Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-04 / 29. szám

1993. Február 4., Csütörtök E SZAK-Magyarország 7 Gazdaság Taxiengedélyek Budapest (ÉM) — Ebben az év­ben nem kell a személyfuvaro­zóknak a 100 ezer forint biztosí­tási pénzt - közismert nevén kau­ciót - letenni, csak 1994. január elsejétől - mondotta Horváth Pál. A Fuvarozók Országos Demok­ratikus Szövetségének elnöke el­mondta még: akárhányan dolgoz­nak egy gépjárművel, akkor is minden gépkocsivezetőnek külön kell rendelkeznie megújított taxi­engedéllyel. Tehát téves az a hír, miszerint egy kocsit - az olcsóbb fenntartás érdekében - csupán egy engedéllyel hárman-négyen üzemeltethetnének. * Horváth Pál mindezt azért tar­totta szükségesnek tisztázni, mert egy információ jelent meg ar­ról, hogy egy kocsival többen vé­gezhetnek személyfuvarozást, s mindehhez csupán csak enge­délyre lenne szükség. Szakértő a biztosításról Washington (MTI) — Peter To- biash, amerikai biztosítási szak­ember az Egyesült Államokban forradalmian újnak számító öt­lettel állt elő könyvében: építsék be a gépkocsi kötelező szavatos­sági biztosításának díját az üzem­anyag árába. (Amint azt koráb­ban Magyarországon tették). Gal­lononként (4 literenként) centtel számol, ami kereken 33 száza­lékkal emelné az árakat - amelyek Amerikában a felét, vagy még ke­vesebbet teszik ki az európaiak­nak. A közgazdász számításai szerint a rendszernek óriási előnye vol­na: egyrészt minden autós rendel­kezne biztosítással, míg most át­lag 20-25 százalékuk nem köti meg. Ezért a károsult csak polgári perrel próbálkozhat - többnyire hasztalan, hiszen akinek nincs pár száz dollárja biztosításra, még kevésbé vannak ezresei vagy tízezrei javításra, kórházi költ­ségekre. Tobiash másik nagy „felfedezé­se”, hogy a viszonylag magas tari­fák egyik oka a biztosító cégek óriási bürokráciája: az arányta­lanul nagy apparátusra fordítják a bevételek 40 százalékát. A biztosításnál igazán teret kell engedni a szabad vállalkozásnak, javasolja: a cégek árverésen pá­lyázzanak arra, hogy vállalhas­sák autósok egy-egy, a nyilván­tartás számítógépei által vélet­lenszerűen összeállított csoport­jának biztosítási fedezetét. A térítéseket azután az adó-alapból kapott összegből fizetik. A rendszerrel a cégek nem válo­gathatnának ügyfeleik között, elutasítva a karambolozókat, s így nem szabhatnának önkénye­sen magasabb tarifát például minden fiatalnak, azzal érvelve, hogy köztük több a baleset - de így terhelve a biztonságosan veze­tőket is. A rendszer bevezetését elsőnek Kaliforniában mérlegelik. A jegyek értéke Budapest (MTI)—Acím szerinti érték 127,3 százalékára emelke­dett február 1-jére a kárpótlási je­gyek értéke. Az 1000 forintos címletű kár­pótlásijegyek február 1-jén ennek megfelelően 1273 forintot értek. Az 5000 forintos címletűek értéke 6365 forint, a 10.000 forintosoké 12.730 forint volt. A kárpótlási jegy akkor ér eny- nyit, ha a tulajdonos önkormány­zati lakást, vagy állami tulajdont kíván vásárolni rajta, illetve ha az E-hitel kötelező saját részét pó­tolja a kárpótlási jeggyel. A Bu­dapesti Értéktőzsdén, ahol pén­zért vásárolható a kárpótlási jegy, az árfolyam nem éri el a cím szerinti értéket. Mózeskosár, italtartó és egyebek Vesszőfonók Ricsén Riese (ÉM) — „A fonóban szól a nóta/ én Istenem de régóta hall­gatom...” Van bizony egy ilyen szép hallgató, amit valaha éne­keltek a falvak dalosai. Nemcsak fonóba jártak egykoron, de össze­gyűlt egy-egy kiterjedt baráti, rokoni társaság napraforgókopo- lásra, kukoricahántolásra egy­aránt. És persze a fonásra is. Ahogy illett, megjelentek kicsik, nagyok, alkalmi segítők, udvar­lók, barátok is. Manapság inkább a szomorú kényszer hozza össze a falu lakóit. Mint ahogy képünkön látszik - kosárfonás, virágkosár-készítés, Mózeskosár, italtartó a kötelező napi munka. Ricsén ugyanis igen sok a munkanélküli. Ezért,az ön- kormányzat és a megyei Észak­magyarországi Regionális Át­képzési Központ (ÉRÁK) támo­gatásával 16 munkanélkülinek teremtettek munkát. Ok rövid idő alatt megtanulták a veszszőfonás csínját-binját, és kezük nyomán ma már szebbnél szebb hasz­nálati tárgyak kerülnek ki az üzletekbe megyénk városaiban, de még külföldre is. Mint azt Deák Miklós, a kis csa­pat vezetője elmondta, a fűzvesz- szőt Tiszafüredről szerzik be, de a drága alapanyag helyett jövőre szeretnék saját földjeikről besze­rezni a hajlékony fűzvesszőt. A szorgos kezek munkáit igénylik a Munka nélkül voltak megye virágboltjai, vásárlók és viszonteladók egyaránt keresik Fotó: Farkas Maya az értékes kézműipari termé­keket. Stagnáló világgazdaság - politikai feszültség Budapest (ISB - R.S.)—Nem kö­rülöttünk forog a világ - állapí­totta meg a hírlapírók előtt Kádár Béla. A külgazdasági tárca veze­tője a svájci Davos-ban rendezett világgazdasági csúcstalálkozóról hazatérve, kedden délután sajtó- tájékoztatón számolt be tapasz­talatairól. A Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Miniszté­riumának vezetője leszögezte: az évente megrendezett davosi vi­lággazdasági csúcstalálkozó nem döntéshozatali fórum. Ugyanak­kor az idei eszmecsere is kitűnő alkalmat nyújtott arra, hogy ha­zánk népszerűségét növeljék a meghívott magyar vendégek. Megtudtuk, az országkép pozitív alakítására most is számos lehe­tőség adódott, s az üzletemberek­kel találkozva Kádár Béla is meg­ismerkedhetett a Magyaror­szágról alkotott véleményekkel. Ezek alapján elmondható, hogy hazánk külföldi megítélése nem romlott, igaz, illúzió volna azt gondolni, hogy Davos-ban a kelet- közép-európai országok játszot­ták a legnagyobb szerepet. Ezzel ellentétben az történt - hallhat­ták az újságírók Kádár Bélától -, hogy a világ fejlett országainak képviselői a saját gondjaiknak szenteltek nagyobb figyelmet, s elsősorban a világgazdaság egészét érintő problémák meg­oldásán fáradoztak. Erős kritika hangzott el például azzal kapcso­latban, hogy a világ gazdasági in­tegrálódását nem követte a poli­tikai együttműködés fejlődése, s így globális méretekben gyen­gének mondható a politikai ve­zetés. Komoly gondot jelent az is, hogy lelassult a világgazdaság növekedése, ezért a tanácskozás résztvevői arra szólították fel a vezető gazdasági hatalmakat, hogy támogassák az élénkítési elképzeléseket. Az előadásokon megfogalmazódott: a világgazda­ságstagnálása a munkanélküliek számának az emelkedésével jár együtt, s ez a szociális feszült­ségeket is növeli. Végső soron tehát politikai és biztonsági prob­lémákat geijeszt a gazdasági növekedés elmaradása. A csúcs- találkozón ajánlásokat is elfo­gadtak a résztvevők: ezek szerint törekedni kell a protekcionista kereskedelmi törekvések vissza­szorítására, a munkanélküliség csökkentésére, a menekültek problémáinak megoldására, és a fejlett országoknak több figyel­met kellene fordítaniuk a kelet- közép-európai országokra is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy jelentős elmozdulás kö­vetkezik be a fejlett országok ke­let-európai politikájában - óvott a túlzott reményektől Kádár Béla. A miniszter ezzel összefüggésben kijelentette: ugyanakkor nincs alapja annak a magyar sajtóban napvilágot látott vélekedésnek sem, miszerint hazánk külföldi megítélése romlott az utóbbi idő­ben. Kádár Béla szerint az erő­forrásokért zajló versenyben az győz, aki a valóságban is pozitív gazdasági teljesítményt tud fel­mutatni. Ezen a területen pedig nincs miért szégyenkeznie ha­zánknak: az elmúlt három évben a világon összesen 500 milliárd dollárnyi tőkét fektettek be kül­földön. Ebből 7 milliárdnyi a volt KGST országokba áramlott, ám hazánk ennek az összegnek több mint a 60 százalékát mondhatja magáénak. Kérdésekre válaszol­va a miniszter elmondta: ’92-ben 11 milliárd dollár értékű termé­ket exportáltunk, s az idén mennyiségében is nőtt a kivite­lünk. Lassú az állami gazdaságok átalakulása Budapest (ÉM) - Gyorsítani kell az állami gazdaságok társasággá alakulásának folyamatát - ezt tartotta a legfontosabb feladat­nak az állami gazdaságok priva­tizációjává) kapcsolatban Tófalvi Károly, az Állami Vagyonügynök­ség mezőgazdasági területtel fog­lalkozó igazgatója azon a konzul­táción, amelyet e szektor priva­tizációjáról tartottak a közel­múltban. A szakember elmondta: továbbra is folytatni kell a decentralizációs privatizációs értékesítésre jóvá­hagyott tulajdonrészek és esz­közök eladását, az ebből befolyt pénz a tőketartalékba kerül. Az állami gazdaságok vagyonából ezen a módon mintegy 33-35 mil­liárd forint értékű vagyon adható el, amiből ez idáig mintegy 10 mil­liárd folyt be az Állami Vagyon­ügynökség kasszájába. Újdonság, hogy az állami gaz­daságokat az ilyen jellegű eladá­saikról - december 31-ei adatokat figyelembe véve - elszámoltatják. Az állami gazdaságok átalaku­lását társasággá rendkívül lassú­nak tartotta a szakértő. Lassító tényezőként említette, hogy a gazdaságok vagyonérté­kelése nem mindig szakszerűen folyik. Segítségként ezért az ÁVÜ szakértőket bocsát az állami gaz­daságok rendelkezésére. Emel­lett a vagyonügynökség tárgyalá­sokat folytat annak érdekében a bankokkal, hogy az átalakulás elé ne gördítsenek pénzügyi akadá­lyokat. Á szakértő szerint a bankokkal folytatott tárgyalások bizakodás­ra adnak okot, kedvezőek a pénzügyi lehetőségek. Az átalakult társaságok további privatizációjánál lehetőség lesz mind a lízingbe adásra, mind pedig az MRP-program megva­lósítására. A többi privatizációs technikáról, amellyel az átalakult társaságok privatizálhatók bővebbet koncep­ció kidolgozatlansága miatt nem lehet tudni. Gazdasági konferencia Tokió (MTI) — A Nihon Keizai Simbun a külkereskedelmi és ipari minisztérium bejelentésére hivatkozva közli: a minisztérium szervezésében államtitkári szin­tű kelet-európai gazdasági konfe­renciát hívnak össze Tokióban február 17-18 között. A konfere­ncia célja, hogy előkészítse a ta­lajt a Tokióban májusban sorra kerülő miniszteri szintű gazdasá­gi konferenciához, amelynek köz­ponti témája a Kelet-Éurópába irányuló tőkebeáramlások foko­zása, a kereskedelmi kapcsolatok bővítése, a nagy állami vállalatok ésszerű feldarabolása és az egész­séges gazdasági verseny kialakí­tása. A konferencián 15 ország képviselői vesznek részt: a hét fej­lett tőkés ország, Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Ka­zahsztán, Magyarország, Len­gyelország, Csehország és Szlo­vákia. A konferencián japán rész­ről Hatakejama Noboru, a kül­kereskedelmi és ipari minisztéri­um helyettes-államtitkára vesz részt.---------JEGYZET---------­Sz arvas Dezsó Megértük, amire néhány esztendővel ezelőtt senki nem gondolt. Búzát kell vásárolnunk külföldről, mert hazai nincs. Elfogyott. Ám a külföldi búzát világpiaci áron adják, ezért aztán az ab­ból sütött kenyér kilójáért akár 100 forintot is fizethetünk. Az illetékes tár­ca, a Földművelésügyi Minisztérium természetesen tagadja az import létjo­gosultságát, mondván: van hazai búza is, éppen elég. Eme állítás igazát min­den esetre cáfolja ama tény, hogy a búza importja már megkezdődött. Néhány megyében pedig megkezdték a takar­mánybúza őrlését, amit aztán az étke­zési búzához kevernek. Nincs pénzük ugyanis a drága import búzára, hazai pedig nincs. A király persze már két évvel ezelőtt is meztelen volt; s akadtak, akik ezt nem csak látták, de szóvá is tették. Azt nevezetesen, hogy a tudatosan szított in­dulatok, a politikai célok, a mezőgaz­daság kialakult struktúrájának min­denáron való szétverése, az ott dolgozók gátlástalan becsmérlése, megfélemlí­tése, az árvalányhajas nosztalgiázás következményeiért rövid időn belül fizetnünk kell. És fizetünk is. A drága húsért - amit alkalomadtán úgyszintén importálnunk kell tejért, tejterméke­kért, alapvető mezőgazdasági termékek egész soráért. És ez még csak a kezdet, hiszena jelek szerint a jelenlegi hatalom szándékának megfelelően a mezőgaz­daság egy versenyképtelen tulajdonosi termelési struktúra felé halad, bekö­vetkezett az az állapot, hogy a nagyüze­mi termelés már nem, a kisüzemi, az olyannyira óhajtott farmergazdaság még nem működik. Az eredmény pedig ismert. A búzánál maradva: a szokásos öt-hat millió tonnával szemben, mind­össze 3,4 millió tonna búza termett az országban; de hát az illetékes tárca sze­rint boszorkányok nincsenek, azaz: hiányról pedig szó se essék!-----ÁRFOLYAMOK-----­B udapest (MTI) — Harmincöt üzletben összesen 203,100900 millió forint forgalmat bonyolított le tegnap árfolyamértéken a Bu­dapesti Értékpapírózsde. A részvények for­galma (31 kötés) névértéken 4,8400 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 4,6790 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegy Index (ideiglenes) február 3-án: 728,75 -0,50 Hivatalos árfolyamok mmmMsmmm Érvényben: 1993. február 3. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 120,85 123,65 120,53 121,23 Ausztrál dollár 66,76 58,00 57,28 57,53 Belga frank* 247,85 252,51 249,49 250,65 Dán korona 13,22 13,48 13.21 13.27 Finn marka 14,74 15.14 14,94 15.04 Francia frank 15,12 15,40 15,19 15,27-: Holland forint 45,41 46,27 45,70 45,92 tr font 124,41 126,95 124,11 324.75* Japán yen* 67,54 68,74 67.97 68,27 Kanadai dollár 66,22 67,62 66,82 67,161 Kuvaiti dinár 271,62 277,12 274,33 275,71 Német márka 51,08 52,04 51,44 HMi Norvég korona 12,03 12,27 12,08 12,14 Olasz líra** , 55,02 56.30 56,23 55,55! Osztrák sch.*726,33 739.93 731.U7 734.87 Portugál es* 56,53 57,63 56,80 $7,08! Spanyol peseta* 71,89 73,41 72,3® 72,68 Svájci frank 55.16 56,24 55,33 55.61! Svéd korona 11,27 11,53 11,29 11,35 USA-doIlár 83,78 85,34 84,56 8-1,96 ECU (Közös Piac) 99,67 101,63 100,16 100,66 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents