Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-04 / 29. szám

XLIX. évfolyam, 29. szám 1993. február 4., csütörtök BORSOD -ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Selmeci emlékek A Bach-korszakból fennmaradt, hallgatói emlék­könyvvel, oklevelekkel gazdagodott a Miskolci Egyetem könyvtára. O. oldal) Kiesei kosarasok A Bodrogközben is kevés a munkalehetőség, nemrég sikerült újakat megteremteni. Külföldre is fonnak kosarakat. (7. oldal) Jegenyék a Kubikban Tiszteletre méltó mindaz, amit ez az egyesület fennállása alatt • szinte az önerejéből - elért. (9. oldal) Cáfol az FM Budapest (MTI) — Raskó György államtitkár határozot­tan cáfolta a gabonahiányról szóló híreszteléseket. Elmondta: esetlegesen szó lehet gabonaim­portról, mivel az ország keleti részében található három válla­lat ősszel likviditási gondjai mi­att eladta készleteit és ezért jelenleg nem rendelkezik meg­felelő mennyiségű alapanyaggal. Ám ez a helyzet nem vezethet a kenyér árának drasztikus eme­léséhez. A szóba jöhető import százezer tonna körül van. Ez a mennyiség a magyar étkezési szükségleteknek még a 10 szá­zalékát sem teszi ki. Ameny- nyiben az import megkezdődik, akkor is a behozott drágább ga­bona a kenyér előállításának költségeit csupán 5-6 forinttal emelheti meg. Ez nem eredmé­nyezhet 100 forint körüli ke­nyérárat. Magyarország nem hitelparadicsom Budapest (MTI) — Magyar- ország a közeljövőben még nem lesz a vállalkozók számára hitelparadicsom. A piaci viszo­nyok kialakulásával azonban a hazai kereskedelmi bankrend­szer szolgáltatásai jelentősen fejlődnek, és bővül a vállalkozói expanzióhoz szükséges tőkepiac is. Minderről Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt a Vállalkozók Országos Szövetségének szerdai elnökségi ülésén. Szerinte nem igaz, hogy Magyarországon tőkehiány van. A tőkepiac hiánya miatt viszont a mintegy 1000 milliárd forintos hazai tókemegtakarítás nem áramlik a vállalkozásokba. A központi bank a rövid távú gon­dolkodás megváltoztatása érde­kében annyit tehet, hogy mone­táris politikájával - a bankka­matok csökkentésével - befek­tetésekre ösztönzi a pénztulaj donosokat. ______ A közoktatási törvénytervezetről Budapest (MTI) — A közokta­tási és szakképzési törvényja­vaslat, valamint a Nemzeti Alaptanterv koncepciójával is­merkedett szerdai ülésén az Or- szággyűlés Oktatási Ifjúsági és Sport Bizottsága. A szaktárca képviselői elmondták, hogy a kormány által már megtárgyalt közoktatási törvénytervezet sok­színű, több iskolatípusu rend­szerre épül. A jogszabály a több­féle iskolatípus közti szektor- semlegességet tartaná célrave­zetőnek, de ezt az önkormányza­tok ellenzik.______________ I nfluenzás a miniszterelnök Budapest (MTI) Antall Jó­zsef influenzás megbetegedése miatt volt kénytelen lemondani szerdára tervezett programjait - közölte az MTI érdeklődésére Juhász Judit kormányszóvivő. A miniszterelnök a lengyel szená­tus elnökével folytatott volna megbeszélést, és fogadta volna az iráni nehézipari minisztert. A szóvivő tájékoztatása szerint Antall József várhatóan meg­hűlése elmúltáig otthon marad. „A szabad tájékoztatást elemi állampolgári jognak tekintjük!” Budapest (MTI) — A nyil­vánosság, a médiaháború, a demokrácia és a szociális bizton­ság összefüggései, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések szerepelnek a vasár­napi Charta Nap programján - közölték az állampolgári kez­deményezés szóvivői szerdai sajtótájékoztatójukon. A szabad tájékoztatást elemi ál­lampolgári jognak tekintjük, a Magyar Rádió alelnökének az intézmény átalakítására vonat­kozó tervei véleményünk szerint antidemokratikusak, megvaló­sulásuk a cenzúrát testesítené meg - jelentette ki Konrád György író. Szerinte a tervezet nem a kor­rekt nyíltság jegyében készült, és indokolatlan az a gyorsaság, amellyel Csúcs László megkezd­te a műsorstruktúra és a szerve­zeti felépítés radikális meg­változtatását. Az író azt ja­vasolja Antall József miniszter­elnöknek: tanúsítson kellő türel­met, nyissa meg az utat a viták előtt, és a Magyar Rádió belső átalakításával várja meg a mé­diahelyzet törvényes rendezését. Konrád egyúttal felhívja a par­lamenti pártok és a kormány fi­gyelmét: kezdeményezzék ismét a médiatörvény megalkotását, a köztársasági elnök pedig tegyen javaslatokat a helyzet alkot­mányos rendezésére. Mihancsik Zsófia, a Rádiós Ka­mara ügyvezetője szerint az al- elnök javaslatai a magyar de­mokrácia első klasszikus sztá­linista felépítésű intézményévé tennék a Magyar Rádiót, kiirtva minden olyan műsort, amely a politikát értelmezve, gondol­kodásra készteti a hallgatókat. Konrád kijelentette: nagyon örült a belügyminiszter keddi felszólalásának, amelyben elítél­te a fasiszta jelképek használa­tát és leszögezte, hogy erélyesen lépnek fel az erőszakos ele­mekkel szemben.Ugyanakkor az író szerint elfogadhatatlan az az egyes parlamenti képviselők ál­tal is hangoztatott hitvány re­torika, amely a magukat nemze­tieknek nevező garázdák elleni fellépést nemzetellenes intézke­désnek tartja. Konrád bejelentette: a Demok­ratikus Charta várhatóan már­ciusban újabb csendes demonst­rációt szervez, amely azt hiva­tott kifejezni, hogy a társadalom az erőszak minden formáját elu­tasítja, irányuljon az bármilyen kisebbség ellen. A délszláv válsággal kapcsolat­ban Konrád György elmondta: félő, hogy egy esetleges Szerbia ellen irányuló nemzetközi ka­tonai akcióban Magyarország támaszpont szerepet kapna, ez­zel kitéve a határ menti terüle­teket az ellentámadás veszé­lyének. A vetőmagboltban már tavasz van Fotó: Farkas Maya Február elején már naponta emelkedik a miskolci Kertész Áruház forgalma, mind többen veszik, viszik a vetőmagokat. Cikk a 3. oldalon. Az ÁVÜ a Dimag Rt.-ről Budapest (MTI) — Ülést tar­tott tegnap az Állami Vagyon­ügynökség Igazgatótanácsa. Ezt követően Slosár Gábor ügyveze­tő igazgatóhelyettes sajtótájé­koztatót tartott. Többek között a Dimag Rt. to­vábbi sorsáról is szólt. El­mondta: mivel a Dimag Rt.-ért még mindig nem fizették ki a vételárat, nincs is érvényben az 1991. december 29-én megkötött adásvételi szerződés, amely alapján a Szojuzruda és a Novo- metal kívánta megvenni a 11 milliárd forint értékű Dimag vállalatcsoport részvényeinek több mint 90 százalékát. A régóta húzódó ügyben még mindig nincs végső megoldás. A legutóbbi miskolci közgyűlésen a céget vezető Klicsu András megbízást kapott arra, hogy je­lentse be a fizetésképtelenséget, ám azt ez idáig nem teljesítette. Ugyanakkor mintegy 20 millió dollárnyi kártérítést követel kü­lönböző indokok alapján. Márpedig ez az összeg nem jár, hiszen a szerződés érvénytelen. Az ügyre egyelőre azért nem le­het pontot tenni, mert Klicsu András birtokolja (fizikailag) a részvények 30 százalékát. Az adásvételi szerződés ugyan rög­zítette, hogy a részvényeket egy bankban kell elhelyeznie, ám azt elmulasztotta. (Igaz, az ÁVÜ is annak ellenőr­zését, hogy ezt megtette-eO így csupán a részvények 69,8 száza­lékát sikerült visszaszereznie az ÁVÜ-nek. Márpedig bizonyos esetekben, például a személyi kérdések meghozatalához szükséges a 75 százalékos egyetértés. így fordulhat elő - fejtette ki Slosár Gábor -, hogy az ÁVÜ nem ké­pes eltávolítani a jogszerűtlenül fellépő és törvénytelen eszkö­zöket is alkalmazó Klicsu And­rást. Van ugyan lehetősége az ÁVÜ- nek arra, hogy bírósághoz for­duljon, ám ez évekre elhúzná az eljárást. Amennyiben a fizetésképtelen­séget megállapítja a bíróság, megkezdődik a felszámolás, és akkor, Klicsu András már nem birtokosa az egyébként már csak szolgáltatást végző Dimag- részlegnek. A csaknem 40 céget összefogó vállalatcsoport nagy részénél a Reorg közreműködésével már folyik a felszámolás. A vállalat- csoport adóssága 15-16 milliárd forintot ért el 1992-ben. Ezen csak némileg enyhít a fel­számolónak juttatott 1 milliárd forint, amelyről a kormány az elmúlt ősszel döntött.-----KOMMENTÁR------­Br ackó István K B. Izabella hétfői napirend előtti parlamenti felszólalásáról beszámolt a sajtó, így az Észak-Magyarország is. Am a lapzárta miatt nyomtatás­ban nem jelent meg a vitézkötéses honanya azon kérdése, amelyet ő tett fól a Tv-Híradó riporterének, amikor az a „bőrfejű apródok” viselt dolgai­ról faggatta. K.B.I. gyanakodott, pro­vokációra gondolt, s visszakérdezett: „Nincs egy sárga csillag magán?” Elhangzott mindez 1993. február 1-. jén, valamivel este nyolc óra után a televízióban. A nézők, hallgatók szá­ma négy-ötmillió lehet ebben az idő­szakban. Az MDF-es képviselőnő a fél ország előtt lezsidózta, illetve zsidónak vélelmezte a riportert. Ez bizony furcsa, arcpirító, szégyenletes, felháborító és érthetetlen. Ilyen mély­ütés után nyolcat számolnak a bok­szolom. Az ember az légszomj miatt ilyenkor nem tud válaszolni, s nem tud visszaütni. Kedvesnek csöppet sem tartott K.B. Izabella! Én, mint tévénéző, s mint magyar állampolgár nem magya­rázkodom, csak a tényeket közlöm. Egy mohamedán szemében én gyaur vagyok, a zsidók gojnak neveznek, a buzgó katolikusok hitetlennek, a jehovisták élvhajhásznak, a kínaiak nagyorrúnak, a feketék gyanús fehér­nek, s Ön nyilván rámveri a stigmát: hontalan, gyökértelen magyarnak számítok, mert nem tudok azonosul­ni Önnel. Szégyellhetném is magam, de hiányzik belőlem az a nemzeti szí­nű, nemzetvezető s nemzetvesztő vir­tus, amely K.B.I.-t jellemzi, s amely okon Mátyás király óta nem nyer­tünk háborút. K .B. Izabella közpénzen uszít, s alighanem indul a következő vá­lasztáson is. Programja világos. Mint annak a gyertyának a fénye, amely az acsarkodás miatt oktalanul elpusztított emberek és eszmék em­lékművén világol. Teljes jogúként... Budapest (MTI) — Az SZDSZ Országos Tanácsa február végén vagy március ele­jén’ dönt arról, hogy kezdeményezi a párt megfigyelői státusának teljes jogú tagság­gá változtatását a Liberális Intemacioná- léban - mondta szerdán Tamás Gáspár Miklós, az OT elnöke. A tanács Tamás Gáspár Miklós meg­győződése szerint minden bizonnyal a tel­jes jogú tagság mellett foglal állást. Az OT döntését - mint minden nemzetközi szer­vezethez való csatlakozás ügyében - még jóvá kell hagynia a párt küldöttgyűlé­sének, amelyet valószínűleg még az idén összehívnak. Tamás Gáspár Miklós elképzelhetetlen­nek tartja, hogy a Fidesz, az LI teljes jogú tagja bármiféle akadályt gördítene az SZDSZ felvétele elé. (A nemzetközi szer­vezet csak akkor vesz fel egy országból több pártot, ha azzal a már teljes jogú tagsággal bíró politikai erő is egyetért.) Az SZDSZ 1988 óta áll kapcsolatban a Liberális Intemacionáléval, két éve megfi­gyelőként vesz rész annak munkájában. Áz Európai Közösség Liberális Pártjainak Szövetségében - a Fideszhez hasonlóan - megfigyelői státust tölt be.

Next

/
Thumbnails
Contents