Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-13 / 61. szám
BORSOD - ABAL1.J - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Ózdi kételyek Csendet kedvelő madarak fészkeltek az ózdi kohászat üzemcsarnokaiba. Az RDH viszont működik. (5. oldal) A köves ember Mint jóbarátairól beszél a kövekről a bogácsi faragó. Sohasem tanulta, mégis szépet alkot belőlük. (6. oldal) Sítalpakon Nyilván az északi népek találták fel a sítalpat. Hazánkban a múlt század elején csodálták meg először. (8. oldal) • • Ünnep Ungvár Petőfi terén Ungvár (MTI) — Kárpátalja magyar lakossága is megemlékezik az 1848-49-es szabadság- harc kezdetének 145. évfordulójáról. Ungváron a már kialakult hagyományoknak megfelelően a Petőfi téren a szabadságharc nagy költőjének a szobránál tartják a megemlékezést, majd a Nagyszínházban folytatják ünnepi műsorral. Beregszászban a járási kultúrházban ünnepi estet, a református templomban ökumenikus istentiszteletet, a Rákóczi téri Petőfi szobornál és Kossuth Lajos mellszobránál koszorúzási ünnepséget tartanak. Ünnepi rendezvényekre hívják a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezetei a lakosságot, más településeken is. Ukrán katonai attaséhivatal Budapest (MTI) — Napokon belül megkezdi működését Budapesten az ukrán katonai atta- sóhivatal. Ukrajnában meglepően kedvező fogadtatásra talált az a magyar kérés, hogy az ukrán védelmi minisztérium tevőlegesen járuljon hozzá az ott lévő magyar katonasírok felkutatásához, illetve rendbetételéhez. A katonasírok ápolásáról hamarosan kormányközi egyezmény születik a két ország között, ami magyar részről bizalomerősítő lépésnek tekinthető. Csapatzászló az új dandárnak Nyíregyháza (MTI) — Csapatzászlót adományozott az új térségi honvédelmi dandárnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés. A csapatzászlót az önkormányzati testület pénteki, ünnepi ülésén adták át Nyíregyházán. A csökkenő létszámú reguláris alakulatok mellé, a nyugat-európai államokhoz hasonlóan, területvédelmi célra szervezett dandár a múlt ősszel alakult meg a Nyírségben. Az egység Szabolcs megye tartalékos hadköteleseiből, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Haj- dú-Bihar megye nemzetgazdasági technikai eszközeinek alkalmazásával jött létre. Újabb gondnokok a falvakban Salgótarján (MTI) — A Népjóléti Minisztérium meghívásos pályázata idén újabb négy megye számára teszi lehetővé a ta- lugondnoki rendszer bevezetését. A Borsod-Abaúj-Zemplenben, Baranyában és Somogybán elindított modellkísérlet nyomán már 57 falugondnok látja el a személyes gondoskodásból adódó teendőket az aprófalvakban. A következőkben Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és- a rendszer tanyasi változatával- Bács-Kiskun megye pályázhatja meg a falugondnokság bevezetését. Felvonták az országzászlót Diósgyőr (ÉM - Gy.K.) - Az 1848-as forradalomra emlékezve tegnap, március 12-én délelőtt a Diósgyőri Városvédők és a Kilián Gimnázium diákjai - az országzászló örökös őrzői - a diósgyőri városközpontban újra felvonták a zászlórúdra a nemzeti lobogót. A március 15-i nemzeti ünnep 145. évfordulója tiszteletére a helyi fiatalság - az óvodások, az általános és a középiskolás diákok - szép számú képviselői gyűltek össze a megemlékezésre. A Himnuszt a Diósgyőri Általános Iskola énekkara adta elő, majd Balogh Sándor, a városvédő egyesület helyi csoportjának elnöke idézte fel a 48-as eseményeket. A márciusi ifjak mai utódai nevében a Móra Ferenc Általános Iskola egyik diákja szólt az ünnepről. A kegyelet és a megemlékezés virágait helyezték el az országzászló talpkövénél az óvodás gyerekek, diákok, valamint a városvédők. Megkoszorúzta az emlékhelyet Ruszkabányai András önkormányzati képviselő is, aki az ünnepség végén szólt arról a képviselői alapítványról, melyből évente egy alkalommal egy bizonyos összeget szavaz meg a kuratórium egy-egy diák továbbtanulására. A nemzeti lobogót a diákok vonták fel Fotó: Fojtán László Az elnök - mai tennivalókról Magyarország nem akarja újrarajzolni határait Budapest (UPI) — A kelet-európai országok megsegítésére új stratégiát kell kidolgozniuk a nyugati vezetőknek, újra kell gondolniuk az egész régió problémáit - jelentette ki Göncz Árpád, külföldi tudósítók egy csoportjának nyilatkozva. A magyar köztársasági elnök egyben figyelmeztette a Nyugatot: a világközösség tétlenkedése esetén a későbbiekben sokkal nagyobb árat kell majd fizetni e gazdaságok megsegítéséért. „A Nyugatnak nagyon is érdekében áll előrébb kitolni határait, s hasonlóképp érdeke közelebb hozni Oroszországot” - mondotta Göncz Árpád. Az állammfő nagyobb tőkebefektetéseket szorgalmazott a térségben, s kitért a gazdasági reformok, a piacgazdaságra való áttérés nehézségeire, kiemelve: 1993 végére több mint egymillió ember - a magyar munkaképes lakosság 20 százaléka - válhat munkanélkülivé. A volt Jugoszlávia területén folytatódó harcok kapcsán úgy vélekedett, hogy elképzelhetetlen homogén állam létrehozása a térségben, mivel „a konfliktus gyökerei egészen a XV. század közepéig nyúlnak vissza”. Javasolta: minden egyes ném- zeti csoportnak olyan jogokat kell biztosítani, mint amilyeneket azok más országokban kisebbségben élő társaik számára akarnak.„Szabadságot a szerbiai horvátoknak, a horvátországi szerbeknek és így tovább”, - magyarázta az elnök. A köztársasági elnök szerint „senki sem beszélhet egészségtelen és bomlasztó nacionalizmusról Magyarországon”. Elutasította azt a véleményt, hogy az országban erősödne a nacionalizmus, illetve cáfolta azokat a szomszédos országokban jelentkező félelmeket, hogy Magyarország újra akarja rajzolni határait. Az elnök szólt a határokon túl élő magyarságról, illetve a kisebbségekhez fűződő viszony történelmi hátteréről is. Közép- és Kelet-Európa stabilizálása Több mint húsz ország képviselői tanácskoznak hazánkban Budapest (ISB - D.Á.) — Kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött pénteken Budapesten: a tanácskozást a Magyar Szocialista Párt szervezte, s fő témája az, hogy milyen feltételek között őrizhető meg és fejleszthető tovább Közép- és Kelet-Európa stabilitása. A konferencián több mint húsz ország harminc pártja vesz részt. A péntek délelőtti plenáris ülést Gál Zoltán köszöntő szavai előzték meg. Az MSZP parlamenti frakciójának vezetője kijelentette: Közép- és Kelet-Európa helyzetén önerőből nem tudnak változtatni a térség országai, s fejlődésük csak Nyugat-Európa hathatós segítségével valósulhat meg. A plenáris ülésen elsőként Horn Gyula előadása hangzott el. Az MSZP elnöke leszögezte: minden e régióba tartozó országnak keresnie kell a saját fejlődési útját, de ezen csak akkor tudnak sikeresen végigmenni, ha eközben megtalálják a Nyugathoz vezető átjárót is. Térségünk helyzetét elemezve kifejtette: igen komoly nehézségeket okoz, hogy a régi rendszer lebontását és az új felépítését gazdasági recesszió és egyre növekvő munkanélküliség közepette kell megvalósítani, összeomlott a korábbi szociális rendszer is. Elismerte, hogy ez törvényszerű volt, hiszen e rendszer fenntartása mindenütt meghaladta a gazdaság teljesítőképességét, ugyanakkor az elnök úgy vélte, hogy az emberek magukra maradtak, s „csak egy ideig fognak csendben szenvedni.” A térség egyik fő veszélyforrását a külpolitikai és a nemzetiségi konfliktusok jelentik. Figyelmeztetett, az önrendelkezést egyetlen nemzettől sem lehet megtagadni, de nem helyes az sem, ha a nemzeti jellegű konfliktusokban önmagukra hagyják a szereplőket. Negatív példaként a volt Jugoszláviát hozta fel. Ezzel összefüggésben Horn Gyula kijelentette, meg kell akadályozni, hogy térségünkben új nagyhatalmi törekvések jussanak érvényre, s ennek értelmében a kétoldalú konfliktusokat minden esetben konszenzusos alapon kell rendezni. Ennek kiindulási pontja pedig többek között az lehet, ha egyetlen ország sem törekszik a határok megváltoztatására, s a külpolitikai és térségi stabilitás fenntartásához igénybe veszik az ENSZ segítségét is. Szombaton délelőtt ismét plenáris ülésen vitatják meg a résztvevők a térség különböző problémáit, majd a tanácskozás Horn Gyula zárszavával ér véget.----KOMMENTÁR ' Heáem Priska Tibor Hetek óta kísérletezek ennek a néhány sornak összehozásával. Nem megy ...Egy fiatal apa látszólag nyugodtan, valójában túlfeszítetten mondta: azt várja a gyerekeitől, hogy tanuljanak nyelveket. Minél gyorsabban, minél eredményesebben. Es, ha már valamelyest tudják, hagyják el ezt az országot... Körülbelül ennyit mondott. A fiatal apa, aki munka- nélküli az Ikarusznál. Nem tudja, mi lesz vele, végképp nem tudja, mi lesz a gyerekeivel. Egy hatvanéves ember meg amiatt panaszkodott, hogy ő ugyan most visszakapta a földet, de már nem tud vele mit kezdeni. Nem bír. A fia ? A fiát annak idején a téesz kitaníttatta, ösztöndíjasként, de most mégis Amerikában van. Oda költözött, ott tanít valamely iskolában. Mezőgazdaságról. Hát így...Azon töprengek azóta is, miként kellene elmondani, hogy ne menjenek el azok a gyerekek. Hogy maradjanak itthon. Nehéz érveket találni. Arra lenne könnyebb, hogy . menjenek. Ott több lesz a pénz, köny- nyebb az élet, biztonságosabb. Egyáltalán minden biztonságosabb. Itt meg ugye a Kárpát medencében... A lenini úton... A magyar úton... Az európai úton, a hol ilyen, hol olyan, de valójában mindig is a hadak útján. Ajánlkozunk Irakba, felkínáljuk magunkat Szomáliába is. Meg jól körülvéve. Hol a kétfejű sas, hol a medve, hol a félhold, hol a... Szerte nézett s nem leié Honját a hazában... Hányszor is mondhatta, hányszor is! Ötvenhatban, meg hétben, az óriási kivándorlási, menekülési hullám idején Radnóti jutott eszembe. Őt idéztem gyatra, semmirevaló próbálkozásként az elvándorlás ellen, az ittmar adásért. Nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország... Kár volt idézgetni. Kár volt ittmaradásra biztatgatni. Akik akkor kimentek, most melldöngetve jönnek vissza, felelősségre vonnak, ítélkeznek. Mint igazik, a csakis valódiak. Én meg itt próbáltam tenni egyet s mást. Hát ennyi. Nem sok. De azért testvér! A barlang, melyben kard nyúlt az üldözött felé, azért megvan. Itt van. Hátha mégis meg tudjuk egyszer szépíteni?! Észak-Magyarország: Vasvári Pál-díjas Budapest (ÉM - N.J) — Nagy megtiszteltetés érte lapunkat, illetve az Észak-Ma- gyarország Lapkiadó Kft. kollektíváját legnagyobb nemzeti ünnepünkön és a magyar sajtó napja alkalmából azzal, hogy elnyertük a Vasvári Pál-díjat. A kitüntetést Budapesten a Pilvax kávéházban pénteken délután rendezett központi sajtónapi ünnepségen vették át a kft. és a szerkesztőség vezetői. Az ünnepségen a sajtó szerepéről, Göncz Árpád köztársasági elnök szólt. A díjat évente két kollektíva kaphatja meg nyílt, országos pályázat alapján a munkaadók és a dolgozói érdekvédelem összehangolt tevékenységéért. Az Észak-Magyarország közössége mellett erre az idén a Délmagyar- ország Kft. kollektívája vált érdemessé.
