Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-03 / 28. szám

1993. Február 3., Szerda Sport ÉSZAK-Magyarország 15 Ma 17 órától: DKSK-Szeged Miskolc (ÉM) — A miskolci vá­rosi sportcsarnokban ma rende­zik meg a Diósgyőri KSK-Szeged SC női kosárlabda Magyar Kupa találkozót, amelynek nyertese be­kerül a legjobb nyolc közé. (A visszavágót vasárnap vívják Sze­geden.) A belépők 100 és 50 forint­ba kerülnek. Az összecsapás 17 órakor kezdődik. Játékvezetői tanfolyam Miskolc (ÉM) — Ingyenes játék­vezetői tanfolyamot indít a Bor­sod megyei Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottsága. Jelent­kezni írásban, vagy telefonon lehet. Cím: Borsod-Ábaúj-Zemp- lén megyei Sportigazgatóság, 3530 Miskolc, Széchenyi u. 103. Telefon: 353-666. Határidő: feb­ruár 15. Az első előadásról írás­ban értesítik a hallgatókat. Polgár vezet Budapest (MTI) — Folytatódott a Polgár-Szpasszkij sakkcsata. A második partiban az agresszív stílusáról ismert Polgár-lány ta­lán túl sokat is kockáztatott. Igaz, kénytelen volt ezt tenni, miután Szpasszkijnak gyalogelőnye volt. Érződött, hogy Judit támadásai előbb-utóbb eredményt hoznak, és Polgár Judit tisztelőnyénél ve­zércsere után a 40. lépésben végül Szpasszkij fel is adta a kilátásta­lan küzdelmet. Két játszma után tehát a magyar sakkozónő 1.5:0.5 arányban ve­zet, a keddi szünnap után folyta­tás szerdán. Százszázalékos a Kazincbarcika Miskolc (ÉM) — A miskolci vá­rosi sportcsarnokban zajló Borosi László teremlabdarúgó emléktor­na vasárnap esti, eddig nem kö­zölt eredményei: Edelény-Nyék- ládháza 5-4. Abaújszántó-Ka- zincbarcikai 4-8. Encs-Borsod- szirák 7-3. GLAS-SVSE - Edelény 7-3. MVSC-Encs 3-4. Kazincbar­cikai SC-Mezócsát 15-6. Az A-csoportban a Borsodi Építők Volán 9 pontos, a Sárospatak és a GLAS-SVSE pedig 6-6 pontot gyűjtött eddig. A B-csoportban a Kazincbarcikai SC 12, az Abaúj- szántó pedig 9 pontos. A C-ben az Olefin SC 9 ponttal vezet, míg a D-ben az Encs 10-zel vezeti a listát. Rosskopf sérült Düsseldorf (dpa) — Nem tudta befejezni az ázsiai versenyköru- tat Jörg Rosskopf, a németek Európa-bajnok asztaliteniszezó- je. A „Világsztárok” sorozaton csak két eseményen vett részt, a- mikor a svéd olimpiai bajnok Jan- Ove Waldnerrel tartott közös ed­zésen súlyos lábsérülést szen­vedett. A már hazatért Rosskopf viszont reménykedik abban, hogy február 12-14. között Koppen­hágában ott lehet az Európa TOP 12-viadalon. Két hiányzó Frankfurt (dpa) — A német fér­fi tomászválogatott két vezére­gyénisége, Sylvio Kroll és Mike Beckmann nem vesz részt az áp­rilis 12. és 18. között Birming­hamben megrendezésre kerülő tornász világbajnokságon. Kroll, aki 1985-ben korláton, míg 1987- ben ugrásban nyert világbajnoki aranyérmet, tanulmányi kötele­zettségeire hivatkozva mondta le a részvételt, Beckmannt pedig vállsérülése hátráltatja a felké­szülésben, így ő sem lehet ott a szigetqrszági viadalon. Az utazó csapatban négy tornász kaphat helyet, amelyekért március végén kvalifikációs versenyen küzdhet- nek a versenyzők. Andreas Wec­ker, aki három szeren is érem­szerző volt Barcelonában, már biztos csapattagként készülhet. Az érmes ólmok vége... Sabine Günther az első edzésen súlyos bukást „produkált" Japánban, így Morioka után a bal térdében keletkezett keresztszalagszakadás miatt kórházi kezelésre kény­szerült. _____________________________________Fotó: AP A halál oka: dopping! Bonn (UPI) — Világszerte több mint 100 élsportoló esett már áldozatául a legkülönbözőbb dop­pingszereknek - írta a Spiegel né­met hírmagazin abban a riport­ban, amely a január 24-én 35 éves korában elhunyt egykori kelet­német kalapácsvető, Detlef Gers­tenberg halálesetével foglalko­zott. A Spiegel amerikai egész­ségügyi szaklapok elemzéseire is felhívta a figyelmet, amelyek már 1984-ben ismertették az anabo- likus szteroidok egészségkárosító hatását.- A dopping ölte meg a fiamat - mondta Gerstenberg édesapja. A magazin arról is beszámolt, hogy az atléta kezelőorvosa, Hans Joachim Wendler, aki ellátta Gerstenbergert a Turinabol-nevú szteroiddal, továbbra is aktívan dolgozik a berlini sportegészségü­gyi intézetben, amely a német atléták olimpiai felkészülését is ellenőrzi. Palencia után Lugo következik Kellemes időben, jó talajú pályákon készül a DFC Miskolc (ÉM) — Meglehetősen kalandos, kétnapos és két éjsza­kás utazást követően érkezett meg Spanyolországba a DFC lab­darúgócsapata. A diósgyőriek va­sárnap reggel, .estek be” Bakióba, s hiába csalogatták őket a Senoria Vizcaya Hotel minden igényt kie­légítő szobái, pihenés helyett egy rövid átmozgató edzés követke­zett. Sándor István erre a tenger­parti homokon kerített sort. His­pániában egyébként 14-18 fokos a hőmérséklet, rendkívül könnye­dén járnak az emberek. A főhadi­szállás másfélezres település, iga­zi nyári üdülőparadicsom, a he­lyiek szerint akkor tízszeresére duzzad fel a helyi népesség. A diósgyőriek szakvezetőjét tele­fonon a szállodában értük utói.- Hosszú és fárasztó volt az utazás- kezdte. - Ausztriában hófúvások hátráltatták haladásunkat, Né­metországban és Franciaország­ban azonban már nem késleltet­tek bennünket ilyen akadályok. Hétfőn Bilbaóban gyakoroltunk, a füves edzőpályát használhat­tuk. Vasárnap este megnéztünk egy másodosztályú spanyol baj­noki találkozót, ezen az Athletic Bilbao második számú gárdája 2-2-es döntetlent játszott a Villa- real ellen. Hajtós, küzdelmes, ro- hanós futballnak lehettünk szem­tanúi.- Hogy alakul az együttes prog­ramja?- Első ellenfelünk a Palencia (a ta­lálkozót ma este, lapzártánk után fejezték be - A Szerk.), szerdán pedig a Lugo következik.- Milyen összeállításban képzeli el csapatát?- A három kapuson kívül összesen 16 hadrafogható labdarúgóval rendelkezünk, így várhatóan a két összecsapáson amolyan „ve­gyescsapatokat” küldök pályára. Be kell osztani az erőket, hiszen Bém még nem harcképes, ráadá­sul Temesvári is kisebb sérülést szenvedett. A vasárnapi bajnoki találkozóval kapcsolatban Buzafalvi Győző, a DFC sajtófőnöke szolgált néhány megszívlelendő tapasztalattal:- Fantasztikus, ahogyan kiszol­gálják a szurkolókat! A villanyúj­ságra azonnal kiíiják a többi ered­ményt, a változásokat is. A szü­netben a pályamunkások helyük­re tették a kirúgott gyeptéglákat, pedig a pálya minősége ellen sem­mi kifogás nem merülhetett fel. Érdekes, hogy egyetlen részeg, randalírozó szurkolót sem lát­tunk, noha 12 000 néző tekintette meg a másodosztályú összecsa­pást! Ne szépítsük: van mit tanul­nunk - ezen a területen is. Vasárnap este a Bilbao mérkőzé­sét nézik az Oviedo ellen. Kedden fél nyolckor fújtak éb­resztőt a társaságnak. A kilenc órára időzített reggelit megelőző­en az együttes letudta a korai pen­zumot, amelynek teljesítéséhez - bármennyire is hihetetlen - még sötétben kezdtek hozzá. Tizenegy óra felé szálltak buszba, s indul­tak Palencia felé, ahol Sándor István legénysége biztatóan sze­retne bemutatkozni. Erre nem­csak Tóth József menedzser ösz­tönzi a csapat tagjait, hanem az a tény is, hogy a spanyol drukkerek igényesek, élnek-halnak a labda­rúgásért, s csak azokat az e- gyütteseket méltányolják, ame­lyek felhívják magukra a figyel­met. A DFC sokat tehet Hispániá­ban a magyar futballról kialakí­tott kép megváltoztatása érde­kében! Négy évtized a testnevelői „katedrán” Portrévázlat egy szerencsés természetű emberről Kolodzey Tamás Ha a tudósító egy kitüntetési ün­nepségen véletlenül összefut egykori tanárával, óhatatlanul eszébe jutnak a már megszépült, közösen eltöltött órák. Pista bá­csi a hetvenes évek elején a Földesben helyettesített, s né­hány hónapig osztályunkkal is bajlódott. Akkor tapasztaltuk elő­ször, hogy a szűkös alsó tornate­remben, a felállított szerek között is lehet futva bemelegíteni. Na­gyokat „kacskaringóztunk”, iga­zán tetszett nekünk ez az apró leleményesség. A Hermanból át­járó piros-kék melegítős tanár urat igazán a szívünkbe zártuk. Mert tűzzel-vassal sohasem ra­gaszkodott az akkoriban még meglehetősen merev tantervhez, s ezzel egy évtizedet szaladt előre. Nála az volt az elsődleges, hogy tanítványai a 45 percet maxi­málisan kihasználják, figyelem­be is vette kéréseinket, igényein­ket. Szerettük és tiszteltük is. * Gyülvészi István - az edelényi re­formátus pap fia - 1952-ben szer­zett diplomát a Testnevelési Fő­iskolán. Tavaly szeptemberben a negyvenegyedik tanévét kezdte el. Eddig 12 ezer tanítványa volt. Gyülvészi István Fotó: Fojtán László Hosszú pályafutása alatt dolgo­zott a Kiliánban, a 100-asban, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképzőben, a Her- manban, most pedig a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola diákjait okítja a testkultúra sze- retetére. Kevesen tudják róla, hogy labdarúgó szakosként vég­zett, olyan neves tanárai voltak, mint Pálfai János és Csanádi Ár­pád. Pista bácsi futballedzőként is dolgozott, és érthetően máig Solymosi Ernőre a legbüszkébb. Munkahelyein az atlétikára, a kézi- és a kosárlabdára helyezte a hangsúlyt, csapataival szép si­kereket ért el. Á Gyülvészi-csa- ládban az alma nem esett messze a fájától: a papa két leánya, Ildikó és Ágnes egyaránt testnevelő lett. * Pista bácsi szerencsés természetű ember. Mind mondta, humorral, egészséges kompromisszummal eddig mindenfajta nehézségen átjutott. Az igényességre töre­kedett, nem híve a szakmai kö­töttségnek, a túlzott szigornak. Az elmúlt évtizedekben átélt e- gyet és mást. Akkor kezdte, ami­kor a testnevelést még mellék­tantárgyként kezelték, majd túl­ságosan magasra emelték a mér­cét és érettségi tárgyat csináltak belőle. Egy időben a merev tantervek je­lentettek leküzdhetetlen gáta­kat, manapság pedig, a szó sze­rinti nagy szabadság idején a felü­gyelői hálózatot hiányolja, hiszen így nincs aki segítsen, nincs aki a hibákon jó szándékkal javítson. Keserűen jegyezte meg azt is, hogy hazánkban nem beszélhe­tünk klasszikus értelemben vett sportkultúráról és a testmozgás nem vált a különböző korosztá- lyok lételemévé. _________ V ersenyben az ezredfordulóért I— A PARTVONALNÁL — Doros László Az újítókedv „begyűrűzött” jó néhány hazai sportág bajnoki csatározásába. Vegyük át, amit tőlünk nyugatabbra fekvő országokban kitaláltak, az rossz nem lehet! - felkiáltással vezették be a play-offot. Rájátszanak már a jégko- rongozók, a kosárlabdások, a kézilab- dások, az asztaliteniszezők is kísérletez­tek vele, fontolgatják a labdarúgásban, s meghonosodni látszik a röplabdázás­ban is. A. vezérelv egyértelmű: több játék, na­gyobb érdeklődés, sok szurkoló, újabb bevételi lehetőség, s ezen keresztül per­sze a sportág népszerűsítése. Mindez szép, magával ragadó, s noha a gondo­lat korántsem eredeti, barátkoznak vele játékosok, vezetők, drukkerek. Csak­hogy..., minden ötlet annyit ér, ameny- nyit sikerül belőle megvalósítani. Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy az elmúlt hét végén megkezdődött a rájátszás a női röplabda bajnokság­ban. A B-csoportban négy találkozót jel­zett a versenynaptár. Pénteken Miskol­con és Kecskeméten valóban játszottak a csapatok, ám a levesbe hajszál került... Kaposvárott hiába várakoztak a haza­iak, a szurkolók, a bírók, a Kőbányai Közérttől csak egy értesítés érkezett: el­romlott a busz, így nem tudnak utazni. Hoppon maradtak a szegedi röplabda­barátok is, mert a Közgazdasági Egye­tem FC gárdájának az oktatási intéz­mény vezetői nem engedélyezték az uta­zást... Kaposvárott és Szegeden így egy­formán 3-0-ás eredményeket rögzítettek a jegyzőkönyvekben, ezek „születésé­nek” körülményei azonban ismeretesek. A visszavágókat annak rendje és mód­ja szerint lejátszották, az esélyesek utaz­tak, nyertek, továbbjutottak. Értem, hogy az első körben az útiköltséget sze­rették (akarták) megspórolni, csak hát így, ilyenformában nincs létjogosultsá­ga a play-offnak. Tudom azt is, hogy az egyesületek anyagi helyzete katasztro­fális, meg kell gondolniuk, mire költik a rendelkezésükre álló, meglehetősen szerény összegeket. Ebben az esetben vi­szont nem szükséges erőltetni a plusz­mérkőzéseket, át kell gondolni az egész bajnoki rendszert. Mert a nézőket csak egyszer lehet be­csapni. Másodszor már nem mennek el a csarnokokba... Van Basten a legjobb Estoril (AP)—A holland Marco van Basten lett a világ legjobb labdarúgója az 1992-es teljesítmények alapján. A nemzetközi szö­vetség felkérésére 70 ország szövetségi ka­pitányai adták le szavazatukat a másodszor meghirdetett versenyen. A második helyet bolgár Hriszto Sztoicskov, a harmadikat pedig a német Thomas Hassler szerezte meg. A győztesnek járó trófeát Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) főtitkára Estorilban nyújtotta át az AC Milan gólerős csatárának, aki jelenleg bokasérülése miatt harcképtelen. A szavazás végeredménye: 1 Marco van Basten (holland, AC Milan) 151 pont, 2. Hriszto Sztoicskov (bolgár, FC Barcelona) 88, 3. Thomas Hassler (német, AS Roma-) 61,4. Jean-Pierre Papin (francia, AC Milan) 46, 5. Brian Laudrup (dán, Fiorentina) és Peter Schmeichel (dán, Manchester United) 44-44, 7. Dennis Bergkamp (holland, Ajax) 29, 8. Frank Rijkaard (holland, AC Milan) 23. Focigimi Kunhegyesen Kunhegyes (MTI) — Az országban aligha­nem egyedülálló kezdeményezést tett a fia­tal nagykun város, Kunhegyes Nagy László Gimnázium és Szakközépiskolája: szep­temberben focigimi néven speciális első­osztályt indít. Ebbe az osztályba csak a lab­darúgást kedvelő és tehetséget érző fiatalok kerülnek. A tervezet szerint az osztályba húsz tanulót vesznek fel, tizenháromnak a helye - a helyi tehetségekből - máris biz­tosított, a megüresedett hét helyre az ország minden részéből várnak jelentkezőket. Lausanne meinen — neuon lejárt a jelentkezési határidő a 2000. évi nyári olimpiai játékok rendezési jogáért. A kandidálok között hét ország városai remény­kedhetnek 1993. szeptember 23­lg, ammora iNemzeiKozi uiimpiai Bizottság (NOB) Monte Carlóban eldönti, melyik város adhat ott­hont az ezredforduló ötkarikás játékának. Berlin és Peking már a múlt hónapban jelezte ren­aezesi szanaesat. oyaney, Man­chester, Milánó, Isztambul és Brasilia hétfőn a svájci Lausan- ne-ban rendezett ceremónia al­kalmával nyújtotta be végle­gesített terveit.

Next

/
Thumbnails
Contents