Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-17 / 63. szám

1993. Március 17., Szerda -------Abaúj Tájain F egyverek az iskolában Az ünnepi rendezvények között Encsen több kiállítás is szerepelt. Az egyik anyagot Tóth Sándor egri magánqyűjtő adta kölcsön a városnak, jelentős fegyvergyű|teményéből tekinthettek meg néhányat az érdeklődők a Kazinczy Ferenc Általános Iskolában. Nagy Szabolcs miskolci magángyűjtő pedig az 1848-49-es szabadságharc papír- és fémpénzeit bocsátotta az iskola rendelkezésére. Mindkét tár­lat csak március 14-én volt látogatható, de a célját így is elérte, hiszen az „mindössze" annyi volt, hogy tanítva emelje nemzeti ünnepünk fényét. Fotó: Laczó József A választójogi törvénytervezetről Részletek a Parlament március 8-i jegyzőkönyvéből Múzeumbarátok Forró (ÉM) — Gulyás János ün­nepi köszöntőjével kezdődött teg­nap délután az Abaúji Múzeum Baráti Körének közgyűlése. Az 1848 márciusát idéző megemlé­kezés után kiosztották a VT. Bencédi Székely István honis­mereti és néprajzi pályázat díjait. A felnőtt kategóriában első díjat nyert Kovács Agnes: Abaúj megye népoktatása 1868-1882 című munkájával. Egyébként a tavalyi pályázatot is Kovács Ágnes nyer­te meg, akkor az 1872 és 1868 közötti időszak népoktatásának történetét dolgozta fel. Második helyezést ért el Kiss László: A baktakéki parasztházak orom­faragásai című pályamunkájával. A harmadik díjat Gulyás János: Csorna József élete és munkássá­ga című dolgozatáért kapta meg. Az ifjúsági kategóriában az első díjat Hegedűs Attilának a Bota­nikai megfigyelések a Regéci-me- dencében és Kenderfeldolgozás Mogyoróskán című pályamun­káiért ítélte oda a zsűri. Második helyezést ért el Nemesi Attila Szavaink üzenete; Szólások Tor­nyosnémetiben és Novajidrány- ban című dolgozatával. Har­madik lett Gyuricza Kinga A böl­csőtől a jegygyűrűig című pá­lyázata. Dorps Tünde pedig Mo­gyoróska és Édesapám gazdasá­ga című dolgozataiért kapott dí­jat. A legtöbb ifjúsági pályázat az encsi Váci Mihály Gimnázium­ban született. A diákok felkészítő tanárai: Kalocsai Klára, dr. Menyhért Béla és Zsák Anikó. A baktakéki Gyuricza Kinga mun­káját Kiss László segítette, aki a felnőttek versenyében ért el má­sodik helyezést! Az Abaúji Mú­zeum Baráti Körének közgyűlé­sén az elmúlt időszak értékelése után szó volt még a , soron kö­vetkező feladatokról. így többek között arról is, hogy az Abaúji Szövetséggel közösen kiadják Kovács Agnes Abaúj megye népoktatása 1872-1868 című ta­nulmányát. Kisgimnazisták Szikszó (ÉM) — A Szepsi Csombor Márton Gimnázium az 1993/94-es tanévben hatosztá­lyos gimnáziumi képzést indít. Jelentkezni március 22-ig a gim­náziumban beszerezhető felvételi jelentkezési lapon lehet. A fel­vételi április 30-án lesz matema­tika és magyar tantárgyakból. Bővebb információt a gimnázium­ban kérhetnek az érdeklődők: 3800 Szikszó, Miskolci u. 9. tele­fon: 46/396-146. Tavak, ligetek Szikszó (ÉM) — Kőváriné Ju­hász Ilona finom pasztell színek­kel, kecses vonalvezetéssel adja vissza hűen a tóparti fűzesek, ná­dasok, ligetek szemet gyönyör­ködtető világát. A tájak elhivatott festője, aki akkor boldog igazán, ha az alkotás örömét megoszthat­ja a szépre, a harmóniára áhítozó embertársaival. Festményeiből most a szikszói Petőfi Sándor Mű­velődési Központ galériájában látható kiállítás, melyet ma délu­tán négy órakor Panyikné, Wei- ling Mária nyit meg. Óvoda bölcsődében Szikszó (ÉM) — A szikszói óvo­dában tavaly novembertől mű­ködik egy kislétszámú csoport. Az elmúlt év februárjában összevon­ták az óvodát és a bölcsődét. A böl­csődében megszűnt egy csoport, így üresen maradt egy terem, melynek fűtését, világítását, ta­karítását nem lett volna könnyű függetleníteni a másik teremtől. És ott volt a zsúfolt óvoda, har­minc fős csoportokkal. Ezért ala­kítottak ki egy kislétszámú cso­portot, melyhez az önkormányzat elvi beleegyezését adta. Ebbe a csoportba azok a gyerekek kerül­tek, akik jobban igénylik az egyéni foglalkozást, ahhoz, hogy velük egykorú társaik szintjére jussanak. Március 24-én az ön- kormányzat tagjai és helyi kol­légáik számára bemutató foglal­kozást tartanak a kislétszámú csoportban, hogy ezzel is bizonyít­hassák: jól döntöttek. G. Nagyné Dr. Maczó Ágnes Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képvi­selőtársaim! Büszkeséggel tölt el hogy Abaúj vármegye képviselő- jekent terjeszthetem a nemzet és onok ele új, komplex választójogi torvenytervezetemet. Annak a megyének a képviseletében melynek egykor a mindannyiunk áltál ismert Bánk bán volt az is­pánja. Annak az abaúji népnek a képviselőjeként, mely Aba Sá­muel személyében királyt adott a hazanak, majd később fejedel­met kinek nevét szabadsághar­cunk viseli... Visszahívható képviselők A választópolgár jelenleg semmi­lyen joggal nem rendelkezik ah­hoz, hogyképviselójétígéreteinek megtartására kényszerítse. Ezért a jelenlegi konstrukció szerint nem szükséges a jelöltnek komoly programmal előállni, éppen elég ha a partok homályos progra­mokkal, ígérgetésekkel ámítják az országot, majd a mandátum megszerzése után 4 évig szabadon garazdalkodhatnak. Emlékeznek az ígéretekre? - „Jöjjön el a te or­szágod, legyen meg a te akara­tod , erős parlament, erős kor­mány , erős forint, határozott nemzeti politika. Es mi lett az ígéretekből? A világ egyik leg- Jiberalisabb abortusztörvénye, családellenes, népnyomorító adó- rendszer, gyenge parlament, gyenge kormány, gyenge forint, es nemzeti politizálás helyett kaptunk egy illegális, liberális nagykoalíciót, melyről most fosz- ladozík az álruha. A valódi népi politizálás kiszorult a Paria mentből, helyét elfoglalta a ma- gyarnótás politika és mindenkit szélsőségesnek, naivnak nyil­vánítanak, aki nem erre járja vagy nem ezt húzza. A jelenlegi’ törvény szerint a választók nem hívhatják vissza az őket nem képviselő képviselőket. Emlékez­zenek csak! A pártállam lebon­tásának kezdetén micsoda fegy­vertény volt a visszahívhatóság a demokratikus erők kezében! És miután bekerültek ide, a Parlamentbe, azonnal letiltották es partállaminak bélyegezték a visszahívhatóságot... Az én törvénytervezetem a több- partrendszerű demokrácia tényét nem tagadja, de garanciákkal megakadalyozza, hogy a pártok a társadalom fölött ellenőriz- hetetlen teljhatalmat gyakorolja­nak. Tervezetem szerint egy képviselő bármikor visszahív­ható, ha a választók többsége úzv akarja. De ahhoz, hogy vissza­hívható legyen, el kell menni választani. A választási kötele­zettségéért cserébe a vissza­hívhatóságot kapja. A Par­lamentbe bárki bekerülhet, aki legalább 10 éve lakik Magyar­országon, ám mandátum csak egyéni választókerületben sze­rezhető. Párttagok is indulhat­nak, de megválasztásuk esetén tagságukat fel kell függeszte­niük, mert a körzet érdekeit kell képviselni. Törvénytervezetem szerint a vi- dék-Magyarország elfoglalná az őt megillető négyötödrésznyi he­lyet a Parlamentben és a főváros is arányainak megfelelően lenne képviselve. A pártok csak a kormányzásért szállhatnak versenybe kor­mányzati programokkal és sze­mélyi kormányzati tényezőkkel. A győztes párt egyedül vagy koalí­cióban kormányoz a pártoktól független parlament ellenőrzése alatt. így választható el valóságosan a törvényhozó és végrehajtó hata­lom. A nemzet politikai jogokhoz csak így juttatható... Ne csökkenjen a Parlament létszáma Elég átlátszó trükk az, hogy választási ígéretek be nem tar­tásával pesszimistává teszik a nemzetet, majd elkezdik hangoz­tatni a pártok, hogy csökkenteni kell a Parlament létszámát, mert a Parlament az oka mindennek. Hangsúlyozom, hogy a Parlament nem azért működik rosszul, mert sok a képviselő, hanem azért, mert nem a választóknak, hanem a pártoknak tartoznak fele­lősséggel. A Parlament létszámát nem szabad csökkenteni, mert egy kisebb létszámú Parlamentet bármilyen érdekcsoport könnyen hatalmába keríthet, és országos szinten a nép hatalomgyakor­lásának ez az egyetlen fel­ségterülete. Figyeljék csak meg, hogy akik a Parlament létszámát csökken­teni akarják, azoknak eszükbe sem jut, hogy számtalan pozí­ciójukat csökkentsék. Régi jó pártállami szokás szerint úgy hal­mozzák a pozíciókat a képviselők, mint illetékes elvtárs; képviselő is vagyok, önkormányzati tag is vagyok, igazgatótanácsi tag is vagyok, miniszter is vagyok, ez is vagyok, az is vagyok. Az sem jut eszébe senkinek, hogy a pártok állami költségvetésből való tá­mogatását kellene csökkenteni, ilyen nehéz gazdasági hely­zetben. Vagy a Kádár-rendszerből ránk maradt adminisztrációt. Milyen kérlelhetetlen hatpárti uralom van ott, ahol a pártok a nemzet parlamentjének esnek neki! Valaha azért küzdöttek, hogy az országnak Háza legyen, és a poli­tikában és a kultúrában uralkod­hasson a nemzet. Mostpedigaleg- kisebb ellenzéki liberális párt az arcunkba vágja, hogy kormányoz­ni akar, de előtte még a Parlamentet elintézik, mert túl sok ez a demokrácia... Nincsenek illúzióim a napirendre tűzést il­letően. Helyzetünk ugyanis egyre antidemokrati-kusabb. Emlékeznek rá, amikor itt, a Par­lamentben az antidemokratikus törekvésekkel szemben figyel­meztetések hangzottak el, üze­netet kaptunk Orbán úrtól, hogy be kell tiltani - hatékony mun­kavégzés címén - a szabad poli­tikai szólás jogát. Most, mikor tör­vénytervezetet nyújtottam ilyen fontos kérdésben a Ház elé, egye­nesen a miniszterelnök úrtól jön az üzenet, hogy meg kell szüntet­ni, hogy egy képviselő csak így, jogszerűen előteijeszthessen egy törvényt. Előbb majd egy szűkebb körben lecenzúrázzák. Már az interpelláló képviselők jo­gait is csorbítják a miniszterek javára. Hol érvényesül itt majd a népfelség, a választott képviselők útján gyakorolt hatalom? De az illegális liberális nagykoalíció, az érvényesül! Lassan a nép lesz alkotmányellenes Olvastam, hogy törvényterveze­temmel szemben a házbizottság­ban végső kétségbeesésükben fel­merült az alkotmányosság kér­dése is. Tudják, milyen ez? Ha már sehol sem tudunk belekötni az illetőbe, azzal esünk neki, hogy miért ferde a sapkája. .Az ese­mények azt bizonyítják, hogy a mostani elit érdekeinek meg­felelően toldozott-foldozott Al­kotmány szerint lassan a nép lesz alkotmányellenes. Arról persze nem szólnak, hogy az az alkotmányellenes, ha a pártok a társadalomban kizárólagos hatalomra törnek. Én békés utat kínálok az átmenet folytatására. Nem úgy teszem fel a kérdést, hogy az elit vagy a nemzet, hanem az elitnek és a nemzetnek azonos hatalmat és jogokat kell juttatni. Az elit, ha nem juttatja valódi politikai jogokhoz a nemzetet, és nem hajlandó a nép valódi el­lenőrzése alatt tevékenykedni, ugyanazt a dicstelen szerepet fog­ja betölteni, mint akiknek a helyére lépett. Én ezért kínálok más utat. Ahogy pedig Széchenyi megírta a Hitelt, a Világot és a Stádiumot, ugyanúgy alázattal, az önök gu- nyorossága ellenére beterjesztem e javaslatomat. Hozzálátok az új pártokról szóló törvény, az új Házszabály és új alkotmánytervezet elkészítésé­hez. Leteszem a nemzet aszta­lára, hogy tudják, lássák, a de­mokrácia azt jelenti, van más bé­kés alternatíva is, mint amit rá­juk akarnak erőltetni a hatékony munkavégzés címén olyan tör­pepártok, amelyek egyszer már kalamajkát csináltak itt nekünk. ÉSZAK-Magyarország 5 Négyekényi föld Abaúji történetek (ÉM - DK) — A Péderi család a Buckh nem­zetségből származott. Oklevelekben a csa­lád már 1317-ben is szerepelt. Bár az írás nem éppen , jószínben” tünteti fel a csalá­dot, de ősiségét mégiscsak bizonyítja. És a kutyabőr is valami... Az történt akkor, hogy Domokos Philpe fia péderi nemes a Buchk nemzetségből és a szepsi polgárok egy a péderi határból ki­hasított Egyházas-Péder, Sepsi és Bodoló között fekvő négy ekényi föld miatt peres­kedtek egymással. Domokos örökösödés címén „bevette” magát a területre, és elfoglalva tartotta, a szepsi polgárok viszont István elhunyt ki­rály és I. Károly adományaira hivatkozva vissza akarták szerezni. Á per bírái végül úgy döntötték el a kérdést, hogy a földet két egyenlő részre osztották, felét a sepsi polgá­roknak, másik felét Domokosnak és örökö­seinek ítélték. Domokos - Csorna József Abaúj-Toma vármegye nemes családjai című könyve sze­rint - még 1334-ben is élt, akkor viszont már nem pereskedő félként, hanem osztoztató bíróként volt jelen egy veszekedésnél. Az 1427-es portális összeíráskor a Pé- derieknek 16 portájuk volt. A XV. század közepén élt Péderi Miklós, kinek leánya Erzse előbb Dobai Gergelyné, majd 1473-ban Roskoványi Miklósné volt. (Hogy akkoriban a válás hogy történt, vagy „csak” megözvegyült-e szegény Erzse, az a könyvből nem derül ki.) Fiútestvérei nem lévén, atyja halála után 1492-ben II. Ulászló úgy döntött, hogy Hangácsi Mihály alná- dort iktatja Péderi Miklós birtokába. Ez természetesen Erzse második férjének, Roskoványi Miklósnak nem tetszett. De va­lószínű, ennyiben maradt magával... „Jött” még később néhány Péderi, 1577-ben Péderi Péter a jászói kon vent vezetője volt, vele egyidóben élt Péderi Lázár, ó már 1571- ben szolgabíróként dolgozott, s mindig újra is választották, így 1586-ig űzhette e mesterséget. A család az ezerhétszázas évek vége felé halt ki. Szauna és vadászat Árnyék és fény a pincében Fotó: Fojtán László Kázsmárk (ÉM - CsM) — Az ősi Péchi- kúria messziről megijeszti az arra járót: a hatalmas, elkerített földdarab közepén ál­ló épület, mintha bármikor meggondolhat­ná magát és összedőlhetne. Csak közelről látszik, hogy a jól felrakott, igenis biztonsá­gos téglafal csupaszsága már tudatos mun­ka eredménye. A felújítás-átalakítás egyik legelső lépcsőfoka volt a vakolat leverése. A kúriát ugyanis úgy két évvel ezelőtt meg­vette az évek óta külföldön élő, ám most visszatérő Platthy Gáspár. Igen nagy tervei vannak. Angol típusú rókavadászatok számára szeretné kialakítani az épületet és a környéket. A megújult kúriát bioenergiá­val fűtenék, a kertben lenne medence, a ház­ban pedig szauna, és mindenféle, ami a ké­nyelemhez kell. Csakhogy szegény épületet megviselte az idő. Az elmúlt évek alatt hol használták va­lamire, hol nem. Zaklatott élettörténetében az egyik legutolsó mozzanat biztos: napokig kellett pincéjéből hordani a juhok trágyáját. Abból a pincéből, aminek egy részlete a képen is látszik. Hatalmas és szép, akár­csak az egész épület, a padlásteret is bele­számítva. De egyelőre csak annak ér va­lamit, aki költeni is tud rá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents