ingatag szociális „biztonságuk” ne alakulna át szociális bizonytalan­sággá!------árfolyamok — B udapest (MTI) — Mindössze kilenc üzlet­kötés történt a mai napon a Budapesti Ér­tékpapírtőzsdén, az összesített árfolyam- értékű forgalom 66,621940 millió forintra rú­gott. A részvények forgalma (hat kötés) név­értéken 0,6900 millió forintot, árfolyam- értéken számolva pedig 1,5300 millió forintot tett ki. Az Államkötvények együttes ár­folyamértékű forgalma 55,820940 millió fo­rint volt. A 360 napos diszkont kincstár- jegy árfolyamértékű forgalma 8,9110 millió forintot ért el. Egy kötés volt a FOTEX Rt. részvényére, 268 forinton. Az IBUSZ Rt. pa­pírját is egy üzletben vették, 1500 forintos áron. Egy kötésben forgott a Pick Szeged Rt. papíija is, 1320 forinton. Egy üzletben kelt el Sztráda-Skála Kereskedelmi Rt. részvé­nye, 5100 forintos áron. Egy kötés született a Skála-Coop Rt. papíijára, 730 forinton. Szintén egy ügyletet kötöttek a Zalakerámia Rt. részvényére, 1100 forintos áron. Kárpótlási j( 85 80 75­70 65­Fo'tí* MTI i$é Co Ne«u& El»o Lop» Bro»i>rt«r N*w vo»» tirve' Pwett B/c*»t h!: NÖj-V------" 70 — tőzsdei eladásiátlagár-görbe ■ nem volt kötés v minimális vételárajánlat a brókercégektől * a brókercégek maximális eladasiár-ajánlata-trn n 11 i 11 i i> TH I I I SB « imttrmrrnTtmfi unni S £ Rí 5 8 £ =í «= = S 3 S Tőzsde mmmmmmmmmmmm Index (ideiglenes) március 16-án: 722,11 -0.02 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. március 16-án Pénznem Angol font Valuta Vétel Eladás 123,92 126,72 60,76 62,00 251,91 256,57 13,74 14.19 14,59 15,26 16,64 46,17 47,03 125,95 126,55 73,31 74,51 68.89 70,29 279,83 285,33 51.89 52,86 12.19 12,43 53,57 54.85 Osztrák sch* 737,67 751.27 Portugál esc * 55,78 56,88 Spanyol peseta* 72,50 74,02 Svájci frank 56,66 57,74 Svéd korona 10,95 13,21 USA-doliár 86,17 87,73 ECU (Közös P.) 100,64 102,60 Belga frank* Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint jrtont Japán yen* Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Deviza Vétel Eladás 125,06 125,76 61,10 61,40 253,77 254,93 13,581:13,8<f 14.37 14,47 15.37 115,45 46,48 46,70 126,93 127,57 73,74 74,04 69,46 69,8Cf 282.24 283,62 62,24 52,45 12,28 12,34 Mmi 742,69 746,09 !;56,47- 66,7(1 73,17 73,55 57.02 57,30 11.03 11,09 86,80 87,20 101,33 101,83 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents