Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

4 ESZAK-Magyahország Megyei Körkép 1993. Február 1., Hétfő----------JEGYZET---------­S yeféttp pfcfS/ Nyikes Imre A Hejő, a Garadna és a Szinva felső szakasza után Miskolc legszebb vízfo­lyása. Attól kezdve, hogy elhagyja Mis­kolctapolcán a gyönyörű parkot, szinte vadregényes környezetben halad át a megyeszékhely déli oldalán Mályi, majd a Sajó irányába. Legszebb vízfolyása - mondottam volt, de ez így nem igaz. Lehetne, - kell hozzá­tenném. Mert a Hejőt az utóbbi években alaposan tönkretették... En is jól emlékszem a néhány évvel ezelőtti állapotokra, amikor még ma­gam is gazdálkodtam egy fólddarabon a kemping melletti Hejőliget térségében, s amikor ott még akkor is bőséggel volt víz mindig, ha nem engedték bele a Hejőbe a strandfürdő és a barlangfürdő vizét. S mivel az Úttörőparkban, a Hejő mellett élek, arra is emlékszem, hogy a buszra várva, a Hejő hídjáról az alat­tunk úszkáló halakban, siklókban gyö­nyörködtünk, hogy a békákról már ne is regéljek. De hát hol van már a tavalyi hó?! - mondja a közmondás... S a gyönyörű Hejő is csak ábránd már. Tapolcától kezdve tele a medre - amely­ben víz csak időszakonként folyik, s emi­att a halak, egyéb élőlények is szinte kivesztek belőle - szeméttel. Az úttörő­parki buszvégállomásnál az egész kör­nyéket szennyezik a benzinkútnál tan- kolók, olajat cserélők, beledobva amajd- nem üres flakonokat az éppen csak hogy csordogáló vízbe, amely azután viszi szennyét, mérgét tovább a Sajó felé. Mármint a folyadék állapotú szennyet, merthogy a szilárd ottmarad... S azután meg kell nézni a medret egy kicsit lej­jebb, ahol ha veszi magának a bátorsá­got valaki s lenéz, bizony hányingert kap... Még tovább menve, Mályinál ser­téstelep szennye kerül a vízbe, s így so­rolhatnánk tovább szegény patak megterheléseit, megpróbáltatásait mindaddig, amíg csak el nem tűnik a Sajóban. Annak idején - erre is jól emlékszem • odafigyeltek a Hejőre. Elképzelhetetlen lett volna, hogy már Tapolcán, a park­ban szennyezett, növényekkel sűrűn be­nőtt legyen. S amikor kialakult az avasi lakótelepieknek, a távolról jövőknek megváltást jelentő kirándulóhely, a Hejőliget, annak mentén is vigyáztak erre a vízre. De lejjebb is, igénybe véve például a közmunkaszolgálatosokat!S akkor mindennapos látvány volt, hogy az AFIT-tól fölfelé Tapolca irányába horgászok ültek a parton, gyerekek és felnőttek hálóval csalinak kis halakat szedtek ki a vízből, az akváriumokba vízinövényeket gyűjtöttek a Gyermekvá­ros alatti buszmegállónál, a gátnál fü- rödtek. Ki figyel oda ma a Hejőre?! Sokan, köz­tük például sok más úttörőparkosival, hejőcsabaival együtt jómagam is. De hát most a mi erőnkből csak panasz­kodásra futja. S ez vajon mire elég? Jótékonysági bál Lillafüred (ÉM)—A Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Életmentés Alapítvány nagy­szabású, hagyományteremtő jótékonysági bált rendez a lillafüredi Palotaszállóban 1993. február 19-én. A rendezvény fővédnökei: dr. Surján László népjóléti miniszter és dr. Gyulai Gábor köztársasági megbízott. A bál bevételét a szervezők Borsod-Abaúj- Zemplén megye mentésügyének európai szintre emeléséhez kívánják felhasználni. Arendezvényen részt vesznek többek között Miskolc és a megye közigazgatási és egész­ségügyi intézményeinek vezetői, munka­társai, valamint a vállalkozói szféra kép­viselői, családtagjaikkal együtt. A meghívó ára háromezer forint, melyből 1500 a vacsora, a további 1500 forinttal pedig az Életmentés Alapítványt támogat­ják a részvevők. Bővebb tájékoztatást, meghívókat a Megyei Mentőszervezetnél (Miskolc, Petőfi u. 18.; telefonszám: 346-855) kaphatnak az érdek­lődők. Mérik Miskolc levegőjét Miskolc (ÉM)—A napokban fura kis antennás doboz jelent meg Miskol­con, az Arany János tér sarkán. Mint azt dr. Sedlak Máriától, a B.-A.-Z. megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vezetőjétől megtudtuk, a Phare-program kere­tében a megyei tisztiorvosi szolgá­lat három levegőmérő konténert kapott. Ezek a műszerek a levegő széndioxid-, nitrogénoxid- és szén- monoxidtartalmát valamint porál­lományát regisztrálják és mérik majd a közeljövőben. Eddig a légszennyezettséai vizsgá­latot a Sajó völgyében Ózd és Tisza- újváros között úgy végezték, hogy a vett minták elemzésére csak mint­egy 24 óra elteltével került sor. A három teljesen automatikus műszer azonban percenként regisztrálja a város levegőjének szennyezettségét és továbbítja a tisztiorvosi szolgálat központjába, ezzel is megköny- nyítve egy esetleges szmogriadó­terv elkészítését. A két másik mérőkonténert Kazincbarcikán és Sajószentpéteren helyezik el. Fotó: Laczó József Nem hagyják magukra Bánréve (ÉM-N.J.) — A család összetartó szerepe mitsem válto­zott, miközben a megélhetési vi­szonyok alapos átalakuláson mentek keresztül. Azzal, hogy a jelenleg még a derékhadhoz tar­tozó generáció tagjai közül sokan elvesztették rendszeres munká­jukat, nehezebbé vált az idős szü­lők, nagyszülők, az öregek támo­gatása. A segélyekből ugyanis nem futja már alkalmi segítség- nyújtásra sem. Ezt a szerepet Bánrévén is az önkormányzat kénytelen magára vállalni és úgy adni a rendelkezésre álló pénzek­ből, hogy a rászorulók közül sen­ki se maradjon ki. Kozma Lászlóné, az önkormány­zat szociálpolitikai főelőadója el­mondta, hogy 1992-ben 429 ezer forintot fizettek ki szociális, te­metési segélyként, illetve kamat­adó hozzájárulásként. Ezen kívül 190 ezer forintot juttattak el a rás­zorulóknak ápolási segély címen, 27 ezer forintot pedig közgyó­gyellátásra. Huszonhármán kér­tek és kaptak segítséget ahhoz, hogy hozzájuthassanak a gyó­gyulásukat elősegítő gyógysze­rekhez. A mozgáskorlátozottakat 72 ezer forinttal támogatták (je­lenleg is vannak még elbírálás alatt lévő ügyek). Négy rendsze­res szociális segélyben részesülő, (akik csak bizonyos csekélyke jövedelemmel rendelkeznek) a többieknél is jelentősebb támo­gatáshoz juthatott. Gyámügyi rendszeres és rendkí­vüli segítséget nyújtottak, neve­lési segélyt fizettek az elmúlt év folyamán, összesen .1 millió 28 ezer forint értékben. Mi várható az idén? Annyi bi­zonyos, hogy a támogatásra, segé­lyezésre szorulók köre nem szű­kül, inkább bővülni fog. A szociális törvénytől váija az ön- kormányzat az eligazodáshoz szükséges támogatásokat. Külö­nösebben nem tájékozódtak még arról, hogy környezetükben hogyan birkóznak meg a szoci­álisan rászorulók ügyének ren­dezési nehézségeivel, arra viszont ismernek néhány példát, hogy amíg néhány településen a 6500 forinttal rendelkező jövedelműek kérését elutasították, Bánrévén indokolt esetben (jóllehet, a felső határt 7 ezer forintban határoz­ták meg), készségesek voltak a segítségnyújtásban olyan rászo­ruló esetében, ahol 8 ezer a havi jövedelem. Esetenként például ott, ahol már nem maradt a téli tüzelőre, az önkormányzat segéd­kezet nyújtott. Az 1986 szeptemberében meg­nyitott öregek klubjának jelenleg 15 állandó vendége van, akik reggelit, ebédet, uzsonnát kap­nak, igényt tarthatnak mosásra, fürdetésre is. A konyha 300 főnek nyújt étkezési lehetőséget, ellát­ja az óvodát is. A fizetésképtelen szülők napközis gyermekei sem nélkülöznek, az étkezési térítési díjukat ugyancsak az önkor­mányzat állja, átvállalja. Iskolai napközi már nincs, mert a szülők egy részének munkanélkülivé válásával a családok nagy része minden nap meleg ebédhez, va­csorához ülhet otthon naponta. A XX. század „tömeggyilkosai” Beszélgetés dr. Adorján Imre főorvossal Miskolc (ÉM-FJ)—Doktor úr ön évtizedek óta elszántan küzd szóban és írásban is a dohányzás ellen. Miért tulajdonít ennek a té­makörnek ilyen nagy jelentő­séget? — Az ország lakosságának egész­ségi állapota egyre romlik, annak ellenére, hogy az egészségügyi el­látás színvonalát állandóan emel­ni igyekeznek. (Már a szívátül­tetés is gyakorlattá vált). Számos egészségügyi mutató a legrosz- szabb állapotú országok közé so­rol minket. Tény, hogy a káros környezeti hatások az egészség- ügyi helyzetet rontják, ezek ellen világszerte harcolnak és intéz­kedéseket hoznak, mégis ezekkel számolni kell. Ezek a hatások az ipar, a közlekedés okozta kör­nyezeti ártalmak, a levegószeny- nyezés, az urbanizáció, a kemizá- ció, a hajszolt munkatempó és a stresszhatás, stb. A felsoroltak együttesen is messze vannak még az emberi túróképesség felső ha­tárától, de károsító hatásukat lényegesen fokozzák, sőt veszé­lyessé teszik a káros szenvedé­lyek, amelyek közül a dohányzást és az alkoholfogyasztást kell ki­emelnünk. —Köztudott, hogy a dohányzás és az alkoholizmus betegségeket okoznak. Ezeket olyan súlyosnak ítéli meg, hogy a rossz egészség- ügyi helyzetért ilyen hangsúlyo­zottan lehet őket felelőssé tenni ? — Igen, ez meggyőződésem. Itt van például a szívinfarktus. Amikor kezdtem a praxist -1943- 44-ben -, infarktussal sokkal ritkábban találkoztunk, és a do­hányzás ártalmai sem voltak ilyen kifejezettek. Ma az összes halálesetnek több mint a fele kap­csolatba hozható a dohányzással és az alkohollal, és csaknem egy­negyedét teszi ki egymaga az in­farktus. Ezt fényesen bizonyítják az USA adatai, ahol felfigyeltek arra, hogy a dohányzás terjedé­sével párhuzamosan szaporodott a szívelégtelenségek száma és amikor kampányt indítottak a do­hányzás ellen, az eredmény meg­győzően bizonyította, hogy ami­lyen mértékben csökkent a do­hányzás, olyan mértékben csök­kent az infarktusos esetek száma. —Nálunk is folyik propaganda az infarktus megelőzésére. Nagy pro­pagandája van például a kolesz­terint csökkentő Esterin tablettá­nak. — Látja ez egy jó példa arra, hogy hol vannak a hiányosságok. Kü­lön választjuk a helyes táplál­kozás, a magas koleszterin szint gyógyszeres csökkentésének le­hetőségét és propagandáját, ame­lyek pedig önmagukban nem ele­gendőek a cél elérésére. Hangsú­lyozni kellene a nikotin abszti­nencia fontosságát is. A magas vérkoleszterin szint kialakulásá­ban a helytelen táplálkozáson kí­vül a nikotin, a stresszhatás és egyéb ártalmak is közrejátsza­nak, melyeket sajnos nem lehet elválasztani a civilizációtól, az ur­banizációtól. Vegyünk egy példát. Az ember mindenevő, ami azt jelenti, hogy szervezete hozzá van szokva, fel­készült a zsírok emésztéséhez, feldolgozásához, elégetéséhez. A zsírok képezik egyik fontos táp­lálékunkat és energiaforrá­sunkat. Nem olyan régen, 40-50 évvel ezelőtt a lakosság nagy mennyiségű zsiradékot, szalon­nát fogyasztott - s mint említet­tem - mégis jóval kevesebb volt az infarktus. Igaz, hogy akkor töb­bet mozogtunk, erősebb fizikai munkát végeztünk, nem volt haj- szoltság, stressz, tévé és gépko­csi.. — Említette, hogy a társadalom elnéző a dohányzással szemben. Mit lehetne, kellene másképp ten­nünk? — Ha a társadalom rákénysze­rítené a dohányzókat a kulturált dohányzásra, hogy ne okozzanak másoknak kellemetlenséget és egészségkárosodást, akkor a helyzet jobb lenne. Nem lehetünk utópisták, nem remélhetjük, hogy egyik napról a másikra mindenki abbahagyja a dohányzást. Ezek a káros szokások mélyen beépültek a társadalomba. Sok embernek adja a megélhetését a termelés, a termesztés, az ipari feldolgozás, a kereskedelem és maga az állam is, mely mindkét élvezeti szert monopóliumként kezeli és nagy bevételt ér el belőle. A társadalom pedig bocsánatos bűnnek tekinti mindkettőt. Elnézi a dohányzást és megmosolyogja a részeg em­bert. Sokkal könnyebb lenne mindkét szenvedély ellen a küz­delem, ha a társadalom is elítél­né, megróná a szenvedély nyil­vános gyakorlását. De mert nem teszi, nem kerülnek nyilvános­ságra rossz példák, a károk, tra­gédiák valódi okai. Parkolój egyek új területeken Miskolc (ÉM) — A Corvin, Uitz, Mártírok, Arany János utcák mentén lévő bérházak, üzletek, intézmények által közrezárt mis­kolci belvárosi területen hova­tovább kaotikus állapotok alakul­tak ki a parkolást illetően. Az ott lakók igen gyakran nem tudtak meg sem állni lakásuk előtt gép­kocsijukkal, mivel a mintegy 150 gépkocsit befogadó „teret” idege­nek foglalták le autójukkal. Ezért az ott lakók azt kezdeményezték a miskolci Városgondnokságnál, hogy a parkolójegy-rendszert oda is terjesszék ki. Ézt lakógyűlésen is megbeszélték. A kérés meghallgatásra talált. Február 1-től a fentebb említett területen csak a parkolójegyeket használva tartózkodhatnak gép­járművek a helyszínen. Az iga­zoltan ott lakó gépjárműtulajdo­nosok egy évre 100 forintért vált­hatnak maguknak bérletet. Nagy Péteriül, a parkolójegy­rendszer „felelősétől” megtud­tuk, hogy itt is alkalmazzák a mis­kolci bevezetésnél köztetszést aratott türelmi időt, ám mivel a rendszer már ismert, s a terület is kisebb, a türelem csak február 15-igtart. Eztkövetően ellenőreik szigorúan büntetnek mindenkit. Idegenforgalmi lehetőségek Sátoraljaújhely (ÉM) — A Zempléni Regionális Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány, a Regioná­lis Vállalkozói Központ, valamint a sátoraljaújhelyi Városvédő- és Szépítő Egyesület konferenciát rendez február 2-án, kedden dél­után fél 3 órai kezdettel a Város­háza dísztermében „Zemplén ide­genforgalmi lehetőségei” címmel. Két előadás hangzik el a téma­körről, neves szakértők tolmácso­lásában. „A falusi turizmus sze­repe és lehetőségei” címmel dr. Csáky Csaba címzetes egyetemi docens, a Magyar Falusi- Tanyai Vendégfogadók Szövetségének elnöke fejti ki álláspontját. Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei ide­genforgalmi koncepciójáról, külö­nös tekintettel a Zemplén térség lehetőségeire Kovács Gábor, a B.-A.-Z. Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője szól előadásá­ban. A sátoraljaújhelyi konferen­cián az elhangzott előadások után konzultációs lehetőséget biztosí­tanak a résztvevők számára a rendezők, az alapítvány és az egyesület vezetői. Földkiadó bizottságok Riese (ÉM) - A Riese Zöldmező Szakszövetkezet területén műkö­dő földkiadó bizottságot február 5-én, 10 órakor választják meg a ricsei művelődési házban. A szer­vezők várják az eseményre a részaránytulajdonosokat. Új szakszervezet Miskolc (ÉM) — Szombaton, január 30-án Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár adott otthont a SZAMKÉT utó­daként újjáalakult Keresztény­szociális Szakszervezetek Orszá­gos Szövetsége kongresszusának. A KESZOSZ kongresszusi küldöttei három szövetség (a Ke­resztény Szakszervezeti, a Mun­kanélküliek Érdekvédelmi, vala­mint az Önálló Érdekvédelmi Képviseletek Társult Szövetsége) mintegy 150 ezres tagságát kép­viselték. A kongresszuson elfogadott prog­ram szerint e szakszervezeti tö­mörülés tagja lehet bárki, aki a keresztényszociális etikai érték­rend alapján áll. Elfogadták az alapszabályt, valamint megvá­lasztották az öttagú országos el­nökséget. A szövetség elnöke Lántzky László, négy társelnöke Kisérdy Dezső, Pócsfalvi Csaba, Szappanos István, valamint Szenzestein Antal lett.

Next

/
Thumbnails
Contents