Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-18 / 41. szám
1993. Február 18. Jelzálog és közraktár Miskolc (ÉM) — Ezek a kifejezések, avagy szaknyelven - intézmények nem újak a magyar gazdaságban, így a mezőgazdaságban sem. Újraélesztésüket az élet kényszeríti ki. Ugyanis a privatizáció során az állami vagyon nem kis része magántulajdonba került (illetve fog kerülni). Megindult a mezőgazdaság privatizációja is, sőt a decentralizált privatizációs eljárás második ütemében az Állami Vagyonügynökség az állami gazdaságok egy jelentős részét is megkísérli magántulajdonba adni (Munka- vállalói Résztulajdonosi Program). De ahhoz, hogy a mezőgazdaságban modern piaci viszonyok alakuljanak ki, szükség van például a jelzálog és a közraktárak jogintézményére. A jelzálog felélesztése segítségével a mezőgazdaság hosszú lejáratú hitelekhez juthatna. Csakhogy ehhez olyan pénzintézményeket kellene (vagy kell) alapítani, amelyek kifejezetten erre a célra specializálódnának, megfelelően mérlegelnék a kiadásra kerülő hitelek megtérülési mutatóit és a fedezetül szolgáló mezőgazdasági ingatlanokat (például a termőföldet is). Szintén érdekes lehet a közraktárak, illetve a közraktárak által kibocsátott közraktárjegyek jog- intézménye is, ahol az elhelyezett mezőgazdasági árukért rövid lejáratú, a napi likviditási gondokon segítő hiteleket lehet szerezni. Hazánkban van olyan infrastruktúrával rendelkező, jól funkcionáló közraktározási cég, amely jelentős üzleti sikerekkel és partnerekkel valamint több évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik, felkészült arra, hogy a köz- raktárjegyek jelenleginél sokkal nagyobb mennyiségű kibocsátásával megfelelő fedezetet teremtsen a mezőgazdaságnak. Egészséges lehet a verseny Miskolc (ÉM - B.Sz.L.) — Több éve hiányolta már a mezőgazdaság az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt. Úgy várta már a termelő is, a kereskedő is, hiszen mindkettő nagyobb biztonságban érezheti magát e törvény alkalmazásában. Eddig ugyanis szinte semmi következménye nem volt annak, ha a termék előállítására, vagy átvételére szóló szerződést bármelyik fél is felrúgta. Mert hiába szerződött a termelő valamilyen késztermék előállítására, ha jobbnak látta szabadpiacon eladni búzáját, gyümölcsét (mert esetleg kilónként többet kapott érte), akkor úgy is cselekedett. Kár nem érte, hiszen hol érvényesíthette volna jogait például a termeltető. Ugyanígy cselekedhetett a felvásárló is: ha a szerződött termékből annyi termett, hogy Dunát lehetett azzal rekeszteni, akkor a termelőtől egyszerűen nem vette át a terméket, vagy, ha átvette, akkor a szerződéstől lényegesen eltérő, olcsó áron. Ezért mondta a készülő agrárpiaci rendtartás törvényéről az FM helyettes államtitkára - Szerdahelyi Péter, hogy ez egy versenytörvény lesz, mivel részletesen szabályozza az agrártermékek piacra jutásának lehetőségeit, valamint az állam és a termelők közötti viszonyt. A szakember szerint ez a törvény jövedelemgaranciát nem ad a termelőknek. Sőt a parlament mezőgazdasági bizottsága is csak a biztonság- érzetet elősegítő és erősítő intézkedéseket támogatta. A törvény kidolgozása után az étkezési búza, a takarmánykukorica és a tehéntej az úgynevezett közvetlenül szabályozott termékek csoportját alkotják, a közvetlen szabályozottak közé a sertés- és marhahús, a csirkehús, valamint az ipari napraforgómag és a cukorrépa tartozik. , Csütörtök---------------------Gazdaság É SZAK-Magyarország 7 Törvényre vár az átalakuló kamara A miskolci December 4. Drótművek egykor meghatározó szerepet töltött be a gazdasági kamarában (is). Mára a magánszféra jelenléte a meghatározó. Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - I.S.) — „A kereskedelmi és iparkamarák azok a testületek, melyek feladata a kereskedelem és ipar érdekeit a törvényhozással, kormánnyal és hatóságokkal szemben képviselni, a kereskedelmi és iparosztály panaszait, óhajait és kívánságait tolmácsolni, a kereskedelem és ipar állásáról statisztikai kimutatásokat és időszakijelentéseket szerkeszteni, s a kereskedelem és ipar fejlődésének útjában álló akadályok elhárításánál közreműködni.” - bár a fenti sorok több, mint egy évszázaddal ezelőtt íródtak, de úgy tetszik, ma is aktuálisak. Bár remény szerint az idén napirendjére tűzi a parlament a kamarai törvényt, de az 1990-ben megalakult Észak-magyarországi Gazdasági Kamara ezt megelőzve, átalakulását fontolgatja. Erről a végső szót közgyűlésük mondja ki, az azonban már bizonyos: névcsere lesz. Vissza a régihez, a beválthoz: Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara.- Nevünk egyelőre még a régi, de az 1880-ban megalakult Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jogutódjának tartjuk magunkat - mondja Bihall Tamás, az északmagyarországi régió gazdasági kamarájának főtitkára, akivel átalakulási terveikről beszélgettünk.- Mindenek előtt: az átalakulási szándékot mi motiválja?- Átalakult az ipar, a gazdaság, a kereskedelem is. Míg évekkel ezelőtt az állami nagyvállalatok tették ki a kamarai tagságot, mára már csak 25 százalékos tagsági arányuk. Jelenlegi mintegy félezer kamarai tagunk túlnyomó többsége a magánszférát képviseli. Elsődleges célunk a kereskedelem és az ipar érdekeinek előmozdítása, magunkat a régió általános gazdasági önkormányzatának tekintjük.- Ez szépen hangzik, konkrétan...- Részt veszünk a térségi fejlesztési programok kidolgozásában, segítséget nyújtunk a válságágazatok problémáinak kezeléséhez, intézményesítettük az önkormányzatokkal kiépített kapcsolatrendszerünket. Persze a stabil tevékenységi kör kialakításához elengedhetetlen a kamarai törvény, de ennek megalkotásáig is hatékony szakmai érdekképviseleti és érdek- egyeztetési feladatokat kívánunk ellátni. Úgy, vagy hasonlóképpen, mint száz évvel ezelőtt eleink tették. Lobbizunk az általános gazdasági környezet javításáért, a kereskedelem fejlesztéséért, kiemelt szerepet tulaj doni tunk az oktatásnak, a képzésnek, átképzésnek. Abban, hogy az elmúlt vasárnap aláírták Debrecenben a Kárpátok Eurorégiója alapdokumentumait, a kamarának is van egy kis szerepe. Mi már régóta hangoztatjuk, hogy Észak-Magyaror- szág földrajzi fekvéséből adódóan a híd szerepét töltheti be a régiók gazdasági életében. Rzeszów, Kassa, Miskolc, Lemberg, Ungvár kamarái közötti együttműködés nem új keletű, a kamarai nemzetközi kereskedelem-fejlesztés jelentős mértékben segíti a térség vállalkozásait, üzleti tevékenységük fejlesztéseit. Az Eurorégió pedig már nemcsak a gazdasági, hanem kulturális, egészségügyi, környezetvédelmi, tudományos kutatási kapcsolatok kiépítésére is lehetőséget nyújt.- Mennyire független az észak-magyarországi regionális kamara a budapesti központú országos kamarától?- Teljes mértékben, gazdaságilag is, jogilag is, ám természetesen évente egy bizonyos összeget átutalunk mi is, mint minden regionális kamara a Magyar Gazdasági Kamarának. Éppen azért, hogy az országos rendszerben is képviselve legyünk.- Gondolom, a jövőben nemcsak a nevük lesz miskolci, tevékenységük is a megyeszékhely iparára, kereskedelmére korlátozódik...- A német modell szerint építkezünk fel. Most Nógrád és Heves megye is égiszünk alá tartozik, az átalakulás után önálló, egymással laza integrációban lévő megyei kamarák lesznek. Terveink szerint megyénkben hat-nyolc városi kamara alakulna meg, például Ózdon, Sátoraljaújhelyben, Szerencsen, Tiszaújvá- rosban. A legnagyobb egység a miskolci lenne, és ez, regionális feladatokat is ellátna.- Az átalakulás dátuma?- Kívánatos volna megvárni a kamarai törvényt, de úgy hiszem, az átalakulási folyamat hamarabb befejeződik. Ebben az évben... Privatizáció az állami gazdaságokban Miskolc (ÉM) — A földkérdés bizonytalansága és az általános forráshiány hátráltatja az állami gazdaságok gyors privatizációját - mondta Csókay István a Földművelésügyi Minisztérium privatizációt előkészítő osztályának vezetőhelyettese. Az agrártevékenységnek elengedhetetlen feltétele meghatározott termőföldterület használata, illetve birtoklása. Átmenetileg sem szerencsés az a kényszerű megoldás, hogy az állattenyésztő telep tulajdonosa csupán bérlője a telephez tartozó földnek. Nem lehet azonban biztonságosan megjósolni, hogy a kárpótlások befejeződése után - melynek az állami tulajdonú föld is bázisa - milyen nagyságú terület marad az átalakult társaságoknál. Több külföldi befektető vételi szándékát is megingatta az a tény, hogy az ingatlanokhoz nem vásárolhatnak földet. A decentralizált privatizáció keretében - mely az állami gazdaságok tulajdonváltásának meggyorsítását hivatott szolgálni - az általános forráshiány miatt, csak lassan halad a vagyon értékesítése. A lanyha kereslet egyik oka, hogy erre a célra a vevők nem igényelhettek kedvezményes hitelt. A vagyon értékesítésére általánosan kiírt - a nyílt árverés helyetti - pályáztatás ugyan megóvott a vagyon túlzott leértékelődésétől, a tapasztalatok alapján azonban az értékesített vagyontárgyak többsége csak áron alul kelt el. Ugyanakkor a meghirdetett eszközök egy részénél az értékesítés során többletbevételt értek el, ami a kiesést kompenzálta. Rontotta az értékesítési lehetőségeket az is, hogy a decenter- alizáció során egyszerre nagyobb mennyiségben csaknem azonos, vagy hasonló vagyontárgy került a piacra. Bár a privatizáció utáni helyzetről még jóslásokba sem lehet bocsátkozni, várható, hogy a gazdaságok egy részét a dolgozók vásárolják meg. A tartósan állami tulajdonban maradó néhány nagyobb gazdaságot kivéve, az is valószínű, hogy nagyobb arányban jönnek majd létre közepes nagyságú, 500-800 hektáros gazdaságok. Az állam a termőföldek hasznosítását átmenetileg rövid- és középtávú bérleti szerződésekkel akaija biztosítani. A kárpótlás befejeződése után pedig reális áron kívánja értékesíteni. Adózók figyelmébe ajánljuk Miskolc (ÉM)—Amennyiben ön már szerepel az adóhatóság nyilvántartásában, a bevallási egységcsomagot valószínűleg postán már megkapta. Amennyiben nem, vagy az abban lévő Útmutató elolvasása után is kitöltési gondjai vannak, keresse fel az állandó lakóhelye (telephelye) szerinti megyei igazgatóság ügyfél- szolgálati irodáját - az Adó és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal (APEH) hívja fel ily módon az adózó állampolgárok figyelmét, majd ekképp folytatják: Kéijük, hogy ha az adóbevalláshoz szükséges igazolásokat még nem kapta meg, mielőbb szerezze be a hiányzó okmányokat jövedelmeiről, illetve igénybe vehető kedvezményeiről. Nyújtsa be kitöltött, aláírt személyi jövedelemadó bevallását az 53. sz. nyomtatványon, s ha van adótartozása, fizesse be 1993. március 20-ig. Ha önnek a levont (befizetett) adóelőlegből visszatérítés jár, akkor az adóbevallását minél előbb küldje be, mivel bevallás benyújtásától számított 30 napon belül az összeget visszafizeti az adóhivatal.---------JEGYZET---------S cettfi/ Bekecsi Szabó László Huszonhat éve ismerem az urat. Csendes, szelíd karrier, semmi kilengés, semmi kimagasló... Csak biztos középszintű karrier. Kezdetben csak albérlet, később szolgálati lakás, család, kocsi, biztos megélhetés. A szamárlétrán is csak módjával lépkedett felfelé. És gyarapodott: lakás a Bodrogközben, később Patakon, mára pedig a megyeszékhely frekventált pontján. Szóval siker. Kicsi, de biztos siker. Semmi rendkívüli, semmi törés, semmi csúcs, vagy hullámvölgy. Ezt a magabiztos, de megelégedett embert érdemes volna meghallgatni: miért nem ment magasabb pozícióba, pedig hívták, mi a filozófiája... Hátha más is tanulna tőle. Érdeklődésemet elhárította mindig: „Nem szeretek én szerepel- getni nyilvános helyen, pláne újságban”. A napokban arra vitt utam, kerestem is e csendes sikerű embert, de nem találtam. Felvilágosítottak, hogy azonnali hatállyal elküldték a cégtől, és valami eljárás is folyik ellene, nem tudott elszámolni pár millióval... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — Tegnap 33 üzletben összesen 33,9570 millió fprint forgalmat bonyolított le a Budapesti Érékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma (21 kötés) névértéken 0,7400 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 0,9600 millió forintot tett ki. A Befektetési jegyek árfolyamértékű forgalma összesen 0,6400 millió forint volt. A kárpólási jegy árfolyamértékű forgalma 0,084 millió forintot ért el.Az Államkötvények és a kamatozó kincstárjegy együttes árfolyamértékű forgalma 32,2730 millió forintra rúgott. A Dunaholding Rt. részvénye öt üzletben forgott. Nyitó ára 21 200 forint, napi átlagára 21 122 forint, záró ára 21 000 forint volt. A FOTEX Rt. papírjára két kötést realizáltak, 263 forinton. Az IBUSZ Rt. részvénye egy opciós és egy promt üzletben kelt el, az utóbbiban 1900 forintos áron. A Konzum Kereskedelmi és Ipari Rt., Pécs papírja négy üzletben cserélt gazdát. Nyitó ára 319 forint, napi átlagára 305 forint, záró ára 300 forint volt. A Pick Szeged Rt. részvényére két kötés született, mindkettő 1210 forinton. A Styl Ruhagyár Rt. papírja egy alkalommal talált vevőre, 5600 forinton. Kárpótlási jegy «BHaHaHH 85 I80 1 75 # 70-o> «> § 65 o 60 ; Fonás MTI. ÍSB. Co-N«*us. Első Btoker. New York Broker. Parién Bróker .'Vi mm 78 74 — tőzsdei eladásiátlagár-görbe ■ nem volt kötés * minimális vetelárajánlat a brókercégektől a a brókercégek maximális eladásiárajánlata T 1-H-tt-i I I I'll T-n i i r II IT I I I i i I i i i i i t i i-1 s? « o s £ Tőzsde Index (ideiglenes) február 17-én: 733,10 +0,53 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993.február 17. Valuta Deviza Pénznem Angol font Ausztrál doflá Belga frank' Vétel Eladás Vétel Eladás Finn marka Francia frank : Holland forint, írfön l Japan yen* Kanadai dollár Kuvaiti dinár Nemet márka : Norvég korona Olasz líra** g Osztrák sch.* Pprtugá! escudo* 57.16 Spanyol peseta 73,08 Svájci frank 56,93 Svéd korona 11,49 ÜSA dollár 85,17 ECU Kozós Piac 101,88 123,53 58,27 254,24 13,69 14,67 ( 15,48 46,63 127,95 71,41 67,54 276,40 62,53 12,33 55,32 746,88 126,33 59,61 258,90 13.95 15,07 15,76 47,49 124,45 58.81 255,94 13.73 14.73 15,66 46.82 130,55 128,44 72,61 71,66 68.94 68,08 281,90 278,95 53,49 1152,77 12,57 12,38 56.60 , 56,42. 760.46 750.61 58.26 57,52 74.60 73,36 58.01 ’**57,07 11,75 11,53 86.73 85,90 103,84 102,43 125,15 mim 257,10 ,18,791 14,83 ,lS,64j 47,04 129,08': 71,96 280,33 53,01, 12,44 Mm 754,01 57,80.: 73,74 57,35? 11,59 $ 102,93 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység
